Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-28 / 26. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE Már besorozott pályázók a katonai akadémiákba nem vétetnek fel. 6. A tandíjfizetés kötelkzettségének elvállalása: a tandíj évenként 28 koronában vanmegállapítva és minden iskolai év kezdetén fizetendő. , *■ Fizetéses vagy félfizetéses hely elnyerése iránti folyamodványnál ezeken kívül még: 7. hivatalos igazolása annak, hogy a szülők (hozzátartozók) a fizetéses vagy fél fizetéses hélylyél járó költssgéket viselni képssek. Az egész fizetéses helyre pályázók ezen kívül kötelezettséget tartoznak vállalni aziránt is, hogy fiuknak tiszti minőségben leendő kilépése esetében a szükséges felszerelési költségeket sajátjukból fedezni fogják. A magán alapítványi helyekre pályázók részéből pedig: 8. igazolása annak, hogy a pályázó az alapitó oklevélben foglalt különös feltételeknek is megfelel. VI. A folyamodványok benyújtása. A közös hadügyi tárczából javadalmazott kincstári díjmentes és féldijmentes, nemkülönben a fizetéses helyek adományozását kérő és kellően felszerelt folyamodványok a hadsereg, haditengerészet és mindkét honvédség egyénei részéről szolgálati utón, az udvari és polgári állami szolgálatban levők részéről pedig elöljáró hatóságuk utján azon hadtest (katonai terület) parancsnoksághoz küldendők be, a melynek területén a pályázók alkalmazásban állanak vagy laknak. Folyamodványok, melyek nem az illetékes hadtest (katonai területi) parancsnokság utján érkeznek be, bárhonnan jöjjenek is azok, a folyamodóknak visszaadatnak. A pályázati folyamodványok a hadsereg hadkiegészitési kerületi tér- és fiad- testparanosnokságai által évenként, a vonatkozó pályázati hirdetményben rendszerint május hó közepére kitűzött pályázati határidő lejártáig fogadtatnak el, Az említett hatóságokhoz a kitűzött határidő után beérkezett folyamodványok vissza fognak utasittatni. A magyar állami alapitványi díjmentes és féldijmentes helyek elnyerése iránti szabályszerűen felszerelt folyamodványokat, a honvédséghez tartozó személyeknek szolgálati utón, az állami vagy köztörvényhatósági személyeknek elöljáró hatóságuk utján, más személyeknek pedig közvetlenül a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz kell a pályázati hirdetményben rendszerint május hó közepére kitűzött határidőn belül benyujtaniok. A magán alapitványi kélyek elnyerését czélzó folyamodványok szintén szabályszerűen felszerelve azon hatóságnál vagy személynél nyújtandók be, a mely, illetve a ki az évenként kibocsáttatni szokott Pályázati hirdetményekben meg van jelölve. Az említett „Pályázati hiedetmé- nek“ évenkint február hó végén, vagy márczius elején bocsáttatnak ki a honvédségi Rendeleti Közlönyben, valamint a Budapesti Közlönyben tétetnek közhírré. Azon pályázók hozzátartozói, a kikmert nem csupán e három beteg, hanem mind megannyian panaszkodni kezdtek. Egyedül csak a sarokba húzódott nagy szöges csizmás alak nem panaszkodott. Azért, vagy más okért is dr. Rana- gan tekintete véletlenül találkozott az övével. Egész örömragyogás öntötte el férfias arczát. — Valóban maga az öregem? Kiáltott a doktor és nagy léptekkel közeledett a sarokba ülőhöz és messziről nyújtotta neki a kezét. — Ezer ember közül megismerném. Hogyne 1 — Az én jó Thomasomat, hálátlanság lenne elfeledni. De hát van-e olyan ember, ki a nemes szívből eredő és élvezett jót elfeledi? Nincs, nem lehet. — Szót sem érdemel, hiszen csak emberi kötelesség volt, szerénykedett Thomas. — Nem emberi kötelessége, hanem szive sarkalta arra, a mit velem tett. Egy egész mély folyó van még e két szó közt és csak az az igaz ember, ki a kötelesség és szive közzé a hidat is fel tudja építeni. — Az igaz, hogy épiteni tudok. Mindenki azt állítja, hogy a farmomon épített házam csinos munka. — És kétszeresen becsülendő azért, mert kérges tenyerű munkás létére is fel tudja fogni, hogy a világ legnagyobb jótékonysága, mikor egy szegény özvegynek félig elbukó egyetlen fiát, szemefényét nem hagyjuk a porban, hanem felemeljük, segítjük, istápoljuk I — Figyelmeztetem orvos ur, hogy nekem a felindulás árt, mert én beteg vagyok, szólt Thomas mintegy figyelmeztetésül. — Beteg? Hol? Mi baja? Megengedjenek hölgyeim és uraim, de ez az ur: atyám s igy első sorban neki kötelességem rendelvényt irni, folytatá Ranagan | nek a testi alkalmasság és a sikeres felvételi vizsga feltétele mellett, kincstári vagy magyar állami alapitványi díjmentes vagy féldijmentes, esetleg fizetéses helyek adományoztalak, illetve a kik magánala- pitványi helyekre bemutattalak, erről idejekorán annak tudtul adása mellett értesittetnek, hogy mikor kell a pályázó ifjúnak az illető akadémiában a felvételi vizsga letétele végett megjelennie. Hasonlókép értesittetnek azok is, kiknek kérvényei figyelembe nem vétettek. A képességi fokozat szerint első sorban kijelölt pályázókon kívül, a betöltendő helyek aránya szerint, néhányan másodsorban is fognak kijelöltetni oly czélból, hogy az elsősorban kijelölt, de a felvételi vizsgát ki nem állott, vagy testileg alkalmatlanoknak talált pályázók helyett, pótlólag felvételi vizsgára bocsáttassanak és ennek sikere esetében felvétessenek. Miután azonkan az említett pályázók felvétele biztos kilátásba nem helyezhető, a szülők gondoskodjanak, hogy fiaik a felvételi vizsgára be nem idéztetésük esetében, a felsőbb polgári tanintézetekben (egyetem stb.) tanulmányaik folytathatása czéljából kellő időben beirattassanak. (Folyt, köv.) Apróságok. A három napon át tartott zenevizsgálatról hazajővén, a következő beszédet intéztem zenevizsgázott apróságaimhoz: — Most aztán amondó vagyok, hogy egy hónapig ne halljak semmiféle muzsikát a háznál, mert legalább ennyi időre van szükségem, hogy a fejem kitisztuljon! * Ez időszerint három csemetém halad a zenetudomány hímes mezején, de lassanként következnek a többiek is, mert úgy akarom berendezni, hogy öreg napjaimra egy teljes zenekarom legyen, s ne kelljen majd össze-vissza mászkálni, ha egy kis jó muzsikára kedvem szottyan. * Egyik szomszéd városból látogatóba jött hozzám érettségit tett unokaöcsém, s újságolja, hogy csak i3-an mentek keresztül, mig 15 visszamaradt. Mert hát az iskola jó hírneve nem engedte, hogy többet is átereszszenek. — Már pedig — mondom éívjerre — rósz iskola az édes öcsém, a melyik csak ilyen eredményt tud felmutatni. Annak ugyan nincs miért félteni a jó hírnevét. * Városunk a haladás terén ismét egy fokkal lépett előre, s ha igy megyünk, maholnap ott fogunk állani, a hol Budapest. Onnan konstatálom, hogy tegnap a Deáktéren menve, két úri nő örömmel újságolta egymásnak, milyen nagyszerű, dolog, hogy már Szatmáron is van — manicure. * és a választ be sem várva, vitte inkább, mint vezette Thomast belső szobájába, hol a kékselyem székeknek egyikébe gyöngéden beleültette. — Milyen szép itt minden, — csu- dálkozott vizsgálódva Thomas. A padlón finom szőnyegek, a falon metszett tükrök és eredeti képek, és milyen remek bútorok. — Ezt mind orvosi tudományoddal szerezted, nemde? — Az ám, hazugság- és ámításaimmal, — szólt kissé bosszúsan dr. Ranagen. — Mit mondasz ? — A tiszta igazságot. Az orvosi tudomány vak és folyton tapogatódzik. Az orrvos, különösen az amerikai, a sötétben botorkálókhoz tartozik. — Csudálatba ejtesz. — S tudományom semmisége akkor tűnik fel leginkább, mikor barátaim és szeretteim közül fordul hozzám valamelyik. Nagyon szeretnék rajtok segíteni és képtelen vagyok. Tudja jól, hiszen ön taníttatott, hogy a legjobb tanulók egyike voltam, és azóta is folyton búvárkodom; vegyelmeztem a gyógyszerek ezer nemeit, beletemetkeztem az orvosi szakkönyvekbe, és mindezek után csak azt tudom, hogy — semmit sem tudok. — Képzelődés, hiszen hires orvos vagy! Az egész város, minhen lap nagy sikereidről beszél és ir. Dr. Ranagan arcán szánó, majdnem fájó mosoly jelent, meg és keserű hangon válaszolt: — Az emberek egymást bolondit- hatják, de éngem nem bolonditanak el soha ? — Én pedig most azért jöttem el hozzád, hogy meggyógyítasz. — Igaz, hiszen ön beteg, vagy csak áltatja magát? — Vizsgálj meg! A legközelebb tartott vármegyei I rendkívüli közgyűlésen, mint egy szemtanú beszéli, összesen csak 6 bizottsági tag jelent meg. — Ez bizony elég kevés érdeklődésre mutat, — jegyezte meg rá valaki. — Hanem azért — folytatja az illető — megszavaztunk mindent gyorsan és olyan alaposan; mintha legalább is 20-szor annyian lettünk volna. Demeter. híreink. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Kristóffy főispán körútja. Kristóffy József, Szatmárvánnegye főispánja, junius 22—25-ike között u mátészalkai járásban körutat tett és a járásban nagy óvácziók központja volt. Junius 22 ikén Mátészalka város határában uz előkelőségek Ilosvay Endre főszolgabíróval élükön, fogadták és 26 tagból álló lovasbandériummal kisérték be a fellobogózott városba, a hol u felállított díszkapu előtt Rohay főjegyző üdvözölte. A főispánnál a főszolgabíró lakásán tíz küldöttség tisztelgett. A fő- szolga bird 90 teritékü ebédet adott a főispán tiszteletére. Az ebéden szép pohárköszöntőkben éltették Kristóffy főispánt, a ki kiváló képességei, bizalmat keltő kedves modora által a közönség tiszteletét és sze- retetét nagy mértékben kivívta. — A zeneiskola vizsgái f. hó 24. és 25 én tartattak d. u. fél 3 órától kezdve a Kossuth kerti kioszkban, az évzáró intézeti hangverseny pedig f. hó 26-án d. u. 8 órakor volt ugyanott. Mindhárom nap nagy és előkelő közönség hallgatta végig és gyönyörködött abban a szép eredményben, a melyet az uj intézet első é.vi működése alatt produkált. Zongora, hegedű, cziinbalom és énektanítás kiváló haladását tanúsította minden egyes növendék, s egyik másik játéka szinte valóságos műélvezet, volt. Nagy elismerés illeti úgy azokat, a kik lelkes agitá- cziót fejtettek ki, hogy a zeneiskolát megteremtsék, s ugyancsak nagy elismerés illeti a tauári kart, mely ily szép eredményt tudott felmutatni. Ezek a vizsgálatok meggyőztek mindenkit arról, hogy a zeneiskolában egy oly szükséges intézményt nyert városunk közönsége, mely kulturális téren egy nagy hiányt pótol, s ez már ma is oly szilárd alapon áll, hogy jövője iránt teljesen meglehetünk nyugodva. ‘' — ' A szatmári ügyvédi kamara vasárnap d. e. 10 órakor a városház kis tanácstermébeu rendki vüli közgyűlést tartott, melynek tárgya az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet felállítására nézve készült tervezet megbeszélése volt. A budapesti ügyvédi kamara dolgozta ki e tervet, a melyet már egy i/.ben a fővárosban megtartott or szágos ügyvédi értekezlet is elfogadott, s most az ország ügyvédi kamarái' külön is tárgyalnak és észrevételeiket fel küldik a budapesti ügyvédi kamarának. A rendkívüli közgyűlés, melyen Korányi János kamarui elnök elnökölt, a tervezetet kevés módosítással szintén elfogadta. — Hát hol fáj? — A csontjaimba. — Ha térdibe érzi, akkor köszvény, ha lábaiba, akkor csuz. — És mi az orvossága? — Ha jól tudom ön egykor foglal kozott gyógyfüvek kutatásával? — Igen, most is babrálok velük. — Nagyon helyes, akkor menjen haza édes Thomas csendes, áldott farmjába és ott a nyugalmas otthonba fedezze fel a valódi gyógymódját a köszvénynek és ha az igazit megtalálta: jöjjön hozzám, biztositom hogy, egy^ esztendő alatt milliomosok leszünk. Ön felnevelt, orvost, embert csinált belőlem, most illő, hogy milliomos^ is legyek általa. — És ezért a diagnózisért mivel tartozom orvos ur ? kérdé hidegen Thomas, mialatt lassan felállt a selyem- székről. Semmivel, diagnózisom úgy sem használ semmit felelelte a doktor. Thomas már az ajtónál állt, de meggondolta magát és visszafordult. — Én azt hiszem, hogy diagnózisod mégis használ valamire. — Vájjon mire ? — Arra a tanúságra vezet, hogy a bölcs is bolond és a legboldogabb ember az, ki mit sem tud az élet száz esélyeiről, a tudomány ezer ágairól és sohasem tesz mást, mint az állat, mely eszik, iszik és huzza az igát öntudatlanul. — Úgy látszik édes Thomas, mégis elhiszi, hogy az orvos csak egy nyitott szemű vak, ki mindig botorkázva támo lyog. Ember, kinek örökké isten jóságára kell támaszkodnia és csakis az ő hatalmával adhatja meg az igazi diagnózist és csak az ő kegyelméből gyógyíthat és tehet csodákat. — Kinevezés. A király Dénes Lajos szatmári kir. ügyészt | máramnros-szigeti törvényszékhez a VII. fizetési osztályba kirónak nevezte ki. Úgy jogász körökben, mint a közönség körében, sajnálattal veszik Dénes Lajos távozását, a ki humánus, előzékeny tisztviselő és kellemes társadalmi ember volt. Szívélyes jó kívánságaink kísérik őt uj működési helyére. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés volt f. hó 20 ón Nagykárolyban a városháza tanácstermében. A közgyűlésen, amely gyéren látogatott volt, Nagy László alispán elnökölt. A közgyűlés felhatalmazta a vármegyei alispánt, hogy tekintettel arra, miszi-rint a vármegyei szék’ áz átalakítására szükséges kölcsön felvétele még bizonyos ideig elhúzódik és a kormánysegélynek is csak egy negyedrésze lesz ez évben folyó- sitvii, a megszavazott pótadó és az évi kor mánysegély lekötése mellett 175,000 korona erejéig 5 százalékos kamat mellett folyó- számlubeii hitelt vehessen igénybe a nugy-- károlyi önsegélyző Népbanktól, hogy a vállalkozó részére esedékes összegek a kereseti kimutatás alapján kiutalhatók legyenek. - A Nagybánya—felsőbányái h. é. vasat engedményese azt kérte, hogy a vasút segélyezésére megszavazott 10 ezer korona 10 évi részletfizetés helyett egyszerre fizettessék ki. A közgyűlés a kérelmet teljesíthetőnek találta. — Az ipartanoda! bizottság tegnap d. u. 5 órakor Nagy Károly s. tan- felügyelő elnöklete alatt ülést tartott, a melyen a következő 3 évre megválasztotta az ipariskolához szükséges tanerőket. És pedig igazgatóvá egyhangúlag Kótai Lajost, rajztanárokká: Kótai Lajost, Juhász Józsefet, Varga Benőt, Székely Józsefet, Bodnár Alajost, Palády Bajost és CNeh Lajost, közismereti tanárokká: Tar Károlyt, Vladár Ferenczet, Bodnár Alajost, Hozás Jánost, Saja Sándort, Pólyi Lajost, Mondik Endrét, Farkas Mártont, Cseh Lajost és Nyisz- tor Endrét, Végül Kótai Lajos referált a lefolyt vizsgálatokról, előterjesztvén, hogy az elért eredmény a kivánalmaknak megfelel, mire az ülés véget ért. — „A kereskedelmi és gazdasági csarnok“ vasárnap délelőt 11 órakor tartotta meg alakuló közgyűlését amelyen mintegy 150 tag jelent meg. — Az előkészítő bizottság elnöke dr. Kelemen Samu megismertette az alapszabály tervezetet a melyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. A tisztikart ugyancsak oz előkészítő bizottság javaslata alapján általános lelkesedéssel a következőképen alakították meg: Az elnöki állást egyelőre nem töltötték be. Alelnök: Reiter Jakab és Heidlberg Imre. Háznagy: Radó Bertalan. Titkár: dr. Havas Miklós. Pénztárnok: Fekete József. Ellenőr: Koós Gábor. Könyvtárnok: R-iter Mór. Számvizsgálók : Reiter Adolf és Szűcs József. Ezenkívül 30 tagú választmány alakíttatott, mely u csarnok ügyeinek közvetlen vezetésére egy a saját kebeléből választott 10 tagú igazgató-tanácsosi bizottságot küld ki időről-időre. A tisztikar megalakítása után a közgyűlés hálás köszönetét mondott dr. Kelemen Samunak azon nehéz és fáradságos munkájáért, inelylyel a Csarnok szervezését elősegítette. Heidelberg Imre javaslatára a közgyűlés Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisztert meleghangú sürgönynyel üdvözölte. — A kath. legényegylet szokásos nyári táncmulatságát vasárnap este tartotta meg Verbőcy-utcai saját otthonában. A mulatság igen jól sikerült, a fiatalság vígan lejtett vidám cigány zene mellett. A mulatságot ugyan egy kissé megrontotta az éjféltájban hirtelen keletkező záporeső, de csak kevés időre, mért a közönség -felvonult a termekbe s ott vidáman szórakozott u reggeli órákig. A mulatság, melynek sikeres rendezésében a két elnöknek, különösen Morgenthal Antal világi elnöknek vau nagyrésze, eléggé szép jövedelemmel zárulh — Tűzoltók a gőzfürésztelepen. A Neuschloss r. t. igazgatósága mint minden évben, úgy ez évben is szives vendéglátásban részesítette tűzoltó egyesületünk tisztikarát és legénységét. Az egyesület tagjai vasárnap délután voltak hivatalosak a gőzfürész'telepre. Az egyesület nem csu- páu egyszerű kirándulásnak tekinti ezt a meghívást, hanem a hasznost a kellemessel köti össze s ily alkalommal ugyancsak a telepen gyakorlutot is tart. Az egylet tagjai a tűzoltó zenekar vidám hangjai mellott vonultak ki a laktanya udvaráról. Midőn a telepre megérkeztek, polgármesterünkkel együtt már ott várta az érkezőket a Neuschloss telep tisztikara, majd kezdetét vette a gyakorlat, a telep megtámadása, mely eléggé jól sikerült. Gyakorlat után érkezett meg Kristóffy főispán, kinek jelenléte fényt kölcsönzött a szép ünnepélynek. A tűzoltók és a meghivott vendégek ezután díszes lombsátorba vonultak, hol a jelenvoltak gazdagon megvendégeltettek. Itt Heidelberg Imre igazgató, a szives vendéglátó gazda kellemes meglepetésben részésijFolytatás a mellékleten.
