Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-20 / 51. szám
SZATMÁR RS VIDÉKE Egy természeti kincs. Magyarország a szélsőségek, a legritkább ellentétek országa. Valóban, ez ország oly gazdag még részben fölhasználatlanul heverő természeti adományokban : ez ország, melyben az arany érczekkel s a tokaji bor aranyával hármas szövetséget kötnek : ezen ország egyúttal legerőteljesebb gyógyforrások, a legüditőbb a'-ziali vizek arany földje, s dicsekszik oly keserű vízzel, milyen különben az egész föld kerekségén nem fordul elő. Kiválóan a Fe rencz József keserüforrás az, mely az utolsó évtizedek óta az orvosi világ növekedő figyelmét magára vonta és immár mint sokat használt elsőrangú gyógyszer éven- kint több millió pa^aczkban mind a két félgömb országaiba, mindenüvé, a hol a cziv lizáczió előre nyomult — szétküldetik. E természeti kincs, mely a mértföl dekre terjedő fönsikból, a melynek közepén a Ferencz József forrás kutjai léteznek — oly gazdagon merittetik: évtizedeken át ismeretlenül és fölhasználatlanul hevert. A budai hegység, melynek szőlőkkel borított déli lejtőjén — lassú hajtással a hatalmas Duna felé a Ferencz József forrás nagy természetes keserüviz medenczéi fekszenek már a rómaiak idejében nem csak ismert de szabályszerüleg telepesitve is volt; azon ban bár mennyit is fedeztek föl, építettek és alkottak a római légiók, a nagy kincs mellett, melyet a budai déli fensik részben mocsaros rétegében rejtegetett, észrevétlenül és figyelmetlenül haladtak el. A hunok és uvarok itt ütöttek sátrakat, Mátyás ki-1 rály innen parancsolt egy fél világrésznek a törökök itt tartózkodtak s mint egyetlen emléket az általuk föltalált budai hévfürdőket hagyták reánk sőt még a szabadság- harcz is ötven év előtt pirosra festé itt a mezőket a nélkül, hogy a földalatti kincs ismerve vagy pedig éppen fölhasználva lett volna. • Csak az utolsó neháuy évtized haladásának köszönhető, hogy a Ferencz József forrás gyógyhatásos vize még a legtávolabbi vidéken lakó szenvedő emberiség számára is hozzáférhetővé tétetett. Néhány lustrum előtt még elhanyagolt, félig mocsaros föld, felületén úszkáló natronsókkal, a Ferencz József forrásnak jellemző völgy- teknöje által ismert területe, ma jól van művelve, s föléje a szétküldő igazgatóság a legtökéletesebben berendezett telepet állított, mely ép úgy a palaczkoknak közvetlenül magukból a forrásokból történő megtöltése valamint az ízléses kiállításra és szétküldésre, saját vasút- és szekér-berendezések által az újkor legszigorúbb követelményeinek megfelelhet. Ezen, O felsége a magyar király után elnevezett forrás vegyi vizsgálati az oldó és elvezető, könnyen emészthető s a vizek ízét javító alkatrészeknek oly szerencsés összetételét mutatják (iooo gr.