Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-19 / 29. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN.-------AZ ELŐFIZETÉS ÁRA:-------Eg ész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél évre .... 3 > | Egyes szám ára 16 ■ Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : ==-- Morvái János tfnyvnyomdAja Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt. = TELEFON-BZAH: 7BA Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám.-------HIRDETÉSEK-------0 lap Madihivatafábaa a legolcsóbb árak mollett fMvétc&nk. Nyilttér garmond sora 20 fillér.-■ ■ Hirdetések díjjal előre fizetendők.------Erdőközlekedés. A „Budapesti Hírlap“ egy nem | régi számában Beksics Gusztáv fejtegette az erdőközlekedés és a nemzeti érdek két nagy problémájának együttes megoldását. Az ember nem hisz a szemének, hogy ugyanakkor, mikor a közélet porondján az alpakka-honszerelem ágaskodik a demagógia bandilleróinak vörös posztója után és óriási mértékben folyik a szédelgés régi jelszavakkal, a melyek mint újak adatnak el, — mikor egy csomó jött-ment, a kikről sajnos tudjuk azt is, hogy honnan jöttek, és azt is, hogy hová mennek, vissza él a tömegek tudatlanságával, a mely- lyel még csak az övék vetekedhetik: — hogy ugyanakkor ilyen nagyméretű gondolatmenetek foganhassanak meg a nemzet mostohái: a komoly gondolkodók agyvelejében. Hát csakugyan ilyen vegyes felvágott a közélet, a melyben a sok foghagymáskolbász és avas szalona közt akad néha egy-egy kis jó sódar is?. Ezért ragadta meg a figyelmemet a Beksics Gusztáv nagy gondolata De meg azért is, mert modernebb, a szónak szeplőtlenebbik értelmében, modernebb gondolatot nem igen képzelek Az a rövid veleje ánnak az eszmének, hogy a mezőgazdasági nagy TÁHCZA. „Isten fizesse meg ezerszer!41 Rajz. Irta: MÁRTONFFY IMRE. Hazánk egyik kőszénbányájában három fiatal ember tartózkodott, hogy ismereteiket gyakorlati utón is gazdagítsák. Ez a gyakorlati tanulás főleg abból állt, hogy megismerjék a tárnákat, aknákat, melyeket a bányász növendékeknek ismernie kell, s némelykor a bányamesterrel a bánya mélyébe behatoljanak, hol látható miként kerül elő a kőszén. A fiatal emberek jó családból származtak, és kellemes külsejüek voltak. Meglehetős vagyonnal is rendelkeztek. Egyik közüllök pedig — egy gazdag nemesi család sarja — a Jegkönnyelmübb volt. A bánya épület bejárata mellett oldalt fa pad áll*, a fal mellett, ezen a pádon ült majdnem egész napon keresztül, egy 36—38 éves ember, bár jóval öregebbnek látszott. Barázdált arczvonásai után ötven évesnek Ítélte mindenki. Régi kopott köpeny oe volt burkolva, és fején bányász sapkát hordott. Mellette a pádon állt egy kis bádogiányér, melyben rendesen néhány rézpénz hevert. A szerencsétlen ember a bányában lett nyomorékká, úgy hogy képtelen volt tőhb^ dnlp07ni. birtokokat át kell változtatni nagy erdőbirtokokká. Ez által az ország szive, az alföldi és dunántúli termőterület, a hol szerencsés véletlen folytán a fajmagyarság van konczentrálva, felszabadul és tömérdek, szaporodásra képes, közép és kis existentiának a kezébe jut Viszont az erdők, a melyek szét- daraboltságukban elkallódó értéket képviselnek. a kihasználásukra legkedvezőbb, külterjes gazdálkodásra legalkalmasabb nagy és kötött tömbökké alakulnak. Szinte káprázatos fejlemények válnának ki ebből az eszméből, ha megvalósulna. A megkétszereződött nyüzsgő magyarság az ország közepén, körítve minden oldalról a nagy- és ezért az államhatalommal párhuzamos utón haladó erdőbirtokokkal, az ipar létföltételeivel. Egy Délamerika Csehországgal gárnirozva! Azért modern ez a gondolat, mert fölismeri a nagy összefüggéseket, a melyek a közélet alakulásait a vagyon és munka mennyiségi és minőségi eloszlásaival egybekapcsolják. Mert nem elég naiv azt hinni, hogy egy ilyen, vagy amolyan irányú kormány teszi boldoggá, vagy boldogtalanná a magyart, és nem bízik abban, hogy törvényekkel lehet kuru- zsolni a nagy nemzeti betegségeket. Ezért ragadta meg figyelmemet a Beksics Gusztáv értekezése. írni pedig A csekély kegydij, melyet a bánya pénztárból kapott, nem volt elegendő, nagyszámú családját nem bírta belőle eltartani, azért kérte, hogy engedjék meg neki a pádon való kéregetést. Az alamizsnák, melyeket részint az arra haladó bánya tisztek, részint hajdani társai a fizetés napján juttattak neki, valahogy segítettek sorsán. Ha csengett a bádogtányér, akkor a bányász rokkant ismételten köszönve hajtotta meg fejét és szomorú hangon mor- molá : Isten fizesse meg ezerszer ! Ha valaki keveset adott, sohase szólta meg, valamint az arra haladókhoz se szólt tolakodólag, mint némely koldus teszi. Elég volt, ha némán az arczával rátekintett az emberekre. A fiatal éietvidor emberek bőkezü-k szoktak lenni a szegények iránt, szivök- ben még nem vert gyökeret a fösvénység, s büszkeségből, hiúságból is adnak szívesen és gazdagon. így a három bányász növendék se volt fösvény. A szerencsétlen ember arczán gyönge örömsugár jelrnt meg, midőn az ezüstpénzt látta a tányérba hullani. Meghajolt mindannyiszor és folyton mormold: — Isten fiizesse meg ezerszer, nagyságos urak ! A második napon, midőn a fiatal emberek ismét gazdagon megajándékozták a rokkantat, a büszke nemes családból származó ifjú dühösen tekintett a nvoazért irok róla, mert kicsinyített kiadásban a mi városunk és vármegyénk gazdasági és művelődési politikájának is kátéja lehetne. Amit ez az eszme nagyban jelent, azt jelenti kicsiben a bikázádi vasút. Ha a bikszádi vasút kiépítése komoly stádiumba jutna, a nagyméretű erdővásárlások föltétlenül bekövetkeznének az Avasban. Az erdők értéke pedig nyíltan mezőgazdasági birtokba vándorolna, mert más számottévő befektetés úgy sem kínálkozik minálunk. És igy mindjárt meg lehetne kísérelni a tengeri nyulon az operácziót, a init az elefánton kell nagy méretekben végrehajtani. Nem csoda, hogy lassan járnak a vicinálisok, ha ilyen lassan keletkeznek. Pedig azt maga Beksics is hangsúlyozza, hogy az ő egész eszméjénak egy nagy előfeltétele van: — a vasút. E nélkül ábránd minden erdökihaszná- lás, vele együtt minden ipar és a további fejlemény, hogy a mezőgazdasági birtok arányosabban oszlik meg. Nekünk tehát akárminő oldalról tekintsük is, egyik legsürgősebb feladat a bikszádi vasiét kiépítése, s az illetékes tényezőknek nem volna szabad egy perczig sem pihenni hagyni a kérdést, mert ha a mostani kedvező viszonyokat fel nem használjuk, soha sem fogunk hozzájutni a vasúthoz. B. D. morékra, midőn ez, mint tegnap, csak a fejőt hajtá meg és mormolá: — Isten fizesse meg ezerszer, nagyságos urak! — Ez. az ember goromba buta fa- tuskó! mondá útközben a fiatalember társainak. Legalább egyszer levehetné sapkáját, midőn oly fejedelmileg megajándékozzuk ? Az udvariasságnak még halvány árnyéka sincs meg ebb-m a firzkóban! — Eh mit, hadd el I viszonzá a másik. Szegény nyomorék, részvételünket érdemli meg. Én miattam ugyan fején hagyhatja a sapkát. — Teszek egy fogadást, hogy holnap mérésre tanítom a ficzkót! folytatá az ifjú tüzesen. Ne legyen csab-rendeki szentgyörgyi Györgyfalvi Elemér a nevem, ha meg nem teszem. Egy forintot teszek holnap a tányérjába, s ha a paraszt ekkor sem veszi le a kalapját, akkor leütöm a fejéről. — Ezt nem fogod megtenni! mondák a társai nevetve. — De egész határozottan állítom, hogy megteszem, s komisz gyáva fráternek nevezhettek, ha meg nem történik. A harmadik napon ismét arra haladtak. A- nyomoréknak sovány beesett arczán örömteljes mosoly jelent meg, mikor Györgyfalvi Elemér egy forintot dobott tányérjába. De ma se vette le sapkáját, hanam mint mindig mormólá: „— Isten fizesse meg ezerszer, nagyságos urak ! Az erkölcsi nevelés eszközei a családban és az iskolában. — Irta: PÉTERFFY GYULA. — Az igaz, jó és szép eszméjét megvalósító öntökéletesedés a bölcsészet és az ember végrendeltetése. A görög bölcsek haladásunk kiinduló pontjául az önismeretet és önuralkodást állították fel s ekkép az Istenhez való közeledést tartották az emberiség céljának. Önmaguk vizsgálása vezette őket e helyes útra. Nem volt akkor még emberiségnek üdvözítő példányképe, aki megtanította volna arra, mi az ember valódi földi rendeltetése ; a valódi boldogságot az erénybe helyezték és az arra való törekvést fökö- telességévé tették az embernek. Sokrates ethikai főtörvényei: az Isten félelme, lelkibátorság, igazságosság és mértékletesség oly alaperények, amelyeknél fenségesebbeket csak Üdvözitőnk tanított. Az igazi szép és nemes élet tehát az erény követésében állhat. Mi az erényes élet ? Kölcsey igy fejti meg öccsének: „Egész éltedet meghatározott elv szerint intézve, sohasem tenni mást, mint amit az erkölcsiség kíván, s még akkor sem, midőn haszon, bátorlét, indulat heve vagrv szenvedelem ereje másfelé ragad: ezt hívják erénynek.“ Csak az ilyen élet erényes, csak az ilyen szív emelkedhetiK a köznapiság keretén s juthat közelebb Istenhez. Ilyen élet pedig erkölcsösség nélkül lehetetlen. Azonban korunk mai nézetei szinte fölöslegesnek tartják a lelki magasságra *) A szatmárnémeti kir. kath. fögymnasium ez évi értesítőjéből. (Szerk.) A fiatal nemes arczát elfutotta a harag pbja. A szegény emberhez lépett, ki néhány pillanatig csodálkozva, kérdöieg tekintett reá. — Goromba paraszt, még a sapkáját se veszi le, mikor oly fényes alamizsnát kap ? Majd megtanítom tiszleségre I E szavakkal a boldogtalan ember fejéről leütötte a sapkát, úgy hogy az messze elugrott. Mély fájdalom könnyei jelentek meg a nyomorék beesett arczán és lehullott vá- láról a köpeny. A nyomoréknak nem volt karjai Bámulattal látták ezt a bányász növendékek. Györgyfalvi Elemér szeméből forró könycseppek törtek elő. Oda rohant a nyomorékhoz és hevesen átölelte. — Bajtárs! mondá neki zokogva, bocsáss meg I igen, most láttom, hogy miért nem tudod levenni fejedről a sapkát. Aztán tovább ment. Az egyik ifjú felvette a nyomorék sapkáját és fejére tévé. A bádog tányér újból csengett. Az ifjak elmentek. A tányérban ezúttal három tömött erszény feküdt. A nyomoréknak halvány arczán e gazdag adomány láttára sürü könycseppek gördültek végig, és monoton hangon mortnolá: — Isten fizesse meg ezerszer! Nagyságos urak! A nyomorék megbocsát! Megbocsát 1 Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a Közvetlen a Pannónia legolcsóbb bevásárlási forrást. ■■■:= gp* szálloda* mellett! Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Figyelmeztetés!!! Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő színes nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők.
