Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-03 / 18. szám

sága a mostani viszonyok között már csak a legnagyobb gondosság és körül-, tekintés mellett tartható fent, miután pedig a folytonosan szaporodó bekap­csolások által az üzem még inkább nö­vekedni fog, ezáltal az üzem bizton-- sága is még inkább koczkáztatva lesz, a mi különösen a téli hónapokban vál- hatik veszélyessé. Más szóval a telep­pel rövid idő alatt csinálni kell vala­mit, ha azt nem akarjuk, hogy a szol­gálatot felmondja. Ez az egy pont az, a mely lehe­tetlenné teszi, hogy a különben minden tekintetben kielégítő zárszámadásnak teljesen örülni tudjunk. A szabadelvllpárt felirata. A helybeli szabadéivüpárt választ­mánya ápr. 27-én dr. Kérésziszeghy La­jos elnökletével értekezletet tartott, ame­lyen a kővetkező felirati javaslat lett határozatiig elfogadva : „Hazafiui aggodalommal tapasztalja a párt, hogy lelketlen izgatok befolyása folytán a törvényes rend s a vagyonbiz­tonság ország szerte állandó és tervszerű megtámadtatásoknak van kitéve s hogy tartani kell attól, hogy a terroriäztikus irányzat mindjobban elhatalmosodik. Elkerülhetetlen szükségét látja ennél­fogva annak, hogy az izgatásoknak erős akarattal és erős kézzel, a törvények leg­szigorúbb alkalmazásával s miután ezek intézkedései részint hiányosak, részint gyengék, újabb megfe'elö törvények al­kotásával vége vettessék s a polgárság vagyonát és az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság fejlődését és virágzását egyaránt veszélyeztető elemek visszaélései megfenyittessenek, kárhozatos működésük lehetetlenné tétessék I Teljes bizalommal van a párt gróf Tisza István miniszterelnök és a vezetése alatti kormány iránt, mely az ország leg­mélyebb hálájára tette magát méltóvá az­zal, hogy a zilált parlamenti viszonyokat helyreállította s a fontos állami és köz- gazdasági érdekek megoldását hazafias öntudattal kezeibe vette. Bizton reméli a párt, hogy a kormány nem fog késni az anarchistikus törekedés megfékezésénél a szükséges intézkedéseket mielőbb megtenni. A kormány elnöke és tagjainak ha­zafias bölcsességén, magas államférfim képességén és a kormányzati téren elért sikerén kivül alapítja a párt ezen remé­nyét különösen azon öntudatos és erélyes éljárásra, a melyet a kormány a vasúti tisztviselőknek a haza ellen elkövetett me­rényletével, a törvények és azzal egyenlő erejű szabályok elleni nyilt fellázadásával szemben tanúsított, mondhatni ember fe­letti erővel és munkával első sorban a vasúti forgalmat helyre állította s azután a hazaárulással határos lázadást megtörte. Reméli a párt, hogy egyrészt törvényes 'intézkedésekkel, másrészt az izgatók szi­gorú és példás megbünteiésével és a félre­vezetettek iránti méltányossággal sikerülni fog a kormánynak az ország lakosságát oly érzékenyen károsító s szeretett hazán­kat a külföld gunyjának kitevő ezen saj nálatos esemény ismétlődésének egyszer s mindenkorra elejét venni. A legmélyebb köszönetét fejezi ki ezen alkalomból a párt a kormány összes tagjai, s különösen a miniszterelnök és a kereskedelmi minister, mint egyben a vá­ros orsz. képviselője iránt, biztosítja a kor­mányt, — melynek politikai irányával mindenekben egyetért — bizalmáról és ragaszkodásáról. “ Ezt a határozatot a párt felirat alak­jában a kormánynak fel küldötte. Tisza István gróf miniszterelnök és Hieronymi Károly kereskedelemügyi mi­niszter már válaszoltak az üdvözlő feliratra. E válaszok szó szerint a következők: Budapest, 1904 április hó 29 én. . Tisztelt Elnök ur 1 A szatmári szabadelvű párt választ­mánya nevében a vasúti forgalom helyre állta alkalmából hozzám intézett meleghangú üdvözletért fogadják hálás köszönetemet. Hazafias üdvözlettel Tisza. Budapest, 1904 április hó 28-án. Mélyen tisztelt párt elnök url Kedves barátom I A szatmári szabadelvű párt választ­mánya megtisztelt azzal, hogy a magy. kir. államvasuti sztrájk megszűnte alkalmából meleghangon üdvözölt s biztosított a párt bizalmáról és ragaszkodásáról. Fogadják legmelegebb köszönetem őszinte nyilvánítását szives figyelmükért- és a nekem oly igen becses ragaszkodásuk és bizalmuk megtisztelő kifejezéséért. Kérlek kedves Barátom, légy tol­mácsa köszönetemnek az igen tisztelt párt­tagok előtt. Szívélyes üdvözlettel igaz hived Hieronymi. SZATMÁR Uránia. ~A' budapesti „Uránia“ tudományos színház vidéki osztálya pénteken, szomba­ton és vasárnap este vetített képeivel elő­adást tartott a városi színházban. A képe­ket felolvasással kisérték. A helybeli katona­zenekar is közreműködött. Sajnop, közönségünk kellő érdeklődést nem mutatott a tanulságos és egyben rend­kívül gyönyörködtető előadások iránt. El$ő és második este. hogy a rendes színházi ki­fejezéssel éljünk, üres ház volt. Pedig mind­két este élvezetes képsorozatok voltak be­mutatva : pénteken | „Berlini élet“, szom­baton »Egyptom“. A színes vetített képek közzé eléggé sikerült mozgófényképek vol­tak illesztve. Vasárnap este mégis aztán nagyobb számban gyűlt össze a közönség. Talán uz „elseje“ jótékony hatásának is lehet tulaj­donítani. Ám még sem volt egészen telt ház. Az ekkor színre került „Táncz“-képso- zat nagyon érdekes volt s láthatólag -el­ragadta a közönséget. A táucz fejlődése és kultiválása ti legrégibb kortól egész napjain­kig lett bemutatva s kiemelkedett a ma­gyar tánczok méltatása. Szombat délután az iskolák növendé­kei számára tartottak leeresztett árak mel­lett előadást. Apróságok. A hegyi ember aratási munkára vál­lalkozott s kívánta, hogy a szerződésbe be­letétessék, miszerint állami csapás esetére visszalépbossen. — Mit ért maga álluini csapás alatt? — kérdi a munkaadó. — Hát instálom azt gondolom, hogy miként a hegyen moBt már állami az oskola és nem elemi, úgy van az a csapással is. * Bizottsági ülésre hívtak egy város­atyát s az írásos meghívón az is rajta ál­lott, hogy : Folyó ügyek. 0 atyasága pedig a folyó ügyeknek nem volt ellensége, ért­hető tehát, mikor haza menve felesége ilyen szavakkal adta át neki a meghívót: — Szégyen, gyalázat, hogy már a vá­ros házán is folyó ügyek mennek I * Erősen kapaczitálják Bögre urut, hogy lépjen be az alakulóban lévő Kereskedelmi Csarnok tagjai sorába. — No már kérem — mondja az öreg — ha felekezeti kaszinóba akarnék belépni, akkor már inkább | kath. kaszinóba inennék. * Bambucz ur egy társaságban, a bol a hű asszonyokról folyt a beszed, nagy lelke­sedéssel említi fel, hogy olyan hű asszony, mint az ő felesége, nincs a világon. — Már hogy mondhatsz olyat, hiszen kíizcudomásu, hogy legalább négyszer meg­szökött. — Igaz, de mindig visszajött, s épen ez mutatja, hogy nagyon hű. * A sztrájk a hegyen is kiütött, de mindjárt meg is szűnt. Nem mintha a szŐl- lős gazdák a magasabb napszámot megígér­ték volna, hanem inkább azért, mert cseti- dőrség lett kirendelve. Vakarta is a fajét az egyik szóvivő és nagy boszusan szólt oda társainak : — No halljátok, ezt nem igy gon­doltuk! Demeters híreink. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Május. Elérkezett a mosolygó má­jus. A leg virágosabb, a legkellemesebb hó­nap. A tarka-barka természet látása ujjongó érzelmeket fakaszt a lélekben. Virit a sók szinesrubáju virág s együtt nyitik velők a mámoros szív bimbaja. A bárányfelhős kék ég végtelenségében csapong a madársereg, ép oly csapongva száll a friss képzelet ezernyi, bájosan zűr-zavaros gondolata. A dús lom-' bozatu fák ékes koronáikkal bólintga^nak. a lágyan csókdosó, illatos szellő fuvallmára s a millió levélke remegő zúgása mintha mondaná: mily szép az élet! A májusi han­gulat üvegein át az „emberi élet“ is sokat vészit szomorúságából. Mily sokat lehetue beszélni a mosolygó május égisze alatt, ör­vendezzünk n vidám májussal 1 — Május elsejére v iriadó éjszakán éléuk volt az élet; zene mindenfelé. Az ab­lakok alatt szerelmes nóták szólaltak meg a húrokon g a szerenádoknak olyan költöies keretet nyújtott a ragyogó teli hold; kissé prózai volt ugyan, hogy szurouyos katonai őrjáratok^ czirkáltak a városban-; de semmi zavar nem történt. — Személyi hír. Kristóffy József főispán a múlt szerdán a gyorsvonattal Budapestre utazott, n honnét holnap tér vissza székhelyére. — Előléptetés. A helybeli honvéd­ségnél Henter Zoltán főhadnagy századosáé, Dobó Rémusz és Manusov Jenő hadnagyok főhadnagyokká léptettettek elő. — Áldozás. Tóthfalussy Dániel r. kath. áldnzdr több évtizede működik inára?. Isten kertjében. Mint áldozárnak szeretettel­jes vezetésével, 882 ifjú járult 25 év alatt az első szent áldozáshoz. Érdekes ebbe a hosszú névsorba betekinteni. Azok száma, akiket az első szent gyónáshoz és áldozás­hoz vezetett, igy oszlik meg: 1880. évben volt 32, 1881-ben 39, 1882-ben 25, 1883­ban 23, 1884-ben 14, 1885-ben 27, 1886­ban 38, 1887-ben 34, 1888-bán 35, 1889­ben 24, 1890-ben 22, 1891-ben 40, 1892 ben 40, 1893-ban 35, 1894-ben 36, 1895­ben 43, 1896-ban 40, 1897-ben 32, 1898 ban 36, 1899-ben 48, 1900 ban 42, 1901­ben 36, 1902-ben 40, 1903-ban 33, 1904­ben 48. Kivánjuk a nemes lelkű és hiva­tását nagy buzgósággal teljesítő lelki atyá­nak, hogy Isten segítségével még hosszú éveken át vezesse a fejlődő ifjúságot az ál­dozáshoz. — A következő levelet vettük: Gróf Lárolyi Lajos erdődi uradalmának in- tézősége. „Szatmár és Vidéke“ tek. szerkesztő hivatalának 1 Szatmár város közönségének a Szatmár-Erdődi h, é. vasút megnyílta óta az Erdődi várkert igen kedvenc klráudnló helye szokott lenni — habár a várrom om­lásnak indult veszélyes része folytán jelző táb­lákon a bemenetel eddig is tilalmaztatott, — a tél folyamán azonban a bástya falnak egy még veszélyesebb repedése támadván, egy ne­talán! bekövetkezhető nagyobb szerencsétlen­ségnek elejét veendő, a várkert igénybe vé­telét, melylyel a várromok megmászása is össze szokott kapcsoltatni, teljesen be kellett tiltanom, tisztelettel kérem tehát tek. szer­kesztő urat, a városi kiránduló közönség ér­dekében szíveskedjék lapjának közérdekű ro­vatában közzé tenni, hogy a várkert fenti okokból teljesen elzáratván a közönség elől, leginkább vasárnaponként szokott e célbóli kirándulásait szűntesse be, legulább mind­addig, mig a várrom legveszélyesebb részei helyre nem hozatnak. Kiváló tisztelettel'ma­radok kész szolgája Rábai Dezső uradalmi intéző. — Villamvilágitás. A vrllamvilá- gitási bizottság pénteken délután tartott ülésén tárgyalta a villamvilágitási alap 1903. évi zárszámadását, melyet az igazgató je­lentéséhez képest változatlanul elfogadott és elfogadását a közgyűlésnek is indítványozza. A zárszámadás kedvező eredményt mutut, mert dnczára annak, hogy több beszerzés volt és azonkívül a Siemens, Rock, Nichol­son és Egyesült villamossági társulat részére uz üzemi bevételből nagyobb összegek let­tek kifizetve, mégis tiszta bevételt tüntet fel 5972 K 80 fillért. A bizottság, méltá­nyolni akarván az igazgató eredményes mű­ködését, tekintettel arra is, hogy a tisztvi­selők fizetése mostanában emeltetett, részére 600 K fizetésj a vitást hozott javaslatba, a mely már f. hó 1-étől kezdve utaltatnék. A közgyűlés bizonyára hozzá fog járulni n bi­zottsági javaslathoz, miután, ha valaki, a villamos igazgató méltán rászolgált arra u kedvezményre. — A „Széchenyi Társulat“ a múlt szerdán, délelőtt 11 órakor választmányi ülést tartott, Nagy Béla, igazgató elnökle­tével. Az ülés czélja a közgyűlés előkészi- ‘ lése volt. Az elnöklő igazgató jelentése az 1903-ik évről fölolvastatott. A jelentést tet­széssel fogadták. Nagy Béla jelentésével egy­idejűleg,' miután igazgatói megbízatása le­járt, végleges lemondását is előterjesztette. Azonban a választmány kérésére engedett s' megígérte, hogy uz állást kész újra elfo­gadni. Ezután Kótui Lajos és Teitelbaum, számvizssrálóbizottsági tagok tették meg elő- terjesztésüket. Az ülés a számadásokat, kö­szönetét kifejezve, helybenhagyta. Küszuer Albert pénztáros évi tiszteletdija 200 koro­nában lett megállapítva. Elhatározta a vá­lasztmány, hogy a társulat életében is élénk részt vett Marosán Kornél tanítónak, 25 éves jubileumára, az orsz. kaszinói alapítvány két évi kamatának összegéből vett emlék­tárgyat ajándékoz, elismeréséül. Miután még gróf Hugonnai -volt társulati elnök lemon­dását tudomásul vettek, segélyügyek intéz- tettek el. — A Szatmárhegy. A szamárhegyi viszonyok mostanában sok szóbeszédre ad­nak okot. Előbb a hegyközséget akarták a, hegyi beuszillöttek feloszlatni; azonban a legközelebbi hegyközségi gyűlésen, leszavaz­ták a fészkelődőket. Most pedig újabban a hegyi földmunkások léptek sztrájkba. Saját városi sociálistáink vezetői élesztgették az elégedetlenséget, szóval a hegyi munkások sztrájkolni kezdtek. Pedig a 4 koronás maximális napszám, amelyre törekszenek, nem adható meg u jelen viszonyok közt, hiszen akkor nincs értelme a hegyen gazda­ságot tartani. Aztán a rendetlen viszonyok folytán a tűrhetetlen vinczellér-kartellnek úgy is ki vannak szolgáltatva a szőlőé gaz­dák. A hegyi kapitány figyelmeztette is a már rakonczátiankodni kezdő sztrájkolókat, hogy kérésük nem jogosult; mert a más vidéki munkásoknál sokkal jobb dolguk van, s erőszakoskodniuk nem szabad. Ezen a mi Hegyünkön mindig van valami baji — Kossúth Lajos arczképének, amely a városi közgyűlési terein számáru már megfesttetett, leleplezése közelebb fog ; megtartatni. Az ünnepségre a város a Koé- I súth-családot meghívja. Mint értesülünk ez ! alkalomból inditvány fog tétetni, hogy a közgyűlés Kossúth Ferenczet díszpolgárrá válassza. — Vármegyei rendes közgyűlés fog tartatni május 5-én Nagykárolyban. A tárgysorozat közt szerepel egy szolgubirói állás betöltés'-, a múzeumi költségvetés tár­gyalása ; tisztviselői nyugdíjalap ügye; házi , pénztár számadása. — A gyorsvonat május 1-én meg­indult. A menetrend ez: — Budapestről in­dul : d. u. 2 órakor; ideérkezik 8 óra 48 perczkor. Szatmórról indul: 6 ó. 44 p. és a fővárosba érkezik d. u. 1 ó. 50 p. — Kinevezés. Kristóffy József vár­megyénk fóispánja Dr. Nemestóthi Szabó Albert nagykárolyi ügyvédet vármegyei tiszteletbeli aljegyzővé. N. Szabó István nagykárolyi és Barkóozi László sümegi tisz­teletbeli ezolgabirákat pedig díjas gyakor­nokokká nevezte ki. — A vármegyei székház épít­kezési munkálatainak biztosítása csél- jából megtartott árlejtés folytán az épít­kezési bizottság a múlt pénteken tartott ülésében, uz összes építkezési munkálatokat Muller Miksa lőcsei műépítész vállalkozónak Ítélte oda egyhangúlag, mint aki a legelő­nyösebb ajánlatot tette, amennyiben 13°/0 árleengedést tett az összes munkálatokból. — Megszűnt sajtóper. Harsányi Sándor, a „Szatmári Hírlap“ volt fel. szer­kesztője, és Ratkovazki Pál -kir. kath. fő- gimn. igazgató közt a gimnáziumi „Gotter- halte-ügyB idején, tudvalevőleg, erős hírlapi összeütközés volt. Ebből kifolyólag Harsányi Ratkovszki ellen sajtópert indított. Miután azonban a följelentő a kir. ügyész kétszeri felhívására sem adta be vádiratát, az ügyész pedig a vádut át nem vette, a kir. törvény­szék a sajtópert megszüntette. — Duse Eleonora, a hires művésznő és társulata junius hónapban a szatmári színházban két előadást fog tartani; — mi­után Magyarországon nagy művészi körutat tart Duse Eleonora. — Még egyszer az eperjesi szí­nészetről. Az „Eperjesi Lapok“ legutóbbi száma jóindulattal ír a Krémet' társulatáról. A publikum számának növelése szempontjá­ból hangoztatja, hogy szükséges Krémernek egy megnyerő fellépésű, ügyes titkárt al­kalmazni, a ki Eperjesen és vidékét) bérle­tet gyűjtsön. Hát- bizony nemcsak ebből -ti szempontból v'ólna jó „ügyes“■ titkárt tar­tania állandóan Krémernek, hanem az egész társulat helyes igazgatása szempontjából is Mert ehhez mégis csak kell egy hozzáértő ember ... De vájjon fog-2 Krémer ilyen titkárt alkalmazni, mikor ő a titkárnak adandó fizetést is megakarja takarítani? — Az utolsó hét műsora á bemutatott uj lon- ságok ismétléséből állott. Be volt illesztve még a „Ki« lord“ is, amelyet Szatmaron Garai iíus választott jutalomjátékául. Ott Í9 Cedric szerepét játszotta Garai. Azt mondja játékára az „Eperjesi Lapok“: A „Józsi­ban is, ubbau a pajzán fiu-szerepben, élve­zettel néztük kedves mókáit; a „Kis lord“- ban mindenkit meghódított. Fiu-szerepét annyi elevenséggel,- bájjal kreálta, hogy nyilt színen kaczagtatott, a _ függöny legör- dültével pedig ismételten is tapsra ragadta a közönséget. Ebben a szerepkörében igazán utólérhetetleuiil kedves ; játéka művészies.“ Áldory László énekes színészt is dicsérettel euiliti az „Aranyvirág“ bírálatában. Május 8-ikán lesz a S/.entes János jutaloinjátéka a. „Mák ráncos hölgyekében ; egyúttal ez búcsú- fellépte lesz. Jelzi továbbá az újság, hogy Szentes télére is szerződött Krétnerhez. — A sociálisták. A szatmári sociá- listák május elsején népgyülést tartottak a hidontuli vásártéren, délelőtt fél 11 órakor. A szokásos témák, a szokásos szónokok szá­jából. Érdekes alak volt egy fiatal oláh- sociálista Aranyosmegyesről, aki félóráig tartó rotnánbeszédben, meglepő biztosággal fejtegette a jogegyenlőség kérdését. Délután fél 2 órakor az Istvántéren sorakoztak a sociálisták s a francia forra­dalmi dil éneklése mellett, kivonultak a hídfőhöz s 50-, 80-an a hegyi vasúton Er­dődre rándultak ki. Erdődön a Petőfi-tónál, mert a várba, mivel az el van zárva, fél nem mehettek, Petőfit ünnepelték, Ó9 más sociálista izü beszédeket tartottak. Mikor megérkeztek Erdődre, nagy néptömeg várta őket. Az ünnepi beszédet Mónus tartotta. Volt ének, szónoklat, szavalat. Egy elvtárs­tól, Nyisztortól közben a jelenlevő erdődi szolgabiró a szót megvonta, amikor a szolga- bírókat és a közigazgatás ügyeit aposztrofálta. Végül koszorút helyeztek lé. Mónus felszólította az erdődieket, bogy a -koszorút vegye valaki gondozásba. Az első felszólí­tásra senki, sem válaszolt. A második fel­szólításra azonban már akadt ember, a ki ki­jelentette, hogy gondozásba veszi a koszorút. Mónus az erdődiekhez azt a kérelmet is intézte, hogy engedjék meg, miszerint ott 1 / Folytatás a mellékleten,

Next

/
Oldalképek
Tartalom