-ban 487 sül fát 17 chlormagnesia és vasoxyd, 2 6 szénsavas natron és szénsav), úgy hogy ezen, jelenleg a gyógykincsek értékes részeként elismert ásványvíz, virágzó világipar-ágat képez. Egyéb keserű források vegyelemzé- seivel való összehasonlítások a Ferencz József keserüviz alkalmazásának sokszerü előnyeit azonnal felismerhetővé teszik a melyből ezen kivül minden országbeli legkiválóbb orvosok teljesen egybehangzó Ítélete szerint, a kívánt hatás elérésére e többi keserüvizekből használt adagnak csak a felerésze szükségeltetik. A Ferencz József keserüviz az utolsó húsz év legnagyobb kiállításain öt viág- részben tiz aranyéremmel lett kitüntetve, legutóbb a hasonnemü vizek közül egyedül a Milleniumi Nagy Éremmel és 0 felségénék ez alkalomból adományozott legmagasabb kitüntetésével tiszteltetett meg. Mily bajban szenvedő fordul az eredmény legnagyobb kilátásaival a Ferencz Jószef keserüviz természeti gyógyerejéhez ? Óriási tömege ez a dolgozó emberiségnek, akár szellemi vagy kézi munkával foglalkozzék, melynek visszás, reákényszeritett életmódja folytán akár az emésztésben, akár egyáltalán a legfontosabb szervekben érzett zavarok miatt panaszra van oka. De azon szegény gazdagok is, a kik az asztal örömeiből nagyon sokat élveztek, s ezért elhájasodással fenyegettetnek, mindig, a biztos, bélürüléseket hatványozó Ferencz József keserüvizhez menekülnek. Ez esetekben növényi, részben müleges könnyebbítő szerek, s ezek közt nem ritkán igen költségesek voltak kéznél. E szerek gyakran valamelyes gonosz következménynyel, káros visszahatással voltak összekötve. A Ferencz József keserüviz e szereket természetes, erőteljesen oldó ereje folytán oly zavaroknál, melyek vérbőség és emésztési hibák folytán jöttek létre, túlszárnyalta már. Mint normális adag elégséges egy b'oros pohár= l5o gramnyi vízzel, reggel éhgyomorra viz hőmérséklete ne haladja meg a 12 R. fokot, de ajánlatos külön kóresetekben az orvos urak tanácsát igénybe venni. Bár milyen külömbözők is a szenvedések, me lyekkel a természet az 1 kedvenczét, az em bért meglátogatja, egyúttal kevés megbetegedésre alkotott olyan könnyű különleges gyógyeszkc zt, mint a milyet a Ferencz József ásványvíz képez, mely általános ked veltsége és használata miatt most már mindenütt, még távoli világrészeken is könnyen megszerezhető. A budapesti M. K. T. Egyetem második belkórirodán (Korányi Frigyes tanár) észlelt kísérletek alapján eredményként a következőket sorol hatjuk fel: t. A Ferencz József keserüviz fotrás erős hashajtó hatással bir. 2. Az ét vágyat nem csak hogy nem csökkenti, de sőt növeli. 3. Alkalmazása után a bélhu- zamban semmi kellemetlen utóhatás vissza nem marad. 4. Elvonó hatás tekintetében a legtöbb eddig ismert hashajtó-szerrel kiállja a versenyt. Ezek alapján e viz alkalmazható és kellő sikert mutathat fel: I. Mindennemű székrekedésnél, melyek előrement gyomor és bélhuruthoz, szivbeli és máj- vérkerinyési akadályhoz, alhasi vérpangás és vérbőséghez csatlakoztak. II. Az agy és agyhártyák vérbőségénél — esetleg lobjánál. III. Gyomor és — belek kivált — idült hurutjánál (midőn az étvágyat is feltűnő módon növeli). IV. A női medenczeszervek heveny lobjánál, V. A férfi ivarszervek lobos bántál mainál. VI. Végül a nemesebb belszervek lobjainál, mindazon esetekben, midőn a bélre való elvezetés van javalva. Dr. KORÁNYI FRIGYES főrendiházi tag ur pedig a következőképen nyilatkozik : A Ferencz József keserüviz különösen az által tűnik ki, hogy enyhén keserű, nem kellemetlen izü; hogy már kicsiny, alig 150 grammnyi mennyiségben biztos hatása van, hogy ez aránylag rövid idő alatt, minden kellemetlen mellékhatás nélkül szd kott bekövetkezni, és hogy a viz még hosz- szabb használat után sem zavarja meg az étvágyat és az emésztést. A bécsi általános közkórház V. .bel- kóroda vezetője DRÄSCHE ANTAL tanár ur, a Ferencz József keserüvizet tárgyaló klinikai közleményében ekkép ir: „Ezen vegyileg oly kitűnő ásványvíz mint a ké serüvizek tulajdonképeni képviselője tekinthető. A betegek szívesen veszik be és folytonos használat melleit is jói tűrik; oldó és hashajtó hatása kisebb adagokra következik be, mint minden egyéb hasonnemü vizeknél,“ Dr. CANTANI, a nápolyi belkóroda hírneves tanára, az 1885-dik évben egy müvet irt, a melyben felemlíti, hogy : „Leginkább kiemelendőnek tartom, hogy a Ferencz József keserüvizet czukorbetegségben szenvedő betegeimnél, kik szigorú kezelésnek voltak alávetve, nagy előnynyel használtam. A Ferencz József viz teljesen pótolta a karlsbadi természetes ásványvizet.“ Dr. KUNZE C F. Halléban, a „gya-i korlati orvostan“ ismert szerzője, ezen könyv 3-dik kiadásában a Ferencz József kei serüvizröl igy nyilatkozik ; Gazdag kénsavas magnesia-tartalma folytán igen biztos és gyors hatású hashajtószer és minthogy egyszersmind ketted szénsavas nátront tartalmaz, a legtöbb hasonnemü ásvány vizek-* kel szemben nagy előny, hogy hosszabb használat után eem zavarja meg az étvágyat.^ Dr. Kunze ur továbbá egy az élettani hatás és gyógyjavallatokra kiterjedő művet közölt a Ferencz József forrás ásványos vizéről, a melyet az Igazgatóság kivánatra megküld. Magyar orvosok nyilatkozatai: Dr. Kézmárszky Tivadar, Budapesten, a v egyetemi szülészeti kóroda igazgató-tanára. „Kórodámon a Ferencz József keserüviz kiterjedt alkalmazás alapján, a legkedveltebb hashajtók sorába emelkedett. Kiváló előnye, hogy gyermekágyasok szívesen veszik s hogy kitűnő hatása, minden kelle-, mellen melléktünet és következmény nél-, kül, biztosan és rövid idő alatt nyilvánul.“] Dr. Rertzka Károly, Budapesten. „Kien sem a bel-, sem a külföldi keserű vizek ál- • tál elért kénsavas sókban dús keserüviz,; melyből csak a fél mennyiség a többi keserüvizekhez arányosítva, a kívánt hatás elérésére szükségeltetik, még a leggyengébb 3zervezetü személyek által is szívesen vétetik. Ehhez hozzájárul még az ezen kese- rüvizben foglalt szénsav, mely megfelelő töltő módszer által a palaczkokban megőriztetik. A „Ferencz József“ keserüviz a többi úgynevezett „budai keserüvizek“ közt a legrövidebb idő ala't az első.helyet fog- lelta el.“ Dr. Tauf fér Vilmos, Budapest, egyetemi ny. r. tanár. „A Ferencz József keserüvizet mint kitűnő hashajtót, különösen a gyermek ágyasoknál a legjobb sikerrel rendelem. Dr. Gebhart Lajos, Budapest, egyetemi tanár és a székesfőváros tiszti főorvosa. „Rendkívül kedvező vegyalkatrészei- nél fogva könnyen vétethetik és budai vizekhez aránylag kevesebb mennyiségben és rövidebb idő alatt hoz kedvező eredményt létre, minélfogva mint igen hatásos levezető és hashajtóviz kiválóan ajánlható.“ Színház. Kedden a „Kis pajtás“-t, a Vígszínházban nagy sikerrel adott franczia vígjátékot játszották elég szép számú közönség előtt. Elüt e darab a franczia vígjátékok megszokott sablonjától, mert nincs benne semmi leplezetlen csípős iz, (sem leplezetlen izes csipö), de van benne kedvesség és üde báj, kár hogy egy kissé hosszúra nyújtva. Persze a Vígszínházban megmenti a darabot az unalmasságtól a karikacsapásként gördülő előadás, nem úgy azonban nálunk. Bár színészeink tőük telhetőleg csaknem a legjobbat adták, mégis hosszadalmasnak találta a publicum a darabot. Azonban az előadást még nagyobb a legönsuggerált kritikusi ka- prczitás sem mondhatja rossznak, tekintve azt is, hogy már jóval gyengébb előadásokat is elfogadhatónak mondottunk. Mert Krasznai Ernőt még igazán egyszer sem láttuk oly megfelelően, póz nélküli természetességgel játszani, mint most, igaz hogy csak a két első felvonásban, azután már mintha kevesebb kedvvel játszott volna tovább, de úgy hisszük, hogy ennek oka a nagy szerep kellő betanulásának hiánya volt. Garai Ilus azonban, aki a czimszere- pet játszotta, teljesen elismerésre méltóan dolgozta fel hatalmas szerepét. Játékát a közvetlenség, a .kis pajtás aranyos naiv- sága jellemzik. Ok ketten vitték a darabot, mellettük még Szentes Chantalard marquis-ja fényes sikert ért el s Kendi Boriska is mindenben megállotta helyét. Szerdán közepes ház előtt a „Mikádó“ ment, ez a régebben sok szép időt látott operetté, a melynek bájos zenéjét a szerdai előadásnak sem sikerült teljesen agyonütni ; igazán sok életképesség lehet abban a muzsikában. A szereplők közül Révész Ilonkában most sem csalatkozott a közön ség, jók voltak még Kornai, Szentes és Papír. Csütörtökön a „Takaródét“ játszották, ez alkalommal első Ízben a mi színpadunkon. A katonai morál problémáját fejte geti a szerző, a ki bizonyára nem oszlopos tagja annak az iskolának, amely újabban ennek a kasztnak természetrajzát akarja drámai czélokra kiaknázni. Czivil- bagázs .szempontból a darab az aljasság diadalát juttatja érvényre az őszinte és jó- érzésü becsület fölött. Ez a kőt elem az életben folytonosan harczol egymással és az erénynek legtöbbször az erkölcsi siker vékony elégtétele jut. Ebben a darabban pedig még a katonai felebbvaló hatalma is a becsület ellen fordul, a mi semmiesetre sem fölemelő látvány. A szereplők közül Kendi Boriska emelkedett ki az abkzolut- szereltnes német leány szerepében. Peterdi pedig a tőle már megszokott gonddal játszotta meg az öreg őrmester rokonszenves alakját. Pénteken este a „Vándorlegény“ vonult zónában a publikum elé. Papír tett most ismét tanúbizonyságot sokoldalú tehetségéről s pompás játékával állandó derültségben tartotta a tapsoló közönséget. Kornai Margit Oculi szerepében — most eLÖ ízben tapasztalt — jókedvvel és csinos játékával szintén elismerésben részesült. Második felvonásbeli kettősüket Papírral vagy háromszor megismételtették. Hugonnai szépen énekelt, Áldori is igyekezett. Szombaton és vasárnap teltházak előtt Jókai „Lőcsei fehér asszonyát“ adták. A darab mint olyan nulla. Egy csomó összefüggés nélküli szónoklás kísérlet. Dicséret illeti Kornait a ki a vezérszerepbe az utolsó percben ugrott be és mégis jól betanulta és megjátszottá. A közönség türelmesen halgatta a végtelenbe nyúló két előadást Vasárnap d. u. a Drótostótot adták az első szereposztással. Hétfőn a Huszka-Martos Bakonyi-féle jónevü operett-cég legsikerültebb darabját a Bob herceget játszották. A bájosabb- nál bájosabb zenei számokkal teli operett ma is telt házat hozott össze, dacára a tavalyi végletekig menő ismételgetésnek. Kornai kedves, vidám fickót mutatott Bob urfiban s pajzán jókedvével szép sikert ért el. Annie szerepe Révész Ilonka kezében volt, aki kellemes s magasabb fekvésű részekben is tisztán csengő hangján énekelte a szép áriákat. A kar pompásan énekelt. Szentes gyakran kokettirozott a súgóval, megkívánva tőle, hogy Brazovics Athanázként „suttogja“ neki a megtanulni elfelejtett szerepet. Heti műsor. Kedden: Várady Jolán vendégfelléptével „Tetemrehivás“, Kazaliczky Antal 4 felvonásos színmüve. Szerdán: nagy operette-újdonság, itt először „Niobe“. Csütörtökön: „Milton“, Jókai Mór koszorús költőnk szinmüve. Péntek: zónaelőadás félhelyárakkal, „Postás-fiu és a húga“. Szombaton, dec. 24-én szünet. Apróságok. Olvasom, hogy egy min. tanácsos elesett és a lábát törte. „Az 50 éves öreg ur — írja az újság — épen jött a várból lefelé etb-“ — Tyhül a mikádóját!— modom magamban — jól nézünk ki, ha már az 50 éves embert is öreg urnák mondják ! * A gazdasági egylet titkára a szüretkor nem kapott helyett a hegyi vasúton, fiakkeren jött haza a hegyről és a kocsibérért beperelte a vasút társaságot. Fogadtam vele 25 virzsiniába, hogy ezt a pert elveszíti. Ma értesültem róla, hogy a fogadást megnyertem, s igy most már nyugodtan nézek az ünnepek elé, mert virzsiniáról nem kell gondoskodni. * Bögre ur nem régiben egy hízott disznót vett, s akármerre ment, mindenütt kérdezték tőle, hogy mennyibe került. — Pompás vétel I — mondja az öreg — 22 frt. tiszta hasznom volt rajta, s a zsíron kivül minden ingyenbe jött. — Hogy, hogy? — No hát a számítás egyszerű. Adtam érte 78 frtot; lett 70 liter zsirja, a mi 50 frt., a disznótor megért nekem 50 frtot, összesen bejött tehát 100 frt., vagyis 22-vel több, mint a vételár volt. * Egyik ismerősöm a napokban falun járván, útközben beszédbe ereszkedett a fiakkeressel, s kérdezte tőle, hogy megy az üzlet. — Megvolnánk instálom, csak az a baj, hogy a takarmány nagyon drága. Ezen kell, hogy a kormány segítsen. Vagy szállítsa le az árát, vagy pedig rendelje el a választásokat. — Legyen nyugodt, a jövő hónapban választás lesz, Tisza elrendelte. — Igazán, tekintetes Url? Áldja meg az Isten azt a Tisza Pistát! * Bögre úrral sétálok a Deák-téren, egyszer csak jön velünk szemben egy toprongyos alak, s mikor mellénk ér, az öreg ur leemeli előtte a kalapját és egész tiszteletteljesen köszön neki. — Mi akart ez lenni? — kérdem tőle csodálkozva. — öcsém I — szólt ő komoly képpel — mikor olvastam azt a gyalázatos dolgot, a mit az egyesült ellenzék az országházban elkövetett, — ünnepélyes fogadást tettem, hogy ezután, ha találkozom azok közül bárkivel, a kik a Pannóniát összerombolták, tiszteletteljesen fogom köszönteni, mert olyan magasra emelkedtek a becsülésemben. Ez az alak pedig azok közül való. Demeter. Folytatás a mellékleten. j Róth Fiilöp kárlsbádí czipöraktárát ^ L ajánljuk a t. vevő köiönsógfnek mint a '•l KÖl¥6tl6H a Pannónia legolcsóbb bevásárlási forrást. szálloda mellett! o Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. H£GEBK£ZT£fi !!! az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és ohevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.
