Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-27 / 39. szám

SZATMÁR ES VIDÉKE dozatát a legfőbb Valónak s gya­korolhassa a krisztusi erényeket, még az évek hosszú során át Isten dicsőségére, egyháza diszére és hasz­nára s embertársai javára! Most midőn az őrtornyot átad­juk a rendeltetésének, hogy a rajta őrködő őr ébersége megelőzze a nagyobb veszedelmet: hulljon le a lepel a márványtábláról ,i mely a Meszlényi Gyula Kegyelmes ur fen- költ nemes lelkének, áldozatkész­ségének egyik újabb bizonyságát mutatja! A hideg kőtábla aranybe- tüi régen fakók lesznek, mig unó káink szivében élénken fog vissza- hangzani a jótékony kegyes főur áldandó emléke! Papp Géza polgármester ur ne­vét is nem csupán e tábla fogja hir­detni; de haladó városunk egész újabb története, mely az ő nevével szoros öszszefüggésben áll. S végül Tankóczi Gyula neve előtt álljunk meg! Másfél évtizeddel ezelőtt, mint III. jegyző került a vá­roshoz; fokról-fokra haladt képes­ségei, szorgalma s becsvágya által. Első aljegyző, tanácsjegyző, tanácsos lett egymásután a polgárság kitün­tető bizalmából. S midőn egy évi helyettes főkapitányi működése után jelen állására kineveztetett: váro­sunk egész társadalma örömünne­pet ült. Alig van városunknak akár közművelődési, akár emberbaráti in­tézménye, melyben Tankóczi Gyula vezető szerepet ne játszanék. S mint ilyen, a ki állandóan és minden iránt érdeklődik a mi polgártársai sorsával, jobblétével, haladásával ösz­szefüggésben áll — került a tűzol­tóság élére. Azon rövid pár év alatt, hogy mit tett a tűzoltóságért, azt csak a tűz­oltók tudják igazán megmondani! A kivüllállók csak részben ismerhetik e szakadatlan, czéltudatos, önfelál­dozó munkát. Ilyen, e torony léte­sítése is! Tankóczi Gyula nemcsak hiva­talánál, de hivatásánál fogva szol­gálja a köz érdekét. De a ki úgy szolgálja a közönség, a társadalom javát, mint ő, ki minden idejét, min­den erejét, összes tudását a köznek szenteli, s ki nem pusztán köteles­ségét teljesíti, de a mire vállalkozik, azt szívvel lélekkel önzetlenül és önfeláldozással munkálja: méltó a polgártársai tiszteletére, hálás elis­merésére és odaadó szeretetére! Az isteni Gondviselés tartsa meg őt e város közönségének hasznára még hosszú évtizedekig! S ha fá­radna, ha csüggedne a munkában: merítsen mindig uj erőt a polgár­ság iránta állandóan tanúsított nagy­rabecsüléséből, szeretetéből s ju­talma legyen: a megelégedettség! Legyen e torony nemcsak őri- zője, polgáraink életének, vagyoná­nak, de hirdesse mindenkor a nagy- méltóságu Meszlényi Gyula megyés püspök urban megtestesült felebaráti szeretetet, a békét és munkát! Úgy legyen! Apróságok. Felavattuk az őrtornyot is. Sok szép magasztaló szó esett u kegyes adakozóra, a kinek jóvoltából a város hozzájutott. Sok diC'éret hangzott el u torony szépségétől is, a mely diszére fog szolgálni a városnak. Hanem aztán, hogy mit fognak majd mon­dani a tűzoltók, a kik minden 24 órában kétszer sétálnak fel a magasba, azt is sze­retném úgy látatlanban meghallani. * Véget ért a Kossuth ünnepély is. A fénypontja a Kelemen Samu beszéde volt. Igazán remekelt. Es úgy is nézett 'ki az egész, mint a hogy a régi céhvilágban a remekelés szokott végbe menni. Itt volt., a céhmester egy csomó céhbeli taggal, a kik kritikus szemekkel bírálták a remekbe ké­szült munkát és nem találtak benne semmi kifogásolni valót. * A díszközgyűlés után itt is, ott is, hal­lani lehetett a megjegyzést, hogy most már biztosra veheti a mandátumot* azonban még mindig akadtak kételkedők, hanem mikor.a banketten Burta Ödön, a függetlenségi párt atyamestere, homlokon csókolta, elnémult a kételkedés, mert nyilvánvalóvá lett raiujppki előtt, hogy a céhbe felvétetett. * Sok kormánypárti ember zokon vette, a miért a banketten folytonosan a politika járta, s az egyik pecsovicstársam e miatt he­vesen ki is kelt. — Ugyan kérlek — csititom a berzen- kedőt — hát nem tudod te azt, hogy : „A virágnak megtiltani nem lehet.“ * No de Miklós bátyánk is kivágta a re­zet. Meg is volt a hatása. Kossuth Ferenc és valamennyi pártjabeli oda kivánta, a hol a bors terem. Mert bár elkeli ismerni az öregről, hogy a politikához kitűnően ért, hanem az is bizonyos, hogy mindezek dacára megmaradt egyszerű falusi embernek. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy iv melléklet van csatolva. — A Nőegylet ötvenéves jubi­leuma.. A szatmári jótékony nőegyesület,' mint már lapunk előző számában jeleztük, nagyszabású ünnepre készül ez év novem­ber havának első felében megtartandó) öt­venéves jubileuma alkalmából. A nőegylet’ választmánya ez alkalomból folyó hó 22-én.. d. u. ülést tartott, melyen megállapították< az ünnepség műsorának több pontjait. Ezek szerint a városi színházban lenne az 'ünne­pély napjának estélyén egy ünnepi prológ,; melyet egyik helybeli iró készítene s annak elszavalásával Maróthy Margit színművész­nő kéretnék fel, ugyancsak felkéri a választ­mány Kramer Teréz és Szoyer Ilonka ope­raházi művésznőket is, hogy énekszámaikkal működjenek az. estélyen közre. A helybeli férfi dalegyesületet szintén felkéri a választ­mány szives közreműködés végett. Lesz még ezenkívül egy rövid vígjáték, műked­velők által bemutatva és két élőkép, me­lyek közzül az egyik a jótékony nőegylet 50 éves működését mutatná be. Az estély művészi és irodalmi részének összeállítását dr. Fechel János és dr. Fodor Gyula vál­lalták magukra, kik a tablókat is rendezik. A nőegylet tagjai között általános az ér­deklődés a jubiláx'is ünnepség iránt s mind-: azon vannak, hogy az ünnepély mentői na­gyobb keretben menjen végbe s az mentői fényesebb sikerrel oldassák meg. Városunk művelt közönsége is, jó előre ritka érdek­lődést tanusit a jubiláns ünnepély iránt, ami nagyon természetes is, mivel a jótékony nőegylet a maga páratlan eddigi működése-' vei mindenkor a legmélyebb rokonszenvpt érdemelte ki a nagy közönség részéről. — A Kölcaey-kör szakosztályi Ülése. A Kölcsey-kör irodalmi és társa­dalmi szakosztálya e hó 23-án tartotta meg az idei működési év első ülését, dr. Orosz Alajos szakosztályi elnök elnöklete alatt. Jelenvoltak még: Melles Emil. dr. Fodor* Gyula, dr, Tanódy Márton,.dr,.Fejes J^fiY.ánv Sándor V„ Osváth E., Thurner A., Bagossy Bertalan, dr. Tanódy Endre és dr. Komá­romi Zoltán szakosztályi tagok. Az elnök megnyitó beszédében visszapillantást tett a szakosztály múlt évi működésére s a tapasz­talatból kiindulva, több fontos jelentőségű indítványt tett, melyeknek célja az lesz, hogy a szakosztály a jövőben az eddigieknél még sikeresebb működést fejtsen ki. Elhatározta a szakosztály, hogy a vasárnapi matinékat, valamint a csütörtöki népszerű előadásokat továbbra is fentartja s hogy a társadalom köreiben a kör működése iránt, a legnagyob agitáczióval, a legszélesebb körökben érdek­lődést kelt. A szakosztály ezután az elqök indítványára az előadói tisztségre egyhangú lag megválasztotta Dr. Komáromy Zoltánt. — Jubileumi emlék. Abból az al­kalomból, hogy Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök áldozó papságu félszázados jubileumát ünnepelte, Bodnár Gáspár egy kitűnő tollal megírt fűzetet adott ki, a mely­ben a kiváló iőpásztor püspöki működése van találó vonásokban megörökítve. A fűzet minden sora tanúskodik róla, hogy igazi apostola a béke és szeretetnek, s hogy a ' mit e városba lépésekor mondott, valóban méltó utódja nagynevű elődjének, a szent- életű Hám Janos püspöknek, a kinek min­denben a nyomdokait követi. Adja Isten, hogy még sokáig lehessen áldása e város­nak és egyházmegyéjének! — Uj szentszéki ülnökök. Mesz- [• lényi Gyula püspök, v. b. t. tanácsos, dr. Fechtel János főgymnásiumi tanárt és Ko- váts Gyula képezdei tanárt a napokban szentszéki ülnökökké nevezte ki. A jól meg­érdemelt kitüntetések városszerte őrömet okoz­tak, 8 azokhoz mi is gratulálunk. — A tűzoltó őrtorony felavatása. E hó 25-én .nagy és fényes ünnepséggel ment végbe a tűzoltó őrtorony felavatási ünnepélye, amely a közönség ritka érdeklő­désével találkozott. — A torony felavatást előző este, a honvédzenekar közbenjövetele mellett a szatmári férfi dalegyesület és az iparos dalárda szerenádot adott a torony bő­kezű építőjének Meszlényi Gyula püspöknek. A szerenád alkalmával a tűzoltók diszes lámpiónos menetben vonultak fel ni egyes utczákon, a püspöki palotáig. Másnap a to­rony avatási ünnepélye előtt d. e. 9 órakor évi rendes közgyűlést tartott az önkéntes tüzoltóegylet, mely- nagy és előkelő közön­ség előtt ment végbe. Miután Tankóczi Gyula az' egyesület népszerű parancsnoka megnyitotta az ülést, Ruprecht Sándor tit­kár olvasta fel nagy gonddal szerkesztett titkári jelentését, mely az egylet múlt évi történetének mozgalmas és bű képét adja vissza. A tetszéssel fogadott jelentésből meg­említjük, hogy az önk. tűzoltó egyletnek múlt évben volt pénztári maradványa a 408 korona kiadást leütve, 3429 korona 42 fil­lér tiszta készpénz vagyona van. A zene­karnál a vagyon 157 K 12 fillér, mig a mentő osztálynál 141 K 91 fillér, összesen tehát 3728 K 43 fillér. A nagy gonddal szerkesztett titkári jelentést elnöklő parancs­nok indítványára jegyzőkönyvbe vétette a közgyűlés, majd köszönetét szavazta meg az ügybuzgó titkárnak. — A közgyűlés végül Reinelt Ágoston ideiglenesen megválasztott szertárnokot állásában véglegesi tette, majd kezdetét vette a díszközgyűlés, mely alka­lommal avatták fel a büszke őrtornyot. A díszközgyűlés Tankóczi Gyula parancsnok indítványára egyhangú lelkesedéssel válasz­totta meg a torony bőkezű épittetőjét Mesz­lényi Gyula püspököt, az egylet disz védnö­kének s az erről szóló jegyzőkönyvet Fleckenstein István, Braunstein Ferencz és I Rozsnyai Lajos egyleti tagok a parancsnok | vezetése alatt átadták a jótékonyszivü püs­pök urnák, ki azt meghatottan köszönte meg. — A torony felavatása alkalmából az ünnepi beszédet Thurner Albert tartotta. Igazán ünnepi beszéd volt az, gyönyörűen átgondolt stylus, a legszebb költői képek csoportosítása jellemzi röviden Thurner be­szédét, mely alatt hullott le a lépel a to­rony falába elhelyezett émléktáblákról. A szónok szavai után viharosan zudult fel a taps és az éljen, melyből bőven kijutott a torony megteremtőjének Meszlényi Gyula püspök urnák, továbbá az egyesület agilis parancsnokának Tankóczi Gyulának. — Fél 12 órakor a Deáktéren hvő Fehérház épü­leten tűzoltóink jelképes tüztámadást rendez­tek, az összes tűzoltó gépekkel és mentő készülékkel. Három oldalról támadták a Fe­hérház tetejét s a támadástól számítva alig pár perez múltán három sugár öntötte a vi­zet a tetőre. Mentési gyakorut is volt a mentőzsákokkal bemutatva, általában a gya­korlat igen szépen sikerült s tanúságot adott arról a példás fegyelem és gyorsaságról, a mely veszély idején is eléggé jellemezte tűzoltóinkat. — Déli 1 órakor a Kossuth- kerti kioszkban mintegy háromszáz teritékü bankett volt, amelyen megjelent társadal­munk szine-java. A szebbnél-szebb pohár­köszöntők hosszú sora indult meg az ebéden, mely a külömbeo is pompás ebedet csak annál jobban fűszerezte. Este a tűzoltó őr­torony színes izzó villumos lámpák sokasá­gától pazarul ki volt világítva s az erké­lyen pedig a honvédzenekar foglalt helyet és szebbnél-szebb darabokat játszott. A to­ronyzenének ezrekre menő hallgatója volt. A Deáktéren ugyanekkor Narten György bioskop-tulujdonos vetített képekkel szóra­koztatta az óriási számban kivonult sétáló közönséget. Viharosan megéljenezték a püs­pök urat, midőn a vászonon1 megjelent a vetített arczképe. Az estélyt röppentyűk fel- eresztése zárta be, melyből gyönyürüen vi­lágított ki színes lángokban „éljen a püs­pök“ czimü felírás. — Ennek elmúltával a közönség lassan-lassan eloszlott a lefolyt nap kellemes emlékeivel. — Kocsiverseny. A szatmári gazd. egyesület f. hó 24-én d. u. rendezte évi szo­kásos kocsiversenyét, melyet nagy számú intelligens közönség nézett végig. A távol­ság Pettyén és Ombod közötti körül belül 4000 m. volt. Elsőnek Jékey László fogata jött be (10 perez és 3 másodperc«), máso­dik Szent-Iványi László, a harmadik Ko­vács Miklós fogata volt, mely utóbbi 200 m. térelőnnyel indult. — Lóverseny. A szatmárvármegyei gazdasági egyesület 25-én vasárnap délután rendezte évi szokásos lóversenyét. A bizott­ság tagjai: Bér. Kovács Jenő, Domahidy Sándor és Szerdahelyi Ágoston voltak. Az első verseny a mezei gazdák versenye volt. Négy dij volt kitűzve: az első 100 kor., u második 60 kor., a harmadik 25 kor. és a negyedik 15 kor. Az első dijat most is u tavalyi nyerő vitte el: Laki Lajos, a máso­diknak Korcsmáros I. harmadiknak Székely M. és a negyediknek Sebestyén A. lova jött be. II. verseny. 1300 kor. díjjal k. fc. 1600 m. távolsággal. Indultak: Lindenme- yer Sándor hdv. (Nyíregyháza) Reincluude nevű lova, (lov. túl.) Liptai Béla — Czél- lövő-je; r— Nagy Lajos — Scharbe-je (lov. Hajnyi Arthur); Schwendt József — Sprin- ginsfeld-je — (lov. Forberger); Stein Rezső (Ernőd) — Buzalka-je — (lov. a túl.); Sza- konyi Lajos — Malafide — (lov. a túl.) és Telegdi József (N.-Várad) — Kétkedő (lov. L. Nagy Leo.). Elsőnek jött be Buzalka, másodiknak Malafide, harmadiknak Kétkedő. Tot. 2 kor,: 8 kor, -r-. 5 kor. —: 20 kor. III. A hölgyek dijára — (vadászverseny K. b. 4000 m. táv.) egy jelentkező volt s igy a dijat az vitte el valkoverban. Luby Gyula — Vártlány-a nevű lova. (Lov. Hajnyi Arthur). IV. Akadály verseny, — dija 1500 kor. táv. k. b. 3600 m. — Nevezvé volt 11 ló; indult 3 ló és pedig Kreiszler Frigyes — Bodri-ja — (lov. túl.) Liptay Béla — Win-je — és Telegdy József — Tripus a (lov. a túl.). Elsőnek jött be Bodri, — Tripus az utolsó akadálynál kitört s igy elkésve jött be mint harmadik. Tot: 2 kor. 4 kor.; 5 kor. — 10 kor. V. Tenyész ver­seny, — dija 1000 kor. táv. k. b. 2000 m. Nevezve volt 6 ló, melyből a starthoz 4 ál­lott és pedig: Kállay Szabolcs — Rózsiká ja prj (lov. L. Nagy Leó.); Luby Gyula — Vártány-a (lov. Hajnyi Arthur.); Pika Miklós — Lola-je — (lov. Reök István) és Stein Rezső — Álmos-a — (lov. túl.). Első erős küzdelemmel Vártlány kelt. Tot. 2. 12 K. 5 K. 30 K. VI. Tisztiverseny tiszteletdijjal k. h. 2000 in. táv. Futottak: Nagy Lajos, Lilioni (lov. Tóth fb.), Reök István, Menyhért (lov. túl.), Schwent Jó­zsef, Gidra (lov. Fohrberger f. h.) és Szak- másy Elemér, Bence (lov. túl.) Elsőnek Menyhért jött be. — Verseny után fényes bál volt a Pannóniában, melyen a Kossuth- kép leleplezésért városunkba jött képviselők is megjilentek. — Ünnepelt színész. Szentes János a mi kedvelt komikusunk, ki már három idényben működött a szatmári színházban, e hónap folyamán tartotta meg 25 éves színészi jubileumát a budapesti nyári szín­körben. Szinrekerült ez alkalommal zsufiolt ház előtt a „Svihákok“, melyben jubiláns Gilka herczeg szerepét játszotta kiváló igyekezettel és pompás alakítással, a közön­ség elhalmozta tetszése -nyilvánításával. Elő­adás kezdete előtt Feld Zsigmond igazgató szép beszéd kíséretében tolmácsolta jubi­láns iránti elismerését és babér koszorút adott át neki, azután következtek a fővárosi színházak képviselői, kik valamennyien szép ajándékokkal lepték meg őt. Szentes huszanöt éves működése alatt ahol csak megfordult, mindenütt elismeréssel nyilatkoznak felőle. Jókívánságainkkal mi is sorakozunk többi tisztelői mellé. — Szerződtetés. Zilahi Gyűl a aradi színházigazgató Kőrösm :zei Margitot a szi- niakadémia végzett növendékét, a társal­gási szerepkörre társulatához szerződtette. — Távozó zenetanár. Füredi Hen­rik magán zenetanár, a ki városunkban több óv óta működik s a szülők megelégedését mindenkor kiérdemelte, a debreczeni városi zenedéhez tanárrá választatott, s uj állomá­sát október 1-én fogja elfoglalni. — Kinevezés. A vallás és közokta- fásügyi miniszter Polyánszki László s.-tan- felügyelőt Besztercze-Naszód vármegye feir. tanfelügyelővé kinevezte. — Visszahelyezett főszolgabíró. A belügyminiszter Böszörményi Endre fő­szolgabíró-fegyelmi ügyébea a .pénzbüntetést 1000 koronára emelte fel és a nevezett fő­szolgabírónak az állásába való visszahelye­zését elrendelte. * — Járási számvevői kinevezé­sek. A pénzügyminiszter vármegyénk terü­letén járási számvevőkké kinevezte: számel­lenőri minőségben; Szatmárra Payka Vil­most; nagykárolyi járásba: Gallasz Ödönt; Mátészalkára: Szilágyi Lajost; Szinérváral- jára: Budaházi Zsigmondot; Nagy-Bányára: Lévay Bélát; Erdődre: Moldt Károlyt; Csengerbe: Vörös Györgyöt; Fehérgyar­matra: Kalós Kálmánt és számtiszti minő­ségben Nagysomkutra: Botlik Gézát. — Gyógyszerészi vizsga. Mada- rassy János városunk fia a gyógyszerészeti mesteri vizsgát fényes sikerrel tette le a budapesti tudományos egyetemen. Gratu­lálunk 1 — Államsegély. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter, mint magán utón ér­tesülünk, a Dalegyesület zeneiskolájának a folyó évre 1000 korona államsegélyt en­gedélyezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom