Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-01 / 44. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. , I i §gI-------------------------------­eltanu lják újságírás mesterségét, a nélkül azonoan, hogy az újságírás ma­gasabb légkörébe felhatottak volna. Ügyes ipari munkások lesznek, a kik egy lapnál a megfelelő szerepben hasz­nosan működhetnek, de nem valók arra, hogy lapot önállóan, erkölcsi fe­lelősséggel vezessenek, és ha mégis vállalkoznak az ilyen vezetésre, abból rendesen veszedelem származik, s en­nek a veszedelemnek elhárításáról gon­doskodni azok tartoznak, a kik az ilyen vezetői állás betöltésénél befolyással bírnak. Nincs tehát, a mint nem is lehet semmi kifogásunk az ellen, hogy egy napilap ismét megjelenjen, sőt ha az úgy indul, a mint kívánatos, haladást fog jelenteni a mostani sajtónkban, épen azért tartottuk szükségesnek a fentieket elmondani, mielőtt az uj na­pilap megkezdjené pályafutását. Ha pedig az uj napilapra vonat kozó hir nem bizonyulna valónak, ak­kor is hasznos szolgálatot véltünk tenni, s bizonyosan tettünk is, az elmondot­takkal. B Apróságok. A népkonyha megnyitása! November 20-án kezdődik az ingyen ebédosztás a népkonyhán. ínséges télnek nézünk elébe, azért gondoskodnunk kell szegényeink élelme­zéséről s biztosítanunk kell a szokásos adomány gyűjtést, e vógből a követ­kező tartalmú gyűjtő iveket küldöttük szét jobb módú polgártársainkhoz helyben és a vidéken: „Egy évtized tesz tanúságot népkony­hánk üdvös voltáról. Nem létezik magasztosabb jótékony- s.úg, mint az éhezőnek táplálékot nyújtani. Ezt az emberbaráti hivatást tűzte feladatául a Népkonyha vezetősége és en­nek a támogatására hívja évröl-évre a jó­tékony társadalmat. Hálás érzéssel ismerjük el ezen támo­gatás sikeres eredményét, mert ennek kö­szönhető, hogy a népkonyha asztala mel­lett az egész tél folyamán két tál ételből és kenyérből álló ízletes ebédhez jut na­ponta sok nyomorgó városi szegény sorsú emberbarátunk és mintegy 150 olyan is­kolás gyermek, a ki szegény otthonában táplálékos élelmezésben nem részesülhet. Népkonyhánk nem tesz külömbséget felekezet és felekezet között, hisz a könyö- rület nem ismerhet külömbséget Ínségbe jutott ember és ember között. E nemes feladathoz kérjük városunk és vidékünk jobb módú nemeslelkü ember barátok hathatós támogatását az idén is. Ezen nemes czélt csak úgy szolgálhat­juk eredményesen, ha a gyűjtést lelkes em borbarátokra bízzuk. Ezért fordulunk teljes bizalommal Önhöz azon tiszteletteljes kéréssel, kegyes­kedjek ismerősei körében a humánus ügy­höz méltó odaadással jelen gyüjtőivet kö­rözni és tekintettel arra, hogy a népkonyha már november közepe táján költséges mű ködését már meg is kezdi, a begyült kö nyöradományokat késedelem nélkül hoz zánk juttatni. Szegényeink hálája és áldása jutal­mazza meg önt és adakozó embertársait.“ Kérjük a n. é. közönség kegyes párt­fogását ; fogadják a népkonyha érdekében gyűjtés czéljából fáradozó hölgyeket a ne­mes ügynek megfelelő szívélyességgel, ad­jon ki ki szive sugallata és tehetsége sze­rint pénzben és élelmi szerekben lehetőleg az idei fokozottabb szükséghez mérten annyit, hogy az idei könyőradományokból a télen át élelmezhessük a százakra menő elszegényedett embertársainkat és azok gyermekeit. A népkonyha intézői nevében: Teitelbaum Herman népkonyhái elnök. Dr. Tanódy Márton népkonyhái alelnök. Lövy Miksáné a hölgybizottság elnöke. Scheiber Ferenczné ___________a hölgybizottság alelnöke. Te gnap beállított hozzám egy polgár­társ és hosszas kerülgetés után kirukkolt vele, hogy a legközelebbi választáson sze­retne bejutni a városi bizottsági tugok közzé. — Mert kerem — mondta mélabusan — nincs maradásom a feleségemtől, folyto­nosan azzal maczerál, miféle gyámoltalan ember vugyok én, hogy még városatya sem lett belőlem I * A temetői kivilágítás módozatait tár­gyalja a család, s a férj abbeli nézetének ad kifejezést, hogy mire való az a sok mé­cses, elég lesz, ha az idén félannyit csinál­tatnak. — No bizony — csattan fel az asszony — még csak az kellene. Tavaly is mindenki a szomszéd sirt bámulta, mert az fényeseb­ben volt kivilágítva, s a miénk előtt alig állott meg valaki! Inkább több kell, nem hogy kevesebb I * Pumpfi úrhoz beállított a szabója a számlával és makacsul kijelentette, hogy addig nem távozik, inig nem fizet. — Hát csak tessék helyet foglalni — szólt hozzá szelíden — nagy szívességet tesz velem, mert épen most várom a házi- urut, a ki azt ígérte, hogy 9 órakor itt lesz és ha a házbért ki nem fizetem, egyenes kilök a lakásból. Hátha igy zsenirozni fogja magát Ígéretét beváltani. A nagy hirdetésre, hogy a ki a tűz­oltó őrtoronyba felmegy, a felmenetelkor és lejövetelkor is ingyen kap egy pohár sört, Bögre ur is elment a szép kilátást élvezni. Felmenetelkor meg is itta félig a sört, ha­nem a lejövetelkor már egészen lemondott róla. — Hiszen tetszik tudni — mentegeti magát a kimérő tűzoltó — mi is prezentbe kaptuk. * X. urnák azt Ígérte a felesége, hogyha megtudja róla, hogy kártyázik, kikaparja mindakét szemét. — Most aztán képzeljétek — ujságolji a pártnereknek — micsoda páczban voltam, mikor ma reggel azt kérdi tőlem az asszony, hogy mi az az Uhu ? Esküdöztem, hogy nem tudom. No, mert az északa álmodban hatszor is mondtad, jegyezie meg a fele­ségem. Demeter, — Katonák esküje. Ma délelőtt 9 órakor nagy katonai purádé volt u Deák­téren. A bevonult újoncok tették le ugyanis a szokásos esküt. Az erre a czélra felállított disz sátorban Tóth József mondott tábori misét, melyen úgy a honvéd, mint a cs, és kir. közös és méntelepi ujonczok is meg­jelentek. Miután magyur és román nyelven tartott egyházi szónoklatot hallgattak s az eskü szavainak értelmét magyarázat után megértették, letették a katonai esküt a ki­rály és a hazu iránti hűségre a Gotterhalte „lélekemelő“ hangjai mellett. — Kinevezés. A király Dezső Kál­mán szatmári kir. törvényszéki bírót a debreceni Ítélőtáblához bíróvá nevezte ki. Mindenki tudja, hogy a kiváló tehetség és páratlan szorgalom nyert a királyi kineve­zésben megérdemelt jutalmat, mégis sajnál­nunk kell a Dezső Kálmán távozását, mely érzékeny veszteséget jelent városunk társas életére. — A nőegylet jubileuma. Már el­készült a végleges műsora unnak a fényes estélynek, melyet a nőegylet f. hó 12-én a színházban rendez. Az érdeklődés is oly nagy megyeszerte, amilyenre ritkán volt példa. Jegyekre, — amennyiben még kap- k^ók — Lövi Miksánál lehet előjegyezni. Hogy nem oknélküli a közönség érdeklődése, azt az alább közölt válogatott műsor bizo­nyítja: 1) A szatmárnémeti dalegylet éneke. 2) Dr. Fechtel János megnyitó ünnepi be­széde. 3) „Hit, remény, szeretet“ —élőkép. 4) „A jótékonyság ünnepére,“ .alkalmi óda, irta Szabudos Ede, szavalja R. Maróthy Margit, a Magyar színház művésznője. 5) Énekszám, zongorakisérettel előadja Szoyer Ilonka a m. kir. Operaház művésznője. 6) A királyné apródja, vígjáték 1 felvonásban írtak Heltai Jenő és Makai Emil. Szemé­lyek: Költő: Dr. Komáromy Zoltán; Ban­kár: Nagy Vince; Bankámé: Lengyel An­géla; Hadapród: Literáty Erzsiké; Gazd- asszony;. Veréczy Margit.'7) Ének. Előadja Szoyer Ilonka. 8) Melodrámát szaval R, Maróthy Margit. 9) A helybeli honvéd zenekar játéka. 10) Nagy jótékonysági alle­gória, élőkép. — Városi-képviselők választása. November 27-én ejtik meg-azoknak a-városi bizottsági tagoknak választását, akik 1898. évben lettek választva s megbízásuk ez év végén lejár, Választás alá esnek az I. ke­rületben: Litteczky Endre, Páskuj Imre, Szentiványi Károly, Uray Gáspár, Veréczy Antal. A II. kerületben; Dr. Biró Elemér, Bölönyi László, Dr. Fechtel János, Mor- gentháf Antal. Pápp Lajos. A III. kerület­ben: Csomay Imre,; Kató Antal, Komka Alajos, Szimonisz Albert. A IV. kerületben: Boronkay József, Debreczeni Károly, Gyulay Lajos, Félegyházy Ferencz és Mátray Lajos. Ezek közül Bölönyi László időközben a leg­több adót fizetők közé lett felvéve s igy he­lyébe más választandó. — Személyi hir. Dr. Haller Károly és .Dr. Marsaikó Tamás kolozsvári egyetemi professorok az elmúlt szüretet városunkban, illetőleg a Szátmárhegyen töltötték roko­naik körében. — Hivatalvizsgálat. Törvényszé­künk elköke, Dr. Róth Ferenc, a nagyká­rolyi kir. járásbíróságnál okt. 26-tól kezdve tartotta meg szokásos hivatalvizsgálatát. — Előléptetés. Halász Ferencz kul- turminiszteri osztálytanácsos, ki városunk­ban is többször megfordult s iskoláink álla­mosításában tevékeny szerepet játszott, a na­pokban a miniszteri tanácsosi czimet kapta. — Egyházi kinevezés. Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök Juhász Jó­zsef helybeli segédlelkészt u szatmármegyei Zajta községbe plébánossá nevezte ki. — Választás. Nagykároly város kép­viselő testületé vasárnap tartott rendkívüli közgyűlésén Nagy Antal pénzügyigazgató­sági számvizsgálót városi adóügyi tanácsossá választotta. — Kinevezés. A király Kauten Mik­lós fehértemplomi törvényszéki aljegyzőt a szinérváraljai kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Eljegyzés. Dr. Vetzák Ede nugy- károlyi fiatal ügyvéd vusárnap tartotta vá­rosunkban eljegyzését Lengyel Endre föld- birtokos leányával, Elzával. — Esküvő. Garluthy Oszkár m. kir. erdészjelölt múlt hó 25-én esküdött örök hűséget néhai Szabó János ügyvéd és neje Héder Ilona úrnő leányának, Idának M. Szigeten. — Gyászhir. Spindler Henrik cs. és kir. ny. százados 39 éves korában Zágráb­ban meghalt. Az elhunytban Spindler Ká­H I R E l N K. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Halottak napja. Itt van ismét az emlékezés, a kegyelet ünnepe: halottak estéje. A dísztelen temető, a sárgult levelek­kel borított sirok virágdíszt öltenek. Fel­csillannak az apró lángok a ködös őszi estén s egy pillanatra megvilágítják a temető sö­tétjét. S ebben a füstös illatú félhomályban ember ember hátán tolong. Sokat a kíván­csiság űz: azokat, kiknek senkijök sincs;a temetőben, egy hant sincs, mely szeretteik közül takarna valakit. Pedig dehogy nincs! Csak talán nem épen itt, ebben a sirkertbed, ha íem valahol másutt, ki tudja, milyen messze. Mert kinek ne volna halottja, el­hunyt hozzátartozója, eltemetett kedvese? kinek ne volna föld alá takarva egy ré^j emléke, reménye vagy boldogsága ? ............. Menjünk csak mind ki a temetőbe legalább egy percre, hintsük be a sirhantokat fehér őszirózsával, fonjunk a fejfákra borostyán- koszorút! — Emlékezzünk a múltra s me­rítsünk belőle erőt és kitartást a jövő mun- ■'•'’ozl — Emlék-ünnepélyek. Tegnap volt 387-ik évfordulója a reformáczió kezdeté­nek. Ugyanis Luther Márton 1517 október 31-ik napján függesztette ki a vittembergi vár ajtajára a maga 95 tételét. E napot minden évben kegyelettel ülik az ev. fef. vallásuak az egész országban. A szatmári ev. ref. templomban d. e. 9 órakor volt az istentisztelet, a melyen az egyházi beszédet, mely főként a nagy nappal foglalkozott, Rácz István lelkész tartotta. A főgymnási- umban d. e. 11 órakor az ifjúságnak volt ünnepélye, a melyen emlékbeszédet mondott Bagothay Sámuel hittanár. Ugyancsak 11 órakor volt a felső leányiskolában is, a hol Lovas Aladár s. lelkész beszélt. A városi állami elemi iskolák ev. ref. növendékei pe- a Rákóczy-utczai iskolában gyűltek össze s Biky Károly esperes tartotta az emlék- beszédet. . roly alezredes, a helybeli cs. és- kir. zászló alj parancsnoka, fivérét gyászolja. — A Lórántffy egylet estélye A közönségnek roppant, nagy érdeklődése mellett tartotta tegnap este a Loráníffy Zsuzsának jótékony egyesület első ez idő­szaki estélyét. Az ev. ref. főgimnázium tornaterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel akik mind végig ügyemmel halgatták á reformáció jubileuma alkalmára rendezett estélynek élvezetes műsorát. A megnyitó beszédet Domahidy István helyett Dr. Bö­szörményi Emil turtottu s lendületes beszéd­ben fejtette ki az egyesület célját, társa­dalmi hivutását. Utána Biky Károly espe­res olvasta fel mélyreható tanulmányát a reformáczióról s annak történetéről. Mindkét szónokot zajos tapssal s éljenzéssel honorál­ták. Ezután következett az ünnepély eoyik igen sikerült, száma. Váyndi Antalnak Hóra czimü drámai költeményét szavalta Literáty Erzsiké kisasszony, öntudatosan, megfelelő erővel és,rendkívül nyugodt, biztos hungon szavalt s a szavalatába fűződő gyönyörű •szép, hangulatos; muzsikát, mely Ernei Jó­zsef műve, a Fogarassy Juliska kisasszony pompás zongorajátéka szolgáltatta. Kapott is sok megérdemelt tapsot mind a két, sze­replő hölgy. A műsor negyedik pontja Os- váth Esztike kisasszony éneke volt, Kerekes Erzsiké kisasszony1 zongora kisérete mellett. Farkas Imrének két poétikus versére Tarnay Alajostól készült hangulatos dalokat énekelt discrét hungon s igen finoman a szépen hozzá simuló kiséret mellett. Végül az urukból és hölgyekből összeállított vegyeskar énekelt el egy zsoltárt a ezzel á szépen sikerült es­tély véget ért. — Bányabeomlás. Nagy szerencsét fenség történt Nagybányán a múlt hét kedd­jén. A Pokol Elek tulajdonát képező „Leo­pold“ bányában ugyanis egy óriási nagy, öt méter hosszú, három m. széles és két m. i vastag kőszikla leszakadt s az ott dolgozó két munkást: Mihálovics Gézát és Somku- tán Demetert maga alá temette. A munká- .sok maguk voltak szerencsétlenségük okozói mert határozott parancs ellenére mentek a helyszínére, a Mária aranyos fi llérbe dolgozni. Az óriási nagy zuhanás hallatára Vuncsa felügyelő egy pár emberrel a hang után ment s igy jöttek a nyomára a megrendítő szerencsétlenségnek. Az áldozatok holttesteit csak úgy tudták kiszabadítani, hogy előbb a hatalmas sziklát öt dinamit lövéssel szét­robbantották. A szétroncsolt tetemeket szer­dán délután temettek el nagy gyászpompá- -val a bányász-zenekar hangjai mellett s az egész város ...részvéte- -közben: -A srzmmcsét'- lenül járt két bányamunkás árván maradt családjának adandó segélyezéséről Pokol Elek bányátulujdonos gondoskodott. — Jótékony bazár. Az ev. ref. ta­nítóképző felszerelésére rendezendő bazárra nagyban folynak az előkészületek. Novem­ber 5-én szombaton délután bazárt rende­zünk a Vigadó termeiben. L-s/, kézimunka kiállítás, 20 filléres, koronás, é* vegyes ba­zár, mézaskalúcsos sátor,, ozukrázda, gyű mölcs-sátor,, világposta és rakott asztalok. Délután 3—7 óráig 40 fillér, este 2 korona a belépti dij. A jótékony czél érdekében kérjük az igen tisztelt ügybarátokat, hogy •nngjclenésflkkel az est sike.ét teljessé te­gyék. Nagyon kérjük intézetünk volt növen­dékeit, hogy egy-egy kézimunkával, vagy bárminemű adománnyal szíveskedjenek a ba­zárhoz hozzájárulni, s adományaikat az ev. r®f. felsőbb leányiskola és kapcsolatos tani- tónőképző igazgatóságához juttassák. — Tüdőbetegek szanatóriuma. József főherczeg és Lukács György főispán, mint védnök és elnök, aláírásával meleg hangú fölhívás érkezett Szatmárra több úr­nőhöz, hogy az elhagyatott tüdőbetegek megmentésére alakult „József főherczeg sa­natorium egyesület“ czéljaira rendezendő sorsjáték ügyét magukévá tegyék s e ne­mes czélt, e sorsjegyek elárusitásával előse­gítsék. Ezért varosunkban is hölgybizottsa- got létesítenek, melynek élére a vezetőség Uráy Géínnét ‘kérte" fel, "'tagjaiul pedig a következő úrnőket : Bakó Ignáczné, Bakó Lajosné, Bölönyi Laszlóné, Derűjén Sán- dorné, Fogarassy Sándorné, Dr. Fejes Ist­vánná, Dr. Fodor Gyuláné, Dr. Hantz Je- nőne, özvs Hármán Mihályné, Jatikovics Já- nosné, Jékei Károlyné, Kiss Zsigmondné, Lengyel Imréné, Litteczky Endréné, Mon- dik Endréné, Morvái Jánoené, Neuvirth Nándorné, Nyarady Lászlóné, Palády La­josné, Papp Gyuláué, Dr. Papolczy Gyuláné, Páskuj Imréné, Pirkler Józsefné, Tankóczy Folytatás a mellékleten. Roth Fulöp kárlsbádí czipöraktá ffi.1 t yevp köaSnaégnak mm* • *Wi Közvetlen a Pannónia legroloaobb b*v*»rlá« forralt. =535 »== szálloda mellett I m , mi WF*0 Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. | K£OEBK£ZI£K!ü az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és obevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom