Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-02 / 18. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Az uj tanácsbiró uzonbun az esküt ezuttal nem tehette le mert ebben betegsége aka­dályozta. Ezután elnök részvéttel emlékezett meg u Dávid István világi tanácsbiró el­hunytéról, kiemel-, e a megboldogultnak az egyházmegye ügyei iránt évek hosszú során át tanúsított lelkes buzgalmát s egyben a helyére leendő tanácsbiró választásra a há táridőt kitűzte. Ezutáu jelentés tétetett tanitó képviselők választásáról, mely ezúttal abszolút többséget nem eredményezvén, erre nézve uj szuvuzás rendeltetett el. Az espe­res jelentése olvastatott fel ezután s az ab­ban foglaltakat a közgyűlés elfogadta. Az országos lelkészi gyámintézeti bizottság ed­digi elnöke, Thury Zsigmnud tanácsbiróvá választatván u bizoti-ág uj elnökéül Rác István szatmári lelkész választatott meg. Ke­rületi képviselőkul az eddigiek, nevezetesen Uray Géza és Márthu József tanácsbirák választattak meg. A folyó ügyek tárgyalása folytán a közgyűlés leik s élyenzés9el fo­gadta amaz örveudetes elnöki jelentést, mely szerint Uray Gáspár ügyvéd a tanítóképző intézet részére egy ezer koronát, Széles Pál óvári lelkész és neje pedig szinté ugyan-e célra 110 koronát adományoztak. A köz­gyűlés napján a tagok nagy része a hely­beli Polgári Társaskörben gyűlt össze köz­ebédre. A közgyűlést megelőző napon a szá­moltató szék tárgyalt, a közgyűlést követő napon pedig a bírósági ügyek tárgyaltattak.- Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ív. ref. egyházmegye folyó hó 27. és 28 napján tartja rendes tavaszi köz­gyűlését Nagybányán a városháza tanács­termében. — Eljegyzések. Sándor Lajos erdődi kir. aljáié*bíró eljegyezie Sróth Ilonka kis­asszonyt, Sróth Mihály körjegyző és föld-J birtokos kedves és Csinos leányát. — Leittier Margitkát, Leitner Bertalan és neje szüle­tett .Szlávik Irén kedves leányát eljegyezte: Saád Lajos, gróf Károlyi Lijos „Tót- Megyeri“ uradalmi gazd lisztje. — Horváth Ágoston nyugalmazott városgazda eljegyezte öv. Koós Györgyné szül. Dusóczky Ottilia úrnőt. — Klein Sándor a helybeli Bettel- heim Adolf c/.ég üzletvezetője eljegyezte Hosenblűh Mariska kisasszonyt Poroszlóról. — Esküvök. Dr. Lengyel Zoltán orsz. képviselő, április 30-úu délben vezette ol­tárhoz Lengyel Imre helybeli tekintélyes ke­reskedő és neje Szlávik Olga úrnő bájos leányát Olgát. A díszes esküvőn, amely a rom. kath. székesegyházban ment végbe, ritkaság számba menő nagyszámú intelligens közönség volt jelen. Az osketési szertartást Hehelein Károly kanonok-plébános végezte, aki egyuttul gyönyörű beszédet intézett az uj párhoz. — Esküvő után az öröm apa há­zánál nagy nászlakoma volt. — Nagyváthy Lajos m. kir. honvédfőhadnugy, ma délelőtt esküdött örök hűséget özv. Németh Józsefné Keresztes Ilona urhölgy kedves leányának — Hónának. — Péchy Tibor kataszteri mérnök szombaton esküdött örök hűséget Újhelyi Emma kisasszonynak, Újhelyi András deb­receni kir. Ítélőtáblái biró kedves leányának. — Huszonöt év. Erdélyi István, vá­rosunk főmérnöke és neje tegnap ülték meg szűk baráti körben egybekeléseknek negyed- százados évfordulóját. Néhány rokon és jó barát gyűlt össze az ünneplők vendégszerető házánál, amely a háziasszony makacs beteg­sége dacára hangzott a jókívánságok által táplált kedvtől. Meleg érzelmű felköszöntő­ben nem volt hiány az éjfélig tartott össze­jövetelen. Magunk is szívből üdvözöljük a házaspárt a szép ünnepély alkalmából. — Gróf Hugonnay Béláné meg­halt. Mint részvéttel értesülünk, gróf Hugonnui Béla, városunk és vármegyénk nyugalmazott főispánjának neje született Simontsits Izabella urhölgy életének 50 évé ben, rövid szenvedés után e hó 22-én Buda­pesten elhunyt. Az elhunyt grófnő életében a jótékonyság terén áldásos működést fejtett ki, miért is halála széles körben mély és igaz részvétet keltett. Holttestét e bó 24-én Tinnyére szállították s ott temették el a családi sirboltban. — Gyászhir. A Kölcsey családot sú­lyos csapás érte, Kölcsey Sándor debreceni kir. Ítélőtáblái biró neje szül. Böszörményi Ilona, néhai Böszörményi Károly szatmárné- meti-i polgármester leánya e lió 21-jn Bu­dapesten elhunyt. — Gyászosét. Sállay Mihály, váro­sunk szülötte, néhai Sallay Mihály németi ev. ref. tanito fia, n szalmán kir. knih. fő­gimnázium egykori nagy tehetségű növen­déke, volt hódmezővásárhelyi ev. ref. fő- gimnáziumi tanár, nyolez évi gyógyíthatat- lun betegség után, életének 39-ik éveben, múlt hó 24-én Gyöngyösön elhunyt. Teme­tése ugyanott 25-én ment végbe. Nvu^odiék békében! ° — Gyászhir. Biki Károly és Biki Kál­mán Úgy a maguk,' mint családjaik és az összes rokonság nevében, mély fájdalommal jelentik, hogy a felejthetetlen jó édes anya, nagyanya és szerető rokon ö/.v. Biki Ferenc né Hegedűs Mária folyó hó 24-én, életének 77-ik, özvegységének második évében, hősz­szas szenvedések után az Urban elnyugodott. Kedves halottunk földi részeit folyó hó 26-án délután 3 órakor fogjuk a gyászháznál tar­tandó rövid ima után az anyaföldnek átadni. Tépe, 1905. április 25. Nyugodjanak porui csöndesenI Legyen áldott emlékezete! — Gyászhir. Lefkóci Horváth Bertalan és gyermekei György, János, Pál, József. Olga; érmindszenti Peley Emma férj. püs­pöki dr. Kerestszeghy Lajosné; érmindszenti Peley Olga férj. nagyváradi Ferency Dezső- né — mint férje, gyermekei és nővérei, a nagy kiterjedésű rokonság nevében is, nehéz bánattal megtörötten és vigasztalhatatlanul lesujtottan tudatják Lefkóci Horváth Bertalan­ná szül. érmindszenti Peley Máriának, gyengéden szerető hitvesnek, anyának, nő­vérnek, élete 44-ik évében 1905-ik év áp­rilis hó 22-ik napján éjjel 11 órakor hoszas és kinos szenvedés után bekövetkezett gyá­szos elhunytát. A női és anyai kötelessége­ket leghívebben teljesítő s a rokoni szeretet­től mélyen áthatott kedves halottnak hűlt tetemei 1905-ik év április hó 25-ik napján d. u. 3 órakor fognak a rom. kath. egyház szertartásai szerint az öröknyugodalomnnk átadatni s a gyászszertartásnak a Rákócy- utca 47. sz. halottas háznál megtörténte u- tán a pálfalvai családi sirkertben elhelyez­tetni. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 26-ikán d. e. 7 órakor fog a szatmári róni. katk. székes egyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Szatmár, 1905. április hó 23-án. Szeretet és áldás kísérje emlékét! — Gyászhir. Alantirottak saját és az összes rokonok nevében szomorodott szívvel és mély fájdalommal jelentik, Le- ményi Papp József apai gör. kath. esperes- lelkész és szentszéki ülnöknek, folyó év áp­rilis hó 27-én d. u. 1 órakor életének 84-ik, lelkészi működésének 56 ik évében, a hal­doklók szentségének felvétele után végel­gyengülésben történt elhunytát A megbol­dogultnak hűlt tetemei folyó hó 29-én d. u. 1 órakor fognak a családi sirboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat május hó 3-án reggel 8 órakor fog az apai gör. kath. egyházban megtartatni. Kelt apa, 1905. április hó 27. Béke pora­ira! Vilma férj. Tolnay Béláné dohány­gyári aligazgató Budapesten, Emma férj, Papp István volt felsőbányái gör. kath. es­peres lelkész özvegye, Málvina férj. Papp Antal volt széplaki, gör. kath. lelkész öz- vegye, Gábor, máv mérnök, mühelyfőnök Érsekújvár. Paula, gyermekei. — Gyáazhirek. Ozv Juhász Ferencné mull hó 27-ód csütörtökön Szatmáron meg­halt. Az elhunytban Törseök Károly dr. ügyvéd anyósát gyászolja. — Délin Henrik, Szilágyi Dezső színtársulatának karnagya, április 23-án életének 70-ik évében meghalt DuDaföldváron. — Igazságügyi kinevezések. Az igazságügyminiszter Kótai Károly és Fésős Endre helybeli kir. törvényszéki aljegyzőket, jelenlegi alkalmazásuk helyén jegyzőkké ki­nevezte ; Fekete Sándor járásbirósági, Dénes Adám törvényszéki aljegyzőket pedig köl­csönösen áthelyezte. — Cirkusz-nyitás. W e i s z Ignácz cirkusz-varietéje szombaton reggel váro­sunkba érkezett s ugyanaznap estéjén meg nyilt. A cirkusz a fapiacztérren van fel­építve, megfelelő kényelemmel* Személyzete 40 tagból áll. Weisz igazgató régi ismerő­sünk, különben is városunk szülötte, jó mo­dorú mókás ember — talpra esett bohócz, kinek fellépését mindig szívesen vesszük. A tagok is mind jók, különösen a zsotiglőrnő és a légtornászok mutatványai nagyszerűek. Az erőművész fogereje is feltűnő, Harry idomított kutyái pedig rendkívül ügyesek. Általában véve a produkcziók mind érde­kesek. A műsor változatossága is kifogás­talan. Megérdemli tehát a cirkusz a leg­messzebb menő pártfogást. — Siketnémák előadása váro­sunkban. A debreceni siketnémákat gyá- molitó egylet a napokban aziránt kereste meg a hatóságot, hogy a f. hó első felében az egylet oltalma alatt levő mintegy 38 növendékkel előadást mutatna be. A tanács készséggel engedett az egyesülat kérelmének s a közgyűlési nagytermet jelölte ki olyau- nak, ahol az előadások megtarthatók legye­nek. Azonkívül az idejövő siketnéma gyer­mekeket élelemmel és lakással látja el. Az egylet ezáltal azt akarja elérni, hogy a nagy- közönség közelebbről ismerje meg mind­azon paedogogiai eszközöket,« melyek alap­ján a siketnémák leképezésüket nyerhetik. Az érdekesnek Ígérkező előadásra már jó előre is felhívjuk a közönség figyelmét. Képviselőválasztók figyel­mébe. A képviselőválasztók névjegyzékét a város május 5-étől 15-ig közszemlére teBzi ki; ez idő alatt beadott felszólalásokat fi­gyelemre méltatják. — Kiss szerencséje Nagy! A m. kir. osztálysorsjáték keddi befejező húzásán i 600,000 koronás jutáimét és az 5000 ko­ronás főnyereményt a 82621. számú 4—4-ben eladott sorsjegygyei ismét a hirm-ves Kiss Károly és Társa bankháza Epést., VII. Er­zsébet körút 19., szerencsés vevői nyerték, hol immár harmadszor nyerték meg a 600,000 koronás jutalom-nyereményt. — Felsőbánya város képviselőtestü­lete elhatározta, hogy a város területén kies fekvésű nyaraló-lakások építésére alkalmas, egyenkint 600—1800 m2 földterületet enged át évi 1—3 kor. jogelismerési dij mellett azoknnk, kik kötelezik magukut, hogy a kijelölt helyen két év alatt nyári lakot épí­tenek. A terület, melyen a nyárilak épül, az illetőnek mindaddig birtokában marad, mig azt nyaralás céljaira használja. Nyárilak építésére alkalmas területek örökáron is olcsón kaphatók. A nyaralási ügy a városi hatóság felügyelete alatt áll. Nyisztor István városi tanácsos a hozzá ez irányban intézett megkeresésre készségesen azonnal válaszol. — Verekedés a Pannóniában. A tél folyamán valósággal napirenden voltak a Pannónia kávéházban u pofozkodások, melyek az utóbbi időben még nagyobb mérveket öl­töttek. Hu8vét vasárnapján történt, hogy a Pannóniának egyik külön helyiségében egy nagy társaság mulatott, miközben állítólag a cigányon, de bármin is, az nem kérdés, erőr sen összevesztek, aminek a lett a vége, hogy az egyesült társaság, mely mint egy 10—12 tagból állott, alaposan elvert egy vele meg­különbözött vidéki úri embert. A csinos hecc­nek, mint halljuk, folytatása is lesz. A m. k. főtőzsde tisztelettel ajánlja a n. é. vevőközönségnek, a most kez­dődő XVI. játékra az osztálysorsjegyek be­szerzését náluk eszközölni. Vásároljunk sors­jegyet a m. k. főtőzsdében Szatmár, Deáktér. *L 12 K, Vs 6 K, l/4 3 K, % 1 K 50 fillér. (1—4) — &USZ. A középkor történetének min­dig érdekes fejezete lesz a cseh huszita moz­galom. Érdekes ez az óriási lázadó, a ki kegyben állott n király, a királyné, a nagy- közönség és a prágai érsek élőtt is, u ki őt még a zsinat prédikátorává is kinevezte. És mégis egyszerre Wiklef irataiba merült s midőn azokat terjeszteni kezdte, ugyanez az érsek kimondta reá az átkot. Húsz felebbezett u pápához, de hiába, mire kiközösítették. A nép uzonkan kitartott Húsz mellett s gyű­lölete a pápaság ellen csak fokozódott, ki­vált mikor Angelo bibornok Prágára ki­mondta az egyházi interdictumot. Húsz egy ideig cseh nemes urak váraiban tartózko­dott, később megjelent a konstanzi zsinaton, a hol bitvallását egy bizottság meghallgatta. Nyomban kihirdették az ítéletet s egy a vá­rosban felállított máglyán Huszt még az na­pon elégették. Ebbe a középkori drámába tehát bevilágít a középkor raáglyafénye is. Mint egy hitvalló, mint a nagy vértanuk, ő is zsoltárokat énekelve és Krisztust dicsőítve lépett a máglyára. Egy nagy tanulságot mutatott akkor ő is a világnak és a maga — Öngyilkos katona. Miklián Já­nos, cs. és kir. ménes katona, a méntelep egyik istállójában április hó 29-én felakasz­totta magát. Másnap reggol akadtak a sze­rencsétlen katona holtestére. — Az öngyil­kosság oka ismeretlen. — A bikszádi vasat építése. A szatmár—bikszádi helyi érdekű vasút, — mely hivatva lesz Bikszádot legnagyobb for­galmúvá és ismertebbé tenni, — rohamosan halad a megvalósulás stádiuma felé. A szük­séges kisajátítások Batiz község kivételével befejezést nyernek s bár e községgel a bí­rói eljárást folyamatba kell tenni, azért a vasút legkésőbb aug. 1-én a forgalomnak átadható lesz. — A Kossuth-kerti kioszk meg­nyílt. Valkovics Sámuel ismert jóhirnevü vendéglős, a Kossuth-kerti kioszk és gőz­fürdő bérlője, vasárnap délután nyitotta meg a Kossuth-kerti kioszkot. Ez alkalommal nagyszámú közönség helyezkedett el a ven­déglő terasszán, ahol kellemes zöld árnyak között, czigányzene mellett, fesztelen jó­kedvvel mulattak a késő esti órákig. Ter­mészetesen a hangulat fokozó itt is az ital volt. Valkovics pinezéje pedig nótás jókedvre hangolja még a buslakodót is. Elismeréssel kell tehát megemlékezni most is Yalkovics kiszolgálásáról. Kitűnő jó bora van. Finom söre önmagát itatja. Jó magyar konyhája zamatos jóizü (hideg és meleg) étkeket ter­mel. Czukrászata kifogástalan. Mi kívánjuk, — de meg is érdemelné e törekvő, előzékeny ember, — hogy odaadó buzgalmát legalább is megfelelő siker koronázza a jelen szezonban. — A budapesti Uránia színház e hó második felében bárom napra terjedő előadást tart a városi színházban. 24-én ,A modern asszony“, 25-én „A világ uya“, 26-án pedig „A saintlouisi világkiállítás“ kerül bemutatóra. E felette érdekes és nagy­sikereket ért darabok megtekintésére előre falhivjuk olvasóink figyelmét. Jegyek, rendes szinházi árak mellett kaphatók, Lővy Miksa könyvkereskedésében. — Névmagyarosítás. A belügy­miniszter megengedte, hogy Ur Gyula szat mári lakos, a „Szabadsajtó“ könyvnyomda akszidenc szedője, vezetéknevét Urai-ra vál­toztassa. nemzetének: azt: hogyan támadnak vallások s azt, hogy a szabad gondolkodás minden hatalommal diadalmasan szállhat szembe. Húsz életét és tanainak kifejlődését és tör­ténetét A Nagy Képes Világtörténet most megjelent VI. kötetében találjuk megírva a Középkor jeles tudósa, dr. Csuday Jenő ál­tal. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marcali Henrik, egyetemi tanár. Egy egy illusztrált kötet ára díszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillér­jével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Iro­dalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői Lút 18- sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részletfizetésre is. — „A szerencsét megragadni ta­nuld, mert a szerencse mindig közeledben van...“ Goethe adja ezt a tanácsot utra- valóul az életre. Ne hagyjuk hát Fortuna istenasszony ujjmutatását figyelmen kívül. Lukács Vilmos iámért bankháza a m. kir. osztálysorsjáték legutóbbi húzásán óriási dia­dalt aratott. És a bankháznak majdnem csupa vidéki vevője volt az akiknek a sze­rencse kedvezett. Alig érkezett meg Lukács Vilmos ur a cég főnöke Nagy-Károlyba, hogy kifizesse ott a 200.000 koronás fő­nyereményt, nem telt bele 24 óra és ezen bankház szerencsés vevőinek jutott megint 400.000 koronás főnyeremény. A bankház a legutóbbi sorsjáték alkalmával két mil­lió koronát meghaladó Óriási összeget fize­tett szerencsés vevőinek. Lukács Vilmos bankházának mesés szerencséje a fővárosban közbeszéd tárgya és irigység nélkül ismeri el mindenki, hogy a szerencse istennője ér­demes emberre pazarolja kegyeit, mert a Lukács-bankház szigorú szolidságával, titok­tartásával és vevőivel szemben -tanúsított önzetlen előzékenységével közkedveltségre tett szert, mely az ország határain túl is ismeretes. „Isten áldása Lukács Vilmosnál“ — példabeszéddé vált és számtalan tény igazolja ezt a közmondást. Amit másutt ál­moskönyvekkel komplikált naptárokkal és egyéb szükségeszközökkel próbálnak elérni — mindazt pótolja ez a varázsige: “Istenál­dása Lukácsnál!“ A szerencsét nem lehet kierőszakolni, — a szerencse mindig köze­lünkben van — csak mejj kell ragadni, s ez a szerencse ál­landóan bű volt és hű marad Lukács bank­házához, minél fogva olvasóinknak nem ad­hatunk annál jobb tanácsot: Vásároljunk osztálysorsjegyeket, Lukács bankházából, melyek helyben kizárólag Reizer János czégnél kaphatók. — Párisi asztal. Szatmár megyé­ben, a kereskedők, iparosok és vállalkozók világát a reklámnak új, csodaszerben meg­lepő módjával ajándékozta meg a francia leleményesség. Általánosan tudott és előös- mert dolog ma már a reklám jelentősége a kereskedőre, iparosra, vállalkozóra egyaránt. A reklám az üzlet híressé válásának az eszköze, az a csatorna, melyen a jövedelem folyik be, s melyet igy mindig nyitvu tar­tani és szélesbiteni kell. Egy-egy üj reklám találmánynak tehát óriási fontossága vud, E téren most az egész világ figyelmét magára vonta a lpáriéi asztal, a mely a reklamiro- zásnak a legegyszerűbb, legáltalánosabb és leglebilincselőbb módja. A párisi asztal egy francia nagy vállalkozó cég tulajdona s a világ minden müveit államában szabadalma van. Ezeknek az asztaloknak a bevezetése világszerte most van folyamatba és rövid idő múlva minden városban általános ipari és kereskedelmi útmutató lesz, mintegy mű­vészi katalógusa a legjobb, legdivatosabb üzleteknek és ipari műhelynek, a mely első sorban az idegenek figyelmét fogja magára vonni. Bámulatos reklám-asztal ez. Az alakja csaknem olyan,- mint a kávéházi asz­taloké, azzal a külömbséggel, hogy itt u márvány helyett fénylő üveg lap van. Az üveg lap alatt azután a cégek hirdetései ol­vashatók színes képek keretében. Az ördön- gős asztal két oldalán egy egy rugóval ellátott gomb van, a melynek megnyomása után a belső lap megfordul és njabb lap kerül felül, a mely ismét más kereskedő cégek hirdetéseit tünteti tel, az asztal mind a mellett a rendes használatra van szánva. A mint ezt a szenzá­ciós találmányt Párieban forgalomba hozták, az emberek csodájára jártak. Az asztal remek és elmés kivitele bármely helyiségnek diszére válik. Kávéházakban, éttermekben, oukráz- dákbau, orvosok előszobájban, borbélyinü- belyekben, vasúti várótermekben és minden forgalmasabb helyen lehetett látni és a nagy közönség csudálkozással nézte a hu­szonnegyedik század legszenzációsabb rek­lám-asztalát. Ezen asztalok rövid idő múlva megyénkben is láthatók lesznek minden nyilvános helyen telve az itteni kereskedő cégek hirdetéseivel. . .— Rovarirtás. Az embert és házi­állatokat egyformán kinzó ártalmas rovarok­nak tökéletes kipusztitásu csakis az „Andels J. tengerentúli pora“ által érhető el, a mely 35 év óta nagy elterjedésnek ás szo­katlan bizalomnak örvend. Hatása rendkívüli és semmi más szer hozzá nem hasonlítható. Valódi minőségben Kapható Kollár Gyula helybeli kereskedőnél. 1—8

Next

/
Oldalképek
Tartalom