Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-12 / 28. szám
Mindenek előtt hazájok felől kérdezősködtem, mire ők felvilágosítottak, hogy Tarnoviczból valók Nikolsburg mellől. Igen szép vidék és ők nagyón szeretik. Községüknek mintegy kétezer lakosa van s azok közül 8oo-nál többen foglalkoznak hajháló készítéssel. Már 8 év óta folytatják ezt a házi ipart s ennek köszönik, hogy ma községükben szegény ember nincsen, pedig midőn a hajháló készítését behozták igen nagy volt a nyomor s ma például semmi pénzért sem lehet ingatlant venni Tarnovitzban. Elmondották továbbá, hogy sok családban 3 — 4 személy is dolgozik, többnyire persze csak téli hónapokban, s oly könnyű munka, hogy 8 éves gyermekek is megtanulják. Sőt a férfiak is segítenek hajat gombolyítani és a hajszálakat egymáshoz göbözni. Ahol hárman szorgalmasan dolgoznak, 90—100 koronát megkeresnek egy hónap alatt, már pedig szegény embereknél ez óriási összeg. Megkérdeztem aztán a tanítónőket, hogyan tetszik nekik Szatmár. Erre azt válaszolták, hogy majdnem olyan szép, mint Tarnovitz, csak sokkal vallástalanabbak az emberek, mint ott. Azzal például sehogysem voltak megelégedve, hogy Metód és Ciryll nagy ünnepén (julius 5) itt csak olyan vásári nyüzsgés volt, mint más közönséges hétköznapon. Különben megtudtam tőlük, hogy Morvaországban a szentek iránti tisztelet annyira ki van fejlődve, mikép az év egy harmada bizonyosan ünnepekre esik, csak azzal nem jöttem tisztába, hogy józan munkabeosztásból vallásosak, vagy pedig vallási rajongásból takarékoskodnak a munkaidővel. Morvaországi ismerőseimmel folytatott boszélgetéseimből is láthatják igen tisztelt olvasóim, mily rendkívül nagy befolyással van a hajháló készítés a szegényebb sorsú nép jólétére. Remélem, nem szükséges kommentár annak felismeréséhez, miszerint nem a hajháló viselésben, hanem a készítessél szerzett tisztességes keresetben rejlik a hajháló készítés gazdasági jelentősége. Elég szegény család küzködik nálunk is a megélhetés nehézségeivel, sőt fájdalom igen sokan szorulnak a közsegélyezésre is. Ezek közül számoSZATMÁR ES VIDÉKE san megkereshetnék kenyerüket e házi iparral, miáltal mind magukat, mind a város közönségét sok gondtól kímélhetnék meg. Ismét vannak, kik igen szűkén tudnak megélni szerény jövedelmükből, vagy akik egész télen át kereset nélkül vannak, ezeket jobb módhoz s egy kis kényelemhez juttathatja a hajháló készítés, egyszóval a könnyűszerrel elsajátítható s minden fizikai megerőltetés nélkül végezhető munka sok embernek biztosit nemcsak megélhetést, de jobblétet is. íme ebben nyilvánul a hajháló készítés gazdasági fontossága. Nálunk aligha lesz befolyással ez a háziipar a napszám emelkedésére, legfeljebb a varrólányok stájgerolnak, ha látják, hogy hajháló készítés mellett könyebben és többet kereshetnek. Abból azonban nem lesz közgazdasági szerencsétlenség, ha a női toaletteket ezután drágábban varrják. Szinte hallani vélem, amint a lányos apák e sorok olvasásakor Pókai- néval felsóhajtanak: „Ó Báthori, látszik, hogy apa nem voltál“! Mielőtt befejezném soraimat, valamit akarok rnég a városunkban megnyílt tanfolyamról is mondani. Mindenekelőtt megjegyzem, miszerint ez alkalommal is meggyőződhettünk róla, hogy minden kezdet nehéz Folyó hó 5-ikén bizonyos ünnepség keretében nyitotta a meg vállalat a háromutcaközi állami iskolában e tanfolyamot, melyen a várost Pap Géza polgármester és Tankóczi Gyula főkapitány képviselte. A kormány részéről Polgár Ferenc debreceni iparfelügyelő jelent meg. Azonkívül közéletünk számos előkelő alakja látogatta meg első nap a tanfolyamot, melyen 70 növendék vett részt. Azóta 103-ra emelkedett a növendékek száma s lassan még többre fog szaporodni, ha az előjelekben bízni lehet. Az első pár nap alatt már néhányan oly ügyességet fejtettek ki, hogy naponkint 3 darab hajhálót készítettek. Midőn a növendékek elérik azt a rekkordot, hogy egy nap alatt 6 hajhálót készítenek, jutalmat kapnak, mely az eddig végzett munkájuknak megfelel. Az első hónap elteltével aztán ezek munkakönyvét kapnak s a szerint dijaztatnak, ahány hálót előtudnak állítani, — egy napi 40 f -tői — 1 korona 50 f.-ig. A morvaországi tanítónők csak augusztus 25.-ig maradnak itt, akkor a vállalat az itteni jobb növendékek közül választ tanítónőket, akik az újabb növendékeket beoktatják, mert az is roppant nehézségeket okoz, hogy az idegen tanítónők egy szót sem tudnak magyarul. A tanfolyam egy évig fog tartani, mely idő alatt ezernél is több növendéket be lehet oktatni. Kiki addig jár a tanfolyamra, mig megtanul s munkakönyvét kap, hogy otthon dolgozhassák s mindig újabb növendékek fogják a régieket felváltani. A tanulás ideje változó az egyéni ügyesség szerint, de egy, — legfeljebb két hó Alatt bárkiből jó hasznavehető munkás vál- hatik. Reméljük a legjobbat! Szatmár, 1904. julius 10. Ferenc« Ágoston. Apróságok. — Instálom a tekintetes urat, legyen olyan kegyes és fizesse ki azt a pár forintot, a miivel még a 3 év előtt készített ruháért tartozik. ' — Ugyan édes Czérnási ur, hát keresztény ember maga, hogy ebbe a kutya melegbe éppen ilyen dologgal képes előállani?! * Az asszony minden áron fürdőre akar menni, de a férj egyáltalában nem mutat hajlandóságot, a mit ilyenformán ad tudtára életpárjának: — Ha légfűrdő kell, ott a Szatmárhegy ; ha vízfürdő kell, ott a Szamos; ha pedig napfűrdőre volna szükséged, ki se kell mozdulni az udvarról, mert itthon is megtalálod. * — Mi baja feleségednek, hogy fürdőre küldted ?- Neki nincsen semmi, hanem én sokáig fogok nyögni bele, mig azt a kölcsönt, a mit e czélra felvettem, kiizadom. * Bögre urrul találkoztam s kérdi tőlem, hova megyek. Mondom, hogy a Szamosba fürödni, 8 biztatom őt is, hogy velem tartson. — Már öcsém — szól rá az öreg — ha én> magamat lehűteni akarom, akkor nem a Szamosba, hanem a pinczébe megyek. * Vasárnap Mikolában voltam egy régi huszár czimborámat meglátogatni. Este a vonaton hazajövet kérdi tőlem valaki, hogy merre jártam, s mikor elmondom, újból kérdi, hogy aztán mivel töltöttük az egész délutánt. — A japán-orosz háborút beszéltük meg alaposan. Különösen Port-Arthur ostromát. Nagy kár, hogy még egy későbbi vonat nincsen mert e miatt uem tudtuk az értekezést befejezni. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen axámáhoveau fit iv melléklet van csatolva. *'yet- Személyi hírek. Igyártó Sándor debreczem lur. főügyész szombaton vá sunkba érkezett a helybeli kir. íigyész8z megvizsgálása végett. — Unger Gusztáf Jeney György és Viskv Károly debreceni kir. táblabirák családjaikkal együtt a Sz ' uiárhegyen vannak, a hol szabadságidejüket élvezik. — Ugyancsak ott időzik dr. Mád/' Károly kassai kir. Ítélő táblai hin» is.- Városi közgyűlés. Tegnap dél. után 3 órakor városi közgyűlés volt, melyen a főispán szabadságon lévén, a polgármester elnökölt. A hitelesítő küldöttség kirendelés után olvastatott a polgármester jelentése mely főként a hajháló ipar meghonosításával foglalkozott, s melyet közgyűlés tudomásul vett. — Ugyancsak tudomásul vette közgyűlés a miniszterelnök és a keresk. mi- niszter köszönő iratát a vasúti sztrájkból kifolyólag kapott elismerésért, és a honvédelmi miniszter köszönetét az üdvözletért, a mit akkor kapott tőlünk, mikor v. b. t. t. lett. — Elfogadta közgyűlés, hogy a Zöldfaszálloda átalakítási költségeiből még fedezetlen 3265 K a jövő évi költségvetés terhére a készületből vétessék, a Körtvélyesi bérleten építendő magtár és cselédlak építési költsége 5600 K pedig a törzsalopból vétessék, a melynek 5 év alatt lesz visszafizetendő. — A kereskedő és iparos tanoncz- iskolák költségelőirányzatát a fedezetlen résznek államsegélyként való megadása iránt felterjeszti a keresk. miniszterhez. _ \ ho nvéd-zenekarra nézve kötött szerződést, a melyet a honvédelmi miniszter több pontban módosítani kívánt, változatlanul fentar- totta. — Regéczi Sándor és társainak kérvényét a feltöltési költségek 50 százalékának visszatérítése iránt, előkészítés végett a tanácsnak visszaadta. — Pap Géza polgár- mester és Novák Lajos főszámvevő részére 6—6 heti és Bartha Károly őrmester részére 4 heti szabadságot engedélyezett. — Soós János kérelmét, hogy nyugdijjáruléka kiutaltassák, közgyűlés elutasította. — Megállapította özv. Székelyhídi Zsigmondné és Laboncz Andrásné özvegyi nyugdiját, kihirdette Hunyadi Józsefné bába-oklevelét s ezzel a tárgysorokat kimerittetvén, polgár- mester az ülést 4 órakor berekesztette. — A közigazgatási bizottság tegnap d. e. 10 órakor tartotta ülését Pap Géza polgármester elnöklete alatt. Jelenvoltak még: Kőrösmezei Antal főjegyző, dr. Vajay , Rároly tiszti főügyész, dr. Jéger Kálmán főorvos, Ferencz Ágoston tanácsjegyző. Kovács Béla kir. tanfelügyelő, Kemény Alajos pénzügy igazgató, dr. Orosz Sándor kir. alügyész, Kacsó Károly kir. főmérnök és Antal Dániel, dr. Fejes István, dr. Tunódy Márton, Jákó Mihály, dr. Kölcsey Ferenc bizottsági tagok A polgánnes- téri jelentést, mely a hmjháló ipar meghonosításról, továbbá a téglagyárnál jelentkeFolytatás a mellékleten. A vendéglői helyiség — ha ugyan annak volna nevezhető, a nyugoti oldalon lévő nagy épületben van. De azért, — ha Márkus Marci, Schwarc Miksa — meg a többi is meg nem aprehendálna, — azt a merész megjegyzést kockáztatnám, hogy jobb izüen eszünk most onnan, mintha náluk étkeznénk ; mert hát az a turistáskodás, amit itt nap-nap után hegyeken, völgyeken, vízmosásokon, tüs- kén-bokron kéresztül-kasul véghez viszünk, nagyon kitűnő szakács', úgy, hogy mire visszaérkezünk a tanyára, alig várjuk, hogy ételhez, italhoz juthassunk, és nem nagyon nézzük, hogy milyen az az enni, innivaló, hanem hogy hol van — de mindjárt, mert gyomrunk korgása még a pizai torony falát is megreszkettetné különben. — Igenl Majd elfelejtettem megjegyezni, hogy úgy a gyógyfürdő, mint a vendéglő házi kezelés alatt áll, a f. év junius i-től kezdve. Hogy pedig az olvasó közönségnek az árakkal se maradjak adós — elsorolom, amint következik : A szobák ára: 2 K, — i K 6o f. és i K 20 f. A szobák 2 ágy, i asztal z szék, i záros ruhatartó szekrény, i mosdó asztal és i drb uj divánnal vannak felszerelve. Ágynemüeket, szalmazsákot a vendégeknek magukkal kell hozniok : mert itt bizony csak szalmát ád a kezelőség. — (Ezekhez aztán kiegészítésül nagyon tanácsos, hogy az ide vándorlók az ágynemüeket is magukkal hozzák ; mert itt ilyet aligha kaphatnának.) Ételek, italok árai:1 i adag leves 20 f., i adag főzelék föltéttel 50 f., i adag peceenye 80—go. f. 1 kádfürdő 1 K 20 f., jsmételt használás esetén a melegítés 80 f. A melegítést pedig mindannyiszor meg kell ismételni, mer kevés a viz. Csak az a szerencse, hogy az erős viz az első használat folytán nagyon keveset vészit gyógy erejéből. — így aztán ez is megjárja-—$ Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy itt holmi márvány vagy emaillirozott porcellán kádakról szó sem lehet, hanem csakis fakádakról; de hiszen nem a kád fő, hanem az, hogy a gyógyvíz egyike, a legkitűnőbb, a leghatásosabb gyógyvizeknek, a hülésböl származott idült csúz és köszvényes bajok ellen. Azért még egyszer ismételve kiemelem, hogy nagy mulasztást követne el a tulajdonos, úgy maga, mint a szenvedő közönséggel szemben, hogy ha veszésnek hagyná indulni a megbecsülhetetlen értékű gyógyfürdőt. — Hogy az itälkedvelök meg ne nehezteljenek rám valamiféleképen, idejegyzem, hogy a bor literének ára 80 f.. a turvé- konyi víznek literje 10 f. — s ez a kettő nagyon jól összevág, a ki nem hiszi, kóstolja meg — és én szentül meg vagyok róla győződve, hogy nekem igazat ád. — Én ugyan még csak egyszer kóstoltam meg, de ez is elég arra, hogy állításomban senki áe kételkedjék. Még csak azt említem meg, hogy a j gyógyforrás egy porhanyós rétegű kénes domb alatt van, amely domb gyönyörű egészséges bükkfákkal van beborítva. — Hogy a nagy esők el nem seprik ezt a porhanyós dombot, annak az az oka, mert az agyagos felső rétegben erősen meggyökeresedett fák ettől a veszélytől teljesen biztositják. A gyógyforrás vize erősen fekete kékes, — úgy hogy erre Lővy Miksa barátunk még azt mondaná, hogy talán tinta helyett is el lehehetne ezt manipulálni. De ezt , nem ajánlom, mert még a köszvény a körmébe állana annak, aki ilyet merészelne megkisérleni. Tgyüh teringettét még majd megfeledkeztem a melegítés mikéntjéről, ha Werner Sándor unokám meg nem kérdi tőlem, hogy hát arról irtam-é ? Lám csak ! nem csak az áll, hogy : „jó az öreg a háznál, mert ha kár nincs is, kárt csinál“ — hanem jó a csibe is, mert az is kikapar valamit. Hát, hogy az én kedves unokám kérésének .is ejeget tegyek, ide írom, hogy a viz melegítése megtüzesitett kődarabokkal történik. Reggel és délután a telep udvarán, nyilt helyen mintegy egynegyed ölfát gyújtanak fel, melyen aztán a rárakott kövek izzó állapotba hozva kerülnek a kádakba, — de fel is melegítik úgy a vizet, hogy négy óra múlva is alig hül ki. . Ha kitűnő a gyógyvíz, ezt elmondhatom az ivóvizrőí is — nagyon jól ízlik, — és hozzá olyanformán észleltem, hogy a jó étvágygerjesztéshez az is hatalmasan közreműködik. Iszom is, de nem .is bánom meg, csak azt sajnálom, hogy Szatmárra nem lehet csapolni. Jó puha agyagos földdel borított sétányok is vannak a fürdő keleti oldalán, de bizony ezek nem nagyon messze terjednek, hanem azokon túl aztán az erdőségekben mindenütt falevelektől vastagon fedett helyeken — no meg úgy, igen gyakran bokáig érő sárban járhatunk — aztán vízfolyásokon, szakadékokon, .magas hegyoldalokon. E kell a türistás- kodáshoz, . . . nem az aszfalt vagy cementbeton gyalogjáró. — Pár nap alatt jó nagy részt be is jártunk már, de még sok bejárni való van hátra. Hátra van az itteni kiránduló helyek Mekkája, az 1012 méter magas — és a déli és keleti oldalán lévő magaslatokon, úgy szólva kopasz „M i k e“ hegy. Ennek a megjárására egész napra van szükség, s a mi fő, száraz, meleg idő szükséges hozzá, mert itt bizony esős időben nem igen lehet turis- j táskodni, hacsak egy kis jó náthára — vagy nyakig lucskoskodásra nem szánja el az ember magát. — A turistáskodás élvezete mellett nagy gyönyörűségem telik a kis unokáim turisíáskodásában, kik nem rettenve vissza semmiféle akadálytól, mindenütt a nyomon a sarkunkban vannak, sőt, ami több — engemet sokszor lefőznek, mert sokszor oly nagy meredekségeken, vízmosásokon, melyeken csak orrtúrással, földbe, galyakba kapaszkodással lehet felmászni, úgy mennek és ugrálnak, mint a kőszáli zerge, még a 6 éves kis lány unokám is, a hova én nem követem őket, hanem a könnyebb végét választva a dolognak, kerülök velük össze. Jó hogy lehet kimódolni, mert különben gyakran magamra maradnék a hegyek közt. A vidék szépségének részletesebb leírására nem vállalkozom, mert ez merész vállalkozás lenne az én gyenge toliammal, (pláne irónnal, mint a mellyel e sorokat irom) Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, vagy más ahhoz értőnek hatalmas tolla kellene ide, hogy úgy leírja, amint azt leírni kellene. Hogy ennyit is irtani, mint a menynyit e helyről ilyen hamarjában leírtam, egyik oka az, hogy égtem a vágytól egy kis ismertetést közreadni, másik oka pedig az, hogy szerdán itt majdnem egész nap esett az eső, — Így pár napon át csak a fürdő telepen való tespedésre leszünk kárhoztatva. No, de most már be is zárom soraimat azzal a kijelentéssel, hogy sajnosán fog esni, a mikor e kedves helyről el kell távoznom, hogy ismét nyakamba vegyem az élet igáját; de vigasztalásul azt a kedves emléket viszem el innen njMÉ gammal; soha se bánom meg, hogy üt töltöttem egy nehány jó napot. „ Az Ég Istene áldja meg Ónoké Mindnyájukat! Legyenek olyan boldogo > mint amilyen én most vagyok! . . . • ttsztelő hive Fodor György•
