Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-05 / 27. szám

Szatmár, 1904yj-----------------0L~^rr f OiVi t * -*-* tu í . |Bp>;ííy TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. ===== AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: — Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 > | Egyes szám ára 16 •» Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : =.- Morvái János könyvnyomdája Eütvös-utcza 6-ik sz. alatt. = TELEFON-BZAm : 7B­A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. " _ HIRDETÉSEK ===== e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett filvéte.óisk. Nyilttér garmond sora 20 fillér. =-- Hirdetések díjjal elére fizetendők. Állami elemi népiskolánk. Megilletödve és hálával eltelve for­gattam a napokban azt a szerény alak­ban megjelent füzetet, amiben állami elemi iskolánk tanítótestülete a lefolyt év működéséről beszámol. Második értesítőnek nevezik ugyan, de tulajdonképen első, mert csak az idén kezdte meg valósággal (a saját helyiségeiben, kellően felszerelve és he­lyes anyagbeosztással) áldásos műkö­dését az iskola, amely nemzetművelő hatása tekintetében páratlan városunk összes intézményei között. Nemzetünk elszomorító szegénysé­gére vall az a körülmény, hogy ilyen­kor, az aratás idejében, mindenkinek figyelmét és érdeklődését kizárólag a termés értéke tartja lekötve. Csekély kivétellel a szülök többet törődnek azzal, hogy a búza vagy a szőlő mit fizet, mint azzal, hogy a mag, mit a gyermekük leikébe az is­kola elvetett, miként fejlődött. Pedig, ha. felülemelkedünk a rö­gön, amelytől minden boldogulásunkat (hiába) várjuk, könnyen rájövünk, hogy az aratásnál is fontosabb kérdés reánk nézve gyermekünk nevelése, még gaz­dasági szempontból is. Hisz kézen fekvő igazság, hogy az egyedüli kincs, amit gyermekeinknek biztosíthatunk, a bennök kifejlesztett szellemi tartalom, a tudás, értelem, ko­moly élettörekvés, romlatlan erkölcs és tiszta jellem. Ebbéli törekvésünknek pedig egyik' hatalmas tényezője a jó elemi iskola, kivált ott, ahol a szülők ezer és egy okból akadályozva vannak’ a nevelés alapvető munkáját a kellő gonddal és tudással végezni. Ami a mezőgazdaságban a föld elkészítése, fölszántása és a mag elve tése: az a nevelésben az elemi oktatás. Az éleslátásu, tapasztalt szem bátran vállalkozhatik megítélni az elemi iskolát végzett gyermekből a leendő kész embert ennek minden lényeges sajátságaival. Azért a jó elemi iskola képezi az alapját a derék emberi nem­zedékek kifejlesztésének, és nem ok nélkül mondták annak idején, hogy a franciákat a német tanítók verték le. És minthogy ezek szinarany igaz­ságok, boldogoknak vallhatjuk magun­kat abban a tudatban, hogy az állam bennünket mintaszerű elemi népisko­lák birtokába juttatott. Állítom ezt nem csupán az érte­sítő olvasása után, hanem inkább ab­ból a tapasztalatból, amit az iskola működésének figyelemmel kiséréséből és évzáró vizsgáiból közvetlenül merí­tettem. Nem akarok rekriminálni, és távol áll tőlem a szándék, a múlt és jelen összehasonlításából az előbbenire ár­nyékot vetni Nincs is erre senkinek semmi szüksége. De azért elfogulatlanul állíthatom, hogy az eredmény, amit az iskola fel­mutatott, egyszerűen bámulatba ejtő, és felülmúl minden fogalmat, amit az elemi iskola működési képességéről ed­dig szerzett tapasztalataink után alkot­hattunk. Az első benyomásra látni, hogy azok az emberek, akikre itt a gyerme­keinket rábíztuk, komolyan át vannak hatva feladatuk magasztosságától, és egy. felső kéz vezetése mellett egész lé­lekkel igyekeznek megvalósítani az Ér­tesítőben helyesen kifejezett amaz el­vet, hogy „aminővé az iskola nevel, olyan lesz a társadalom.“ A gyermekek kifogástalan maga­tartása órákon át, mig a vizsgálat tart, komoly figyelésük ennek folyamatára, és a nyugalom, amellyel az adott kér­désekre felelnek, mindez szokatlan és ennélfogva meglepő. Az pedig, hogy a tantárgyakban milyen előmenetelt tettek, legjobban igazolja az állami oktatás egységes és céltudatos rendszerének valóban csak áldásosnak mondható értékét. Kezdve az első elemi leányosz­tálytól a negyedik fiú osztályig, alig számba jövő kivétellel, valamennyi növendék tudja mindazt, és tudja jól, aminek a megtanulására az iskolába küldötték. Könnyen, folyékonyan, értelmesen olvasnak és írnak minden osztályban, (szerintem az elemi iskola legértéke­sebb eredménye,) tudják a nyelvtant 111 1 a földrajzt, és kifogástalanul szá­molnak Ezt találtam bent az iskolában a vizsgálatok alatt. De tapasztaltam az év folyamán az iskolán kívül valami egyebet is, ami alighanem ugyanannyit ér. A lakásommal szemben álló is­kolába a városvégi és városon kívül lakó legalsóbb rendű emberek gyer­mekei járnak. Előre el voltam rá ké­szülve, hogy egész nap éktelen zsivaj és duhajkodás fogja környékezni laká­somat. Kellemes csalódás ért. Mert a gyülevész gyermekek serege, az egy­séges, müveit, magyar nemzeti állam csemetéihez illő módon viselkednek. Szépen, zajtalanul, illedelmesen járnak az utcán. Pedig cigány, zsidó és oláh van itt összekeverve a tiszta magyar­ral, és alig van köztük egynéhány, akinek odahaza megmagyaráznák, ho­gyan kell a tisztességes gyermeknek az utcán viselkednie. Mivel pedig én ezt eddig más­ként észleltem, aminthogy másként is volt, lehetetlen e változást is nem az állami iskola érdeméül felróni. Tanításban és nevelésben egy­aránt jeleskedik hát az iskolánk. Lel­künk mélyéből fakadó köszönet érte annak a férfiúnak, aki maga is a lelke mélyéből merítette azt a nemes vágyat, hogy — amint ittjártában ki­jelentette — Szatmárnak, ahol vala­mikor ő is iskolába járt, felülmúlha­tatlan, mintaszeri állami elemi népis­kolája legyen. Egy századnegyed óta nézem nyitott szemmel városunk fejlődését, és azt látom, hogy nagyobb jótevőnk nem volt, mint az az érdemdús férfiú, aki egyébiránt az egész országnak ís az: Halász Ferencz miniszteri osz­tálytanácsos. Derék tanítóink is vegyék ki a részüket a közelismerésből. Ha azt találnák, hogy a szülők közömbösen veszik az ő dicső munkájuk gyümöl­cseit, ne kedvetlenedjenek el. Mert eljön az idő, mikor a fáradozásukért megterem a jutalom a jobb talajban, abban amit ők maguk műveltek meg: a növendékek lelkében. Dr. Tanoda Márton. TÁHCZA. Álmaimból. Álmaimban . . . régen ... Zöld mezőben jártam, Virágot tépdesve, Szőke kis lányt láttam. Szőke kis lány képét A szivembe zártam Álmomban és ébren Sokáig imádtam. . . . Zöld mezőbe aztán Sokáig nem mentem, Szőke kis lány képét Már-már elfeledtem. . . . * * * Álmomban most ismét Zöld mezőben, járok, S virágot tépdesve Szőke asszonyt látok, Szőke asszony képét A szivembe zárom S most újból szeretem Most újból imádom. ... Dénes Sándor. u Ősz — tavasz. Irta: Borgida Sándor. A statisztikusok sok mindent kimu­tattak már — vagy legalább igyekeztek kimutatni — csak egyet nem: mikor, me­lyik évszakban történik a legtöbb sze­relmi öngyilkosság. Megvallva az igazat, nem is statisz tikával, hanem langyos, illatos tavaszi éj­szakával akartam kezdeni elbeszélésemet; hogy nem tettem, nagy oka van. Ugyanis, valamikor régen — mikor még a kő is lágyabb volt — nagyon érdekellek a szerkesztői üzenetek s nem egyszer, de számtalanszor olvastam közöttük, hogy a langyos, illatos tavaszi éjszakával kez­dődő versek, vagy elbeszélések rendsze­rint megjelennek a — papírkosárban . . . Ez, s csakis ez vitt rá arra, hogy inkább Ígérkezem a közönség előtt szá­raznak A.s unalmasnak, semmint a szer­kesztők előítéletét művemre vonjam s ki­tegyem annak, hogy belekerüljön a pa­pírkosárba. Nos, hozzuk hát helyre a statisztiku­sok mulasztását — anélkül azonban, hogy bármely tiztöl le, vagy felfele menő, fogyó, vagy növekvő számrendszerbe bo­csátkoznánk — s annak előrebocsátásá­val, hogy végezni langyos, illatos tavaszi éjszakával fogunk, mondjuk meg, hogy a legtöbb szerelmi öngyilkosság őszszel történik. De nem is c-oda! Hisz’ ilyenkor az egész természet a múlandóságról beszél: a hideg napsugár, a ködös, nedves őszi levegő; minden fű, minden fa, minden bokor,- mintha csak ezt suttogná: „me­mento móri !“ . . . Csak talán épen a szerelmes macskák nyivaukolása beszél még az életről — a macska majdnem olyan, mint a portugál: „mindegy annak, tél vagy nyár“ jgj . . . . Ezek a rejtel­mes zizegéssel hulló falevelek szinte biz­tatják, hívogatják az elkeseredett embert: jöjj, vedd ü pisztolypdat, lődd keresztül az agyadat, vagy szivedet, mi olyan jó, puha nyoszolya leszünk számodra . . . . el is takarunk .... És valóban esős, szeles őszi reggeleken, erdőben, ligetekben, vagy temetőkben a szél által összehordott falevél rakásokon oly sokszor találtak már átlőtt koponyáju, vagy szivü ifjakat1 . . . Akik ismerték, találgatták: lehet, hogy boldogtalan szerelme miatt tette . . Azok a levéltelen faágak oly kísér­tetiesen zörögnek . . . szinte hallani véli az ember gonosz tanácsaikat: “Valami bajod van ? A szerelem tüze emészt ? . . . Menj, végy zsineget magadhoz, aztán jöjj — hurkold magadra — akaszd ide reánk magadat, ne félj, idefenn majd nem fáj semmi!„ .... És valóban, ködös, esős őszi reggeleken sokszor volt már részük erdők, ligetek, vagy temető mellett el­vezető utakon dolguk után járó emberek­nek egy-egy borzalmas látványban ; ré­mülten kapták vissza tekintetüket vala­melyik faágról: eltorzult arcú embert ló­bált ott a hűvös őszi szellő. . . . Hátra­hagyott leveleiből megtudták, hogy tetté­nek oka reménytelen szerelem .... Hát még szerelmes cselédlányok so­rából mennyi áldozatot szed a marólúg, az az a boldogtalan szerelem őszszel 1 . . . . Bizony mondom, hogy többet, mint az év bármely szakában . . . No de hagyjuk ezeket már, ne be­széljünk a gyorsan ölő mérgekhez nyúló fiatal lányoktól, ne a hullámsirban gyó­gyulást kereső boldogtalan asszonyokról, kiket a haldokló természet annyira ins­pirál olyan tetteknek véghezvitelére, mely­nél a megbánás többnyire eljön, csakhogy későn már; azt jóvátenni csak nagy rit­kán, vagy legtöbbször sohsem lehet .... Hagyjuk ezeket mondom, beszéljünk az életről, a tavaszról .... I Róth Fiilöp kárlsbádi czipőraktárát r ajánljuk a t. vevő közönségnek Mint a “^1 Közvetlen sl Pannónia legolcsóbb bevásárlási forrást. -----r .. g«á.llnJg. mellett I e ° Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. figyelmeztetés!!! Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő szines nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom