Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-09 / 32. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. • ürfaP&N MINDEN KEDDEN.-------klTFLÖflZETÉS ÁRA:------Eg ész évrey'. 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50filL Fél évre . > 3 » | Egyes 3záin ára . 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Morvái János könyvnyomdája Eütvös-utcza 6-ik sz. alatt = 'rrd'.-P.V'ON-SZAM : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám.-------HIRDETÉSEK-------- ** e l ap kiadóhivatalában a legolcsóbb Arak mellett fölvételnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. ==•■• - Hirdetések díjjal altra fizetendők. ■ — in9 Városi közgyűlés. Kicsiny tárgysorozat, de a melyben egy nagyon érdekes is volt, a szatmári gör. kath. lelkészt állás betöltése. Mindamellett a városatyák mégis csak szórványosan jelentek meg, sokan távol lévén a nyári idő miatt, ki fürdőn, ki másfelé, ellenben a karzat tele volt érdeklődő gör. kath. hívekkel, a kik eljöttek, hogy ott legyenek és hallhassák, ki lesz az a szerencsés, a kit a többség érdemesnek fog találni. Hanem bizony erre nem került a sor, mert a választást a főispán levette a napirendről, mire az atyafiak el is vonultak a karzatról, a közgyűlés egyéb dolgai iránt nem lévén semmi érdeklődéssel. Sokan sajnálták a választás elmaradását, úgy gondolkozván, hogy jó volna már e kérdést befejezni, azonban higgadtan mérlegelve minden részletét, helyeselni kell, hogy ezúttal elhalasztódott, mert bizony a tájékozódás nem fog ártani egyik irányban sem, különösen, ha tekintetbe vesszük az utóbbi időben elhangzott különböző hitelesnek- jelzett állításokat, a melyek azzal a czélzattal dobattak a levegőbe, hogy a mérleget az egyik jelölt javára billentsék. Szükséges a tájékozódás nevezetesen egy részről, hogy hát a gör. kath. hívek igazi többsége, kit akar. Mert most úgy. állunk e tekintetben, hogy mindegyik párt azt hangoztatja, miszerint a többség ő mellette van. Már pedig ez minden esetre fontos körülmény, mert hiszen végtére is a hívek kívánTÁHCZA. ii nfjinCOftgZ)»- A Büdössár gyógyfürdőről még egyszer. Hogy mi indíthatta Káint a testvérgyilkosságra, az olyan lélektani probléma, a mit elfogadhatóan még senki sem fejtett meg... és nem is fog megfejteni soha; mert az első .testvérek idejében még csak hire hamva sem volt az olyan érdek ösz- szeiitközéseknek, melyek alapján megfejteni lehetne. Ennek megfejtésére csak egyetlen alap: a bűnben fogantatás elmélete lehet. De hogy engemet mi indított arra, hogy ismételve a Büdössárról Írott czikkel lépjek a m. t. olvasóközönség elé, ennek én már okát tudom adni, és okát is adom. Hogy Írói viszketegséggel ne vádolhasson se a tulajdonos, se az olvasó közönség, kijelentem mindenok előtt, hogy engemet ezen újabb czikk megírására ennek a gyógyfürdőnek nagy jelentősége, rendkívüli becse, jelenlegi áll.ipota — és vidékének szépsége ösztönzött, mi felett egy könnyen napirendre térni nem lehet. Mint már előbbi czikkemben is hangsúlyozom, én ném mint szakén ő szólok e kérdéshez; most pedig ismételv'e kijelenságát figyelembe kell venni, bárha feltétlen szabályként el nem fogadhatjuk is, mintha ez volna a legfőbb kivánalom, miután sokszor a hívek saját igazi érdeküket maguk sem fogják, fel helyesen. Szükséges továbbá a tájékozódás és megnyugtatás hazafiassági szempontból is, mert igaz ugyan, hogy a két jelölt közül az egyik a püspökhöz román nyelven, a másik pedig magyar nyelven adta be pályázati kérvényét, s ez némelyek szerint már elegendő volna annak eldöntésére, hogy ki hát az igazi barátja a magyarságnak, azonban ebből még bajos volna bármit is következtetni, mert hiszen a józsefházi gör. kath. lelkész is magyar nyelven adta be pályázati kérvényét, még sem jutott eddig eszébe senkinek, hogy ezt a cselekedetét neki különös érdemeként tüntesse fel. Más és meggyőzőbb bizonyítékra van szükség e tekintetben, s miután ma tényleg úgy állunk, hogy csakis két jelöltről lehet beszélni, s miután az egyik jelölt párthívei mindenképen igyekeztek a másik jelölt hazafias magyar érzelmeit meggyanúsítani, a mi sokaknál hitelre is talált, nagyon helyes volt a választás elhalasztása már azért is, hogy legyen idő be is bizonyitaniok, a mit hangoztatnak, s a mennyiben ezt nem tudnák, hogy ily módon tisztán álljon a közgyűlés minden tagja előtt a használt fegyver értéke, a melynek nem volt semmi más czélja, mint a közvélemény megtévesztése. Nem lévén választás, a közgyütem, hogy csak mint laikus ember, ott időzésem alatt szerzett tapasztalataimról s tudomásomról számolok be, nemcsak a gyógyfürdő, hanem a közönség érdekéből is. Teszem pedig ezt azért is, hogy ezzel a jobb tudomást produkáljam, a miben igyekezetem jutalmát óhajtorft megtalálni. Ott létem alatt igyekeztem a gyógyfürdő keletkezésének, és fejlődésének történetét megtudni; de e törekvésemnek vajmi kevés eredménye lön, mert nem találtam ott olyan embert, a kitől minden kétséget és homályt elosztó felvitágositást nyerhettem volna. írott adatok meg épen nincsenek. így kénytelnn voltam beerni annyival, a mennyit a türdő felügyelőtől — ki egyszersmind erdőkerülő is — nyerhettem. Ez a 80 év körül járó becsületes öreg oláh ember Tyivolyán László, ki már 30 év óta fürdő felügyelő és erdőkerülő is, igy adta elő nekem a fürdő történetét: „Nem tudom instálom megmondani egész bizonyosan, hogy mikor keletkezeti ez a fürdő, hanem hát lehet úgy 120 éve. Ezt pedig onnan tudom mondani, hogy volt itt Vámfaluban egy öreg teknő vájó czi- gány, kit 103 éves korában temettünk el (tehat 1886 vagy 1887-ben); a beszélte, hogy gyerek koréban, mikor az apja itt teknöket vájt, mi mint gyermekek akad tűrik rá a forrásra, füröcskéltünk is aztán benne, és a mint ezt a falu népe is ~meglés gyorsan végzett a többi tárgyakkal, s rövid félóra alatt vége volt a tanácskozásnak. Tudomásul vette a polgármester havi jelentését; a szatmár- hegyi gyógytár épületének átalakítása tárgyában kitűzte a rendkívüli közgyűlés szeptember 12-re; megválasztotta az esküdtek alaplajstromának kiigazitá sához a 4 bizalmi férfiút Komka Alajos, Korányi János, Antal Kristóf és Gyulay Lajos személyében*; megszavazott az iparos dalárdának 300 korona útiköltséget, hogy résztvehessen a lúgost dalárversenyeu; megszavazott a Kölcsey-kör múzeumának évi 500 koronát a helység bérének fizetésére; megállapította az óvadékköteles tisztviselőknek óvadék összegét és elfogadta a jogügyi szakosztály javaslatát a németi g. kath. kántor földbeli javadalmának miként való használatára nézve, t. i. hogy a kántori földek csak a kántort illetik. Nyitra vármegye átiratát a magyar szellem ápolása, erősítése és a magyar faj védelme tárgyában, továbbá a magyar országos gazdasági egyesület átiratát a galicziai és a romániai bevándorlás megakadályozása tárgyában közgyűlés magáévá tette s hasonszellemü felirat küldését rendelte el. Végül Bartha Kálmán gazdasági tanácsos és. Ferencz Ágoston tanácsjegyző részére 5 heti, s Bodnár Lajos Írnok részére 4 heti szabadságot engedélyezett, mire főispán a- közgyűlést berekesztette. tudta tőlünk — kezdettek kijárogatni. így jöttek rá apródonként, hogy bizony nagyon jó vize van ennek a forrásnak. Ez a birtok akkor a Lónyai családé volt, s csak mint egy 15 évvel ezelőtt jött a jelenlegi birtokos, gróf Vay Gábor ur birtokába. Az első épületet 1848 előtt építették, a többit azután; legutóbb pedig a mostani gróf építette mintegy 8 évvel ezelőtt, a melyben a tek urók laknak.“ Eddig tartóit az öreg előadása. Ehhez én se nem adtam, sem belőle el nem vettem. Ennél fogva az elbeszélés helyessége vagy helytelensége miatti felelősséget magamról teljesen az öreg emberre hárítom át. — A ki jobban tudja, jobban mondja el; mert ezt ennek a nagybecsű gyógyfürdőnek érdeke nemcsak magán ügyleti szempontból:' hanem a Magyar- országi gyógyfürdők történelmének kie- gészitéte szempontjából is föltétlenül megköveteli. Merem is remélni, hogy a jelenlegi birtokos lehetőleg rövid idő alatt megteszi, vagy megtéteti, hogy igy a közönség annak kellő ismertetéséhez juthasson. Es nemcsak az a feladat várakozik a tulajdonosra; hanem az is, hogy fejlesztése érdekében minden lehetőt kövessen el; — mert mint az alábbiakból ki fog tűnni, erre föltétien szüksége, nemcsak saját érdekében, de a szenvedő emberiséggel szemAz erkölcsi nevelés eszközei I a családban és az iskolában, — Irta: PÉTERFFY GYULA. — (Folyt.) A büntetés ellenkezik korunk mai humánus felfogásával, mi sem vagyunk a testi fenyítésnek barátai, a gimn. rend*artás is nagyon humánus fenyitö módokat szab elő. Hogy azonban századunknak enyhe, elkényesztető nevelési rendszere is egyik főoka ifjúságunk rakoncátlanságá- nak, könnyelműségének, léhaságának, azt a legemberszeretöbb' tanár t sem tagadhatja, mert be kell ismerni, hogy a keményebb büntetés alkalmazása ott, ahol a szükség kívánja, szinte parancsolja, csak jó hatást szülhet és fog is szülni. Legnagyobb óvatosságot igényel a szülök réfszéről a nevelés azon korban, midőn a gyermekeknek már más gyermekekkel kell érintkezniük; mert ki ne tudná, hogy a gyermektársaság benyomásai a legmaradandóbbak. A szülői s testvéri szereteiben nevelt gyermek hasonló szeretettel vonzódik gyermektársaihoz is, akiktől sok jót, de sok rosszat is sajátithat el. Ezért kell, hogy nagy gonddal válasszák meg a szülők gyermekeiknek -pajtásait mindenkor, még akkor is, midőn azok alsóbb vagy felsőbb iskolába járnak. Ne gondoljuk, hogy a gyermek szivébeu a jó anyától tanultak már oly erős gyökeret verhettek, hogy gyermek vagy ifjú társai közül egyik — másiknak rossz példája meg nem mételyezheti; ne higgyük, hogy ezen időtől fogva minden felelősség a tanárt terheli. A tanár kötelessége, hogy a gyermekeket a saját hatáskörében minden rossztól távol tartsa, de a fiuk legtöbbször az iskolán kívül sajátítanak el egymástól hibákat, ez pedig már a tanár hatáskörén kívül esik, amit a gimn. Rendtartás is bizonyít, mert a 15. §. azt mondja: „A szülőknek vagy tervbe vette, hogy ez év őszén furatást eszközöltet, s ha ez kivánt eredménnyel fog járni, a jövő tavaszon egyelőre a legrégibb épület helyén a mai kor kívánni- mainak megfelelő uj épületet fog emeltetni, szóval oda fog törekedni, hogy a fürdő telepet csínban, ízlésben, érzékben emelje s az egészségügyi követelményeknek megfelelően rendezze. Hát e bizony föltétlenül szükséges is. Mert a mostani lakószobák egyrésze roppant elavult állapotban van, elannyira, hogy az egészzégügyi követelményeknek legkevésbé sem felel meg. — No de legyen ebből ennyi, részletekbe nem bocsátkozom, — nem pedig azért, mert az előbb mondottak — vagyis Írtak szerint a tulajdonosban meg van a jóakarat, hogy a tarthatatlan állapoton segitsen. — Én ezekben a sorokban a tulajdonost nemes elhatározásában csak lelkesíteni kívánom. Amint tudjuk ennek a gyógyforrásnak vize az idült csúzos és köszvényes betegségeket gyógyítja nagy eredménynyel; de a gyomorbaj ellen is hatalmas gyógyszer. Miután ez nem hévforrás, fürdésre megtüzesitett kövek által hevittetik fel annyira, a mennyire az az izzasztáshoz megkívántalak. Ebben az öreg felügyelőnek olyan nagy gyakorlata van, hogy a hőfokot szinte hőmérő nélkül is megtudná mondani. — Gyomorbaj ellen a forrásból poharazva használják és pedig nem kében is. Hallottam is, hogy a tulajdonos E^ótli Fvlöp kárlsbáái czípöraktárát ajánljuk a t. totő közönségnek mint a» "^1 KÖZ¥0tl8n 3i PftlIllOIlift ""I “ i: ‘ > szálloda melletti legolcsóbb bevásárlási forrást. 1 ■■■■p Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Figyelmeztet tS*M! Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő színes nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők.
