Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-04 / 40. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKEEzen adatok bizonyítják, hogy az ország gazdasági élete minden téren pang, hogy a munkatér nem áll arányban a nemzet szaporodásával, hogy nem a kereset, hanem a munkanélküliek száma szaporodott.

Az ínség és nyomor napról-napra fokozódik. A tétlenség lenyűgözve tartja a munkés önérzetét s megingatja a tiszta erkölcsét. A sikertelen törekvés a dolgozni tudó és dolgozni akaró honfitársakat elcsüggeszti, azután pedig az idegenbe száműzi kivándorlásra kényszeríti.

Néhéz idők, lesújtó tapasztalatok

ezek !

A sajnálkozás nrár nem használ, tétovázás pusztulást jelent. A tánácskozásra nincs idő.

A magyar társadalomnak cselekednie kell most, vagy soha, mert a veszély nőt tön nő.

Állítsunk gátat e nemzetpusztitó je lenségeknek a társadalom egységes, egyet értő és czéltudatos irányításával. Vedel mezzük meg a nemzet erejét és vagyonát az elkallódástól, mert különben elpusztul a nemzet I

Óvjuk meg a magunk érdekeit és védekezzünk a külföldnek egyenesen hazánk gazdasági érdekei ellen irányuló törekvéseivel szemben.

Ne maradjunk tovább is a külföldnek pénzben és emberben adófizetői I

Szomorú, de sőt szégyenteljes a magyar társadalomra nézve, hogy az édes hazai földről, melyet egykoron Kánaának minősítettek s a melyen nem 19, de 40 millió lélek is boldogan élhetne, már most, mikor még oly kevesen vagyunk, a munkanélküliség s a megélhetés lehetetlensége százezreket önkéntes száműzetésre kényszerít.

Ez a helyzet megváltozhatik és megkell változnia, ha tudunk a hazáért mindnyájan erős akarattal és kitartással élni és dolgozni.

Egyesüljünk nemzeti létünkért és Hazánk szebb jövőjéért megvívandó küzdelemre mindnyájan. E küzdelem nem vért, de a hazaszeretet által vezérel akaratot ás munkát követel.

E küzdelem egyedüli czélja e honi ipar pártolása, erősítése és fejlesztése. Ehhez, esetleg eleintén némi igényekről való csekély lemondás áldozata árán is, hozzájárulhat mindenki. így fogjuk visszahódítani a belpiaczot a hazai munkának ; rohamosan fog növekedni a munkatér; a honfitársak milliója kenyeretadó munkát talál és nem lesz kénytelen senki a megélhetés hiányában szülőföldjéről a messze idegenben keresni boldogulásának biztos eszközeit.

Ily módon erős, nagy és anyagilag is független lesz hazánk. Mutassuk meg, hogy a hazáért, melyért az elődök oly gyakran áldozták vérüket, mi is tudunk áldozni.

Csak egységes, erős, országos szervezet, okszerű s czéltudatos irányítással oldhatja meg e nagy feladatot.

Szabályozni kell mindenekelőtt a hazában készült iparczikkek felismerésének és megtalálásának módját. Nem elég a jelszó: „Pártoljuk a magyar ipart! . . .“ Útmutatás kell arra, hogy a külföldi versenyáruk nagy tömegkellegében a társadalom egyedei miként igazodjanak el.

Ellenőrizni szükséges az idegen áruk becsempészését és a haszonlesés csalafintaságait minden irányban, nehogy hazafias önzetlen törekvéseinket meghiusithassák.

Addig, mig hazai iparunk képes leend ipari szükségleteinket fedezni, legalább is korlátoznunk kell a külföldi áruk behozatalának mennyiségét, nehogy a feltétlen szükséget meghaladó külföldi áru honi iparunk fejlődését már csirájában elnyomja, megsemmisítse.

Okszerűen és a gyakorlatias czélnak megfelelően megoldandó a kis- és a házi- iparnak anyagi támogatása, a munkáért é- kesités megkönnyítése és az uj háziiparágak meghonosítása. Növelje a társadalom buzdítása a munkakedvet és a munkatért.

Kijelölni szükséges a társadalom egyes csoportjai által az ipartámogatás ás fejlesztés terén végzendő feladatokat. Mily sokat tehetne a társadalom, ha a nemzet jobbjai tömörülnek zászlóink körül!

Sok a feladat és nagy a munka, de minden nehézséget leküzdhetünk, ha á czélért vallás, nemzetiség és pártpolitikai színezett nélkül, mindnyájan egyetértő- ieg és kitartó lelkesedéssel munkálkodunk.

Jelszavunk: Pártoljunk minden honi használható munkát és minden honfitárs nak a hazában készült munkája legyen előttünk kedves és becses!

Sok volna az előttünk álló munka feladatainak minden részletét itt felsorolni. E rövid vázlat már körvonalo/za, hogy czéltudatos és önzetlen munkára vállalkoztunk, melyben kitartásra mindnyájunkat buzdít a hazaszeretet.

A gazdasági válságot rohamosan fogja növelni az idei súlyos év. A nemzet öntudatos erejét tömöríteni kell sürgősen. Késedelemre nincsen idő . . .

Kérjük, bogy becses lapjában, miut a közérdeknek hivatásos szószólója és védelmezője, méltóztassék egyesületünk ha zafias törekvéseit a jó ügyhöz méltó lelkesedéssel felkarolni és támogatni.

Egyúttal engedje meg, hogy úgy, a mint ezt alapszabályszerü kötelességeinkhez híven, a táisadalom minden csoportjához és tényezőihez intézzük, arra kérjük, hogy a hazai papir, írószer és nyomdai eszkö zök iparának fellendítése érdekében —, ha ez mérnem voina igy — méltóztassék in tézkedni b. lapjánál mindenből, mi a ha zában már használható minőségben talál ható, kizárólag a házi ipar munkája fo- gyasztassék, — Szíveskedjék tisztelt mun katársait és derék munkásait is buzdítani, hogy szükségleteiket ruházati, élelmi és házi berendezésükben, mindenből, mi hazai munkában található, abból vásárolják.

Ne engedje magát senki a hazafias és a haza üdvére való czélnak támogatásától, mások kicsinyes, tarthatatlan, néha meg éppen önérdeket szolgáló okoskodása által eltántorítani, akkor Magyarország gazdag, erős és boldog leend.

Végül tisztelettel kérjük, hogy a b. lapjában felveendő közleményben fel említeni szíveskedjék, hogy egyesületünk kebelében a f. év januáris havában ki- bocsájtott, * Országos Iparpártolási-Bank“ alapítását tárgyaló „Prospectus“-ban foglalt tervet, igazgatóságunk javaslatára f. évi április hó 24-én Budapesten meg tartott közgyűlésünk, — mert a _ bank alapítás társadalmi mozgalmunk, kere tébe be nem illeszthető, — beszüntetni rendelte s igy ez irányban minden további mozgalom megszűnt.

Budapesten, 1904. évi augusztus 29 A „Magyar Védő-Egyesület“ nevében: Kiváló tisztelettel

Gr. Somsisch Tihamér Dobieczhi József

társelnök. ügyvezetőigazgató.

híreink. 1

— A király névünnepe. Dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk Ferencz József névünnepe a mai napon van. Ezen

'kálómból e. 9 órakor a koronás királyőrt ünnepélyes szent mise volt a zárda templomban, hol is megjelentek a polgári és rtonai hatóságok testületileg, azonkívül a nagyszámú ünneplő közönség. Az összes 1 tanintézetekben szünet és iskolai ünnepély tartatik.

— Az aradi gyásznap. Holnapután, csütörtökön az országnak gyász napja lesz. Az átkos nevű Haynau hóhér munkája által kivégzett tizenhárom aradi vértanú gyászos emlékének napján az ország minden hű fia részt vesz a gyászból és lelkében könnyezve emlékszik meg azokról a félistenekről, kik 1849. év október 6-án az aradi vár sánczaiban vértanú halált szenvedtek. Városunkban a szomorú évforduló alkalmából úgy az ev. ref. mint a zárda templomban gyász isteni tisztelet tartatik. A szatmári ev. ref. templomban reggel 8, a zárda templomban pedig d. e. 10 órakor lesz a gyászistentisztelet.

— Hangversenyt ad a Dalegyesület Zeneiskolája szombat este fél nyolcskor a színházban. Az intézet tavalyi hangversenyének meglepő nagy sikere után bizton várható, hogy nagy közönsége lesz az ideinek is, amelyen zeneiskolánk érdemes tanárai szebbnél szebb darabok előadásával gyönyörködtetik majd a közönséget, egyúttal bemutatván a növendékeiknek készen a zene szépségét, amelynek az elérésére vezeti őkét uz iskola. Ritka lévén nálunk az alkalom a klasszikus zene élvezetére, melegen ajánljuk a hangversenyt mindazok figyi lmébe, akik a legtisztultabb érzelmek világában elanda- logni képesek. A hangverseny műsora: 1. a) Beethoven . Sonata g-dur 1. tétel b) Mendelssohn Velenczei gondoladal c) Jaell A. Rapsodia : Szőnvi Margit, 2. Mendelssohn Hegedű verseny: Füredi Sándor. 3. a) Állaga étude (vihar), b) Molitoris Bihari kesergője : Báron Margit. 4. Liszt e-dur polonaise : Benkő Miksa. 5. Bizet-llubay Cur- menábránd: Füredi Sándor. 6. Liszt IV. Magyar rapszódia Benkő Miksa. Jegyeket előreválthatni a Lővy Miksa ur könyvkereskedésében. Játék alatt a terem ajtaja zárva lesz.

— Harmincz éves jubileum. A Rákóczi®tczai állami népiskola tanitó-tes- tületének f. hó 1 én tartott havi gyűlésén igen szép kitüntetés érte keresztturi Tóth Julia okleveles állami tanítónőt. Ugyanis a gyűlés végével Mihály Ferencz iskolai igazgató megható beszédben ecsetelte Tóth Julia 30 éves kitartó és szorgalmas tanítónői munkásságának érdemeit | a beszéd végén a tanítói kar nevében egy díszes ezüst irókészletett nyiíjtot át neki. Hosszas éljenzés között vette át az ünnepelt a díszes ajándékot 1 az általa nem is várt megtiszteltetést és -figyelmet meghatva köszönte meg kartácsainak.

— Orgonaavatás. Szép ünnepségek között avatta fel a pettyéni ref. egyház vasárnap (okt. 2-án) ujonan készített orgonáját, melynek felállítása főleg Helmeczy József ügyvéd és Böszörményi Sándor képviselő tetemes anyagi hozzájárulása által volt lehető. Az istentiszteleten Veres Lajos szatmári kántor orgonáit, Bencsik István esperes megható imában kérte Isten áldását uz egyház és áldozatkész hivöre. Vajda E. tartalmas egyházi beszéd tartásával járult hozzá az ünnepély fényének emeléséhez, mely után 1 jelenlegi lelkész nyújtott egy részletes s a messzi múltra kiterjedő áttekintést az egyház életéből. Ez áttekintés szép szuvakbun s hálás megemlékezésben méltányolta a Böszörményi és Helmeczy család kiváló érdemét, kik nem csak a múltban, de a jelenben is ujubb és újabb áldozataikkal teszik lehetővé, hogy a kicsiny és szegény egyház közszükségletei a hivek túlságos megterhelése nélkül kielégittessenek. Az egyház köszönetét tolmácsolja Helmeczy Józsefné úrnőnek egy gyönyörű urusztali s Mikolics Szeréna úrnőnek egy remek szó- sééki terítő adományozásáért. A templomi ünnepély a „Hymnus“ eléneklésével ért véget, mely után Helmeczy József vendégszerető házánál ebédre jött össze a nagyszámú és előkelő vidéki közönség, hol szebbnél- szebb pohárköszöntőkkel adóztuk az—általános szeretetnek örvendő házigazda és családja nemes áldozatkészségének s magasztos vendégszeretetének. Este tánczmulatság volt, melynek bevétele meghaladja a 300 K-át.

— Eljegyzések. Reinelt Ágoston helybeli III. kér. kéményseprő mester, tegnapelőtt váltott jegyet Boleman Laj08 nagykárolyi iparos kedves leányával Mariskával. — Pongor László magyar-géresi ev. ref. tanító, közelebb váltott jegyet Técsőn, Dé- vay Erzsiké kisusszonynyal.

— Házasság. Kenyeres Károly helybeli cukrász iparos a múlt hó 29-én esküdött örökhüséget Báthory Mariska kisasszonynak.

— Eljegyzés. Alan^,u Béla csengeti pénzügyőri szetnlész, eljegyezte Albi Mariskát, Albi István szinérváraljai iparos leányát.

— Uj állampénztári tiszt. A kir. pénzügyminiszter Juhász Gedeon helybeli kir. állampénztári gyakornokot az egri kir. állampénztárhoz tisztté nevezte ki.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Kondor Sándor számvizsgálót a nagybányai kir. báuyaigazgutósághoz számtanácsosnak nevezte ki.

— Kinevezés. 0 felsége a király Kálmánczhelyi Miklós mátészalkai albirót a hajdúnánási járásbírósághoz járásbirónak nevezte ki.

— Kinevezések. A pénzügyminiszter Eötvös Mihály zsibói kir. adóhivatali adótisztet a zsibó járásba a járási számvevői teendőkkel való megbízatással pénzügyi számellenőrré és Konja Istvánt a nagykárolyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez pénzügyi számtisztté nevezte ki.

— Kinevezések. A pénzügyminiszter Várady Albert felmérési növendéket, végzett bányász akadémikust a nagybányai bányaigazgatósághoz, Tamás Béla számgyakornokot a mám marosszigeti pénzügy igaz gutósághoz számtisztekké nevezte ki.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Csiky Gusztáv okleveles gazdász penyigei lakost a sepsiszentgyörgyi pénzügyigazgatósághoz kataszteri irattárt kezelő irodatisztté ideiglenes minőségben kinevezte.

— Áthelyezések. A m. kir. pénzügyminiszter Koresztszeghy Kornél p. ü. segédtitkár, földadónyilvántartási biztost azon minőségben Nagy becskerekről a nagy károlyi kir. pénzügyigstzgatóságho'z, Taug Lipót pénzügyőri biztost pedig Szatmárról Budapestre helyezte.

— Nyugdíjazás iránti kérvény. Ferenczy János városi pénztári ellenőr, tekintettel megrongált egészségére, — a napokban a polgármesteri hivatalhoz beadta nyugdíjazás iránti kérelmét.

— Lelkészi vizsgák. Inczédy Márton 8zatmáruémetíi ev. ref. segédlelkész és Kolozsváry Mihály ev. ref. theologus, a múlt héten tette le Debrecenben a lelkészképesitő első vizsgálatot.

— Alakuló közgyűlés. A szatmár- vármegyci szabadelvű párt a múlt szerdán tartotta a Vigadó helyiségében alakuló közgyűlését, melyre megjelent a vármegyének szine-java, úgy hogy a tágas terem alig bírta befogadni a megjelenteket, kiknek száma közel 600-ra tehető. A közgyűlést Nagy Béla elnök nyitotta meg i fejtegette a párt újjá szervezésének szükséges voltát; ezután Domahidy István beszélt nagy tűzés lelkesedéssel, méltatta jelenlegi miniszter- elnök igazságos és erélyes működését. A közgyűlés ezután Pap József orsz. képviselő indítványára a közgyűlés elnökül újból megválasztotta Nagy Bélát, alelnökökül pedig gróf Teleky Sándort, Domahidy Istvánt, ne- mestóthi Szabó Antalt és Szuhányi Ödönt, nemkülönbeu a végrehajtó bizottságot kerületenként. Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy Tisza István miniszterelnököt táviratilag üdvözli azért, mivel működésével a parI lamenti békét ismét helyreállította. A közgyűlés még elhatározta nemestóthi Szabó Antal indítványára, hogy a szabadelvű párt elnökéhez, Podmaniczky Frigyes báróhoz is intéz üdvözlő sürgönyt a gyűlés alkalmából. Végül Jékey Mór Kristóffy József főispánhoz intézett meleghangú felhívást a párt támogatása ügyében, mire a főispán hatalmas erejű és talpraesett beszédben válaszolt és megköszönte a kitüntető nyilatkozatot. Ezután a közgyűlést az elnök, az egybegyűltek zajos éljenzése között bezárta, majd délután egy órakor a Pannóniában fényes bankett volt, melyen a ezebbnél-szebb pohár- köszöntők egymást érték.

— Felkérettünk a következő sorok közlésére: A hírlapokból olvasom, hogy a vármegyei szabadelvű párt múlt hó 28-án tartott gyűlésén engem a párt egyik jegyzőjének választott. Tekintve, hogy a nugykárolyi szabadelvű pártnak u nemzeti követelmények tárgyában múlt évi szeptember 8-án tevékeny közreműködésem mellett hozott határozata, — mely az általánosan ismert debreczeni határozattal azonos, — politikai meggyőződésemnek ma is alapját képezi; — tekintve, hogy a nagykárolyi szabadelvű párt tagjai s közöttük én is, a párthatározatunkba foglalt nemzeti követelmények programmjába való kifejezett felvétele mellett támogattuk a nugykárolyi kerület jelenlegi párton ki.VÜli képviselőjének jelölését és megválasztását; — tekintve végül, hogy az országos szabadelvű párt a debreczeni határozatot nemcsak el nem fogadta, hanem azt, mint a galaczi eset is tanúsítja, — egyenesen desavouálta: kijelentem, hogy a szabadelvű párt kötelékébe nem tartozom s a párt jegyzőjévé történt megválasztást el nem fogudom. — Nagykároly, 1904. október 1. Dr. Kovács Dezső.

— Az Őrtorony. Immár nemcsak elkészültén, de ünnepélyesen felavatva áll büszke magasságban városunk egyik nevezetes középitménye, a tűzoltó őrtorony, vagy a melyet már közszájon csak „Meszlényi- torony “-nak kezdenek hívni, a szelidlelkü főpásztorról, ki a torony megteremtője volt. Az első szolgálat az őrtornyon a felavatási ünnepély után másnap hétfőn reggel vette kezdetét s szerda dél óta az őrszem minden negyedórában jelzi messze elhalló sípjával, hogy talpon van és ügyel a lent elterülő városra. Naponként számos látogató megy fel csekély 20 fillér lefizetése ellenében az őrtoronyba, honnan hatalmas és remek kilátás. nyílik nemcsak a városra, de a messze környékre. — A felmenés a toronyba egész kényelmes és semmi veszélylyel nem jár s tekintve a szép kilátást ajánljuk ezen körülményt a közönség figyelmébe. A befolyó pénzek a tűzoltó egylet javára fordittatnuk; mindeu látogató a nevét vendégkönyvbe írhatja, ilyen aláírás rövid nyolc/, nap alatt megközelíti a százat.

— Jóváhagyott közgyűlési határozat. A városi törvényhatóság egyik legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy a statusquo-ante izraelita hitközség választott lelkészének évi 1200 koronu fizetést utalványoz. Ezen közgyűlési határozatot a belügyminiszter jóváhagyta.

— Adomány. Narten György jelenleg városunkban időző villany-szinház tulajdonos nemes sziviiségének szép példáját mutatta be. Azon hála f-jébon, hogy a város közönsége őt olyan rendkívüli pártfogásban részesíti, nevezett színház tulajdonos a szatmári önkéntes tűzoltó- és a mentő- egyesületnek 50—50 korona összeget adományozott. A nemes tett önmagában hordja a méltó dicséretet.

— Gönczy Béla r. tiszt, ki jobb hazát keresni Amerikába ment, visszautazó- ban van családjához. Látható ebből, hogy Gönczy cselekményét ideges szervezetben beteg lélekkel követte el, a mely állapota hivatalos foglalkozásra is képtelenné teszi, minek következtében az Amerikában kiállított orvosi bizonyítvány s a városi t. főorvosi vizsgálat alapján nyugdíjazása iránt fog intézkedés tétetni.

— Mozgófénykép vállalat városunkban. Narten György mozgófénykép vállalata minden este nagy számú közönséget vonz szebbnél-szebb mutatványai által. A közönség szorongásig tölti meg a tágas helyiséget és nem győzi dicsérni a remek kivitelű tiszta képeket, melyek a maga valóságában meglepő látványt mutatnak. Minden második este uj műsor tartatik, a legérdekesebb újdonságokkal, egybekötve. E hét folyamán lesz bemutatva a helybeli tűzoltók ünnepélyén végbement tüztámadásról felvett eredeti kép, melyre felhívjuk a közönség figyelmét és ajánljuk a vállalatot a további pártfogásba.

— Harmadik osztály a gyorsvonaton. Neményi Ambrus Szilágycseh országgyűlési képviselője egy javaslatot ké- szitett az iránt, hogy az állam a- gyorsvonatokon harmadik osztályú kocsikat is járasson. A kereskedelmi minisztériumban tanulmányozás tárgyává teszik az indítványt 8 igy valÓ8/,inüleg bekövetkezik az az idő, hogy az utasok szegényebb osztálya is igénybe veheti a gyorsvonatot.