Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-18 / 33. szám
SZATMÁR ÉS Y'D^KE delrne 500, összesen 9000 korona. Bátran hozzáadhatunk állami segélykép 1000 koronát, úgy, hogy kerek 10 000 korona bevétellel fogunk rendelkezni, amivel az intézet anyagi léte teljesen biztosítva van. És minden erőnkből rajta leszünk, hogy a szellemi siker megfeleljen a dalegyesület három évtizedes törekvésének, közel egy évi kemény munkájának, és a mi igazán nemes érzékű, fenkölt gondolkozásu és minden jó iránt lelkesülő közönségünk jogos várakozásának. * Ezzel befejezem a zeneiskola érdekében folytatott tolimunkámat, amelyre nincs többé szükség. Sok mindenre találtam szót e működésem folyamán, csak arra nem találok most, hogy méltóan rójjam le a hálámat, azért a jóleső szívességért, amellyel az olvasók szerény tanácsomra hallgattak. Szószólójává toltam fel magamat, egy nemes ügynek. Az embereket ismerve tudom, hogy lenni kell olyanoknak, akik ezt kifogásolják, habár nem vettem el elölök semmit. De hallgatag rosszalásukat könnyen elviselem, miután meggyőződtem, hogy nagyon sokan jól értettek meg, és.... nem haragusznak. Dr. Tanódy Márton. Ünneprontók. Luby Géza orsz. gyűlési képviselő és Thuri Zsigmond ev. ref. lelkész s függetlenségi párti fő- és alelnök urak által folyó hÖ 9-én d. u. 3 órára hivattak egybe értekezletre — Tiszabecsre — a függetlenpárti tagok, a sajátságos kivitelben felállítandó tiszabecsi győzelem történeti emlékoszlop ügyében és aztán az értekezlet határozott a következőképen-:— —--------r. A megye által rendezendő ün- í nepélyen részt nem vészén. 2. Elkövet mindent arra nézve, hogy szerényebb, kisebb emlékoszlopot szerez be és azt illetékes helyén, Tisza- Becsen állítja fel. 3. Ezen oszlop felállítását a törtéÖnagysága kérése pedig oda irányult, hogy neki nem lévén jóbarátai, az én érdektelen barátságomat kéri, hogy megoszthassa velem a szerelemnek édes gyötrelmeit, hogy elmondhassa mit álmodott, mit beszélgettek, hogy fogtak kezet stb. S hogy miért teszi ezt épen velem, azt avval indokolta, mert rendkívül bizalom gerjesztő szemeim vannak. Eleinte megrémültem a sok bizalomtól, a mit gerjesztettem, de alapjában véve tisztességes és jóérzésü ember lévén, minden ambitiómmal bele mentem az érdektelen barátságba. És mondhatom, hogy nincs szebb dolog az érdektelen barátságnál. Olyan lágy kedélyre tettem szert, mint egy serdülő hajadon! Érdeklődtem a holdsugár iránt és a barátnőm kedvéért én is halálosan beleszerettem a huszárba. Boldog voltam ha találkozhattam vele. Lefekvésnél arra gondoltam, hogy vájjon mit csinál,most? Hogy huzza le a csizmáját? Hogy káromkodik a legényére? Vájjon gondol-é reám ? Azután beleszerettünk a barátnőmmel egy másik huszárba, azután két tüzérbe és gyors egymásutánban három gyalogosba. Mondhatom, hogy ezek életem legszebb emlékei. Most is elérzékenyülök, ha a kezembe akad egy keztyü, vagy egy virág, a mit ezektől az uraktól kaptam emlékbe. Ezután a cyclus után udvarolni kezdett nekünk egy bankhivatalnok, a kinek érzelmeit nem viszonoztuk és a kihez a barátnőm férjhez ment. Én azonban annyira hozzá szoktam az érdektelen barátsághoz, hogy állandóan hirdetem magam az apró hirdetések rovatában, mint olyan középkorú ur, a ki „fiatal hölgy érdeknélküli barátságát keresi.“ Banaroff. nelmi hűséget lábbal tipró, hivatalos oszlop leleplezésének napján tartja meg, a mikor is a Budapestről és vidékről érkezendő vendégek tiszteletére délben 1 órakor bankettet rendez mérsékelt árak mellett, estvére pedig tánczmu- latságot ugyancsak Tisza-Becsen. , És mindezt teszi azért, mert a/, ünnepély szónokai és vezérszerepvivói közül a ref. lelkészek és függetlenpártiak mind ki vannak zárva, mint az elnök megnyitó beszédjében kijelentette. Ez ugyan nem felel meg egészen a valóságnak, mert hiszen Uyés Bálint ev. ref lelkész és függetlenségi párti képviselő irja és szavalja az ünnepi ódát, tehát még a látszata is hiányzik annak, a mi okul felhozatott. Az sem igaz, mintha az oszlop felállításának helye volna a sérelem, de hát egy pár ember feltette magában, hogy érvényt szerez az Ő különleges felfogásának, s minthogy ennek a legegyszerűbb módja az obst- rukczió, hát megobstruálja a három törvényhatóság által rendezendő nemzeti ünnepet. Csak egy pár emberről van szó, mert hiszen volt alkalmunk meggyőződni róla, hogy a vármegyei függetlenségi párt nem osztja a Luby Géza képviselő ur nézetét, s egyöntetű a felfogás, hogy ez ünnepé yen nincs semmi helye a pártpolitikai szempontoknak. Jóhiszemű kicsinyeskedésnek mondtuk annak idején a hely megválasztása ellen felhozott kifogásokat, de úgy látszik, a kicsinyeskedés kinőtte magát okvetetlenkedéssé, a minek most már az lesz az eredménye, hogy a hazafias ünnepély megzavartatik. Mert szép az, ha a nagy szabadsághős emlékét több helyen is fogják ünnepelni, de az adott esetben épen az volna a legszebb, ha a három törvényhatóság csak egy helyen ünnepelne. Tetszetős kifogásnak látszik hangoztatni, hogy abszurdum a tiszabecsi győzelem-emlékét nem-.-TiszarBecsen,. hanem Tisza-Ujlakon állítani fel, de ha j csak egy kicsit gondolkozunk, nagyon j könnyen rájövünk, hogy nincs abban semmi abszurdum, sőt a történeti hűségnek is jobban megfelel a kiválasztott hely, mint Tisza-Becs községe, a mely 200 évvel ezelőtt közelebb feküdt a kiválasztott ponthoz, mint a hol jelenleg van, s az a hely, a hol az emlék állani fog, akkor tiszabecsi határ volt és minden körülmények között beleesik a csatatérbe. Hát csak tessenek külön emlék-( oszlopot emelni és külön ünnepélyt! rendezni, ha ezt jónak és megfelelőnek gondolják, mi ugyan helyesnek nem tartjuk, sőt határozottan elitéljük, de kénytelenek • vagyunk megnyugodni benne, mert hiszen megmondta régen a debreczeni kovács, hogy: „kit kit saját gyepély kórsági és véleményi vezényelnek“ — s oly közel van már az idő, hogy nem merünk remélni benne, miszerint ezen vélemények megváltozzanak. Hogy ez a kettős ünnepély semmi nagy dicsőségére nem fog szolgálni sem a megyének, sem azoknak', a kiknek elméjében az eszme megszületett, az bizonyos, s az a kettős emlék furcsa színben fogja feltüntetni a jövő nemzedék előtt a mostaniak hazafias érzését és eszejárását, de hát ezen változtatni nem lehet, s el kell fogadni annak, a mi valóban, a mai kóros állapotok egyik sajnálandó tünetének. Ünneprontás biz ez a legnagyobb mértékben, s haszna legfeljebb csak annyi lesz, hogy a magukat mellőzve érző némely megyei függetlenségi korifeusok és némely ref. lelkész urak hason gondolkozásu társaik között kibeszélhetik majd magukat kedvükre és a külön rendezendő ünnepélyen ünnepi szónokok és vezérszerepvivők lehetnek. B. D. A szabadelvű párt közgyűlése. A debreczeni szabadelvű pirt ismert határozatát az ország valamennyi szabadelvű pártjának megküldvén, megküldte nekünk is, s a felett a helybeli szabadelvű párt választmánya már határozott is, kimondván, hogy mindenben magáévá teszi a debreczeniek felfogását s az e tárgyban tartandó közgyűlésen annak elfogadását javasolja. Szombaton dél előtt fél 12 órakor volt a közgyűlés a Károlyiház kerthelyiségében, a melvet dr. Keresztszeghy Lajos elnök a következő beszéddel nyitott meg: Bátor voltam a választmánytól nyert utasítás folytán pártunk tagjait közgyűlésre hívni össze, hogy alkalma legyen városunk szabadelvű párti választó polgárainak a közes hadseregre vonatkozó n mzeti követelmények tárgyában állást foglalni és nyilatkozni. De ros'/ul fejezem ki magamat, mi dőn állásfoglalás szükségét említem. Hiszen magyar embernek ott, a hol a magyar nyelvről, a magyar nemzeti eszméről van szó, nem kell állást foglalnia; magyar szívnek, magyar érzésnek ebben a tárgyban minden időben ugyanazon egy álláspontja volt, s szomorú volna, ha le- l hetett volna, vagy lehetne olyan idő, midőn magyar ember pártkülönbség nélkül . ne kívánta volna a magyar nemzeti esz- I mének és magyar jellegnek minden téren és igy a közös hadseregben is jogos ér- ! vényesülését Tagadhatatlan azonban, hogy a mindnyájunk szivében egyaránt élő ezen kívánalmak a kiegyezés óta lefolyt 36 év alatt nem nyilvánultak eiég hangosan. Kezdetben maga a kiegyezés volt heves viták tárgya, s a Deákpártnak. pártunk politikai. eiődének minden erejét a kiegyezés védelme/.ése 'merhette' ki. A fúzió után pedig a zilált pénzügyi vi.-zonyok rendezésének szüksége nyomult előtérbe s a nemzeti követelmények érvényesítéséről, valljuk meg, pártkülönbség nélkül igen kevés szó esett. Következtek az egyházpolitikai kérdések, an el yek mellett, sajnos, másodren-l düvé töt pült minden egyéb, még oly to-n-' tos érdek is. Majd ismét a választások és általán a közélet tisztaságának, a képviselők összeférhet fenség ének, a közigazgatás pár tatlanná léteiének nagy kérdései domináltak, s évek teltek el, mig a közvélemény nyomása alatt ezekben a kérdésekben kedvező fordulat állott be. A legutolsó időszakban viszont a közgazdasági kérdések, az Ausztriával való gazdasági kiegyezés, az autonom vámtarifa, a külfölddel kötendő kereskedelmi szerződések foglalkoztatták az országot. Természetes, hogy midőn végre sikerült habár sok tekintetben sérelmes, de legalább mégÍ9 tűrhető megegyezésre jutni kormányunknak az osztrák kormánynyal, pártunknak főkivánsága — s kétségtelen, hogy ez megegyezett az ország' érdekével — az volt, hogy a gazdaságpolitikai kérdések intéztessenek el mielőbb s általán hogy a közgazdasági téren annyira kívánatos állandóság lépjen a káros ideiglenesség helyébe. Épen ezen szempontból, midőn a függetlenségi párt a múlt év őszén szőnyegre került katonai javaslatok tárgyalása folyamán a nemzeti követelmények azonnali érvényesülését jelentetie ki a javaslatok elleni obstrultczió megszüntetése feltételéül, takiikai különbség keletkezett az országos szab-delvü párt es a függetlenségi párt között. Az országos szabadelvű párt arra tekintettel, hogy a katonai javaslatok csak egy évre Ütlek volna megszavazandók, a nemzeti követelmények érvényesítését egy évre, a véderő törvény tárgyalásáig elhalasztani kivárna s azt óhajtotta, hogy előzetesen az Ausztriával való kiegyezésről, az autonom vámtarifáról, a beruházásokról, valamint a tisztviselők fizetése javításáról szóló törvények alkottassanak meg. Az ezen küzdelmek között lefolyt egy év története még élénk emlékezetünkben van. Hangsúlyozom, hogy a külömbség a pártok közt soha sem az érzelmekben, mindig csak a taktikában volt-; mindkét fél követelőként szerepelt, csakhogy a % egyik erőszakosan, a másik erőszak nélkül, de ép oly szívósan. ■ Nem vonható kétségbe azonban, hogy a szabadelvű párt magatartása fél- remagyaráztatott.: Úgy értelmezték a pártnak az obstrukeziót helytelenítő magatartását és az', hogy a nemzeti követelmények a leguióbbi 36 év uíatt soha sem állottak előtérben, mintha a nemzeti követelményekét csak a függetlensági pártnak obstrukeziót folytató része képviselné, s mintha a szabadelvű pártnak a közös hadsereg magyarságára nézve nem lenne semmi kívánsága, sőt hajlandó lenne az obstrukezió leverésére minden eszközt elfogadni, szentesítene minden fegyvert, erőszakot, cselvetést. Szükséges tehát, hogy minden tartózkodás nélkül nyilvánuljon országszerte á szabadelvű párti választó polgárok véleménye, s eként mindenki előtt nyilvánva-' lóvá váljon, hogy az ország pártkülönbség nélkül kívánja, hogy a közös hadsereg magyar országból kiegészített ezredei nyelv, jelleg és igazgatásra nézve magyarok legyenek. A legutóbbi események folytán a tartózkodó magatartásnak, s ezzel annak, hogy továbbra is félreértés maradjon fenn • az intéző körökben a közhangulat és közakarat tárgyában, — többé á párt választmányának nézete szerint helye nem lehet. A parlamenti nyugalom helyreállítási s az annyira életbevágó gazdasági kérdések elintézésének lehetővé tétele is feltétlenül követeli, hogy a nemzet mielőbb megnyugvást nyerjen az iránt, hogy öröktől fogva létezett és soha el nem évülhető jogos követelései, melyek se az uralkodóház se a hadsereg harczkészségé- nek érdekeivel nem ellentétesek, teljesit- tétrii foghak. A vezetést az országos szabadelvű pártnak a nemzeti követelések kérdésében sem szabad kezeiből kiengedni, s nyíltan kell azpk mellett síkra szállania annál inkább, mert tz a párt az, a mely a követelések érvényesülésére a nemzetnek garanciákat képes nyújtani és lile-zközölni. Felforgatást, évtizedes állapotok pillanat alatti megváltoztatását nem kívánjak, mert tudjuk, hogy az átmenet körültekintő, gondos megfontolást, előintézke- déséket s mindenek előtt időt kíván; de kívánjuk a nemzeti követelmények jogosságának határozott elismerését, azoknak az . átmenetre mulhatlanul szükséges idő után érvényesülése biztosítását, addig is a tnegkiVántaló előzetes intézkedések haladéktalan megtételét. . :El kell 'oszlania azon felfogásnak, mintha a végrehajtó hatalom és a kormányzatba ni m/.etbi-n rejlő s abból érvényesülni törekvő e.-zmék elnjomására és visszafolytására volna hi vatva ; sőt bekell látnia mindenkin.-k, hogy a kormányzatnak köteles .é^e a nemzet akaratának megvalósítása, SS hogy Magyarországot c-ak saját törvényei, -természetes szükségei, eszméi és törekvései szerint szabad kormányozni. A választmánynak Önök elé terjesztendő határozati javaslata, az imént váz >lt elveken alapszik; méltóztassanak azt meghallgatni, s felette hazafias érzelmeik s legjobb belátásuk szerint határozni. A zajosan mpgéljenzett beszéd után dr. Antal Sándor felolvasta a választmány javaslatát, a mely egyhangúlag elfogadtatván, elnök a határozat kimondása után a közgyűlést berekesztette. Apróságok. Kapaczitál valaki, hogy az István király ünnep alkalmából menjek fel vele Budapestre. — De hiszen nevemnapja lesz, nem mehetek. — Épen azért, égygyel több ok, hogy elgyerel * A tiszabecsi győzelem emlékére tehát két oszlopot fognak felállítani, egy nagyot és egy kicsit. A nagy mellett a kicsinynek az lesz a szerepe, hogy a kicsinyeskedöknek legyen hol a nagyot játszani. * Napok óta vizsgálgatom kertemben a növényzetet, a mi feltűnvén az asszonynak, megkérdezte, hogy mit keresek ott annyiszor. — Szeretnék a kertészeti kiállításban résztvenni valamivel, de nem találok semmi különöset, pedig nagy kedvem volna az első dijat elnyerni. Folytatás a mellékleten. már most felhívom dúsan felszerelt raktáramra, ingek, gallérok, kézellök, nyakkendők és fegy- házban kötött harisnyákra, mit az iskola saison alkalmával tetemesen "leszállított és másutt meg nem =; szerezhető árakért árusítok el. VAJDA MIHÁLY divatáruháza SZ Vr.1I .tK. DEÁK-TÉR ÍO. SZÁR.