Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-28 / 17. szám

így valuhára szegeidre fogunk jutni. Tetemes könnyebbülés fog beállni köz- terheink viselésében, és nem kell restelked- niink, hogy lulmugas ku műt láb inellrtt köt­jük meg » kölcsönt. Ez volt n szándéka a polgármester­nek, mikor a kölcsön átcserélését kezdemé­nyezte és ez vezérelte az eszélyes ellenzé­ket, amely nem az ő terveivel szemben, ha­nem azoknuk könnyebb keresztülvitelére lé­pett a sorompóba. Noha mindekét fél csak a kötelességet teljesítette, amiért (vnlumikor régen) nem is fogadtak el semmi elismerést, mi mégis köszönetét mondunk nekik. Mert bizony- bizony nagy érdem mnnupság a kötelesség teljesítése. V. Felhívás adakozásra. Szives örömmel adunk helyt a dalegyesület választmánya abbéli kérel­mének, hogy az általa felállítandó zeneiskola fölszerelésére adotná- nyokut gyüjtsiink. Annyira közismeretit már ez a nemes törekvés, hogy teljes bizalommal fordulunk lapunk olvasói­hoz kérvén őket, hogy a mindnyájunk javára szolgáló czélru erejükhöz képest közrehatni szíveskedjenek. Az adomá­nyok lapunk szerkesztőségéhez czimzendök. * Tisztelt Szerkesztő Ur! Óhajtva magam és mások javára, hogy a zenede mielőbb létesüljön, magam is mihamurább igyekszem csekély áldozatomat meghozni. Itt küldök liz koronát. Tisztelettel Szatmár, 1903. ápr. 28. ])r. Fodor Gyula. A jogszolgáltatás terén szer­zett tapasztalataink*) Észrevételünk van a szerzett tapasz­talatok alapján mindenekelőtt a m. kir. Curiával szemben. A legfőbb biróság a büntető perrend­tartásban amúgy is tulerösen érvényesülő formalismust oly szigorúsággal alkalmazza, hogy jóformán már el sem képzelhetünk semmiségi panaszt, a mely alakiság tekin­tetében kiállja a kir. Curiának bírálatát. Jogi közhelyre utalunk csak, a mi­dőn azt mondjuk, hogy a büntető igazság­szolgáltatásnak még sokkal inkább mint a polgárinak, czélja csak az anyagi igazsíig kiszolgáltatása lehet s hogy en­nélfogva itt fokozottabb erővel kell töre­kedni arra, hogy a nem okvetlen szüksé­ges alakiságok lehetőleg már az eljárási törvényben mellöztessenek, vagy ha már ide oly nagy mértékben felvétettek, ká­ros hatásuk legalább a gyakorlatban a törvényt alkalmazó biróság állal enyhit- tessék. Ha figyelembe vesszük, hogy a bűn­ügyeknél vagyon, tisztesség, szabad-ág és élet azok a nagy érlékek, melyekről a döntés történik: be kell látnunk, hogy c/.éljuk szerint is azon legkisebb területre kell szorítani a jogfosztó hatású alakisá­gokat, a melyet az eljárás rendjének biz­tosítása okvetlen megkíván. Sürgős orvoslást igényel ennélfogva a mai állapot, a melyben a kir. Curiához kerülő semmiségi panasz, mint jogorvos lat mondhatni teljesen értéktelen, mert a benne rejlő biztosíték kellő módon ki nem használható. Észrevételünk van a legfőbb bíró­ságnál az ügyek késedelmes intézése mi­att is. Egy évig, sokszor másfél évig is kell várakozni a félnek, mig a kir. Curiá­hoz terjesztett ügye onnan visszaérkezik. Nagyon érzékenyen érinti ez a ké­sedelem a jogkereső közönség*!!, a mely uz alsóbb bíróságok ítélkezésében már megismerte a gyors igazságszolgáltatás előnyeit s melynek u nagyfokú késedel- mezésböl nevezetes hátrányai származ­hatnak. Jól tudjuk, hogy a gyorsaság — ki­vált figyelembe véve a legfőbb biróság hivatását — csak másodrangu igazságszol­gáltatási kellék az alaposság mellett. De jól tudjuk azt is, hogy a mainál sokkal gyorsabb haladás sem vezetne odáig, a hol a mérlegelés és megfontolás szenved­ne csorbát s mert tudomásunk van arról is, hogy nem is ilyen okokból származik a nagyfokú f nnakadás, h mem a kir. Curia bírói karának túlterheltségéből s igy elégtelenségéből: nyugodtan kérjük Nagyméltóságodnt, hogy mindenre élénk *) Közérdekű részlet a szatmári ügyvédi kamara ez évi jelentéséből. Szerk. SZATMÁR ÉS VIDÉKE. figyelmét e sérelem orvoslására irányítani méltóztassék. Végső észrevételünk van még a kir. Curiával szemben a költség-megállapításra vonatkozóan. Nem szívesen észrevételezőnk e te­kintetben. Tudjuk, hogy az ügyvédi kar minden megszólalásában ismétlődő költ­ségsérelem mindig azon gyanúval hallgat- tatik meg, hogy nem valódi sérelmet pa- naszlunk, hanem egyoldalúan túlságos kedvező helyzetet akarunk teremteni. Minthogy azonban — sajnos — sé­relem mindig előfordul s minthogy tapasz­talnunk kellett, hogy a közérdekkel kar­öltve haladó magánérdekünket egyedül magunknak kell kivívnunk, mert még Nagyméltóságod is azon felfogásról tesz. tanúságot javaslatában, hogy az ügyvédi kar nem az igazságszolgáltatás lényeges szerve, hanem — hogy úgy mondjuk — egy szükséges rósz: kénytelenek vagyunk minduntalan megtenni észrevételeinket s igy ezúttal is kiemelni, hogy a kir. Curi ánál az ügyvédi munkadij megállapítása sokszor teljesen mellőztetik, legtöbbször p dig a díj a kifejtett munkássággal egy­általán nem arányban álló tulalacsony összegben állapitlatik meg. A debreczeni kir. ítélő táb­lára vonatkozóan elismeréssel emeljük ki azon előzékenységet, a melylyel a biró­ság az ügynek a büntető felebbviteli tár­gyaláson gyakorolt előadása ellen múlt évi jelentésünkben felhozott sérelmet or­vosolta. E bíróságnál is kívánni valót hagy fenn a költségmegállapitás, bár az eddigi mértékhez képest némi javulás már mu­tatkozik. E költségkérdéssel kapcsolatban itt mutatunk rá azon anomáliára, melyet már töbh Ízben szóvá tettünk, hogy mig a bűnügyben igénybe vett minden személy — a bíróságon, ügyészségen, tolmácson, szakértőkön kivül maguk a tulajdonképen c-ak polgári kötelességeket gyakorló es­küdtek és tanuk is — díjazásban része­sülnek az állam részéről, — addig a vé­dőügyvédeknek tevékenységét, idejét és munkáját mind fokozottabb mértékben veszi az állam igénybe a nélkül, hogy ezen tevékenységnek megfelelő díjazásá­ról gondoskodnék. Ezen állapot egyszerűen tarthatatlan. Ma már ott vagyunk, hogy ügyvédi ka­marai választmányi gyűléseink teendőinek legnagyobb részét a különféle ingyenes védő és pártfogó ügyvédi kirendelések képezik. Arra is volt eset, hogy még pót- magánvádló részére is kérték a pártfogó ügyvéd kirendelését s most már sommás perekben is szegényvédőket kell rendel­nünk. (Folyt, köv.) Apróságok. Közeleg az ex-lex, s ha csakugyan valósággá válik, május 1-től kezdve, a inig tartani fog, adót csak az fizet, n kinek épen kedve lesz. Nem csoda, ha az adóhátraléko­sok körében a hangulat egyre deiültebb s nagy érdeklődéssel kisérik az obstrukcziót. S A vasúton két utas kerül össze s nz egyik tnindcu áron beszédet akar kezdeni, de a másik épenséggel nem hajlandó. — Talán nem tetszik zsidónak lenni? — kérdi végre a beszédes — Bizony nem tetszik — szól rá n másik — s In nem volna muszáj, nem is lennék. * Azt mondják, hogy a hetedik pénzin­tézet is megalakult. Már el is keresztelték, Lóhere bank lesz a neve. Legnehezebben ment uz igazgatóság összeállítása, mert u legtöbb ember -valamelyik pénzintézetnél már igazgató, s igy alig lehetett tagokat kapni. De végre ez is sikerült. Mikor ezt újságolja valaki Bögre urnák, az öreg igy szólott : — No de váltóadósokat biztosan fog­nak kupni, többet is, mint keltene. * Vasárnap a két sógorral kirándultam a hegyre, bogy a közös szöllőt megtekint­sük. Megelégedéssel konstatáltuk, hogy a szüllőben még eddig az időjárás kárt nem csinált, a szüreti kilátások tehát elég jók nuk mondhatók. Csuk ez a pocsék április érne már vé­get, mert ez még bajt csinálhat I Tiemeter. HIRE i n k. Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Személyi hir. Hegedűs Sándor volt. kereskedelmi miniszter f. hó 29-én a szatmári ev. ref. fŐgymnnsium fent. tes­tületi közgyűlésére városunkba érkezik, -s mint a testület elnöke n közgyűlésen elnö­kölni fog. — A „Kölcsey-kör“ választmánya tegnap délután fél 6 órakor ülést tartott a városháza kis tanács termében. Jelen voltuk Dr. Fechtel János, Dr. Fodor Gyula, Dr. Fejes István, Dr. Böszörményi Emil, Bak- csy Gergely, Radó Bertalan, Shilc Elemér választmányi tagok. — A választmány az irodalmi szakosztály előterjesztésére elhatá­rozta, hogy Erdődön azokat a házakat, a melyikben Petőfi Sándor az alatt az idő alatt lakott, mig Erdődön tartózkodása alkal­mával a várból ki volt tiltva; a hol Bar­tók Lajos született; és a hol Lauka Gusz­táv hosszúbb ideig lakott — emléktáblával jelöli meg, emlékezetül a jövendőnek, mely bálával és büszkeséggel fog gondolni egy részt elhunyt nagyjairu — másrészt azokra u kik kegyeletes kötelességüknek tartották ezek emlékét az utókornak maradandóan fentartani. A leleplezéseket szeptember hó­napban egy Erdődön és Szatmáron tartandó országos ünnepély keretében tartja meg, me­lyet n Petőfi társaság, a nagykárolyi Köl­csey társulattal szövetkezve rendez. Egyelőre szükebb bizottság küldetett ki, a mely uz előkészületekről gondoskodik és a nagykö­zönséghez különösen a Kölcsey vármegyé jéhez valamint a testvér irodalmi társula­tokhoz szóló felhívását az ünnepély fényessé tétele végett nem sokára kibocsájtja. s.— — A Dalegyesület választmánya az ev. ref. főgimnázium tanácstermében április 24-én, este 5 órakor dr. Vajay Imre elnök vezetése alatt ülést tartott, melynek tárgyát a felállítandó zeneiskola ügye képezte. El­nök jelentette, hogy a zeneiskola czéljaira a takarékpénztár 100 koronát adományozott s évi rendes segélyt helyezett kilátásba; a termény- és hitelbank szintén 100 koronát, amely összeget esetleg emelni fogja; a nép­bank most 50 koronát, újévkor ugyanany- nyit és évi segélyt Ígért; a vármegyei ta­karékpénztár most 100 koronát s kilencz éven át évi 50—50 koronát; a kereskedelmi és iparbunk 100 koronát és szintén évi se­gélyt nyújt. A választmány ezen adományo­kat hálás köszönettel vette tudomásul. A zeneiskola ügyeinek fejlesztésére a választ­mány állandó bizottságot küldött ki, mely­nek tagjai dr. Vujuy Imre elnök, Sándor Venczel titkár, dr. Tanódi Márton és Mar­kos Imre vál. tagok. Ez a bizottság minden pénteken, d. u. 5 órakor ülést, tart. Dr. Tanódi Márton bejelenti, hogy ez évi üdülő idejét a zeneiskola ügyeinek fogja szentelni, felkeresi tanulmányozás czéljából a fővárost, Szabadkát, Szegedet, Debreczent s általában mindama városokat, melyekben zeneiskolák vannak s utjának eredményéről annak ide­jén megteszi előterjesztését. Kimondta a választmány, hogy adományokért és tag- •gyüjtés czéljából körlevélben a vármegye összes bizottsági tagjait és erre alkalmas urait meg fogja keresni. Az erre vonatkozó előmunkálattal Ferenczy János vál. tagot bizta meg. Elhatározta a választmány, hogy a zeneiskola fentartása költségeire államse­gélyt is fog kérelmezni. Dr. Vajay Imre elnök előadja, hogy az iskola berendezési czéljaira, ismert zenei erők bevonásával két estélyt fog rendezni, egyet mostanában, egyet pedig a tanév elején, amidőn ez a zeneiskola is megnyílik. Fel fogja kérni a választmány az összes helybeli lapok szer­kesztőségeit, hogy az iskola létesítése végett adományok gyűjtésére nyissák meg hasáb­jaikat s általában a jó ügy érdekében in­dítsanak hathatós mozgalmat. Komoly meg­fontolás tárgyává tette végül a választmány u lugdijhátralékok dolgát s megnyugtatja a dalegyesület pártoló közönségét, bogy a dijuk behajtása körül oly zavarok, minők az átmeneti ujubb időszakban felmerültek, többé előfordulni nem fognak. — Dalestély. A szatmárnémeti dal­egyesület 1903. évi május 2-án szombaton a Társaskör termeiben tagjai részére dales­télyt rendez, melyre Szatmár város és vi­déke nagyérdemű közönségét tisztelettel meghívja uz elnökség. Műsor: 1. Erdei dal; férfikar Vollunauntól. 2. Eredeti népdalok; férfikarra Lányi Ernőtől. 3. Bordal Palotásitól; férfikarra Zieglertől. 4. Honfidul; férfikar Gaál Ferencitől. 5, Eredeti népdalok; férfikarra Kos- sovitstól. 6. O ss ián; ferfikur, baryton solóval Besclinittől. A dalegyesület tiszte­letbeli, alapító, pártoló és működő tagjai és családja részére szines meghívók bocsáttat­tak ki, .melyek belépti jegyül szolgálnak. Nem tagok számára belépődíj személyenként 2 koron*. A dalestély kezdete fél 8 órakor. — Kisorsolt esküdtek. Az 1903. évi május hó 18-án kezdődő ülésszakra dr. Rótli Ferencz kir. törvényszéki elnök, Köl­csey János és dr. Matolay Gábor törvény- széki birák, dr. Joanovits Ernő aljegyző, Dénes Lajos kir. ügyész és Korányi Jáno- ügyvédi kamarai elnök jelenlétében a kö­vetkezők sorsoltattuk ki esküdti kötelessé­gek teljesítésére. Rendes esküdtek: Müller József birtokos, Nugy-Károly. Hirj.pt Sándor fésűs, Szatmár. Markovics Benő ügy­véd, Szatmár. Dr. Böszörményi Emil ügy­véd, Szatmár. Féiegyhá/.i Pál gazdálkodó, Szatmár. Gyeivé Károly birtokos, Porosaim«. Fried Dezső földbérlő, Kis-Szekeres, Kacsó * Lajos ügyvéd. Fehérgyarmat. Pászkeez Mór kereskedő, Szatmár. Pongrácz György ház- tulajdonos Szatmáron. Dr. Sereghy Béla ügyvéd, M.-Szalka. Bakos Ferencz háztulaj­donos, Szatmár. Tankóczi Károly csizmadia, Szatmár. Győrfi József kereskedő, Nagyká­roly. Steinrich György földmives, Fény, Nugy Gáspár háztulajdonos, Szatmár. Jakó Endre földbirtokos, Bttiz. Kallós Pál ügy­véd, Nagy-Károly. Muyer Salamon ügynök, Szatmár. Ceerni József bérlő, Hirip. Gróf Teleky László nagyb. Ilosszufnlu. Maróthy Sándor birtokos, Gucsály. Mónus József csizmadia, Szatmár. Kádár János háztulaj­donos, Szatmár. Kőhalmi Gyula borbély, Szatmár. Nagy Károly háztulajdonos, Szat­már. Galeczki Ignácz mulomtulajd., Szatmár. Fényes Béla földbirtokos, Sz.-Váralja. Po- lyánezky Miklós betegseg. pénztárnok, Szat­már. Ferenczi Zoltán keresk. Nagy-Károly. Pótesküdtek: Oestereicher Tóbiás üveg- kereskedő. Szabó Károly csizmadia. Suba József csizmadia. Rosenberg Soma termény- kereskedő. Lévay József mészáros. Kurta Mihály gazdálkodó. Lnt'ich Róbert kályhás. Kovács Elek czipész. Knmka Alajos pék. Lauf József szobafestő, valamennyien szat­mári lakosok. — Kirendelés. Az igazságügyi mi­niszter a szatmári kir. törvényszék terüle­tén vizsgáló biróul Morvay Károly kir. tör­vényszéki bírót rendelte ki. — Változás a bírói karban. A helybeli kir. törvényszék bírói karában lé- nyegcs változás történt. Őfelsége a király a nem rég’ elhalálozott Toperczer Kálmán tszéki bíró helyére Hunyor Ödön debre­czeni Ítélőtáblái tanácsjegyző, ulbirót ne­vezte ki. A Székelyudvarhelyre kinevezett dr. Székely Józsof helye pedig akként töl­tetett be, hogy Őfelsége Medveczky Emil hajduszoboszlói járásbirósági elbírónak a helybeli kir. j irásbirósághoz leendő áthelye« zését megengedte. — Kinevezés. Gróf Appouyi Albert, a képviselőhöz elnöke Szűcs Gyula eddigi helyettes terembiztost terembiztossá ne­vezte ki. A mcgérdemlett előléptetéshez gratulálunk, s kiváltjuk, hogy a mi derék Putrink mihamarább ismét uvanzsérozzon. — Választás. A városi villamossági üzemvezetői állásra beérkezett pályázati kérvények f. évi április hó 20-án vétettek u villamvilágitási bizottság által tárgyulás alá, ez alapon a várositanács e hó 21-én tar­tott ülésében az állást betöltötte és arra Tei- bert Józsefet, a békésvármegyei villamos részvénytársaság gyulai üzletvezetőségénél alkalmazott főszerelőt és főgépészt válasz­totta meg. — Búcsúszó. Szatmárró! való eltávo­zásom alkalmával mindazon jó barátai mik és ismerőseimnek, kiktől személyesen búcsút nem vehettem, ezúton mondok Isten hozzá- dot s kérem tartsanak meg szives emlékük­ben a messze távolban is. Szmolén István főgépész. — Szinielőadás. A szatmári áll. isk. tanítótestület a szegény tanulókat fel­ruházó „Halász alap“ javára. A szat­mári városi színházban 1903. évi április bó 28-án este fel 8 órakor jótékonyczélu előa­dást rendez a következő műsorral: 1. Dia­lóg. Két jelenet. 1 rész Vallomás. Irta: Gyulai Farkas. Személyek: Török Ist­ván ügyvéd-jelölt Krüzselyi Barna ur. Tanít Jolán Kótay Mariska k. a. 2. Vonós ué-gyes. Előadják: Dr. Havas Miklós, Ferencz Ágos­ton, Veres Lajos és Lukácsi Mátyás urak. 3. Dialog 2-ik része Mézeshetek után. Sze­mélyek: Török Istváu ügyvéd Krüzselyi Barna ur. Tardi Jolán Kótay Mariska k. a. 4. Magyar íáucz. Szavalat. Irta: Oláh G. Előadja: Kanizsay Imre főgytnn. tanuló. Körmagyar, tánczolják : Máudi Ilonka, Ko­vács Margitka, Hájtájer Mariska, Király Lenke, Balogh Etelka, Dörner Hedvig, Ko­vács Anna, Tar E'zn, Nagy Juliska, Kiss Ella, Jéger Rózsi felsőbb leány isk. növen­dékek; Nagy József, Dómján István, Nagy Ferencz, Gönczi Béla, Hajdú Károly, Dem- jéu Pista, Hértnán Dezső, Biki Andor, Szer-' dahelyi László, Erdélyi Díván, Tomcsa Ernő és Kanizsay Imre főgyinn. tanulók. A tánezot bünnitotta: Z dinger Adolf hely­beli táneztanitó; a zenét Oláh Feri zenekara szolgáltatja. 5. A nvolezadik pont. Vígjáték 1 f *lv. Mu rger után Szerdahelyitől. Szemé­lyek: Dubriel nyug. tengerész kapitány Dr. Lénárd István ur. Smtenis Julia uno- kahuga fiatal özvegy Hértnán Margit k. a. Gerard Raoul (Domay Győző ur. Róza szo- baleány Kőrösmezei Ella k. a. Történik Parisban. 6. Tréfás élőkép énekkel, zenével és tánczczal 8 szakaszban. 1. sz. Az első magyar főző iskola növendékeinek megnyitó éneke. Növendékek: Hajdú Erzsiké, Scher- ling Erzsiké, Pásztor Katinka, Einhorn Irén, Zellinger Ilona, Kalocsai Irén, Sár­kány Margit, Oláh Erzsiké, Cserepes Róza, Szabó Róza, Portgrácz Erzsiké, Haeffner Eszter, Czégényi Irén, Fülöp Juliska, 1L- lázM Mariska, Urbantsek Lenke, Kovács Mariska, Kis Juliska, Bírta l'ona, \Wisz Jolán, Szabó Juliska, Kovács Juliska, Tlmr- ner Czella, Ketney Anna, I) dtrec/éni Mar­Folytatás a mellékleten.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom