Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-01 / 48. szám

SZATMAR ÉS VIDÉKE.

Eh

[Ilii

■ k

il

tf3»iB*Íií

HSL:;H

és egy vékony nádpálcával nem lehet tömegeket megfékezni. A mostani fizetésért jobb anyagot és jobb 'szólgálatot nem kívánhatunk.

Ezek azok, a mikét röviden elakartunk mondani. Sajnos, hogy a mi megtörtént, azon már változtatni nem lehet, de ha az önként kínálkozó tanulságokat hasznunkra fordítjuk, biztosíthatjuk magunkat, hogy jövőre ehhez hasonlók nem fognak többé megtörténni I

B.

Színház.

Megjöttek újra színészeink, hogy a máskép unalmas hosszú estéken, a hétköznapi élet küzdelmei közt fáradt lelkűnknek zengő szóval, édes dallal nyújtsanak fel- vidulást s négy hónupon át szivet, lelket nemesitő játékukkal szórakoztassák közönségünket. Városunk falai között a színészet mindig meleg fészket talált s ha ezt a fészket a mostoha idők viharai néha- néha megbontották is, azt nem annyira közönségünk érdeklődésének hiánya, mint inkább az igazgatók helytelen kísérletezései okozták. Krémer Sándor színtársulatunk ambitiosus igazgatója derék tagokból álló társulattal vonult be Szutmárra s hisz- szük, hogy a közönség és társulat kölcsönösen meglesznek elégedve, feltéve, hogy az előadások színvonala nem fog alább szállani, a mit az igazgató művészi érzékében és helyes tapintatában, valamint a tagok buzgalmában bízva, remélünk és el is várunk. Krémer Sándornak, mint igazgatónak neve jóhangzásu e városban ügybuzgó tevékeny ember, kit a múltból előnyösen ismer a közönség, Ugyanazért érdeklődéssel fordul feléjük a figyelem, jóindulattal, reményteljes várakozással nézünk működésük elé. Jóakarattal, buzga-l lommal kezdi meg a társulat ma este előadásainak sorozatát, szívből óhajtjuk, hogy úgy neki, mint színtársulatának reményei minden tekintetben sikerüljenek.

Legyenek üdvözölve körünkben!

•

Megnyitó előadás. Krémer Sándor társulatával tegnap este érkezett meg Szatmárra. A társulat drámai személyzete ma este mutatkozik be a szatmári közönség előtt. Ma délelőtt főpróbát tart Fényes Samu „Kuruc Feja Dávid“ c. nagyhatású történelmi drámájából, melynek főszerepeit Bátosi Endré, Nagy Sándor, ' Papír' Sáii- dor, F. Lányi Irma, Széli Gizella, Garai llus játszák.

*

As operett személyzet Lehár Ferenc „Drótos tót“ cimü, a Magyar színházban több mint' százszor szinrekerült, pompás sikerű operettjében lép fel először színpadunkon. A „Drótos tót“ főbb szerepeit Komái Margit, Revieky Rózsi, Toronyi Gyula, Papír Sándor, Szentes János, Ferency' József, Tábori Emil játszák. A harmadik előadáson Pierre Véber kitűnő vigjátéka a „Titok“ a Nemzeti Színház vonzó müsordarabja kerül színre.

*

Szerződtetés. Krémer Sándor színházunk igazgatója Márkus Aranka ko- loratur énekesnőt december hó első napjától társulatához szerződtette.

látom a szomszédot, a ki két legényével és inasával rontott be a kávéházba és egy nagy furkós bottal elkezdte leverni a lámpákat.

— Szomszéd mit csinál ?! — kiáltottam rá, a mire ő felém fordult cs olyan tekintetet vetett reám, hogy nekem is minden bátorságom óda lett s egy perc nem telt bele, már én is olt voltam az emeleten . Ott szorongtunk egy csomó úri emberrel, míg lent a kávéházban törték, zúzták a berendezést és rabolták a mit lehetett.

Hogyan, miként és mikor ért véget, én bizony pontosan megmondani nem tudnám, csak azt tudom, hogy irtózatos hosszú időnek kelleti eltelni, legalább nekem úgy tetszett, mikor megszólal egy mellettem gugoló alak és halk hangon jelenti, hogy itt a katonaság, most már nincs mitől tartani. Lassan felszedelőz- ködtünk aztán és lementünk a földszintre, hanem amit ott láttunk, az végkép elvette kedvemet. Azt láttuk ugyanis, hogy nincs vacsora, mert az a gaz népség nemcsak hogy elvitt kést, villát, kanalat és tányérokat, de még & vacsorát is kidöntötte.

A feleségem oda volt a bámulattól, mikor haza érkeztem.

— Az istenért — kiálltolt csudálSzinházi műsor: Ma kedden, de cember hó i-én ünnepélyes megnyitó- és bemutató-előadásul szinre kerül: „Kuruc Féja Dávid.“ —• Szerdán: „Drótos tót“, — Csütörtökön: „Titok“. Pénteken: „Katalin“. Szombaton: „Drótos tót“. — Va- sármip délután gyermek-elöadá«. „Tündér eskü“. — Vasárnap este: „Tolonc“. — Hétfő: „Bottyán generális“. — Kedden: „Bob herceg*.

A gyümölcsfák ültetési ideje

Gazdák Lapja.

A gyümölcsfák őszi ültetése sok alap tálán megtámadásban részesül. Legjobb e támadásokra nem is hederiteni, mert hiszen azok, akik az őszi ültetést helytelennek mondják, megcáfolják önmagukat

Azt mondják ugyanis: „Ne ültessük a fákat őszszel, mert gyökereik elrotbad nak vagy megpenészeduek, hanem azért vegyük meg a csemetéket őszszel és ássunk nekik árkot s abba rakjuk el és takarjuk le, hogy itt maradjanak március vagy áprilisig, amikor aztán elültethetők.“ Már most elemezzük egy kissé ezt a dolgot. Azt mondják először is. hogy azon esetben, ha a fákat öszszel elültetjük, azaz ha gyökereiket gondosan meg metszük, a kéreg mindea megsérült ^részét eltávolítjuk és azután a fát jó földbe állítjuk, akkor elrothadnak, megpenészed- nek, tönkremennek a gyökerei.

Ellenben ha a fákat úgy amint van nak, gyökereik megsérült részének eltávolítása nélkül akármiféle árokba betemetjük és ott hagyjuk télen át, akkor semmi bajuk sem lesz s március vagy áprilisban nagyszerűen elültethetők.

Ez képtelen okoskodás. Az igazság az, hogy az őszi ültetésnek mindenütt a legjobb eredménye van, legkivált akkor, ha az ültetés után még vagy két hétig jó száraz idő jár, mely alatt a gyökerek metszlapjain még ez öszszel hegedési szö- rvet képződhetik. Számtalan tapasztalat bi zonyitja, hogy őszszel ültetett fák nemcsak, hogy jobban meggyökeresednek, ha nem a következő nyáron erősebben is fej lödnek, mint- azok, a melyek tavaszszal ültettettek el. Csonthéjas és kopáncsos fák ültetésére azonban a tapasztalat csakugyan azt mutatja, hogy a tavasz a megfelelőbb időszak.

Nem tekintve a hideg, nedves vagy mocsáros vidéket, az őszi ültetés előnyei a következők :

A gyökerek metszési felületén he- gedési'szövet képződik, továbbá a gyöke* rek a vegetáció megindulata előtt uj gyökérkéket eresztenek, melyek a fának uj helyére növését előmozdítják. Erről a té lire árokba rakott fákon is meg lehet győződni.

Az eső és hó előmozdítja a fa körüli föld összesülyedését úgy azonban, hogy a föld mégis laza marad. A gyökerek között a legnagyobb elővigyázat mellett is szoktak hézagok maradni, ezek tehát tíz őszi ültetés után eltűnnek, ellenben a ta vaszi fagy után megmaradhatnak. A fagy meglazítja a talajt és a gyökerek ennek következtében lazább, könnyebb, a levegőnek és a légköri behatásoknak ho/zá- férhetőbb talajban lévén, egészségesebbek maradnak, jobban és erősebben fejlődnek.

Minthogy az elültetendő fák gyökerei — bármily gyorsan történik is az ültetés, — egy darabig mindig ki vannak téve a levegőnek, azért is előnyös az ószí

ültetés mert ekkor a hőmérsék alacsonyabb, a levegő nedvesebb, mint tavaszszal, tehát a gyökerek nem száradnak annyira meg. Minthogy a talaj a téli hónapok alatt sok nedvességet vesz magába, az őszszel vagy télen ültetett fák a melegebb évszak elérkeztével nincsenek any- nyira kitéve a szárazságnak és nem is kívánnak annyi öntözést, mint a tavaszszal ültetettek.

A midőn a csemetéket faiskola tulajdonosoktól kell vásárolni, különösen ajánlatos az őszi ültetés, mert öszszel nagyobb a faiskolákban a választék és jobb csemetéket lehet kapni (talán még olcsóbban is mint tavaszszul), továbbá az őszszel való szállítás által a csemeték ke- vésbbé sérülnek meg, mint tavaszszal.

Mivel az ültetésnél főszabály, hogy őszszel a nedvkeringés megszűnte után s tavaszszal annak megindulta előtt ültessünk — ezt szem előtt tartva is jobb az őszi ültetés, mert tudjuk, hogy a fagy és virágrügyek már sokszor februárban kezdenek megragadni és kihajtani; ezek tavaszszal a kiásáskor és elültetéskor és elültetéskor sokkal könnyebben megsérülnek, mint őszszel vagy télen, amikor a vegitáció szünetel.

Ezén okok alapján, vagy azért is, mert öszszel kevesebb a dolog, mint tavaszszal, igen ajánlható az őszi ültetés.

Megjegyzendő végül, hogy azon esetben, ha október vagy novemberben a fácskáknak még leveleik volnának, ezeket a kiásás előtt, vagy közvetlen utánna azonnal le kell szedni, mert ezék különben tovább is fólytatnák tevékenységű két és kiszívnák a fában visszamaradt tartalék nedveket.

Apróságok.

A Darócy felhívása, hogy azon „magos vezér,“ a kinek biztatására az ablakait beverték, jelenj-n meg nála, mert különbben meg fogja neve/.ni, még eddig eredményre nem vezetett.

Valószínű, hogy nem is fog előkerülni, méltán tarthatván attól, hogyha megnevezi magát, be kell csináltatnia az ablakokat.

*

Beszélgetnek egy társaságban a választási nap eseményeiről, a mint hogy az elmúlt héten mindenütt csak arról folyt a szó, s egymást éri a különféle megjegyzés.

— No' én azt mondom — szól közbe valaki — hogy erre igazán el lehet mondani: „Furcsa dolgok városunkban!“

Kisérik a városházáról a befogott tüntetőket — illetve eltünteiőket ;— s adji a rendőrtiszt az utasítást a kísérő rendőrnek, hogy a Szinházközön keresztül vigye őket a törvényszéki palotába.

— Miért nem a Pannóniába — röhögi az egyik jómadár — ott nagyon jó likőröket kaphatni.

kozva — mi történt veled, hogy ilyen állapotban jösz huza ?

No persze, mert az asszony nincs hozzá szokva, hogy én választásról a magam lábán kerüljek huza, azért a nagy csudálkozás, de mikor elmagyaráztam neki a történteket, megértette a helyzetet s őszinte hitvesi lélekkel nyilvánítottá részvétét az elmaradt vacsorához.

Ejszaku álmomban folytonosan . a szomszéddal bajlódtam. Láttam, a mint legényeivel cipelte a nagy üstöt, a melyben a vacsoránk főtt, láttam a mint mellé telepedtek és elkezték a falatozást. Majd a főispán és a polgármester jött hozzájuk és a legfinomabb borokat töltötték a poharukba. Majd az a piros képű tisztelendő ur állott elé és mondott egy ragyogó beszédet, melyben a szomszédot magasztalta. Szinte jól esett, mikor felébredtem.

Másnap az első utam a rendőrséghez vitt. Mikor a szomszéd háza előtt haladok, látom, hogy ő a kerítés -mögött áll. Pipa a szájában s gúnyos nevetés az ábrázatán, s a mint elébe érek megszólal az ó borízű hangján:

— Hát szomszéd, hogy ízlett a vacsora ?

Azt hittem, hogy rögtön elájulok.

Egy kisebb javadalmazásu állami tisztviselő a választás előtt erősen verte a mellét, hogy ő semmi körülmények között nem fog Hi-ronytnira szavazni. A vége azonban mégis az lett, hogy rá szavazott. De nem volt szerencséje, mert a vacsora elmaradt.

— Lásd — mondja neki a kollegája egvert az Isten, a miért a szavadat

megszegted. Porba esett a pecsenyétek.

*

Az ezres szombati nagy asztala ki ■ tűnőén sikerült, jóllehet választással volt egybekötve. A választás után általános volt a megelégedés, a mit fokozott az is, hogy minden jelenlévő tag hivatalba jutott. Bögre ur is jó kedvvel érkezett haza, s mikor az asszony kíváncsiskodott, hogy hány az óra, kedélyesen felelte, hogy ■2 óra. . -L

— No az’ nem lehet — tamáskodott az asszony — az Ezresnek ilyen korán nem szokott vége lenni.

Demeter.

HÍREINK.

— Lapunk jelen számához egy negyed iv melléklet van csatolva.

Küldöttség a miniszternél. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter mandátumát Hugonnai Béla gróf főispán Pap Géza polgármester, Korányi János választási elnök, dr. Keresztszeghy Lajos, Dr. Biró Elemér ügyvéd, Dr. Fechtel János, Mátray Lajos főgymnásiumi tanárokból álló küldöttség nyújtotta át Budapesten. Korányi János üdvözölte a minisztert, kifejezést adva e város öröméneK az által, hogy a képviselői mandátumot Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek adhatta s az őszinte tiszteletnek és ragaszkodásnak a kerület választói részéről. Hieronymi Károly átvette a megbízó levelet s kifejezte köszönetét a bízni mért, melyet személyéhez fűztek, igyekezni fog úgymond — mindég kerületének érdekeit szolgálni minden irányban, s hogy hu ezek országos érdekeket nem érintenek, érvényesülésre találjanak. A ktt'döttség, melynek tagjaival a miniszter igen szívélyesen -társalgó», lelkesen megéljenezte Hieronyrait, majd n depuiáczió tagjai a választás mozgalmait részletesen elmondották.

— Siegmeth Károly, M. Á. V. főfelügyelő és a Felvidéki Kárpit-Egyesület alelnöke, az ügy iránti nemes buzgóság- ból pénteken este az ev. ruf. főgimnázium tornacsarnokában szépen sikerült vetített képekkel tunulságos és gyönyörködtető összeállításban mutatta be az északkeleti kárpátvidék legkiválóbb pontjait. Különösen súlyt ez alkalommal a Tisza forrása vidékére fordított s e folyót egész alföldi útjáig kisérte. A vetített képek mind szakszerű kiválogatásról tanúskodtak s a kitűnő felvételek uz illúziót nagy mértékben fölébresztették. Si- egmeth Károly hazafias buzgalma, fáradságos és önzetlen munkája nem szorul külön dicséretre. A 20 és 40 fillérekből begyült jövedelem u főgimnázium tanulmányi kirándulás alapját 60 koronával gyurapitotta.

— A LorántfFy-Egyesület szombati estélye nagyszámú közönség jelenlétében tartatott meg. Az estélyt a németi dulárda éneke vezette be, mely után Gachul János, németi ref. s. lelkész olvasta fel Biki Károly esperesnek . tanulmányát Pemphliu? gén Katalinról. Noéh Barna gordonkán játszott. Ezután Hajdú Árpád főgymn. tanuló szavalta Garay Obsitosát. Az estélyt a németi dalárda éneke zárta he.

— Az iparos Olvasókör december 26. karáé-ony másod napján szükségletei felszerelésére házias táncmulatságot rendez, melynek tisztu bevétele a körnek egyik jövedelem forrását képezné. Mivel u körnek anyagi megerősödése többféle ipari érdek felkarolását vonná maga után, városunk iparos közönsége önmagának tenne szolgálatot, ha a kör ügyeitől támogatását meg nem tagadná. Ezt a támogatást kéri az illetőktől minduyájuuk közös érdekében a körválasztmánya.

— Az „Esres“ szombaton tartott

nagy asztala jól sikerült. A tisziujitás a már megszokott kedélyes h'ingujit mellett ment. végbe. A hivatalokban változás alig történt, többnyire régiek maradtak, s csak. az újonnan szervezett állásokba jöttek uj emberek. Elnök : Orosz Alajos; nlelnökök:

Gsomay Imre és Teitelbaum Herman; jegyzők: dr. Török István és dr. Weisz Károly, a kik mellé főgyorsirói címmel Csomay Győző választatott; főügyész : dr. Fejes István, ügyészek; dr. Schönpflug J nő és dr. Büszörményi Emil, akik midié ügyészi megbízott oiiu mel dr. Szűcs Sándor is beválasz- tutott. Főpénztárnok: Kűszner

számvevő: Kun László, ellenőr zséf. Felruházó bizottsági elnök :

Pál, levelező Bagoly B irtalan Bariba Kálmán, rendezők: Ferencz Ágoston és ifj. Szentiványi .Sándor.' Disz-szónokok : dr. Kelemen Samu és dr. Fekésházy Gyula. Főtagodtó mérnök műsziki tanácsosi czimmel Fogarasi Sándor, altogositó Lakos Béla. Főközbeszólók: Erdélyi István is dr. Huntz Jenő. A larnizsnások : id. Szent- ványi Sándor és Heinrich Viktor. Agrár attasé: Reiter Jakab és merkantil .attasé Poszvég Nándor; főmázoló Ócsvár Rezső; főhirmondó: dr. Erdélyi Miksa; főigazgató; dr. Fodor Gyula, igazgató: Haller Ferencz.' Végül uj állások: zenetábornok: Nyáry József, zenegrófok: Benkő Miksa és Füredi Sándor, és nótatuester: Ruprecht Sándor.

— A szatmári csolnakázó-egylet e hó 25-én tartotta ez évi re'udes közgyűlését, melyen a tugok elég szép számmal voltak képviselve.' A közgyűlés megnyitása után Unger Geiza művezető részletesen számol be az egyesület'ez évi működéséről, ' majd pedig Asztalos Sándor egyleti pénz- tárnok- tette meg évi jelentését az egyesület pénzügyeinek állapotáról, mely ' elég kedvezően záródott. — A közgyűlés ezután áttért a legfontosabb teendőre, a tiszti kar megalakítására. Parancsnok ismét az egyesület agilis tagja. Cholnoky Imre lett, titkár pedig dr. Fekete Jenő, művezető Unger Geiza, és pénztárnok Asztalos Sándor. —

A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul azt, h< gy uz egylet eddigi titkára, Bartha Kálmán ezen állásáról lemondott és azt továbbra nem szándékozik viselni. A közgyűlés a lemondott titkár érdemeit jegyzőkönyvileg örökítette meg. Majd a választmányi tagok választása ejtetvén meg, a közgyűlés a választmány tagjaiul Unger Ullinan Sándor, Fekete Sándor és dr. Némethy Józsefet váAlbert, fő- : Nagy Jó- Ratkovs/.ky Főrendező;

Folytatás a mellékleten.

karácsonyi ajándékok érkeztek WEISZ ALBERT helybeli VtJVSAwwMfaiyj/ Deáktéri övegkereskedésébe.