Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-26 / 21. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. lekötve: az bizonyára lelkendezni fog afölött, hogy a tiszta és mély szivbeli érzések hatalmas forrása fog nemso­kára fejbugyyanni körünkben. Mitsem tesz, ha néhány hitetlen mosolyog. Csak boldogan ájtatoskodjanak azért, akik igazán hisznek ................. Dr . Tűnődi Márton. A társaskör jubileuma. A Szatmárnémeti Társaskör szép ün­nepélyt tartott szombaton este saját helyi­ségében fenáll ásónak 70-ik évfordulója alkalmából. Nagy és diszes közönség vett részt a banketten és fényps pohárköszön­tök hangzottak el, melyekben azon ma­gasztos elvek jutottak kifejezésre, a melle­ket a kaszinók nagynevű alapitója gróf Széchenyi István tűzött ki a kaszinók fel­adatául. Sokáig emlékezetében marad mindazoknak, a kik a banketten jelenvol­tak. Beszédet mondottak : Veréczy Antal, dr. Fechtel János, dr. Vajay Károly, Uray Géza. Kis Zsigmond ezredes, Osváth Ele­mér, dr. Fekésházy Gyula, dr. Fejes Ist­ván és dr. Kelemen Samu. Az alábbiakban adjuk a társaskör rövid történetét: A karok és rendek harmadik üzene tét készité vármegyénk halhatatlan fiú, Kölcsey Ferencz, midőn t833. év márc/ius hó 30-ik napján s/. kir. Szatmár-Németi városában levő főbb és lisztesebb rendű urak nagy számmal gyűltek össze, hogy a kaszinótársaságot megalapítsák. A legna­gyobb magyar a nemzeti kaszinót 1827- ben alapitá meg Budapesten, mely éven- kint kegyelettel áldoz az alakuló emléké­nek. Szatmár-Németiben a kaszinótársaság 6 év után alakult, akkor, midőn még az ország többi városaiban kaszinó alig volt. Nyolczvannégyen voltak az alakulás­kor jelen, felekezet és rangkülönbség nél­kül, azok, kik az erőket, hogy használ­hassák, egyesíteni akarták egy testületbe, melynek nevét kaszinói társaságnak álla­pították meg. Az alakuló gyűlésen főelőlülőnek te­kintetes berenczei Kováts Sándor, alelöl- ülőnek Jeney György, mindkettő több te­kintetes nemes vármegyék táblabirája, közfelkiáltással választatott meg. Alapszabálya a kaszinó társaságnak az 1833 évi április hó 21. tartott közgyű­lésen fogadtatott el és állapíttatott meg. Az alapi rendszabások 5-ik pontja szerint 10 tagból álló bizottság el válasz­tatott. Az első folyóiratok és újságok, a melyeket a Társaskör megrendelt a kö­Hü tagja volt egyházának, presbi­tere, majd hosszú időn keresztül főgond­noka s ténykedése mint mindenütt biza­lommal töltötte el mindazokat, kik oda­adó önzetlen munkásságáról, pártatlan igazságszeretetéről meggyőződést szerez­hettek. Vallásos, istenes ember volt, rajon­gásig szerette egyházát, példuudó volt a hitbuzgóságban s ha a mint azt talán egyedül tudom, vallásos benső érzelmei­nek templomba való járás által külső ki­fejezést az utóbbi időben nem adott, csu­pán azért tette, mert megesett számtalan­szor vele, hogy a kort tisztelni nem akaró ifjú sarjadék kiszoritotta azon helyről, hol agg korával gyengülő látó- és halló képességével teljes részt követelhetett ma­gának a vallásos áhítatból. Számtalanszor panaszolta az ifjabb emberek itt is tanúsított magatartását s ha ez alkalommal ki nem elégíthetett fájó lelkének érzékenységét fölemlítem, teszem ezt főkép azért, hátha az ifjú nemzedék ebből is okulást merit. Mint jó tiszttárs, mint mintaszerű példás hivatalfőnök, örökké szivébe van vésve azoknak, kikkel együtt szolgált; még jól emlékszem arra a lesújtó hírre, midőn állásáról való lemondását határo­zott alakban kijelentette, még hallom azo­kat az áldó szavakat és látom a hulló könyeket, melyeket egykori tiszttársai a gyászos hir alkalmából ejtettek: mert ha tetteiben példátadó magatartásának köve­tését a legszigorúbb mértékben is köve­telte tiszttársától, ha tűzzel, vassal erős kézzel tépte ki a gyomot minden alka lommal, véghetetlen becsülöje volt a szor­galmas jó tisztviselőnek s azokkal szivé­nek jóságát, melegségét feltűnő módon megkülönböztetöleg éreztette s talán ez a magatartása volt ösztönzés arra, hogy be­csületes munkásságával, szorgalmával igye­kezett mindenki abba a körbe jutni, a hova még szive melegének sugárai elju­tottak. vetkezők voltak: Magyar kurír, Sokféle, Jelenkor, Társalkodó, Regélő és Honmü- vész, Erdélyi Híradó, Társalkodó (erdélyi), Allgemeine Zeitung, Handlungszeitung, Pfenningmagasin. Ugyanekkor rendeltet­lek meg a „Fináncz munkálatok fonákja“ és „Muzarion“ czimü könyvek. Volt rendes felvigyázó, ki naponta Őrködött a rend fenntartására, mint az a 45. sz. határozatból kitűnik. A Társaskör első könyvtárosa Fáy Imre volt, a ki 120 váltó forint honorá­rium ellenében teljesítette a „levéltári“ teendőket. Az 1833. évi deczember 26-iki igaz­gatószék már a „Trakléri“ feltételeket el­fogadta és igy ennek alapján az egyesü­let vendéglői helyiséggel köttetett össze. Az évi tagsági dij 1834-ik évben 5 frttól 6 írtra emeltetvén, a 3 évi alakulás mondatott ki. 1835. év május 5-én a tisztviselői kar, ekkor már titkos szavazat utján, új­ból megválasztatott. 1835. év junius 3-án a főelőlülöt, il­letve ekkor már elnöki tisztet két évig ritka kitartással viselt Kováts Sándor le­köszönvén, munkás fáradozásaiért köszö­net mondatott. A megürült elnöki székre megválasz­tottak közlelkesedéssel egy férfit, ki szé­két elfoglalván ékes beszéddel nyilá meg az ülést, háláját nyilvánítván az iránta ta­núsított közbizalomért, miután az egyesü­let nevében is üdvözöltetett s a közöröm éljen- kiáltásokban harsogott. E közörömmel fogadott férfiú a hal­hatatlan Kölcsey Ferencz volt Érdekes volt azon vita, midőn 1836- ban a városi tanács, miután a város fo­gadójában a bált megtartani nem lehetett a bemeneteli bilétek adása és váltását megtiltotta azonban mi volt az végered­mény: a jegyzőkönyvekből kiludni nem lehetett. ■ 836 év május 28. Kölcsey Ferencz leköszönvén, a megüresedett főelnöki hi­vatallal közmegegyezésből főlisztelendő •Sch|achta Márton urat megtiszteltük vol­na, ő azt hálás érzettel elfogadta ; Jeney György igazgatónak, Gaál József pénztár­noknak, és Wallon Jakab levéltárnoknak ezennel elválasztattak. 1840. évben Jeney György a már ekkor igazgatónak nevezett állásáról lekö­szönvén, helyette Sztanaczky András vá­lasztatott meg, ugyanez alkalommal lett Wallon Jakab pénztárnok. A régi jegyzőkönyvekből megtudjuk, hogy a Társaskörnek különösen elnökei változtak igen gyakran. Az alelnöki állás i87o. május 8-án rendszeresittetett, a midőn ezen állásra egyhangúlag, közfelkiáltással azon férfiút Nyugalomba vonulásánál is hü ma­radt elveihez, a város ügyei iránt való szeretete, lelkesedése halála napjáig sem lankadt egy perezre sem, nem már azért sem, mert a ragaszkodásnak, az elisme­résnek őszinte megnyilvánulását látta ab­ban is, hogy nyugalomba vonultával az első alkalmat megragadva, a II-i k kerü­let a legtöbb szavazattal e törvényható­ság bizottsági tagjává választotta. Halála megdicsőülés volt, nyugodt elszántsággal, tiszta lelkiismerettel és Is­tenbe vetett hittel minden perczen el volt készülve a halálra s ha végső napjai ter­hesek voltak is, ha régi bántalmai'is csak szenvedést juttattak már számára, még ekkor sem zúgolódott, megadással várta a számára kimért időt, abban a lelki megnyugvásban, hogy ő itt e földön ha­zájának, egyházának és városának a leg­jobb lelkiismereti megnyugvás szerint le rótta kötelességét. * * * Az emberiség legnagyobb részének fővágyódása oly emléket hagyni maga után, mely nevét messze hirdesse a**jövő nemzedéknek. A harc/ias népek fejedelmei óriási halmokat hordattak össze, hogy azok fentartsák emléküket, az egyiptomiak pyramisokat építettek, hogy hirdessék azok messze jövendőben az ö nagyságu­kat: Te csöndben munkálkodtál: Te szi-. vünkbe emeltél emlékoszlopot s az idők viharával dnczoló alkotásaid messze időre fogják hirdetni a Te nagyságodat s mi örök emlékezet és hála kifejezéséül nem tehetünk egyebet, minthogy e tanácsterem­ben helyezzük el emlékedet, hogy nemes nyílt tekinteted legyen továbbra is' szem­lélője a közügyeknek, emlékeztető példád irányítója a kózügyek elintézésének s ha példád követésére intőleg, szellemed, em­lékezeted itt lebeg közöttünk, úgy hiszem, e város a Te megkezdett utadon boldo­gulni, virágozni fog! választották meg, aki ma is a kaszinó emelkedésének egyik főtényezője és elő­mozdítója: Antal Dániel. A Társaskör 1868—69-ik évben pan­gásban volt, oly annyira, hogy alig léte­zett már, minek folytán erős mozgalom indult meg egy uj Társaskör alakítá­sára. A mozgalom már-már veszélyeztette a régi Társaskör fennállását, midőn a két egylet egyesülvén, 1870. április 10-én az uj kaszinó bizottsága elfogadta a szatmár­németi Társaskör alapszabályait és ezzel a mostani társaskörbe olvadt bele. Érdekes, hogy a Társaskörben a kártyajáték eleinte teljesen tiltva volt és csak 1839. év november 19 én mondatott ki, hogy : „Beállván a hosszú téli esték, mint­hogy némely tagok estenként magukat kártyával kívánnák mulatni, azonban ne­hogy ez által a főbb czélnak az olvasás­nak akadályul legyenek, a biliárd szoba kártyázóvá is jeleltetvén, fűtése megren­deltetik.“ A kaszinói társaságnak első helyi­sége a Weisz János, ma Antal-féle ház-1 ban volt, a honnan 1834-ben Tamásy László házába, 1836-ban a Wallon Jakab házába, i84o-ben a Weisz János uj házába „a közép emeletre költözött, oda a hol a kiálló (álltalány) van“. * 1846- évben a mai városház emele­tén volt; onnan 1851-ben a Hennel Károly házába, onnan a Hartman István, ma Tóth Sándor féle házba; innét az uj átalakulás­kor templom-utczára a Halász-féle házba, 1881. év május 1. pétiig a saját házába költözött, a melyet 1899-ben modern épü­letté emelve, teljesen újjá alakított. * 18830k év, deczember hó 3o-án ün­nepelte a Társaskör 50 éves fenállásának évfordulóját, a midőn Unger Gusztáv tar­totta az emlékbeszédet, a melyből a tár­saskör múltjára vonatkozó fenti adatokat rövid kivonatban közöljük. Hogy a Társaskör mai állapotát is ismertessük, végül fölemlítjük, hogy jelen­legi elnöke a múlt év óta Veréczy Antal táblabiró, alelnöke Antal Dániel. Könyv? tárnok Hitvani Péter, jegyző: Osváth Elemér, ügyész: Fejes István dr, fel­ügyelő: Bartha Kálmán. A választmány 20 tagból áll. Az olvasóteremben összesen hatvan­két hírlap és folyóirat áll a tagok rendel­kezésére ; a könyvtár ppdig 2800 kötetet számlál. * A társaskör újabb történetéből meg­említjük még, hogy 1895-ben megfestette Boros Bálint elnök és Antal Dániel alel- nök 25 éves szolgálata emlékéül nevezet­tek arczképeit, a melyeknek leleplezése alkalmával fényes ünnepélyt rendezett; továbbá, hogy Hérmán Mihály elnök kez­deményezésére 1899-ben emelte a mostani épületét. — NuposI — szól a kapitány szin­tén kedélyesen — ''igy6 be Fejérvári urat a szalonba! * Bögre ur nagyot mulatott a kaszinó 70 éves fennállásának megünneplésére ren­dezett banketten. Volt is aztán odahaza mit hullgatni az életepárjától. — Hadd el asszony — menti magát az öreg ur — 70 évben egyszer ilyen is megtörténhetik. $ A szombati rendkívüli közgyűlésen is­mét nem jöttek annyian össze, hogy hatá­rozatképes lett volnu. — Úgy látszik — jegyezte ineg va­laki — az óvoda-iigy alkalmából hozzá szoktak a városatyák, hogy nz első két gyűlésre nem kell felmenniök. * — A zeneiskola részére szóló gyűjtést betegyilk ? — kérdi a kiadó. — Persze, hogy be, — válaszolom én — ismét akadt'egy adakozó a famíliából. Hanem a jövő számra már egy idegent kell keriteni. Demetert, híreink. Lapunk jelen számához egy egész iv melléklet van csatolva. — A polgármester Budapesten. Pap Géza polgármester a sz.atimir—fehér- gyarmati h. é. vasút közgyűlésén való rész­vétel czéljából tegnap este Budapestre utazott. — Honvédség köréből. Bauer La­jos alezredes, ki városunkban is állomáso­zott, a kassai 9 ik honvéd ezred parancs­nokává neveztetett ki. Verebélyi Mareó Béla főh’daagy Nagykárolyból Szatmári1« helyeztetett át. — Doktorrá avatás. Gopcsa End­rét, szatmáregyhózinegyei áldozó papot, ké- pezdei tanárt, tegnap avatták bölcsészet doktorrá a kolozsvári egyetemen. — Lemondás és kinevezés. A polgármester Bartha Kálmán tisztifíi- ügyészi joggyakornoknak lemondását elfo­gadta s az ekként megüresedett helyre Ambrózy Sándor jogszigorlót nevezte ki. ..... . Kitüntetett iparos. Szép kitün­tetési érte Rosenberg Jakab helybeli bádo­gos mestert. Az országos iparegyesület mél­tányolva szakképzettségét s becsületes mun­kásságát a május 7-én tartott közgyűlésén ezüst diszéremmel tüntette ki. A diszes ok- máuyokat s az ezüst érmeket a f. hó 21-én Budapesten tartott gyűlésen Gróf Zichy Jenő az iparegyesület elnöke osztotta ki a kitüntetett iparosoknak. — Kinevezés. A kir. pénzügyigaz­gató Kugler János díjtalan gyakornokot a szinérváraljui kir. adóhivatalhoz díjas gya­kornokká nevezte ki. Felhívás adakozásra. Szives örömmel adunk helyt a dalegyesület választmánya abbéli kérel­mének, hogy az általa felállítandó zeneiskola fölszerelésére adomá­nyokat gyüjtsünk. Annyira közismeretit már sz a nemes törekvés, hogy teljes bizalommal fordulunk lapunk olvasói­hoz kérvén őket, hogy a mindnyájunk javára szolgáló czélra erejükhöz képest közrehatni szíveskedjenek. Az adomá­nyok lapunk szerkesztőségéhez czimzendők. Eddig befolyt: . ... . 50 K Újabban adakoztak: Fogarassy Sándor . . . 10 K összesen: 60 K Apróságok. A nupokban egy levelező-lapot kap­tam, a melyben a gazdasági egyesület ker­tészeti szakosztálya hiv meg az értekezletre. „Ismerve uraságodnak a kertészet iránti me­leg érdeklődését“ — mondja a meghívó. Azóta egyre tüuődöm rajta, hogy vul- jon ki árulhatott el, miután én a kertésze­tet eddigelé a legnagyobb titokban űztem. 4> Egy jókedvű rezorvista megáll a ka­pitány előtt s jelenti, hogy ő Fejérvári, ro­kona a miniszternek és üdvözletét hozott tőle a kapitány urnák is. — Szolgabirók beosztása. A fő­ispán az alispán javaslatára Bay Miklós szolgabirót a nugykárolyi járásból a szinér- váraljaiba helyezte át ós Jeszenszky Béla szolgabirót a nagykárolyi járásba osztotta be szolgálattételre. — Anyakönyvvezetöi kinevezés. A belügyminiszter vármegyénkben a bikszádi anyakönyvi kerületbe Brinda István jegy­zői írnokot anyakönyvvezetővé, Nagy Sán­dor körjegyzőt pedig anyaköuyönyvvezető- helyettessé nevezte ki. — Magyar név: Klein Károly szat- márnémetii illetőségű ugyanitteni lakos, vala­mint, nagykorú Endre és Margit, ngy szin­tén kiskorú Mária, Erzsébet, Kornélia s Ala­dár családi nevét belügyminiszteri engedély­ijei „Kis“ re változtatta. — Birtokváltozás. Az özv. Sveiczer Aladárné tasnádi birtokát megvette Beke Erzsébet 240.000 koronáért; az özv. Mugyari Károlyné petenyei birtokát pedig Donagyő Józsefné 47.700 koronáért. Az ügyleteket Pál Jáuos bonyolította le. — Az ügyvédi kamarából. A sz.-németii ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy : Dr. Szűcs Sándor sz.-németii lakos ügyvédet a 125—1903. sz. a. reá ruházott gondnoki tiszt ulól felmentette, s helyette néh. Földváry Sándor ügyvédi irodája részére Budaházy Sándor tn.-szálkái lakos ügyvédet rendelte ki. b) Bornemisza Béla ügyvédje­löltet 1903. ápr. 1-től kezdődő joghatály- lyal Dr. Hunwald Izidor f.-gyarmati lakos ügyvéd joggyukornokaképen bejegyezte, c) Dr. Köves Miklós ügyvédjelölt jogyakorlatát 1903. ápril 25-től Dr. Drágos Theophil n.- bányai lakos ügyvéd irodájában folytatja. ____ Folytatás a mellékleten. Cn Wnntu •PpqtíprpV divatáru Üzletében Szatmár Deák-tér 7. sz. jüllnflllh lüdllOlOh feltűnő olcsó árban kaphatók: 1 Ja <4 I en . <Z i JJL ;g © 0D > »O arÍ8i) íusok f de © to © ^ Ja s U _Q V 5 x « « 8) © © © CD *©

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom