Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-18 / 33. szám

SZATMÁR ÉS Y'D^KE delrne 500, összesen 9000 korona. Bátran hozzáadhatunk állami segély­kép 1000 koronát, úgy, hogy kerek 10 000 korona bevétellel fogunk ren­delkezni, amivel az intézet anyagi léte teljesen biztosítva van. És min­den erőnkből rajta leszünk, hogy a szellemi siker megfeleljen a dalegye­sület három évtizedes törekvésének, közel egy évi kemény munkájának, és a mi igazán nemes érzékű, fenkölt gondolkozásu és minden jó iránt lel­kesülő közönségünk jogos várakozá­sának. * Ezzel befejezem a zeneiskola ér­dekében folytatott tolimunkámat, amelyre nincs többé szükség. Sok min­denre találtam szót e működésem fo­lyamán, csak arra nem találok most, hogy méltóan rójjam le a hálámat, azért a jóleső szívességért, amellyel az olvasók szerény tanácsomra hall­gattak. Szószólójává toltam fel magamat, egy nemes ügynek. Az embereket is­merve tudom, hogy lenni kell olya­noknak, akik ezt kifogásolják, habár nem vettem el elölök semmit. De hallgatag rosszalásukat könnyen elvi­selem, miután meggyőződtem, hogy nagyon sokan jól értettek meg, és.... nem haragusznak. Dr. Tanódy Márton. Ünneprontók. Luby Géza orsz. gyűlési képviselő és Thuri Zsigmond ev. ref. lelkész s függetlenségi párti fő- és alelnök urak által folyó hÖ 9-én d. u. 3 órára hi­vattak egybe értekezletre — Tiszabecsre — a függetlenpárti tagok, a sajátságos kivitelben felállítandó tiszabecsi győ­zelem történeti emlékoszlop ügyében és aztán az értekezlet határozott a következőképen-:— —--------­r. A megye által rendezendő ün- í nepélyen részt nem vészén. 2. Elkövet mindent arra nézve, hogy szerényebb, kisebb emlékoszlopot szerez be és azt illetékes helyén, Tisza- Becsen állítja fel. 3. Ezen oszlop felállítását a törté­Önagysága kérése pedig oda irányult, hogy neki nem lévén jóbarátai, az én érdektelen barátságomat kéri, hogy megoszthassa ve­lem a szerelemnek édes gyötrelmeit, hogy elmondhassa mit álmodott, mit beszélget­tek, hogy fogtak kezet stb. S hogy miért teszi ezt épen velem, azt avval indokolta, mert rendkívül bizalom gerjesztő szemeim vannak. Eleinte megrémültem a sok bizalom­tól, a mit gerjesztettem, de alapjában véve tisztességes és jóérzésü ember lévén, min­den ambitiómmal bele mentem az érdek­telen barátságba. És mondhatom, hogy nincs szebb do­log az érdektelen barátságnál. Olyan lágy kedélyre tettem szert, mint egy serdülő hajadon! Érdeklődtem a holdsugár iránt és a barátnőm kedvéért én is halálosan bele­szerettem a huszárba. Boldog voltam ha találkozhattam vele. Lefekvésnél arra gon­doltam, hogy vájjon mit csinál,most? Hogy huzza le a csizmáját? Hogy káromkodik a legényére? Vájjon gondol-é reám ? Azután beleszerettünk a barátnőmmel egy másik huszárba, azután két tüzérbe és gyors egymásutánban három gyalogosba. Mondhatom, hogy ezek életem legszebb em­lékei. Most is elérzékenyülök, ha a kezembe akad egy keztyü, vagy egy virág, a mit ezektől az uraktól kaptam emlékbe. Ezután a cyclus után udvarolni kez­dett nekünk egy bankhivatalnok, a kinek érzelmeit nem viszonoztuk és a kihez a barátnőm férjhez ment. Én azonban annyira hozzá szoktam az érdektelen barátsághoz, hogy állandóan hirdetem magam az apró hirdetések rova­tában, mint olyan középkorú ur, a ki „fia­tal hölgy érdeknélküli barátságát keresi.“ Banaroff. nelmi hűséget lábbal tipró, hivatalos oszlop leleplezésének napján tartja meg, a mikor is a Budapestről és vidékről érkezendő vendégek tiszteletére délben 1 órakor bankettet rendez mérsékelt árak mellett, estvére pedig tánczmu- latságot ugyancsak Tisza-Becsen. , És mindezt teszi azért, mert a/, ün­nepély szónokai és vezérszerepvivói közül a ref. lelkészek és függetlenpártiak mind ki vannak zárva, mint az elnök megnyitó beszédjében kijelentette. Ez ugyan nem felel meg egészen a valóságnak, mert hiszen Uyés Bálint ev. ref lelkész és függetlenségi párti képviselő irja és szavalja az ünnepi ódát, tehát még a látszata is hiányzik annak, a mi okul felhozatott. Az sem igaz, mintha az oszlop felállításának helye volna a sé­relem, de hát egy pár ember feltette magában, hogy érvényt szerez az Ő különleges felfogásának, s minthogy ennek a legegyszerűbb módja az obst- rukczió, hát megobstruálja a három törvényhatóság által rendezendő nem­zeti ünnepet. Csak egy pár emberről van szó, mert hiszen volt alkalmunk meggyő­ződni róla, hogy a vármegyei függet­lenségi párt nem osztja a Luby Géza képviselő ur nézetét, s egyöntetű a fel­fogás, hogy ez ünnepé yen nincs semmi helye a pártpolitikai szempontoknak. Jóhiszemű kicsinyeskedésnek mond­tuk annak idején a hely megválasztása ellen felhozott kifogásokat, de úgy lát­szik, a kicsinyeskedés kinőtte magát okvetetlenkedéssé, a minek most már az lesz az eredménye, hogy a haza­fias ünnepély megzavartatik. Mert szép az, ha a nagy szabadsághős emlékét több helyen is fogják ünnepelni, de az adott esetben épen az volna a leg­szebb, ha a három törvényhatóság csak egy helyen ünnepelne. Tetszetős kifogásnak látszik han­goztatni, hogy abszurdum a tiszabecsi győzelem-emlékét nem-.-TiszarBecsen,. hanem Tisza-Ujlakon állítani fel, de ha j csak egy kicsit gondolkozunk, nagyon j könnyen rájövünk, hogy nincs abban semmi abszurdum, sőt a történeti hű­ségnek is jobban megfelel a kiválasz­tott hely, mint Tisza-Becs községe, a mely 200 évvel ezelőtt közelebb feküdt a kiválasztott ponthoz, mint a hol je­lenleg van, s az a hely, a hol az em­lék állani fog, akkor tiszabecsi határ volt és minden körülmények között beleesik a csatatérbe. Hát csak tessenek külön emlék-( oszlopot emelni és külön ünnepélyt! rendezni, ha ezt jónak és megfelelőnek gondolják, mi ugyan helyesnek nem tartjuk, sőt határozottan elitéljük, de kénytelenek • vagyunk megnyugodni benne, mert hiszen megmondta régen a debreczeni kovács, hogy: „kit kit saját gyepély kórsági és véleményi vezényelnek“ — s oly közel van már az idő, hogy nem merünk remélni benne, miszerint ezen vélemények meg­változzanak. Hogy ez a kettős ünnepély semmi nagy dicsőségére nem fog szolgálni sem a megyének, sem azoknak', a kik­nek elméjében az eszme megszületett, az bizonyos, s az a kettős emlék furcsa színben fogja feltüntetni a jövő nem­zedék előtt a mostaniak hazafias érzé­sét és eszejárását, de hát ezen változ­tatni nem lehet, s el kell fogadni an­nak, a mi valóban, a mai kóros álla­potok egyik sajnálandó tünetének. Ünneprontás biz ez a legnagyobb mértékben, s haszna legfeljebb csak annyi lesz, hogy a magukat mellőzve érző némely megyei függetlenségi korifeusok és némely ref. lelkész urak hason gondolkozásu társaik között ki­beszélhetik majd magukat kedvükre és a külön rendezendő ünnepélyen ünnepi szónokok és vezérszerepvivők lehetnek. B. D. A szabadelvű párt közgyűlése. A debreczeni szabadelvű pirt ismert határozatát az ország valamennyi szabad­elvű pártjának megküldvén, megküldte ne­künk is, s a felett a helybeli szabadelvű párt választmánya már határozott is, ki­mondván, hogy mindenben magáévá teszi a debreczeniek felfogását s az e tárgyban tartandó közgyűlésen annak elfogadását javasolja. Szombaton dél előtt fél 12 órakor volt a közgyűlés a Károlyiház kerthelyi­ségében, a melvet dr. Keresztszeghy Lajos elnök a következő beszéddel nyitott meg: Bátor voltam a választmánytól nyert utasítás folytán pártunk tagjait közgyű­lésre hívni össze, hogy alkalma legyen városunk szabadelvű párti választó pol­gárainak a közes hadseregre vonatkozó n mzeti követelmények tárgyában állást foglalni és nyilatkozni. De ros'/ul fejezem ki magamat, mi dőn állásfoglalás szükségét említem. Hi­szen magyar embernek ott, a hol a ma­gyar nyelvről, a magyar nemzeti eszmé­ről van szó, nem kell állást foglalnia; magyar szívnek, magyar érzésnek ebben a tárgyban minden időben ugyanazon egy álláspontja volt, s szomorú volna, ha le- l hetett volna, vagy lehetne olyan idő, mi­dőn magyar ember pártkülönbség nélkül . ne kívánta volna a magyar nemzeti esz- I mének és magyar jellegnek minden téren és igy a közös hadseregben is jogos ér- ! vényesülését Tagadhatatlan azonban, hogy a mind­nyájunk szivében egyaránt élő ezen kívá­nalmak a kiegyezés óta lefolyt 36 év alatt nem nyilvánultak eiég hangosan. Kezdetben maga a kiegyezés volt heves viták tárgya, s a Deákpártnak. pár­tunk politikai. eiődének minden erejét a kiegyezés védelme/.ése 'merhette' ki. A fúzió után pedig a zilált pénz­ügyi vi.-zonyok rendezésének szüksége nyomult előtérbe s a nemzeti követelmé­nyek érvényesítéséről, valljuk meg, párt­különbség nélkül igen kevés szó esett. Következtek az egyházpolitikai kér­dések, an el yek mellett, sajnos, másodren-l düvé töt pült minden egyéb, még oly to-n-' tos érdek is. Majd ismét a választások és általán a közélet tisztaságának, a képviselők összeférhet fenség ének, a közigazgatás pár tatlanná léteiének nagy kérdései dominál­tak, s évek teltek el, mig a közvélemény nyomása alatt ezekben a kérdésekben ked­vező fordulat állott be. A legutolsó időszakban viszont a közgazdasági kérdések, az Ausztriával való gazdasági kiegyezés, az autonom vámta­rifa, a külfölddel kötendő kereskedelmi szerződések foglalkoztatták az országot. Természetes, hogy midőn végre si­került habár sok tekintetben sérelmes, de legalább mégÍ9 tűrhető megegyezésre jutni kormányunknak az osztrák kormánynyal, pártunknak főkivánsága — s kétségtelen, hogy ez megegyezett az ország' érdekével — az volt, hogy a gazdaságpolitikai kér­dések intéztessenek el mielőbb s általán hogy a közgazdasági téren annyira kí­vánatos állandóság lépjen a káros ideig­lenesség helyébe. Épen ezen szempontból, midőn a füg­getlenségi párt a múlt év őszén szőnyegre került katonai javaslatok tárgyalása fo­lyamán a nemzeti követelmények azonnali érvényesülését jelentetie ki a javaslatok elleni obstrultczió megszüntetése feltételéül, takiikai különbség keletkezett az országos szab-delvü párt es a függetlenségi párt között. Az országos szabadelvű párt arra tekintettel, hogy a katonai javaslatok csak egy évre Ütlek volna megszavazandók, a nemzeti követelmények érvényesítését egy évre, a véderő törvény tárgyalásáig elha­lasztani kivárna s azt óhajtotta, hogy előzetesen az Ausztriával való kiegyezés­ről, az autonom vámtarifáról, a beruházá­sokról, valamint a tisztviselők fizetése javításáról szóló törvények alkottassa­nak meg. Az ezen küzdelmek között lefolyt egy év története még élénk emlékezetünkben van. Hangsúlyozom, hogy a külömbség a pártok közt soha sem az érzelmekben, mindig csak a taktikában volt-; mindkét fél követelőként szerepelt, csakhogy a % egyik erőszakosan, a másik erőszak nélkül, de ép oly szívósan. ■ Nem vonható kétségbe azonban, hogy a szabadelvű párt magatartása fél- remagyaráztatott.: Úgy értelmezték a párt­nak az obstrukeziót helytelenítő magatar­tását és az', hogy a nemzeti követelmé­nyek a leguióbbi 36 év uíatt soha sem állottak előtérben, mintha a nemzeti kö­vetelményekét csak a függetlensági párt­nak obstrukeziót folytató része képviselné, s mintha a szabadelvű pártnak a közös hadsereg magyarságára nézve nem lenne semmi kívánsága, sőt hajlandó lenne az obstrukezió leverésére minden eszközt elfo­gadni, szentesítene minden fegyvert, erő­szakot, cselvetést. Szükséges tehát, hogy minden tartóz­kodás nélkül nyilvánuljon országszerte á szabadelvű párti választó polgárok véle­ménye, s eként mindenki előtt nyilvánva-' lóvá váljon, hogy az ország pártkülönb­ség nélkül kívánja, hogy a közös hadsereg magyar országból kiegészített ezredei nyelv, jelleg és igazgatásra nézve magyarok le­gyenek. A legutóbbi események folytán a tartózkodó magatartásnak, s ezzel annak, hogy továbbra is félreértés maradjon fenn • az intéző körökben a közhangulat és köz­akarat tárgyában, — többé á párt vá­lasztmányának nézete szerint helye nem lehet. A parlamenti nyugalom helyreállí­tási s az annyira életbevágó gazdasági kérdések elintézésének lehetővé tétele is feltétlenül követeli, hogy a nemzet mie­lőbb megnyugvást nyerjen az iránt, hogy öröktől fogva létezett és soha el nem évülhető jogos követelései, melyek se az uralkodóház se a hadsereg harczkészségé- nek érdekeivel nem ellentétesek, teljesit- tétrii foghak. A vezetést az országos szabadelvű pártnak a nemzeti követelések kérdésében sem szabad kezeiből kiengedni, s nyíltan kell azpk mellett síkra szállania annál in­kább, mert tz a párt az, a mely a köve­telések érvényesülésére a nemzetnek ga­ranciákat képes nyújtani és lile-zközölni. Felforgatást, évtizedes állapotok pil­lanat alatti megváltoztatását nem kíván­jak, mert tudjuk, hogy az átmenet körül­tekintő, gondos megfontolást, előintézke- déséket s mindenek előtt időt kíván; de kívánjuk a nemzeti követelmények jogos­ságának határozott elismerését, azoknak az . átmenetre mulhatlanul szükséges idő után érvényesülése biztosítását, addig is a tnegkiVántaló előzetes intézkedések ha­ladéktalan megtételét. . :El kell 'oszlania azon felfogásnak, mintha a végrehajtó hatalom és a kor­mányzatba ni m/.etbi-n rejlő s abból érvé­nyesülni törekvő e.-zmék elnjomására és visszafolytására volna hi vatva ; sőt bekell látnia mindenkin.-k, hogy a kormányzat­nak köteles .é^e a nemzet akaratának meg­valósítása, SS hogy Magyarországot c-ak saját törvényei, -természetes szükségei, esz­méi és törekvései szerint szabad kormá­nyozni. A választmánynak Önök elé terjesz­tendő határozati javaslata, az imént váz >lt elveken alapszik; méltóztassanak azt meg­hallgatni, s felette hazafias érzelmeik s legjobb belátásuk szerint határozni. A zajosan mpgéljenzett beszéd után dr. Antal Sándor felolvasta a választmány javaslatát, a mely egyhangúlag elfogad­tatván, elnök a határozat kimondása után a közgyűlést berekesztette. Apróságok. Kapaczitál valaki, hogy az István király ünnep alkalmából menjek fel vele Budapestre. — De hiszen nevemnapja lesz, nem mehetek. — Épen azért, égygyel több ok, hogy elgyerel * A tiszabecsi győzelem emlékére tehát két oszlopot fognak felállítani, egy na­gyot és egy kicsit. A nagy mellett a kicsinynek az lesz a szerepe, hogy a kicsinyeskedöknek le­gyen hol a nagyot játszani. * Napok óta vizsgálgatom kertemben a növényzetet, a mi feltűnvén az asszony­nak, megkérdezte, hogy mit keresek ott annyiszor. — Szeretnék a kertészeti kiállításban résztvenni valamivel, de nem találok semmi különöset, pedig nagy kedvem volna az első dijat elnyerni. Folytatás a mellékleten. már most felhívom dúsan felszerelt raktáramra, ingek, gallérok, kézellök, nyakkendők és fegy- házban kötött harisnyákra, mit az iskola saison alkalmával tetemesen "leszállított és másutt meg nem =; szerezhető árakért árusítok el. VAJDA MIHÁLY divatáruháza SZ Vr.1I .tK. DEÁK-TÉR ÍO. SZÁR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom