Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-05 / 27. szám
Szatmár, 1904yj-----------------0L~^rr f OiVi t * -*-* tu í . |Bp>;ííy TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. ===== AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: — Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 > | Egyes szám ára 16 •» Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : =.- Morvái János könyvnyomdája Eütvös-utcza 6-ik sz. alatt. = TELEFON-BZAm : 7BA Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. " _ HIRDETÉSEK ===== e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett filvéte.óisk. Nyilttér garmond sora 20 fillér. =-- Hirdetések díjjal elére fizetendők. Állami elemi népiskolánk. Megilletödve és hálával eltelve forgattam a napokban azt a szerény alakban megjelent füzetet, amiben állami elemi iskolánk tanítótestülete a lefolyt év működéséről beszámol. Második értesítőnek nevezik ugyan, de tulajdonképen első, mert csak az idén kezdte meg valósággal (a saját helyiségeiben, kellően felszerelve és helyes anyagbeosztással) áldásos működését az iskola, amely nemzetművelő hatása tekintetében páratlan városunk összes intézményei között. Nemzetünk elszomorító szegénységére vall az a körülmény, hogy ilyenkor, az aratás idejében, mindenkinek figyelmét és érdeklődését kizárólag a termés értéke tartja lekötve. Csekély kivétellel a szülök többet törődnek azzal, hogy a búza vagy a szőlő mit fizet, mint azzal, hogy a mag, mit a gyermekük leikébe az iskola elvetett, miként fejlődött. Pedig, ha. felülemelkedünk a rögön, amelytől minden boldogulásunkat (hiába) várjuk, könnyen rájövünk, hogy az aratásnál is fontosabb kérdés reánk nézve gyermekünk nevelése, még gazdasági szempontból is. Hisz kézen fekvő igazság, hogy az egyedüli kincs, amit gyermekeinknek biztosíthatunk, a bennök kifejlesztett szellemi tartalom, a tudás, értelem, komoly élettörekvés, romlatlan erkölcs és tiszta jellem. Ebbéli törekvésünknek pedig egyik' hatalmas tényezője a jó elemi iskola, kivált ott, ahol a szülők ezer és egy okból akadályozva vannak’ a nevelés alapvető munkáját a kellő gonddal és tudással végezni. Ami a mezőgazdaságban a föld elkészítése, fölszántása és a mag elve tése: az a nevelésben az elemi oktatás. Az éleslátásu, tapasztalt szem bátran vállalkozhatik megítélni az elemi iskolát végzett gyermekből a leendő kész embert ennek minden lényeges sajátságaival. Azért a jó elemi iskola képezi az alapját a derék emberi nemzedékek kifejlesztésének, és nem ok nélkül mondták annak idején, hogy a franciákat a német tanítók verték le. És minthogy ezek szinarany igazságok, boldogoknak vallhatjuk magunkat abban a tudatban, hogy az állam bennünket mintaszerű elemi népiskolák birtokába juttatott. Állítom ezt nem csupán az értesítő olvasása után, hanem inkább abból a tapasztalatból, amit az iskola működésének figyelemmel kiséréséből és évzáró vizsgáiból közvetlenül merítettem. Nem akarok rekriminálni, és távol áll tőlem a szándék, a múlt és jelen összehasonlításából az előbbenire árnyékot vetni Nincs is erre senkinek semmi szüksége. De azért elfogulatlanul állíthatom, hogy az eredmény, amit az iskola felmutatott, egyszerűen bámulatba ejtő, és felülmúl minden fogalmat, amit az elemi iskola működési képességéről eddig szerzett tapasztalataink után alkothattunk. Az első benyomásra látni, hogy azok az emberek, akikre itt a gyermekeinket rábíztuk, komolyan át vannak hatva feladatuk magasztosságától, és egy. felső kéz vezetése mellett egész lélekkel igyekeznek megvalósítani az Értesítőben helyesen kifejezett amaz elvet, hogy „aminővé az iskola nevel, olyan lesz a társadalom.“ A gyermekek kifogástalan magatartása órákon át, mig a vizsgálat tart, komoly figyelésük ennek folyamatára, és a nyugalom, amellyel az adott kérdésekre felelnek, mindez szokatlan és ennélfogva meglepő. Az pedig, hogy a tantárgyakban milyen előmenetelt tettek, legjobban igazolja az állami oktatás egységes és céltudatos rendszerének valóban csak áldásosnak mondható értékét. Kezdve az első elemi leányosztálytól a negyedik fiú osztályig, alig számba jövő kivétellel, valamennyi növendék tudja mindazt, és tudja jól, aminek a megtanulására az iskolába küldötték. Könnyen, folyékonyan, értelmesen olvasnak és írnak minden osztályban, (szerintem az elemi iskola legértékesebb eredménye,) tudják a nyelvtant 111 1 a földrajzt, és kifogástalanul számolnak Ezt találtam bent az iskolában a vizsgálatok alatt. De tapasztaltam az év folyamán az iskolán kívül valami egyebet is, ami alighanem ugyanannyit ér. A lakásommal szemben álló iskolába a városvégi és városon kívül lakó legalsóbb rendű emberek gyermekei járnak. Előre el voltam rá készülve, hogy egész nap éktelen zsivaj és duhajkodás fogja környékezni lakásomat. Kellemes csalódás ért. Mert a gyülevész gyermekek serege, az egységes, müveit, magyar nemzeti állam csemetéihez illő módon viselkednek. Szépen, zajtalanul, illedelmesen járnak az utcán. Pedig cigány, zsidó és oláh van itt összekeverve a tiszta magyarral, és alig van köztük egynéhány, akinek odahaza megmagyaráznák, hogyan kell a tisztességes gyermeknek az utcán viselkednie. Mivel pedig én ezt eddig másként észleltem, aminthogy másként is volt, lehetetlen e változást is nem az állami iskola érdeméül felróni. Tanításban és nevelésben egyaránt jeleskedik hát az iskolánk. Lelkünk mélyéből fakadó köszönet érte annak a férfiúnak, aki maga is a lelke mélyéből merítette azt a nemes vágyat, hogy — amint ittjártában kijelentette — Szatmárnak, ahol valamikor ő is iskolába járt, felülmúlhatatlan, mintaszeri állami elemi népiskolája legyen. Egy századnegyed óta nézem nyitott szemmel városunk fejlődését, és azt látom, hogy nagyobb jótevőnk nem volt, mint az az érdemdús férfiú, aki egyébiránt az egész országnak ís az: Halász Ferencz miniszteri osztálytanácsos. Derék tanítóink is vegyék ki a részüket a közelismerésből. Ha azt találnák, hogy a szülők közömbösen veszik az ő dicső munkájuk gyümölcseit, ne kedvetlenedjenek el. Mert eljön az idő, mikor a fáradozásukért megterem a jutalom a jobb talajban, abban amit ők maguk műveltek meg: a növendékek lelkében. Dr. Tanoda Márton. TÁHCZA. Álmaimból. Álmaimban . . . régen ... Zöld mezőben jártam, Virágot tépdesve, Szőke kis lányt láttam. Szőke kis lány képét A szivembe zártam Álmomban és ébren Sokáig imádtam. . . . Zöld mezőbe aztán Sokáig nem mentem, Szőke kis lány képét Már-már elfeledtem. . . . * * * Álmomban most ismét Zöld mezőben, járok, S virágot tépdesve Szőke asszonyt látok, Szőke asszony képét A szivembe zárom S most újból szeretem Most újból imádom. ... Dénes Sándor. u Ősz — tavasz. Irta: Borgida Sándor. A statisztikusok sok mindent kimutattak már — vagy legalább igyekeztek kimutatni — csak egyet nem: mikor, melyik évszakban történik a legtöbb szerelmi öngyilkosság. Megvallva az igazat, nem is statisz tikával, hanem langyos, illatos tavaszi éjszakával akartam kezdeni elbeszélésemet; hogy nem tettem, nagy oka van. Ugyanis, valamikor régen — mikor még a kő is lágyabb volt — nagyon érdekellek a szerkesztői üzenetek s nem egyszer, de számtalanszor olvastam közöttük, hogy a langyos, illatos tavaszi éjszakával kezdődő versek, vagy elbeszélések rendszerint megjelennek a — papírkosárban . . . Ez, s csakis ez vitt rá arra, hogy inkább Ígérkezem a közönség előtt száraznak A.s unalmasnak, semmint a szerkesztők előítéletét művemre vonjam s kitegyem annak, hogy belekerüljön a papírkosárba. Nos, hozzuk hát helyre a statisztikusok mulasztását — anélkül azonban, hogy bármely tiztöl le, vagy felfele menő, fogyó, vagy növekvő számrendszerbe bocsátkoznánk — s annak előrebocsátásával, hogy végezni langyos, illatos tavaszi éjszakával fogunk, mondjuk meg, hogy a legtöbb szerelmi öngyilkosság őszszel történik. De nem is c-oda! Hisz’ ilyenkor az egész természet a múlandóságról beszél: a hideg napsugár, a ködös, nedves őszi levegő; minden fű, minden fa, minden bokor,- mintha csak ezt suttogná: „memento móri !“ . . . Csak talán épen a szerelmes macskák nyivaukolása beszél még az életről — a macska majdnem olyan, mint a portugál: „mindegy annak, tél vagy nyár“ jgj . . . . Ezek a rejtelmes zizegéssel hulló falevelek szinte biztatják, hívogatják az elkeseredett embert: jöjj, vedd ü pisztolypdat, lődd keresztül az agyadat, vagy szivedet, mi olyan jó, puha nyoszolya leszünk számodra . . . . el is takarunk .... És valóban esős, szeles őszi reggeleken, erdőben, ligetekben, vagy temetőkben a szél által összehordott falevél rakásokon oly sokszor találtak már átlőtt koponyáju, vagy szivü ifjakat1 . . . Akik ismerték, találgatták: lehet, hogy boldogtalan szerelme miatt tette . . Azok a levéltelen faágak oly kísértetiesen zörögnek . . . szinte hallani véli az ember gonosz tanácsaikat: “Valami bajod van ? A szerelem tüze emészt ? . . . Menj, végy zsineget magadhoz, aztán jöjj — hurkold magadra — akaszd ide reánk magadat, ne félj, idefenn majd nem fáj semmi!„ .... És valóban, ködös, esős őszi reggeleken sokszor volt már részük erdők, ligetek, vagy temető mellett elvezető utakon dolguk után járó embereknek egy-egy borzalmas látványban ; rémülten kapták vissza tekintetüket valamelyik faágról: eltorzult arcú embert lóbált ott a hűvös őszi szellő. . . . Hátrahagyott leveleiből megtudták, hogy tettének oka reménytelen szerelem .... Hát még szerelmes cselédlányok sorából mennyi áldozatot szed a marólúg, az az a boldogtalan szerelem őszszel 1 . . . . Bizony mondom, hogy többet, mint az év bármely szakában . . . No de hagyjuk ezeket már, ne beszéljünk a gyorsan ölő mérgekhez nyúló fiatal lányoktól, ne a hullámsirban gyógyulást kereső boldogtalan asszonyokról, kiket a haldokló természet annyira inspirál olyan tetteknek véghezvitelére, melynél a megbánás többnyire eljön, csakhogy későn már; azt jóvátenni csak nagy ritkán, vagy legtöbbször sohsem lehet .... Hagyjuk ezeket mondom, beszéljünk az életről, a tavaszról .... I Róth Fiilöp kárlsbádi czipőraktárát r ajánljuk a t. vevő közönségnek Mint a “^1 Közvetlen sl Pannónia legolcsóbb bevásárlási forrást. -----r .. g«á.llnJg. mellett I e ° Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. figyelmeztetés!!! Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő szines nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők.
