Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-06 / 49. szám

SZATMÁB ES VIDÉKE Színház. Csütörtökön este volt Krémer társula­tának 'megnyitó előadása I ez alkalomból a drámai személyzet mutatkozott be a „Tetemre- hívás* című színműben, melynek Kuzalicky Antal a szerzője. Maga a darab, melyet nálnnk most adtuk először, ngyanazt az eszmét tartalmazza, mint a Brieu „Bölcsője.“ Az asszony elválik férjétől mindkét darab­ban i mint utóbb kiviláglik — félreértett és magyarázott ok miatt, s máshoz megy nőül.' Az uj pár szereti is egymást, de köz­tük áll az első házasságbeli gyermek, aki mindinkább az első férj felé vonja az asz- szony szivét. De mig a Bölcsőben a máso­dik férj szépen visszavonul s az atya és anya egymáséi lesznek, uddig a Tetemrehivásban a sokat szenvedett és méltatlanul megalázott második férj visszautasitla a megtérő asz- szony szjrelmét. Ennek a szerencsétlen asszonynak a vergődését Pataki Riga a társulat hősnője alukitotta helyes felfogással s erőteljesen. A harmadik felvouás végjelenetét pedig igazán szépen s hatásosan játszotta meg. — Szőke Sándor a második férj szerepében igen jó megjelenésű, szinputikus fiatal embernek mutatkozott és játéka is ügyes és használ­ható színészt sejtett benne. — Az első fér­jet Krasznai Ernő adta teljesen megállva helyét. A nők közül még Kende Bcriska és Garai Ilus vettek az előadásban részt. Előb­biről még teljes véleményt nem formálha­tunk ez egyetlen s' kisebb szerepe után, annyi azonban tény, hogy szinpadra való, ügyes mozgású hölgy s azt hisszük, hogy nagyobb s önállóbb szerepben is teljesen be fog válni. — Garai Ilus, kit már tavalyról előnyösen ismer közönségünk, most is ked­vesen játszotta a fiatul leány szerepét. Az első előadásból azon véleményünket szűrjük le, hogy a drámai személyzet ha­tározottan jobb a tavalyinál. Hogy pedig Krémer dicséretére legyen mondva — az operett személyzetről is ezt mondhatjuk, az a következő estéken bizonyult be. Pénteken u szép muzsikáju s épen ezért megunhutatlan Drótostótot játszották pompásan gördülő előadásban. Ekkor mutat­kozott be telt ház előtt Révész Ilonka az egyik uj énekesnő. Merjük állítani, hogy régen nem táncolt primadonna oly ügyesen, olyun elevenséggel és kedvesen, mint ő. S ami ritkaság, nála a tánc művészete mellett a hang s az ének sem hiányzik; szóval min­den tekintetben nyereséget jelent színhá­zunkra az ő szerződtetése. Az újak közül még egy teljesen meg­érdemelt dicséretet kell ide iktatnunk, s ez Eay László baritonistának szól. Pompás hangja van, mely egészen betölti a színházat s megfelelő énektudásával igaz gyönyörű­ségére szolgál a közönségnek. Főleg nép­színművekben hisszük, hogy kifogástalant fog nyújtani. Bégi ismerőseink közül Komái Margit kedves és ügyes Zsuzsi volt s fülbemászó ének­számokat szép zenekisérettel csicseregte le. Szentes a Günther szerepében valóság­gal klasszikus alakítást produkált, ö ugyan legtöbb szerepét elszokta szenteskedni g gyakran á legkülönbözőbb szerepekben is mindig ugyanaz a Szentes; de most egy tö­kéletes politikus csíz.... akarom mondani bádogos volt, hogy jobbat nem kívánhatunk. Pfefferkorn szerepét Papír Sándor ját­szotta. Teljes elismeréssel vagyunk az ő tehetsége iránt, de ebben a szerepben a ta valyi Tábori mégis vérbelibb zsidó volt, igaz, hogy az meg mindig is és mindenben csak Pfefferkorn maradt, mig Papír minden­ben megfelelőt, sőt igen jót alakított. Az idén is lesz neki sok jó szerepe, a melyek­ben élvezni fogjuk. Nem akarunk hosszasabban megemlé­kezni Áldori László tenoristáról, mert neúa sok jót mondhatnánk róla. Szombaton este „Ádárn és Éva“ cimü operettet játszották, melynek szerzői Blum és Toché, zenéje Serpette Gastontól való. A férfi és a nő szerelme van operettizálva három kor szerint: a paradicsomban, a ró­mai és a jelenkorban. Tele szórvu az ős- és ó-kori jelenetek anachronistikus viccekkel. Révész Ilonka játszotta az örök Évát s fess megjelenésével, könnyed játékával és tiszta énekével sok tapsot szerzett a szép számú közönségtől. Ádám hármas szerepét Áldori László igyekezettel es kellő rontinnal ját­szotta; mihelyt énekszámainak vége volt, ő is a közönség is megkönnyebbült i az ének télén részeket egészen jól csinálta. Csinos jelenség a színpadon Kőszeghy Aranka. Bájosan és otthonosan mozog és' kellemesen énekel. Minden megjelenésével jó kedvet és derűt hozott u színpadra. Tisztái Miksa mutatkozott be egy szin­tén hármas szerepben, mint ügyes és mu­lattató komikus. Egyik kupléjának Makai Emil fordítású pattogó rímeit nagyon jói juttatta érvényre. Még Szentes játékát kell ez estéről felemlítenünk. Vasárnap este ugyanazt ismételték meg, d. u. pedig zónában a Falurosszát adták. Komái mint Finom Rózsi, Bay mint Göndör Sándor vitték n darabot; nagyon jó volt Garai Ilus és Peterdi Sándor is. Hétfőn este a Katalin került színre telt ház előtt. A címszerepet Hugonnai Irén játszotta. Elismerőleg kell nyilatnoznunk tiszta hangjáról s precíz énekéről; kár, hogy a játéka nem harmonizál azzal. Komái Ger­main hadnagyot sok kedvességgel adta « méltó partnere volt Kőszeghy Aranka (A nie«), kire a színpadon szép jövő vár. ■*[ y Apróságok. — Komisz, ordináré ember! Hát nem tud feljönni hozzád legalább egy rö­vid hétre egész családjával ? Hiszen itt jól elfértek 1 Na, ezért ne félj, lehordom a kölyköt I Akaratlanul elmosolyodtam, amint tovább aggodalmaskodik: — Félek, hogy a kölyök elparasz- toskodik, ha még a legjobb barátaitól is így visszahúzza magát. Mi lett volna be­lőlem eddig, ha hébe-hóba egy-egy úrral össze nem vetődtem volna és nem sur- lódnám köztök I Nagyot fútt és fölállt a helyéről Jelentős szemhunyoritás kíséretében intett nekem, hogy várjak csak egy kicsit. Az­tán az ajtó mögé sietett egy székhez, me­lyen roppant nagy köpönyege hevert. Azt egy darabig forgatta, gyúrta jobbra, balra, mig utoljára kivett belső zsebéből egy kék keszkenőbe csomagolt valamit. — Nem jöttem üreskézzel, fiú! Hoz­tam neked is valamit, — mondá, a kesz­kenőt kibontogatva, nagy óvatossággal. Es kigöngyölt belőle egy szakadozott könyvet s átnyújtotta nékem: — Nesze 1 Te sok úri asszonnyal és emberrel állsz levelezésben. Ennek a könyv­nek ‘hasznát lehet venni. A feleségem hozta a házunkhoz s rég elhatároztam vele, hogy neked fogom adni. Te okos ember vagy, de az okos ember is lehet még oko­sabb. Ezt én mondom 1 E heti műsor : Kedden „Annuska“, Gárdonyi vigjá- téka. Szerdán „Hajdúk hadnagya“, operetté. Csütörtökön újdonság itt először „Zalameai bíró“, világhírű színmű. Pénteken felárban „Tavasz“, operette. Szombaton újdonság, itt először „Pesti nők“, operette. Vasárnap ugyanez. Elvettem a könyvet és szépen meg­köszöntem. Valami együgyű munka volt: kész levelek, verses köszöntök jámbor gyűjteménye jámbor emberek számára. E közben a feleségem is bevetődött hozzánk. Bemutattam az asszonynak Ábelt, aki örömében azt se tudta, hova legyen. — Csókolom a kezeit, nacscsád lel­kem 1 És úgy megcsókolta, hogy piros lett a helye, mintha csalán csípte volna meg. Többet nem tudott szólani, csak né­zett hol rám, hol meg az asszonyra, és könybe lábbadt szemmel csóválta a fejét. Mikor aztán a feleség ismét eltávozott, jóságos szigorral a szemem közé nézett: — Megbecsüld ezt az asszonyt, fiú 1 Ezt az Isten is neked teremtette! S mellékesen utána veté: — Különben az enyém is jó nekem. Az ebédet vigan költöttük el. Szeke­res Ábel rengeteg sok gyermekkori csínyt mesélt el a múltból, melyekre most is úgy emlékezett még, mint én a tegnapi dolgokra. Látszott, hogy az ö életében azoknál fontosabb esemény édeskevés tör­ténők azóta. Délután, diskurálás közben, megkér­deztem tőle: — Ugy-e, Ábel, te még nem jártál itt Budapesten? — Nem én soha. örvendek, hogy láttam. Bolond egy nagy város! Túl vagyunk az ellenzéki népgyülésen, s ma már olvashatjuk a „Magyarország“ hasábjain azt az óriási lelkesedést, a mit az ezrekre menő polgárság tanúsított. Idehaza pedig csak annyit tudunk, hogy vasárnap népgyülés volt a Vigadóban, de .azonkívül semmi nyoma nem látszott annak, mintha a városban valami nevezetes dolog történt volna. * Bögre ur is elment, hogy meghallgassa a leküldött képviselőket. —• Hát kérem — mondta aztán este a kaszinóban — most már teljesen értem Tisza Pistát, hogy végét akarja vetni a sok be­szédnek. Mikor Lengyel Zoltán befejezte mon- dókáját, oda fordul egy nem választó egy ismert függetlenségi öreg polgárhoz és kérdi tőle, hogy mit szól ehhez a beszédhez. — Való igaz — szól rá az öreg — hogy bírja | szót, hanem azért még sem hinném, hogy külömb ember volna, mint Higronymi, bárha az utóbbi nem is az én emberem. * Kelemen Samu is védelmére kelt az alkotmánynak, s kemény kritikát mondott a Tisza Pista fejére. — Jó szónok, jó szónok — jegyezte meg rá valaki — de nem áll jól neki a ku- ruc/.kodás. Annyi sok szép beszédet mondott éveken át a kormány mellett, hogy még sok időre lesz szüksége, mig annyira meny­nyire a kellő tónust eltanulja. .Nagy baj volt, hogy a népgyülést dél­előttre és nem délutánra engedélyezték. — Akármilyen nagy veszélyben van is az al­kotmány, mikor 12-t ütött az óra, a leg- buzditóbb beszéd sem képes a polgártársa­kat lelkesíteni. Az is házszabály, hogy ilyen­kor ebédelni szokás, s a hazáért szívesen meghal az ember, de az ebédjét kihűlni nem engedi. A ki rést kapott sietett is ha­zafelé, vigasztalván magát azzal, hogy hi­szen itt marad Csomay tekintetes ur, 'az majd a dolgot nyélbe üti. Demeter. HÍREI n k. — Lapunk jelen számához) egy fél iv melléklet van csatolva. — Hieronymi Karoly városunk orsz. képviselője csütörtökön körünkbe érkezik és beszámoló beszádet fog tartani, melyben rész­letesen elő fogja adni az elmúlt években tör­ténteket, s külöuösen is foglalkozik majd a parlament jelenlegi állapotával és ki fogja mutatni, hogy a kormány eljárása, a mikor az anarckiát megszüntetendő, erélyes lépésre szánta el magát, helyes volt, melyért nem — De hiszen te nem láttál még sem­mit, csak egy nehány utcát. Pedig van itt sok megnézni való. — Mi a patvar ? ;— Például ma este nézd meg a színházat. Tagadólag intett a kezével: — Nem kell nekem! Nem szeretem én a komédiát. Egyenes ember voltam egész életemben. Es egy kevés idő múlva megfogta a kezem és azt mondta. — Te 1 Hallottam nálunk, hogy mu­togatnak itt egy négy mázsás kisasszonyt. Igaz ? — Lehet 1 — Na azt mégis szeretném megnézni, ha immár itt vagyok. Nehány percig gondolkozott s azután folytatá: — Különben nem lehet. Ma este ok­vetlen haza kell utaznom: az egyik tehe­nem borjúzó. Félek, nehogy baja történjék, ha nem vagyok otthon. És este csakugyan vissza is utazott távoli, békességes falujába, hogy túrja tovább a mező göröngyét és minden nap egy napot öregedjék. Én pedig még az ágyamban is foly­vást azon gondolkoztam, hogy az élet utai mennyire szétválnak, ha egyszer az iskola falait elhagyók I . . . . szemrehányás, de dicsérés illeti. A beszámo­ló a városház nagy tanácstermében lesz. A fogadás részleteit a szabadelvű párt végre­hajtó bizottsága ma délután 5 órakor tartan­dó gyűlésen fogja megállapítani. — Száz éves jubileum. Bitka szép ünnepséget ült ma a helybeli kir. kath. fő­gimnázium, amidőn újból való megnyitásá­nak 100-adik évfordulóját ünnepelte. Válo­gatott szép intelligens közönséggel telt meg ma d. e. 10 órakor a gimnázium nagy terme az alkalmi ünnepre, mely előtt azonban uz intézet tanári kara és ifjúsága hálaadó isteni­tiszteletet hallgatott a zárdatemplomban. Az ünneplő közönség sorúiban ott láttuk az egész város szine-javát vallás különbség nél­kül, a vallás és közoktatásügyi miniszter képviseletében pedig dr. Boncz Ödön mi­niszteri tanácsos jelent meg, kit Batkovszky igazgató üdvözölt á tanári kar nevében, mire ő szívélyesen válaszolt s tolmácsolta Berze- viczy miniszter üdvözletét, majd az ünnep­séget megnyitottnak jelentette ki. Az ünne­pélyt az ifjúsági énekkar nyitotta meg, elő­adva Verdi „Nubucco“-jából az Imát. Azután Huller Jenő tanár ült a harmóniumhoz s valami gyönyörű hangokat szólaltatott meg azon. Zugó taps követte remek játékát. Most Fölkel Béla tanár szavalta el dr. Fo­dor Gyula tanárnak ez alkalomra irt magas szárnyalásu, költői szépségű ódáját. Szavaló nemes tűzzel és lelkesedéssel interpretálta a költemény szépségeit s a végén úgy őt, mint a szerzőt meleg ovációban részesítette a közönség. Ezután következett az igazgató Batkovszky Pál ünnepi beszéde, mely méltó koronája volt. a jubileumi ünnepségnek. Szép szavakkal szólott arról a nagy időről, mely az intézet életében már lejátszódott, mely alatt sok ezer és ezer ifjú került ki az intézet kebeléből s lett a hazának és tár­sadalomnak támassza. Zajos taps és éljenzés zúgott fel a beszéd végén és ünnepelték a derék igazgatót, akinek gondos keze vezeti ma elismerésre méltó módon a főgimnázium ügyeit. Még az ifjúság részéről Nátolya Dezső Vili. tanuló szavalta el a „Szózat“-ot helyes érzékkel és kellő hévvel. Majd az énekkar a Hy tónust énekelte ül, mire az ünnepséget az ifjúság jól szervezett zene­karának Indulója zárta be, melyet Sándor Venczel tanár tanított be és vezetett szak- - értelemmel. 1 órakor diszebéd volt a Panuó- ; niában, melyen igazán szokatlan nagy szám­mal vett részt városunk egész intelligenjtiája. Természetes, hogy pohárköszöntőkben sem volt hiány. A jnbileumi ünnepség alkalmá­ból az intézet igazgatósává az ország min- den részéből kapott üdvözlő sürgönyöket és leveleket, de küldöttségileg is képviselve ’ voltak: a budapesti főgimnáziumok, a bereg­szászi, a nyíregyházi, az eperjesi, a nagyká­rolyi, a nagybáuyai főgimnáziumok néhány taggal, mig a szatmári ev. ref. főgimnázium egész tanári karával részt vett az ünnep­ségen. — Matiné. A Kölcsey-kör vasárnap d. e. 11 órakor tartotta meg többször elha­lasztott matinéját az ev. ref. főgimnázium tornatermében. Elsőnek dr. Komáromy Zol­tán tartott felolvasást „Leányokról a leá­nyoknak.“ Kedvesen és ötletesen adta elő mondanivalóját s a szép számmal megjelent hölgyek tapsokkal fejezték ki hálájukat. Az­tán Földnek Bella k. a. szavalta el Farkas Imrének „Czinka Panna“ ez. költeményét. Szépen és hatásosan szavalt, érvényre jut­tatva a költemény szépségeit és sok tapsot aratott. Most a Ben kő Miksa zenetanár zon­gora-játéka következett. Chopintől adott elő hangverseny darabokat azzal a bravúros technikával, amit tőle már megszoktunk. Yolt is zajos tetszés nyilvánításokban része. Yégül dr. Némethy József olvusott fel a „Modern kritikáról.“ Felolvasása komoly és mély tanulmánynak eredménye, mely mind- végig lekötötte a közönség figyelmét s élénk tapsokkal honorálta a felolvasót. — Borászati értekezlet. Vasárnap d. e. 10 órakor tartotta a Magyar Szőlős­gazdák _ Országos Egyesülete a városháza nagy termében szőlőszeti és borászati érte­kezletét a Szatmárvármegyei gazdasági egye­sülettel karöltve. Az érdeklődök szép szára­mul vettek azon részt és szőlősgazdáink kö- zül mintegy 150-en voltak jelen. A gyűlés elnöke: Bernáth Béla orsz. képviselő, a M. Sz. O. E. alelnöke volt, mig társelnökök: Fekete Sámuel dr. szőlőszeti szakosztályi elnök és Pemp Antal kanonok voltuk, a jegyzőkönyvet pedig Poszvék Nándor gnzd. egyleti titkár vezette. Elnök kifejtette az - egyleti működés fontosságát s az országos pinczeszövetkezet szükségességét. Dr. Druc­ker Jenő igazgató előadásában a szőlőgaz­X&ótli Fülön kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk a. t. vevő közönségnek mint a Közvetlen, a Pannónia legolosóbb bevásárlási fúrási -rbrs: 00- c»A11nda. mellett! W Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. H£G£BK£ZT£K!!! az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom