Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-08 / 45. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. ha a malom több fát ad el, több a haszna; ha több a haszna: úgy több jut a részvényeseknek is, tehát a városnak is. Nemcsak, de több haszon után több az adó s több a községi pótadó is; | mi szintén a városé. Ha jól tudom, 1903. szeptemberében ho- ' zatott I bölcs határozat s azóta a malom csaknem fél annyi fát ad el, mint megelőző évben 1 Elömozditotta ez az intézkedés a magánosok üzérkedését a fával. De ez csak nem lehetett czél, mert a helybeli magánosok a hid vámot szintén nem fizetik. És tisztelet a kivételeknek a kisebb fakereskedők abból élnek, hogy 5 ölből 6-ot raknak ki. S a közönség nagy része ki van szolgáltatva ezeknek. Vagy talán a város féltei te a saját faüzletét? Nekünk polgároknak mindenesetre nagy kárt okozott, mert minden szekér után 50 fillérrel fizetünk többet, mint eddig, vagy pedig ki vagyunk téve annak, hogy lelkiismeretlen ku- fiírok megcsaljanak ! Ez csak nem lehetett czélja a városnak, hogy polgárait kiszolgáltassa a minden felelősségtől ment fa üzéreknek ? Nem a malmot féltem, melynek részvényese nein vagyok; de magamat és polgártársaimat, kik ily czi- men újabban egy indirect adóval gazdagodtunk, s kiknek megélhetését a város tervszerűen drágitja! A szatmári gőzmalom társulat nem szorul az én védelmemre! Ez az iparvállalat 7—8 esztendő óta nem csak kiheverte a régi nagy veszteségeket, de hazánk vidéki malmai közti az elsők közé. küzdötte fel magát,I aránylag jobban financirozott vállalat egy sincs az országban. Ránézve a faüzlet semmiesetre sem föüzem, csupán mellékág; a mennyiben nagyobb mennyiséget vevén, az üzemhez szükséges tüzelő anyagot olcsóbban kapja s csak a felesleget adja el (nem haszon nélkül, de pontosan kimérve!) Ez a vállalat a mellett, hogy a magyar lisztnek külföldön becsületet szerzett, itt pedig helyét megállta, nem vonta ki magát soha a közjótékonysági intézményekből sem, hogy * 1 egyebet se csinált csak olvasta. Hajnal pirkadásánál, téli nap fényénél, alkonyat homályában. Találgatta az írást, fürkészte a múltat és ezernyi esküvései között a múltnak, mohó érdeklődéssel kutatta ezt az egyet. 1 De jó Isten! A szép Regináid annyi asszonynak, leánynak esltüdte a fülébe szilaj csókok között, hogy ^örökké“ és annyinak elsusogta, hogy „senki mást rajtad kivül soha!.. Tessék elhinni, a szép Regináid sirt kétségbeesésében és úgy sóhajtozott: — Eh, miért is esküdtem badar szívvel annyinak, hogy „örökké“ és egyedül őt fogóm szeretni. A temérdek esküben most sehogyse találom az egyet: pedig — esküszöm! most igazzá váltanám ez egyet, ha akkor, amikor tettem, nem is volt igazi Jaj nekem, hogy igy játszottam az eskükkel; most boszúi állanak rajtam. Valósággal buskomor lett a szép Regináid. Naphosszat ott ült az ablakban és szegény, fáradt emlékezete lankadt szárnyakkal röpködött a múltban a hamis szerelmek tarlóján, keresve ezt az egy igaz szemet, amelyből a jövő boldogsága ki- csirázolt volna. Közben pergett az idő. A vén kulcsáron meg a feleségén kivül a kecskeőrző leány mellé felkerült a négytornyu kastélyba egy ifjú kecskepásztor is. Mind párosával voltak, csak a szép Regináid bolyongott egymagán a felső szobákban; nézte sóhajtozva, miként borítja a hegyeket a hó, mialatt csüggedt I lelke veszendő reménységgel kutat'a a letűnt múltban az elveszett jövendőt... alkalmazottai sem elégedetlenek, mutatja az, hogy tavalyelőtt 8 munkás töltötte be 25-ik évét s azóta évenként szaporodik a jubilánsok száma. A városnak egyik legnagyobb adófizetője. A város pedig ||||||| részben tulajdonosa is e vállalatnak. Honnah van hát az a bizonyos ellenszenv? Egészen természetesnek találnám, ha Szatmár-Németi városa minden tőle telhető módon támogatná, elő- mozditaná e vállalatnak tevékenységét.; üzemét fejleszteni, a lisz-üzletét fellendíteni, virágzásra juttatni igyekeznék; hiszen nem idegenért tenné s a mint fennebb emlitém amennyivel többet jövedelmezne a malom —g annál több jutna a városnak úgy is, mint adóélvezőnek, úgyis mint részvényesnek ! S épen azért nem tudom magamnak. azt. a visszás állapotot megmagyarázni, hogy egyetlen valamire való iparvállalatunkat ahelyett, hogy támogatná: — (bezzeg a közúti vasútnak ingyen adta az összes úttesteket s belefektetett vagy 150 ezer koronát, a mi nem kamatozik!) a mint az avasban szokás: gyűlölettel sújtja s boszut liheg az elvesztett porért! Vagy'talán még egyéb is van a malom rovásán ? Ha egyik ember a másikkal perlekedik az nem szép; s ha elvesztett pőre után boszút áll: nem emberhez illő! De ehhez nekem semmi közöm! Hanem ahhoz igen is van közöm nekem is, másnak is, hogy elsőrendű szükségleteinket épen a város drágitja meg s ezt is egy iparvállalat iránti elkeseredéséből tegye! Ha nem igy van, hát miért nem vámoltatta meg a város a malomból jövő fát 28 éven keresztül? Hiszem, hogy a polgármester ur, kit működésében annyi emberi érzés vezet s ki nem régiben adta tanú jelét annak, hogy a polgárság ügyét, az üzérkedő hivatalnokokkal szemben erélyesen megtudja védeni, jelen soraim alapján utánna fog járni e dolognak s azt, fogja tenni a mi a városra, a malomra s főként a polgárságra a legüdvösebb lesz: az eddigi jogtalan hidvámot el fogja törülni! Annyival inkább legyen szabad ebben a hitben ringatnom magamat, mert bizalmas értesülésből úgy tudom, hogy a hidvátn ügyének eldöntésénél a polgármester ur — igen helyesen, nemcsak mint a legnagyobb részvényes, a város képviselője, de falán mint a városnak első polgára is a polgárok javát tartván szem előtt — a malom, azaz hogy az igazság mellett szavazott. Nem minden törvény jó. A városok is hozhatnak törvényerejű határozatokat, s lehet, hogy ily alapon talán jogot is szerzett a város a fentem litett fa megvámolására. De a polgárok java mindenek felett való , s amennyiben a magam praxisából állítom, hogy engem már fával nem egyszer csaltak meg, — de a malom még soha! nem lehetetlen, hogy más is megrövidült már a favétéllel. A mint fennebb mondám a tout lorn nem a faüzletböl él; hanem öép úgy melléküzeme, mint a ezukorgyár- nak a marhahizlalás. Jövedelmét azonban mégis csökkenti, mert az élelmes concurentia az ölenkénti 1 korona vámból kÍ8zámithatlanul jó üzletet csinál. Erre mutat az is' hogy egy év alatt, a fakereskedök száma legalább is megkétszereződött. A verseny nem árt a piacznak; 'de nem minden verseny egyúttal tisztességes is! Nem volt módom utána számítani csak nagyjában, hogy a város többet vészit azon a réven, hogy mint a gőzmalomnak legnagyobb részvényese a megfelelő jövedelemtől elesik 1 azon a másik réven, hogy a legnagyobb adófizetőtől a jövedelem e fajta csökkenése miatt kevesebb adót kap — mint azon a vámon, melyet min den szekér gőzmalmi fa után fizettet Mi — polgárok — pedig határozottan veszítünk; mert nem min denkinek van módja és alkalma csak megbízható kereskedőtől vásárolni s a szállítást kellő módon ellenőrizni. Ismételten kérem a polgármester urat, tudván, miszerint öt a gőzmalommal szemben animositás nem vezeti, hogy ezt a hidvámügyét újból tárgyaltatni s a polgárokra a malomra és a városra nézve kedvezően megoldani szíveskedjék! Thurner Albert. Apróságok. Megindult a korteskedés a városi bizottsági tagsági helyekre. Van már egy csomó uj jelölt, s ha ilyen arányban szaporodik, mire a választás napja megjön, alig marad szavazó, mert mindenki jelölt lesz. Az egyik szomszédomat megkérdeztem, hogyan jutott eszébe, hogy fellépjen. — Hát instálom, a komám eljött hozzám, hogy pártoljam, mire a feleségem azt mondta, vagyok olyan ember, mint a koma, minek folytán aztán én is felléptem. * — Megint krumpli főzelék! — pitye- reg a gyerek. — Hallgatsz te kölyök — rival rá az apa — meg ne halljam többé, hogy a krumpliról ilyen kicsinyléssel merj beszélni, mikor az most, olyan drága portéka, hogy maholnap pénzért sem lehet kapni! * Szidja a rabbi egyik hívét, a kit bepanaszoltak nála, hogy sonkát evett. Mikor elég volt a leczke, igy szólt befejezésül: — Most aztán őszintén mond meg nekem, mit éreztél, mikora sonkát megetted? — Hogy az nagyon kitűnő eledel! — feleli a vádlott nyelvével csettentve. * Kedélyesen megy á mi parlamentünkben is, hanem a művelt franczia mégis előbbre van, mert ott nemcsak piszltolják, de mint a napokban a hadügyminiszterrel megesett, fel is pofozzák a miniszter urakat. — Biz ezt nálunk is megpróbálhatnák ! — jegyezte meg egy mérges 48-as — tanulni végtére is nem szégyen I * A nőegylet szombati hangversenyére oly nagy az előjegyzés, hogy három előadásra kitelne a közönség belőle. És még azt mondják, hogy nincs pénzük az embereknek. Képzelem, hogy a rendezőség menynyire sajnálhatja, a miért a jegyek árát nem nagyobbra tette. A milyen a hangulat, a 30 koronás páholyokat is elkapkodták volna. Mikor lesz megint egy ilyen kedvező alkalom?! Demeter.. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy negyed iv melléklet van csatolva. — Előléptetések. A november elsei katonai előléptetések sorában olvastuk, hogy a király Brabécz Gyula m. kir. honvéd alezredest, ki csak nem régen távozott városunkból Szabadkára, ezredessé léptette elő. — Ugyancsak ez alkalommal lépett elő őr- nagygyá Osváth Mihály m. kir. honvéd százados.. Mindkettőnek gratulálunk !. — A nőegylet hangversenye. A szatmári jótékony nőegylet 50 éves fenállá- sának jubiláns alkalmából 1904. évi november hó 12-én esti fél 8 órakor a városi színházban nagy hangversenyt rendez, melyet fél 10 órakor a „Pannónia“ dísztermében tánczmulatság fog követni. Jegyek a concertre és a tánczestély re Lővy Miksa üzletében kaphatók. Nem mulaszthatjuk el, hogy ebből az alkalomból a nőegylet működéséhez egy pár szót ne fűzzünk. Bár dr. Fechtel Jánosnak, a nőegylet, érdemes titkárának lesz u feladata az egyesület múltját ismertetni, de annyit azért elmondhatunk, hogy a szatmári nőegylet e félszázad alatt, melyre méltán büszke lehet, számokbau ki nem fejezhető és szavakkal kellőleg nem méltányolható jótékonyságot gyakorolt elhagyatott szegényeink irányábun. Szatmárváros úrnőit magába foglaló ezen egyesület igazán fényes eredményeket mutathat fel, melyeket tagjai ügybuzgóságának és páratlan lelkességének közzönhet. Eltekintve attól, hogy időkint a hozzá folyamodókat kellő anyagi segítségben részesíti, azonkívül sok szegény embernek és szerencsétlen elaggott s munka- képtelen asszonynak ad állandó havi segélyt. Mindezeken a jótékonyságokon kivül, melyek évi összege nagy summára rúg, árvaházat létesített a nőegylet, a hol évenkint nagyobb számban neveli a szegény árva lányokat. Jótékonyság terén városunkban u Nőegylet áll az egyesületek közt az első helyen. Ünnepeljünk hát szívvel lélekkel vele, mikor működésében az első nagyobb határkőhöz, az 50 éves jubileumához elérkezettl A hangverseny műsorát már a múlt heti számunkban hoztuk. Kiegészítés képen még közöljük, hogy Szoyer Ilonka, az operaház művésznője nem két, hanem három énekszámot fog előadni, és pedig: l.)Siebel dala a Faust czimü operából Gounodtól. 2.) Gara Mária éneke „Hunyady László“-ból Erkel Ferencztől és 3.) az „^.rnyék keringőt“ Di- norahból Meyerbertől. Valamennyi énekét Méder Mihály fogja zongorán kísérni. Mint irtuk két élőkép is lesz a műsoron. Az első a „Hit, Remény, Szeretet“ allegóriája. Bemutatják : Csoboth Gizella, Leituer Margit, Lengyel Olga. — Körülöttük angyalok: Benkő Aliszka, Erdélyi Annuska, Fejes Margitka, Henter Pálma, Herrman Ella, Janko- vics Cziluska, Lengyel Belluska, Mándy Margitka, Nagy írónké, Nagy Gabriella, Szlafkovszky Nóra, Tankóczy Juliska, Unger Ilonka és Vajay Margitka. A végső életképet „A jótékonyság symboliumát alakítják : Maróthy Margit, Bakcsi Lili, Borús Jolánka, Delly Margit, Fodor Gyuluska, Fejes Pistuka, Dr. Hantz Jenőné, Kolozs- váry Juliska, Mándy Ilonka, Nagy Ada, Nagy Leona, Nagy Ilonka, Nagy Lajoska, Nyárády Margit, Okolicsányi Ida, Palády Erzsiké, Pethő Anna, Szegedy Sárika, Schaffer Emiké, Schillerwein Ilonka, Tóth Juliska, Tóth Miczike, Uráy Olga, Varjú Ibolyka, Vodiáuer Mariska és Veréczy Ernő. Itt jegyezzük meg, hogy az egy felvonásos vígjáték próbái is szorgalmasan folynak s műkedvelőink mindent elkövetnek, hogy tőlük telhetőleg hozzá járuljanak az est sikerének emeléséhez. — Mivel az előadás jegyei már kivétel nélkül mind elkeltek, biztosra lehet Venni a fényes anyagi sikert is. -r~ Színház után a Pannóniában lesz tánczmulatság, a melyre szintén igen sokan készülnek. A hangversenyre a színházi helyárak a következők: az összes páholyok 16 K, támlásszék 6 első sor 3 K, a többi sorok 2 K, állóhely 80 fillér. A tánczestélyre szolgáló családi belépő-jegy 5 K, személyi belépő-jegy 2 K. — Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — A protestáns felsőbb leányiskola bazárja. Szombaton délután tartotta az ev/ ref. nőnevelőintézet a kebelében létesült tanitónőképző javára, szépen sikerült bazárját. Az intézet tágas tornaterme nem volt képes a nagyszámú közönséget befogadni, úgy hogy még három szomszédos helyiség volt elfoglalva terített asztalokkal, czukrászdával és gyaluforgács- bokrétás kurta kocsmával. Benn a nagy teremben a terített asztalokon kivül különböző sátrak voltak felállítva, ahol a jótékony adományokból befolyt kézimunkákat és csecsebecséket árulták és sorsolták ki a fárad- lallnn hölgyek. Asztalfőnöknők voltak : Li- teráty Elekné, Uray Gézáné, Kolozsvári Károlyné és Saja Sándorné. Á dohány és szivarárulóban voltak: Bakcsy Domokosné és Krassó Miksáné. A levelező lapok eláru- sitását és a postát Hollósi Józsefné, Varjú Sándorné és Fodor Pálnó kezelték. A ezuk- rászdába Hantz Jenőné és Szabados Edéné édesgétték a publicumot. A sorsolási sátorban ‘pedig ott buzgólkodtak : Kölcsey Margit, Poszvék Irén és Ritoók Piroska. A mézeskalácsot Pilhoffer Ida árulta. Felszolgáló lányok voltak az asztaloknál: Foga- rassy Juliska és Annuska, Balogh nővérek, Nagy Leonka, Literáty Erzsiké és Ilonka, Regéczy Aranka, Kolozsvári nővérek és igen sokan az intézet növendékei közül. A kurta korcsma vidám helyiségében is szép hölgyek szolgáltak az embernek szivviditóval, és pedig: Biki Kornélka, Csoboth Gizella, Maj- tényi Andrásnó, Nyárády Berta, Osváth Elemérné és Balogh Giziké. Egész délután folyt a vásár, sorsolás, árverelés, az uzsonna, a levelezés és tracscsolás. Vacsora után aztán Róth Fiilöp kárlsbádí czipőraktárát ajánljuk a t. totó közönségnek mint a KÖZVétloXl Pannónia legolcsóbb bevásárlási forrást. .szálloda mellett! Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. KEOEBKEZXEKü! az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.
