Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-16 / 20. szám

SZATMAR ES VIDÉKÉ. a nemzeti nagy mult tanúit, hinfii tud­janak népük törhetetlen erejében s lel­kesedjenek egy még tündöklőbb és tar­talmasabb szép jövendőért. Dr. Fechtel János. Villamvilágitási Ismeretes dolog, hogy a város a vil lamvilágitási telep ujjáalkotását elhatározta, s erre vonatkozólag Markó Kálmán igaz­gató előterjesztését benyújtotta. A villam­világitási bizottság egy szükebb bizottságot küldött ki, hogy a Hollós József felkért szakértővel tárgyaljon és az eredményről tegyen jelentést. Erre vonatkozólag közöl­jük a szükebb bizottságnak jelentését, mely szól a következőképen: Hi vatkozással a Tekintetes Tanácsnak folyó évi január hó 13 án kelt 337—1905. számú végzésére, a melynek alapján alul­írottak megbizattunk a városi villamtelep rekonstruktiójára nézve a villamvilágitási igazgató által készített tervezet és költség- vetések elbírálására, erre vonatkozólag tisz­telettel a következő jelentésünket terjeszt jük elő. • Az említett tanácsvégzéssel a telep ügyének és a végrehajtandó munkálatok­nak elbírálására nézve Söpkéz Sándor fő­felügyelő és Hollós József műszaki taná­csos urak is felkéretvén, nevezett idegen szakértő uraknak nem csupán az átépítésre vonatkozó tervezet és költségvetések bo- csájtattak rendelkezésükre, hanem közöl­tettek velük mindazon adatok is, a melyek a telepnek üzleti szempontból való meg­ítéléséhez szükségesek és evvel kapcsolato­san figyelembe véve a telepnek jövő fej­lődését is, ezen újabb beruházás után a város ezen vállalatának érdeke pénzügyi | szempontból is elbírálható volt. A midőn a szakértő uraknak leadott véleményét egész terjedelmében közöljük a Tekintetes Villamvilágitási Bizottsággal, ah­hoz a következő megjegyzéseinket fűzzük : A berendezés átalakítására nézve aj felkért szakértő urak hozzájárultak a vil lamvilágitási igazgatónak azon javaslatához,! hogy csakis egy teljesen gyökeres átépités-l ről lehet szó, ami azonban az áramrend­szert és feszültséget illeti, azt meg kell! tartanunk. Hollós Józef műszaki tanácsos ur ál­tal javasolt azon módosítást, hogy a ka­zánház ne a régi helyén hagyassék meg, hanem a jelenlegi kazánház a gépházzal együvé vétessék és az uj kazánház a gép­házzal párhuzamosan építtessék fel, legme­legebben pártoljuk és javasoljuk 'a Tekin­tetes Villamvilágitási Bizottságnak elfoga-l dásra, mert ez által nem csupán a jövő­beni tovább fejlesztésre nyerünk majd tel­jesen szabad teret, hanem az építési rész­nek ily twegoldása mellett az . egész beren­dezésnek átépítése is könnyebben lesz üzemzavar nélkül biztosítható. Hollós műszaki tanácsos urnák az akkumulátor helyiségnek a gépházhoz és kapcsoló-táblához képest váló relativ elren­dezését, úgyszintén a kapcsoló-táblának a gépházhoz képest való elrendezését ugyan­csak elfogadásra ajánljuk, az uj kapcsoló- j tábla legegyszerűbben lenne a jelenlegi ré­ginek helyén felszerelhető oly módon, hogy a régi kapcsoló ábla vezetékei 5—6 méter­rel mind kitoldatnának és ily módón az egész régi kapcsolótábla a legelső sorban leszerelés alá kerülő Rock gépcsoport he­lyére lenne kitolandó és erről az üzem to­vábbra ellátható, mig ennek a háta mögött az uj kapcsolótábla volna megépíthető, ily módon feleslegessé válnék az akkumulátor helyiségnek a jelenlegi gépházból való fel­hasítása és megtakarittatnék a 165 K Wat­tos gépcsoportnak átszerelése. Akkumulá­tor helyiségként együttvéve műhelyt és raktárt, valamint ennek a Szamos felé való összesen 20 méter hosszig való kibővítését lehetne felhasználni, ezen helyiségek ter­mészetesen a jelenlegi régi korhadt menye- zet helyett uj menyezettel lennének ellá­tandók, mig ezen esetben a villamos vasút­nak gépfülkéje egy üzemi irodahelyiségnek lenne felhasználható. Az akkumulátor telepnek nagyságát az igazgató által megadott kapaczitás mel­lett, a melyhez Hollós műszaki tanácsos ur hozzájárult, tekintettel a közvilágítási lám­pák szaporítására is, ugyancsak elfogadásra ajánljuk. Ugyancsak magunkévá tesszük azon javaslatot, hogy a géptelep eltérőleg az igazgató tervezetétől, a mely 1 drb 110 és i drb. 220 K Wattos uj gépcsoportot tar­talmazott, erősebbre vétessék két egyenlő nagyságban a hozzátartozó kazánokkal. A mi a munkálatoknak a végrehajtá­sát illeti, az tekintettel az idő előrehaladott­ságára nézve és a téli nehéz üzemnek kö­zelségére, az most már csakis a Hollós műszaki tanácsos ur által megadott sor­rendben lesz végrehajtható. A téli üzem alatt ugyanis, a midőn az egész jelenlegi géptelep teljesitményére van szükség, az uj gépek beszerelése nem eszközölhető, külömben is a kívánt gépek s/állitására az illető ezégek 8—9 hónapos szállítási időt igényelnek, ily módon tehát az uj gépegységek csak az 1906. évi nyári hónapjai folyamán lennének beszerelhetők és üzembe helyezhetők. Hogy az,on(?an a téli időszakig várható terheléseknek is meg megjunk felelni, szükséges, hogy az akkumu­látor battéria és póidynamó gépcsoport szeptember hó végéig beszereztessék, ugyan­csak az uj kapcsolótábla is beállittassék, ez által a leszerelendő Röck-féle gépcsoport helyett megfelelő tartalékot nyerünk, mig Helytelen volna azonban azt feltéte­leznünk, hogy minden főbb társadalmi té­nyező egyenlően, embryonális állapotban található fel náluk, talán épen úgy, mint a sok ezer év előtti óvilági kőkorszakbeli embereknél. Az évezredek bizonyára ö fe­lettük se suhantak el nyomtalanul, hogy triviálisan fejezzem ki magamat, ők se mostanában lettek majmokból emberekké. A változás és fejlődés folyamata bizonyára náluk is érvényesítette magát. De ez más­kor tárgyalandó kérdés, most elégedjünk meg azzal, hogy 'megismerjük, milyen ez a kőkorszakbeli társadalom jelenleg. Bizony az nagyon egyszerű, kezdet­leges és szervezetlen. Ha európai szem­pontból kiindulva keressük, hogy hol itt az ország, annak fővárosa, határai, királya, törvényhozása, alkalmazottai, törvényei, rendőrsége ? még csak megkérdezni se tudjuk az ő nyelvükön, mert arra szavuk nincs, fogalmuk sincs. De azért találunk itt nem sátorozó, hanem rendes, állandó lakóhelyeken csoportosult népet, uratlan föld nincs egy talpalatnyi sem, viselnek háborút, kötnek békét, van élet és va- gyonbiztosság, felosztva a jogok és köte­lesség. Más formában meg kell tehát len- niök azoknak az intézményeknek, a miket keresünk. Keressük, van-e vallásuk, iskoláik, művészetük, iparuk, kereskedelmük ? Ta­nítót, papot, művészt, tudóst nem lelünk köztük, iparos műhelyt, áruházat, kórhá­zat nem tudunk fölfedezni náluk. De talá­lunk köztük egymás megbecsülését, tisz­tességtudást egymás iránt és idegennel -■zemben nem dicsérik | bűnt, elitélik az erkölcstelenséget, elő tudják állitani mind­azt, amire szükségük van, sőt nem tagad­hatjuk meg tőlük a művészi ízlést sem. Résztvevők a szenvedőkkel szemben, se­gítik a bajban levőt, megbecsülik az öre­geket, gondoskodnak az özvegyek és ár­vákról, ápolásban részesítik a betegeket. Megtaláljuk náluk mindazokat a jótulaj­donságokat és érvényeket, melyek akár­melyik műveltebb népnek tulajdonsága, ellenben nem hiányoznak azok az árnyol­dalak sem, amelyek mint bűnök és hibák minden néppel közösek. Érvényre jut ná­luk is minden erény és hiba, a mi álta­lánosan emberi. Mikor az európai ember elsőben lá­togat el a pápuák falujába, épen úgy vi­selkedik, mint a nagyvárosban felnőtt ember, mikor először időzik a kis falu­ban. Szánakozással, kicsinyéivé néz le mindent, nem érti, hogy lehet egy életet ilyen kezdetleges viszonyok közt leélni. De meghatja a barátságos figyelem, mely a városi vendéget körülveszi, rajongó di­csérője lesz _az idyIli életnek, js ha elégj rövid időt tölt ott, hogy az odavaló élet­nek csak a kellemes oldalával ismerked­jék meg, csak a jó benyomást viszi el s egész életén át nem fogy ki annak dicsé­retéből, így kerülnek elő a csendes-tengeri idyllnek is a maga poetikus lelkű dicsé­rői. Ám, ha úgy az idegen látogató, mint a benszülöttek részéről elmúlik az újság ingere, előkerülnek az élet apró bajai, a különböző érdek és gondolkozásmód ellen­tétbe hozza őket, lefoszlik a költői máz, annál kietlenebbnek látszik a valóság, kezdik észrevenni egymás hibáit is. EI0­> a magás építkezésnek többi részei, neve- j zetesen az uj kazánház, tekintet nélkül az I üzemre, felépíthető és ide az üj kazánok I beállíthatók lesznek. Ugpancsak szükséges, hogy a meglevő egyetlen tápponton kivül tervezett négy uj táppont is az ősz beáll­táig. kiépíttessék, mert ez által az abnor­mális feszültség-eséseknek elejét vesszük és ily módon a csekélyebb veszteségeink következtében terheléseink csökkenni fog­nak mintegy 35 K Wáttal a maximalis terhelés idején. A mi a berendezésnek költségeit illeti, azok a Hoilós műszaki tanácsos ur által előterjesztett befektetési tervezetben három alternatívában vannak összeállítva, a géptelepnek három különböző erősségé­hez képest. I. , 1 drb. 450 lóerős gőzgép a hoz­zátartozó 300 K Wattos dvnamóval, két drb. egyenként 135 met.2 fütő felületű gőz­kazánnal = 342,000 korona. II. 2 drb. 330 lóerős gőzgép a hoz­zátartozó 220 K Wattos dynamókkal, három darab egyenként 135 met.2 fütő felületű gőzkazánnal = 4I5.000 korona. III. 2 drb’. 450 lóerős gőzgép a hoz­zátartozó 300 K. Wattos dynamókkal, há­rom darab egyenként 135 met.2 fűtő fe­lületű gőzkazánnal = 4Öo 000 korona. A géptelepnél az egységeknek végle­ges eldöntésére nézve a Hollós műszaki tanácsos ur jelenlétében megejtendő rész­let tárgyalások lesznek mérvadók, hozzá kell járulnunk azonban azon javaslatához, hogy a közgyűlés elvileg 450.000 koronás kölcsönnek a megszavazását mondja ki, a mely a szükséghez képest lesz igénybe veendő. Magának a kölcsönnek tényleges fel­vétele még előre láthatólag egy évig el­odázható, mivel az építkezések befejezést csak a jövő év őszén fognak nyerni és módunkban fog állani a szállításokra nézve kötendő szerződéseinknél fizetési terminu­sainkat addig elodázni és kamatvesztessé- geinket egy minimumra redukálni: a ma­gas építkezésnek azon rés2ei, a melyek ez évben lennének fizetés tekintetében esedé­kesek, részben a tartalék alapból, részben pedig a városi törzsvagyon alapból lenné­nek visszatérítés melleti a kölcsön felvéte­léig előlegezendők. Hogy ezen beruházás folytán a válla­lat mennyire lesz képes a megnövekedett terheket viselni és mennyiben fog a várható jövő fejlődésnek megfelelni, erre nézve fel­világosítást nyújt a Hollós műszaki taná­csos ur által beterjesztett „üzemszámitás,“ a mely a 6 fillérre leszállítandó egységár­nak figyelembe vételével van összeállítva. Ha ezen üzemszámitást a múlt évi zárszá­madásunk eredményével egybevetjük, leg­első sorban fog feltűnni, hogy az „A“ ro­ször csupán jóakarattal. A városi szeretné boldogítani elmaradott embertársait mind­azzal a jóval, minek hasznát és kellemes oldalát otthon tapasztalta, megjavítaná kora közintézményeit, az emberek lakását, ruházatát, élelmét, eredményesebbé tenné munkáját s boldoggá akarná tenni őket, a saját eszejárása szerint, de jószándéka megtörik a nép konzervatizmusán, mely nagy és fontos okok nélkül nem könnyen hagyja el a megszokottat s hasonló ki­csinyléssel nézi az újítót, mim ez ötét. A pápuáknak is megvannak az ő ilyen nép- boldogitóik, akik aztán haza jőve, nem találnak elég fekete szint testi és lelki el­maradottságuk kiszinezésére. Több idő, egymással való gyakoribb érintkezés elsimítja végre a túlzás félszeg- ségeit s hosszabb ideig köztük élve, kel­lőleg kiegyenlitödik a jó tulajdonságok és, hibák súlya s a valónak megfelelő képet nyerünk róla. Azért jönnek Európába a pápuákról is az egymással legellenlétesebb tudósítások, mert nagyon szeretünk általá­nosítani ; egyik utazó a velük való rövid érintkezés közben csupán jó tulajdonsá­gaikkal ismerkedett meg, tehát a termé­szetes jóság mintaképeinek mutatja be itt­hon. A másiknak csak baja és nehézségei voltak velők, nem is mulasztja el aztán a legsötétebb szinben festeni le őket. Ott a helyszínén is ez a két felfogás a rendes beszéd és vita tárgya az ott levő kevés európai közt, nagyon kevesen vannak olyanok még olt is, kik é két közvetlenül rájuk nehezedő hatás alól szabadulva, ál­talánosabb szempontból Ítélnék meg őket. Bíró Lajos. vat alatt feltüntetett számadatok nem a jelenlegi lámpa számára vonatkoznak, ha­nem figyelembe véve az áramdij leszállítása következtében várható lámpa .szaporulatot, összesen 10000 magán lángra és 1000 vá­rosi lángja vannak számítva. Enn,ek figye­lembe vételével az uj beruházás folytán várható tényleges üzemi felesleg 56,527.68 koronát tenne ki, a miből 35,728 68 körona- a tartalék alap javára, 20,799 korona pe­dig üzleti feleslegként van előirányozva. Feltételezzük a legroszabbat, hogy a telep fejlődésében stagnacio fog beállani és a lámpák száma, daczára az alacsonyabb egységárnak, a mostanihoz képest szapo­rodni nem fog (a mi fel nem tételezhető) és hasonlítsuk össze az igazgatónak a múlt évi zárszámadáshoz csatolt jelentésének acfa- ttai, ezen üzemszámitásnak „A“ rovatával. Az igazgató jelentése szerint a háló­zathoz kapcsolt terhelések nagysága az év végével összesen 9433 drb 16 gy. fényű lámpa értékének felelt meg, a melyben benne foglaltatik úgy a városi közvilágí­tási lámpák értéke, mint a villamvasuti terhelés is, a mely utóbbira a jövőben egy­általán nem számítunk, ezen utóbbiért le­ütve 1433 lámpa érték terhelést (98 HP), a magán és közvilágitási lámpákra együtt kereken 8000 lámpa érték terhelés marad; kevesebb tehát ezen lámpa érték 3000-el, mint az „A“ rovatban előirányzott 11000 lámpa érték, ezen hiányzó 3000 lámpa ér­ték a jelenlegi 8000 összlámpa számból 1240 lámpa értéket és ezen felül 25 lóerőt képviselnek a város czéljaira felszerelt lám­pák. Ha ezen 3000 magánlámpának meg­felelő jövedelmet 13 koronájával számítva összesen 39000 koronát levonjuk az „A“ rovat bevételeiből, a beruházandó uj tőke törlesztésén felül a jelenlegi lámpaszám figyelembevételével 1752768* korona ma­radna felesleg képen a tartaléklap javára figyelembe kell még azonban vennünk, ha 3000 lámpával kevesebbet látunk el áram­mal, ez a termelésnél évi 65 loo K. Watt áram megtakarítást jelent, az által, hogy ezen áramot nem kell előállítanunk, a szén­nél is még 5468.40 K megtakarításnak kell mutatkozni az előirányzott 11000 lámpára felvett 34056 K-val szemben. A, jövedel­mezőségnek növekedését 15000 felszerelt lámpánál az üzemi számításnak „C“ rovata mutatja. Minthogy ezen üzemi számításból, valamint beérkezett szakvéleményekből azon meggyőződést merítettük, hogy a vállalat­nak ezen beruházásból származó terhet fi­gyelembe véve már a jelenlegi viszonyokat is nemcsak ki kell keresnie, hanem ezen fe­lül jövedelmezőségre is van kilátás, a mi az áramdij egységárának leszállítása folytán mutatkozandó tömeges fogyasztás következ­tében már 2—3 éven belül még inkább növekedni fog, a következő javaslatunkat, terjesztjük elő : 1. Tétessék a villamvilágitási bizott­ság részéről javaslat a városi tanács utján a törvényhatósági bizottsági közgyűléshez, a telep átépítésére nézve a megadott ke­retben. 2. Az épitési tőke utáni évi teher a villam-alap bevételeiből lenne fedezendő. A megszavazandó kölcsön 450.000 K a mely összeg a berendezésekre nézve kö­tendő szerződések fizetési lejáratai időpont­jára lenne kötendő, figyelembe véve a pénz- piacz lehető kedvező állását. A mig a köl­csön felveendő lesz, az építkezések elöleges kiadásai a kölcsönből leendő visszatérítés mellett részben a villamalap tartalékjából, részben a törzsvagyon-alapból lesznek elő­legezendők.' 3. Az ajánlati felhívások a ezégekhez minél elóbb megküldendők, hogy a téli időszak beálltáig az előbb vázolt berende­zések feltétlenül létesíthetők legyenek. 4. Javasoljuk végül, hogy a munká­latok lebonyolitása a minisztérium részéről Hollós József műszaki tanábsos úr által ellenőriztesssék, kinek tanácsa a beérke­zendő ajánlatok elbírálásánál, szerződések: megkötésénél kikérendő lesz, ugyancsak fel­kérendő lesz az az átvételi próbák és leszá­molások megejtéséhez is. Szatmár, 1905. április hó 26. Markó Kálmán, Fogarasi Sándor, Góbi Ferencz, Erdélyi István, Losoncul József, JMP Folytatás a mellékleten. Róth Fi&löp kárlsbádi czipőraktárát Közvetlen a Pannónia | ; == szálloda mellett! 0 Szatmár és yidéke legnagyobb czipőraktára. MJEGrEKIí-EZTJEK!!! tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri-, női- és gyermek valódi sehwro és box bőrből készült ezipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben. ajánljuk a t. vévé közönsé^nak amt a legolcsóbb bevásárlási forrást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom