Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-13 / 24. szám

— A Kossuth szobor ügye

Nagykárolyban. A nagy károlyi Kossuth szobor bizottság a múlt hó 25-én ülést tartott, melyen tudomásul vették azt, hogy a szoborra eddig mintegy 1? ezer K. gyűlt össze. Minthogy azonban a Kölcsey-szobor alupból körülbelül 5000 korona marudt, ha ezt is a Kossuth-szoborru engedik at, összesen 20.000 korona all rendelkezésre. Ameny- nyiben azonban ez uz összeg sem elég arra, hogy a szobrot pályázat utján készítsék el, elhatározta a bizottság, hogy a meglevő Kossuth-szobrok rajzait és költségvetését beszerzik és a legmegfelelőbbet készíttetik el.

— Eperjes nem lép ki ssinikerü- letünkből. Eperj es város színi választmánya a múlt hóban ülést turtott, mely nlkalommal elhatározták, hogy nem lépnek ki a szatmári színi kerületből és ezen határozat három évig érvényben is marad. Az adott viszonyok között ezen megoldás mutatkozott a legel- fogndbatóbnak. A sziniválasztmány még azon javaslatot is terjesztette a kerület többi várossá elé, hogy az eperjesi három hónapos szezon megszakítás nélkül szeptember 15-től december 15-ig tartson, mert a tavaszi idény sehogy sem válik be.

— Lányok a bika szarván. Beregmegye Gát község lakosságát szomorú eset tartja izgalomban. Május hó 24-én délután nagy szélvihar kerekedett a határban és esni kezdett az eső is. A határban dolgozott Dobos Katalin 17 éves és Márt ha Viktória 16 éves leány több leánytársával; abbahagyva a dolgot, hazafelé indultuk Útközben már jobban megeredt uz eső s ennek következtében a leányok a felső szoknyáikat a fejükre húzták, hogy az eső ellen óvják magukat. A mikor a falu közelébe értek, akkor hajtott huzafelé a falu csordása is. A leányok nyugodtan haladtak u csorda mellett s ekkor a falka közzül kivált a község bikája s utána rontott a leányoknak. A bika utói érte őket s előbb Dobos Katalint lökte fel szarvaival a levegőbe, ezután pedig a kis Mártha Viktóriát. Dobos Katalin amint a magasból a földre zuhant, nyakcsigolyáját törte s rögtön meghalt. Mártha Viktó:iát azonban két ízben is feldobta a megvadult állat s azután a lábúival taposott rajta, mikor a pásztorok, ki< a veszedelmet már messziről észrevették s odafutottak és kimenteték a szerencsétlen leányt, kit eszméletlenül, összetörve vittek haza, hol azóta élet-halál között fekszik.

— Vegyünk példát a némettől. A berlini Allgemeine Elek t rich äts A. G. központi igazgatósága szigorú rendeletet bo> csátott ki alkalmazottaihoz aziránt, hogy gépek, eszközök és anyagok megrendelésénél kizárólagosan csak német gyáruk és termelők vétessenek figyelembe. A gyár egyik mérnöke, aki egy speciális esetből kifolyólag belga és hollandus cégekkel lépett ösz- szeköttetésbe, olyan hosszú orrot kapott vétkéért, amelyik testvérek közt megért egy pár kilométert. A mérnök immár el is hagyta állását. Nos és vannak mégis magyar városok, a melyek a berlini A. E. G.- nél, mely Budapesten a magyar megrendelések felvételére külön irodát tart fenn, rendelték meg a központi elektromos világit-ási telepüket. Vegyenek már most példát a ma- gyur városok magától uz áltulános Villamossági Társulattól és zárják ki mindeu alkalommal ezt a társaságot.

— Visszaélés marhasóval. Meglepő visszaélésről ad hirt ujabbun a Magyar Kereskedők Lapja, amelyet különösen a határszéli vármegyék szegény sorsú népe követ el. Egy pénzügyőri szemlész szolgálat- teljesítés közben a sóárusok csekély forgalmát látva, ennek oka felől tudakozódott, mire azt a meglepő felvilágosítást kupta, bogy a legalsóbb népréteg a marhasót ein béri fogyasztásra használja fel és ez okozza a konyhasó forgalmában a visszaélést. Midőn — mondja a pénzügyőri szemlész — kétségemet fejeztem ki és a nép között tovább kérdezősködtem, arra még meglepőbb meggyőződésre jutottam, hogy az emberek tudtával bírnak annak, bogy a marhasóban levő denaturálóezer az emberi szervezetre és egészségre nem ártalmas, mert ha ártalmas volna, akkor az állam az állatok etetésére I sem hozná azt forgalomba, vagyis, ha az ( állatoknak jó, az emberek legalább is nem árthat, Az ize pedig olyan amitől nem mindenki undorodik, pláne, ha tekintetbe vesz- szük, hogy marhasó majdnem minden községben kapható és az emberi élvezetre szánt só egy kilogrammjának árából 2 klg. marhasó szerezhető be. Ez a visszaélés mindenesetre törvénybe ütköző, de igen nagy ne- -hézségekkel jár annak kiderítése, hogy ki követte el és teljes meggátlása egyáltalán lehetetlen lesz.

— Petlóreum-invazió Galíciában.

Szenzációs dologról ad hirt a Magyar Kereskedők lapja újabban. Art ól van ezó, hogy az utóbbi időben feltűnő számban jelentkeznek a Galíciából Mugyarországba tendáló ősnevü polgárok azon címen, hogy itt pet- Jóreumfinomitót akarnak létesíteni, Pedig

jól tennék a hatóságok, ha a „petróleumfi- nomilók“ örve alatt közeledő, nem mindenben modern iparfejlesztők komolyabb szándéka után kutatnának. így megállapíthatnák, hogy a jeles galíciaiaknak az a szándéka, hogy oicsó területen, lehetőleg megfelelő hatósági felügyelet nélkül, készíthessék a rósz anyagot, vagy, hogy a magyur gyártmány cimen könnyebben eladhassák a magyarnak a Galíciából tömegesen beárumló alacsony robbanási fokkal bíró, tehát ti.- lalmus petróleumot. Legutóbb Eperjesen, Szolyváu, és S/.atmárou jelentkeztek ilyen „fiuomitók“, most pedig Hajdúszoboszlón ütötte föl fejét az érdekcsoport, melynek tagjai Zwiebel Kissen, Chaim Dávid és Rubin Chaim ökörmezei lakosok hatósági megállapítás szerint .kifogástalan gentlemánok“ akik u vasúti indóház melletti 4 holdnvi legelőterületért 575 k. bért kínálnak 25 évre szólólag Szoboszló községnek, amely területén állítólag 400 vaggon évi termelésre 70 —80,000 k. költséggel petroleum finomítót óhajtanak létesíteni. A földbér 25 óv után 20% - kai emelkednek, ami tekintve, hogy legelőről vun szó, igen nagy bérnek mondható. Avval is érvelnek a tér velők, hogy 10—12 szoboszlói lakost fognak állandóan alkalmazni, ami azután képet ad arról, hogy milyen is lesz voltaképpen az "'a „finomító“.

— Vasúti jegyek ellenőrzése. Ez évi májas 1-vel a vasúti jegyek ellenőrzése tekintetében uj rend lépett életbe. Erre vonatkozólag a kereskedelemügyi miniszter a következő rendeletet bocsátotta ki: A menetjegy a váróhelyiségbe való bemenet alkalmával, a pálya-előtérre való belépéskor és ennek elhagyásakor, a kocsiba való felszállásnál, úgy szintén menetközben bármikor kívánatra előmutatandó, ós azon berendezéshez képest, mely az ut usolsó vonalrészére nézve fennáll, vagy rövid idővel az utazás befejezte előtt, vagy annak befejezte után kívánatra átadandó. Érvényes meuetjegy nélküli utas az általa megtett egész útra, és ha azon állomás, ahol felszállott, nyomban kétségtelenül meg nem állapítható, a vonat által meg- ett egész útra eső rendes menetdíj kétszeres összegét, de legalább 6 koronát fizetni köteles. Ellenben az, ki a kalauznak vagy vo- nazvezetőnek minden felszólítás nélkül jelenti, hogy elkésés miatt jegyet már nem válthatott, csak a rendes menetdijat egy korona pótlékkal felemelve, legfeljebb azonban a menetdij kétszeresét tartozik fizetni s ha vonakodik, a vonatról kiutasítható. Aki érvényes menetjegy nélkül foglal helyet egy indulásra készen álló vonatban 6 koronát köteles fizetni. Mindezen esetekben pótjegy vagy egyéb igazolvány szolgáltatandó ki. Elzárt helyiségekkel vagy pálya előterekkel bíró állomásokon a pályaudvar beléptijegy a váró- helyiségbe vagy a pálya előtérre való belépéskor előmutatandó és azok elhagyásakor átadandó.

— A tokaji bor ára Németországban. Egyik legelőkelőbb Németországi szaklapban a „Deutsche Weinzeitung“-ban, hétről-hétre megjelenik egy hirdetés, melyben tokalyi bort kínálnak és melynek származása legalább is gyanús. A hirdetés hű fordításban igy hangzik: Szőlőédesnek szavatolt 1. o. magyar gyógy és tokaji borok- legjobb beszerzési forrása u nagy kereske- delemszáraára. Kívánatra vegyelemzési bizonyítványok. Áruk 70 -100 márka frankó, állomás, vám nélkül. Szives megkeresések e lap kiadóhivatalához intézendők.“ Tessék ezzel konkurálni! Édes tokait, tehát legalább 2 puttonyos (hány éves?) asszut, ki tud Németországban 80—120 koronáért adni kereskedőink vagy termelőink közül ?

— Fontos cséplőgép tulajdonosok részére! A 7359/1903. magy. kir. beliigymi- nisteriumi rendelet értelmében minden cséplőgéptulajdonos köteles az „Első segélynyújtásihoz szükséges kötszerekkel felszererelt mentőszekrényt készletben tartani. Keleti J. orvossebészeti mű-és kötszergyáros Budapest, IV., Koronaherceeg-utcza 17. ajánlja a 288. sz. Cséplőgép-Mentőszekrény elnevezés alatt a fenti min. rendeletnek minden tekintetben megfelelő keményfa-szekrényben elhelyezett berendezést. Ára csomagolással együtt K 29. Legelőnyösebb bevásárlási forrás viszonteladóknak. Saját hazai gyártmány. ( 7—?)

— Rovarirtás. Az embert és háziállatokat egyformán kinzó ártalmas rovaroknak tökéletes kipusztitása csakis az „Andels J. tengerentúli pora“ által érhető el, a mely 35 év óta nagy elterjedésnek ás szokatlan bizalomnak örvend. Hatása rendkívüli és semmi más szer hozzá nem hasonlítható- Valódi miuősegben Kapható Kollár Gyula helybeli kereskedőnél. 7—8

— Lakás és koszt a Deák-tér közvetlen közelében Zrinyi-u, 8. sz. a. intelligens úri háznál előnyös teltételek mellett kapható.

— Ingük József elsőrangú polgári papi és egyenruházati üzlete Szatmár városház épület. E megbízható céget ajánljuk a nagyérdemű közönség becses pártfogásában, hol mindennemű polgári öltönyök,

papireverendák, katonai egyenruhák s tolja» katonai felszerelések a legelegánsabb kivi- telben beszerezhetők, bármely csapattesthez tartozó egyéves önkéntesek jutányos árban fölszereltetnek.

— A Kossuth-kerti gőzfürdő szerdán egész nap férfiak rendelkezésére áll.

— Nagyobb irodalmi müveket

valamint teljes könyvtárakat készpénzért, legmagasabb áron vásárol Huszár Aladár, könyvkereskedése Szatmár. (20—)

— A ser kedvelők figyelmébe. Minden szombaton és vasárnap a „Honvéd“- sörcsarnokban Müncheni barna ser lesz kimérve a változatosság kedvéért.

— Fényképező cikkekben nagy

raktár, Budapesti árak szerint kapható Hartmann Jakab és Fia üzletében, Deák-tér Plébánia épület. Kényelmes sötét Uamaru teljesen díjtalanul— Düsseldorfi olaj- és viz-festékek, ecsetek és az összes hozzávalók leg* jutányosubb árban kaphatók: Huszár Aladár könyv- és papirkereskedésében, Szatmár-Németi.

— Hallatlan, de mégis úgy van!

1 varrógép teljes felszereléssel csak 9 korona. A legalkalmasabb ajándék kis leánykák részére, továbbá Grammophon és beszélő gépek, gyári árakon. Nem különben az eredeti Adria Singer és körhajós magyar gyártmányú varrógépek előnyös részletfizetésre teljes jótállás mellett kaphatók a félszázada fennálló és legjobb hirnóvnek örvendő Hartman Jakab és Fia varrógép, kerékpár gyári főraktárában és utazó bőrönd gyárában.

Különfélék.

— Harcz az óriás kígyóval. Egy indiai utazó meséli egy angol újságban az alábbi izgalmas jelenetet: — Mikor egy nap a villám verendáján ültem és az ebéd végén csemegémet fogyasztottam, hirtelen megjelent előttem egy kis állat. Hegyes orra és rövid, fényes szőre volt. A mougoo- sok fajtájához tartozott. Kétszersűlt darabkákat és banánt dobtam neki, a mit a kis állat mohon falt fel. Úgy látszik, meg volt velem elégedve, mert ezentúl mindennap megjelent nálam, hogy megtartsa a lakomáját. Lassanként oly szelíd lett, hogy a kezemből evett. Egy napon megbetegedtem Ó9 kénytelen voltam az ágyban muradni. Szolgámat orvosért küldtem és egészen egyedül voltam a házban._Az egyik ablakot nyitva hagytam, hogy friss lovegő jöhessen be, Epen el akartam szenderedni, mikor hirtelen különös sziszegő hang ütötte meg a fülem. Az ablak felé pillantottam s meghűlt bennem a vér: föntartott fejjel, kar- vastagságu s legalább két méter hosszú óriás kígyó ereszkedett be a szobába. Segítségért kiabáltam, de persze hiába, a házban egy lélek sem volt. A kígyó már az ágy lábánál volt Ó9 rám akarta magát vetni. Ekkor a földről olyan neszt hallottam, mintha patkány futott volna át a szobán. A másik perczben az ágyamon termett az én kis állatom és rávetette magát a kigyóra. Ez a kis állatfajtu a legveszedelmesebb ellensége a kígyóknak. Mikor az óriási bestiára vetette magát, rögtön a torkába harapott s hiába iparkodott a kígyó összeszori- tani, a kis állat ügyesen védekezett. Rettenetes harcz folyt le köztük, a mely majdnem félóráig tartott. Borzasztó izgalmadon mentem keresztül, hiszen én voltam a harcz dija. Végre azonban megkönnyebbültem, mert a hatalmas bestia vonaglott egy-kettőt és megdöglött.

— Póruljárt pók. Az közmondás, hogy “aki másnak vermet ás, maga esik bele„ ez nagyon szépen van illuszrrálva a következő kis históriában. A városi pék csalással vádolt meg a bíróság előtt egy falusi földuiivest. A földmires ugyanis, régi idő óta vajat szállított a péknek, háromfontos darabokban. A pék bízott az atyafiban s igy sohasem mérte meg a vajat, hanem 8/ónélkül vette át a szállítmány. Egyszer azonban észreveszi, hogy a vajból mintha hiányoznék valami, megmérte az egyes darabokat s csakugyan hiányzott a vajból. A pék szörnyen felháborodott az eseten s bepanaszolta a földmivest, aki már Isten tudja mióta csalja őt a vajjal. A tárgyaláson kérdi a bíró az atyafit.

— Van magának mérlege?

Van.

—• Akkor bizonyosan súlyai is van- uak a mérleghez?

— Súly ? Az nincs uram!

— Hát akkor mi a manóval szokta a vajat kimérni?

— Nagyon egyszerű az. Ettől az úrtól veszem mindig a kenyeret. Háromfontos oipót szoktam nála vásárolni s mivel a vaj is ennyi, hát igy ráteszem a mérlegre és akkor szükségtelen, hogy kimérjem.

A tárgyalás ezen egyszerű leleplezés^ azonnal más fordnlatot vett s bizony 'a ha- mis pékre gyönyörűen ráhúzták a paragru- fust, a földmivest pedig fölmentették.

— A fagylalt hőfoka. Az „Egész:

ség* cimü orvosi folyóiratban egy orvos i^y ir: A legtöbb ember megközelítőleg sem tudja megmondani azt, hogy minő hőmérsékletű az a fagylalt, Hmelyet, különösen a meleg idő. szakban olyan nagy előszeretettel és nem ritkán mohósággal elfogyaszt. Erre vonatkozólag számos intelligens úri ember véleményét kikérdezve, a legtöbb azt válusv.oltu hogy a fagylalt hőfoka 1—2 fokkülöubség- gel a fagypont körüli lehet; úgy okoskodván, hogy u fagylalt puha s belőle kan Ilkával könnyű szerrel lehet elvenni, mig u jég egészen kemény. Amidőn pedig azt válaszoltam, hogy uz sokkalta hidegebb, ezt csak akkor hitték el nekem, umikor a valóságra saját szemükkel győződtek meg. Budapest egyik kávéházában a fagylaltszeletet még öt percnyi várakozás után is — 10° C fokúnak találtuk. Körülbelül ilyen hőmérsékletű volt a kiszolgált fagylalt egyebütt is, csupán egy . helyen — 7° fokú s az is régi volt. Még hőmérő hiányában is meggyőződhetünk a fagylalt alacsony hőfokáról, h i benne kis mélyedést készítve, ide egy kanálka vizet öntünk, mely csakhamar megfagy, valamint, hogy uemsokáru jégréteggel vonódik be a fagylalt külseje a levegőből reá rakodó harmattól. Hogy a fagylalt puha marad, ennek oka készitésmódjában rejlik, amennyiben a képződött jégjegyek összezuzatnak. A fagylalt a találtnál még sokkalta alacsonyabb hőmérsékletű is lehet, mert a hütőkeverék egy rósz só ós három rósz hó vagy összetörött jég, — 21° fokú is lehet. Ezeket tudva, igen könnyen megmagyarázható az, hogy még fölhevületlen állapotban is a fagylaltnak mohó élvezete egészségi szempontból, az emberi szervezetre igen kóros hatású lehet; umi különben nem is csoda, mert az emberi test és a fagylalt hőmérséklete közötti különbség az 50° fokot is meghaladhatja.

— A világ legnagyoab gyógyszertára. Ez az elnevezés egy moszkvai gyógyszertárra illik rá, melynek nevezetessége még az is, hogy 203 év óta áll fönn egy és ugyanazon cég tulajdonában. Megalapítója egy Ferein Károly nevű gyógy- . szerész volt, aki tanulmányait Szent-Péter- várott elvégezvén, Moszkvában telepedett meg cs gyógyszertárt nyitott. A közönség csakhamar megszerette az igyekvő lelkiismeretes embert, aki nemsokára tisztességes - vagyonra_telt szert s a gyógyszertárt is nagy obbiiotta. Ez időtől fogva folyton emelkedett. a Ferrein gyógyszertár hírneve, úgy, hogy ma már a világ legnagyobb ilyen nemű üzletének mondható. Az üzlet a követ- - kező hat osztályból áll: 1. a gyógyszertár,

2. a drogéria két mellékhelyiséggel, 3. a gyógyszergyár külön osztállyal a kötszerek és a tejkonzervek készítésére, 4. a kémiai- analitikai lubotórium a bakteriológiai kabinettel, 5. a növénykivonatok gyára és 6.; egy gyógynövényültetvónyből Podolokba»'. A város szivében fekvő hatalmas gyógyszertár valóságos csodája Moszkvának, mely-, nek állandóan sok bámulója akad. Az épü- ' létben, mely ó-német stílusban épült, a föld- : szinten balról van a drogéria-áruk kiskereskedése jobbról pedig a kézi gyógyszertár. Az első emeleten, uhova széles márvány- ' lépcső vezet fel, van a váróterem, ahol a látogatók a szer elkészítését megvárják. A mérgeket külön vasteremben őrzik és csakis* ott dolgoznak vele s nem szabad azokat onnét csak kihozni sem, hogy más szerekkel! össze ne keveredjen. Hasonlóan külön teremben készítik a jodoform-készitményeket és a külömböző főzeteket. A második emeletem, von a sterilizáló terem, a harmadik emeleten pedig a raktárak. A negyedik emeleten van az igazgató irodája, egy nagy könyv—; tár, azonkívül pedig tantermek, ahol ai gyógyszerészettaui hallgatóknak tartanak: előadást a tanárok. A gyógyszertár részle-: tea leírása bő anyagot szolgáltatna egy vas-:' kos kötetnek; Alkalmazottainak száma 700'„ ' amelyből 13 gyógyszerészmester, 1 orvos; doktor. 106 receptárius, 95 segéd, 11 női* gyakornok, 18 tuuuló, 20 droguista, 350 laboráns, 76 segédmunkás és inunkásnő van., Ez az óriási személyzet naponta 2000 re-'- tíeptet készit el, egy óv alatt pedig félmilliónál többet. 1904-ben 506.599 receptee készítettek el. Ez az óriási gyógyszertár nemcsak Moszkva gyógyszerszükségletét fedezi, hanem a messze vidékét is, sőt némelyek babonás ragaszkodással viseltetnek a gyógyszertár iránt. Azt hiszik hogy egyedül az ott készült orvosság használ n- be - tegnek. Megtörténik akárhányszor, hogy eg y 0-3 grammos chinaporért mértföldek ről küldenek a moszkvai gyógyszertárba. A gyógyszertár legközelebb részvénytársas/ aggá fog alukulni.

Felelős szerkesztő: Dl*. Fejes István- Főmunkatárs: Dr. Tanódy Endre. Laptulajdonos és kiadó: Morvái ;János*