Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-10 / 10. szám

SZATMlR ÉS VIDÉKE. Színház. Monna Vanna. Bátosi Endrének, a színtársulat egyik legszorgalmsabb tagjának jutalomjátékául Monna Vannát Maeterlincknek világhírű, a fővárosban szenzácziós sikert aratott drámáját adták. Érthető volt tehát a kö­zönség nagy érdeklődése, mely a hírhedt darabbal s annak előadásával szemben nyilvánult. Nálunk teljesen az újság ingeré­vel hatott, nagy sikere azonban amit bemu­tatásával el nem értek, mert Monna Vannából csupán káprázatosán csillogó művészi formát tanulhat az ember, a ki gondolkodni szeret s a ki nem fárasztónak, hanem klasszi­kusan egyszerűen találja a párjelenetek szélesebb mederben való alkalmazását, de művészi igazságot, valóságos, természetes szint sohasem fog tanulni belőle. A Monna Vannából csak hazugságot tanulhatunk. Nem a Prinzivalle eszményi szerelméről szólók, a mi az emberi szív romantikájá­nak kék virágaival, egy harmatos hajnal fukadásakor, egyszerre borult virágzásba. Ilyen szerelem létezését tagadhatják so­kan, de bizonyára vannak, akik legalább egyszer életükben szerettek igy is. És mondjuk, hogy hazugság. De szép hazug­ság, az álmodó, az anyagiságot levetkező emberi lélek hazugsága. Ha pedig a mű­vész hazudik, hazudjon szebbet, mint a valóság és soha sem rútabbat. A nyers természetes anyagot csinálja művész lei­kével, mint a gyémántot szokták, de a sárt, a szennyet ne hazudja sölétebbnek, undorítóbbnak, mint a milyen. A művész­nek alkotásainál mindazt a mit a való életből vesz, a szivén, lelkének oltártüzén kell felolvasztania. És ha nemesebbül érezhet mint az átlagemberek, soha se érezzen azoknál nemtelenebbül. A Maeterlinck emberei nemi külömb- ségek nélkül mind hazudnak. Az első felvonásban egy félórán át bölcselkednek, éreznek, tesznek, vesznek, úgy, amint az örök ember soha sem érez, gondolkodik, és soha sem tesz. Kolonna, a férj nem érzi s nem teszi azt nejének meggátolható meggyalázása előtt, amit Bánk érez és tesz a megváltozhatlan gyalázat után. Az apja pedig a világ legundorabb keritője lenne, ha ugyan ilyen kerítő emberbőrbe bújva szabadon járkálhatna közöttünk. Monna Vanna szintén beteg alak, aki épen ellenkezőjét teszi annak, a mit az örök nő tenni szokott. Az örök nő aki szerelemből mindent feláldoz, de szerelem nélkül, legfeljebb bosszúból, szerelemfél­tésből hoz áldozatot, a mi egyebekben megint csak szivének nagy szerelme ro­vására irható. És ilyen emberek tanítanak minket a művészetre, az igazságra, akkor mikor a néző téren egyetlen ember sincs, aki az ő kétségbeesett helyzetükben 18, hegedűtanárnak pedig hetenként 6 órán át. Az iskola adminisztratív teendőit egy harmadik tanár végezné, aki ezen kívül tanítaná a műéneket (magánéneket) heti 3 órában, a delegyesület énekkarát ugyan­annyi időn át, és a zeneelméletet heti 2 órában. A c/.imbalom és fuvóhangszerek ok­tatására a szükséghez képest segédtanerők volnának alkalmazandók, mig az elébb em­lített tanszakok ellátására rendes tanárok neveztetnének ki. Hangsúlyozni kívánom itt abéli sze­rény véleményemet, hogy iskolánk helyes megindulása, egészséges fejlődése és kívá­natos jó hírneve legfőképpen a benne nyert oktatás minőségével, ez viszont kizá­rólag az alkalmazott tanerők művészi és didaktikai képességével áll ván egyenes arányban: ez okból a tanárok megválasz­tásában a legnagyobb gondossággal és kő rültekintéssel kell majd eljárni. Szüksége lesz a zeneiskolának olyan helyiségre, ahol két nagy szoba és egy kisebb fogadja be, — az előbbi kettő a tanulókat, az utóbbi pedig a titkári hivatalt. Gondoskodni kell továbbá e helyisé­gek fűtéséről és világításáról, amihez, va­lamint az iskolánál ellátandó egyéb apró szolgálatok teljesítéséhez egy szolga foga­dandó fel. Végül föl kell szerelni az iskolát két jó zongorával, esetleg néhány darab vonós és egyéb hangszerrel. E szükségletek kielégítése pedig a kö­vetkező összegeket igényelné: 1. Tanárok évi fizetése 2000 frt. 2. Lakásbér 300 frt. 3. Fűtés és világítás 250 frt. 4. Szolga fizetése 120 Irt. 5. Apró kiadások 100 frt. 2770 frt. Minthogy a dalegyesület a zeneiskola felállításával a saját működését ezével egye­sítené, a maga szükségletei is itt veendők fel, évenkint 130 frt. így a dalegyesület évi szükséglete összesen 2900 frt. ugyan úgy tudna érezni, mint ők. Magá­val a darab szövegével nem foglalkozunk, ki az iránt érdeklődött, bizonyára ott volt az előadáson. Az előadásról hízelgőén egyáltalán nem nyilatkozhatunk. A jutal­mazott túlságos deklamálásával szinte bántólag hatott idegeinkre. Bár elismer­jük azt is, hogy voltak sikerült jelenetei. Holéczy a czimszerepben hatalmas drámai erővel alakított, méltán számíthatja e sze­replését a legsikerültebbek közzé. Igen jó volt Szentes (Colona). A többiek játéka a középszerűségen felül nem emelkedett. Casanova. A közönség élénk érdeklődése melleit vonult be a Népszínházba, nagy sikert aratott „Casanova“, Barna—Faragó uj operettje. A darab előadásán meglátszott, hogy arra nagy gonddal készült a tár­sulat, kár, hogy a külső kiállítás, nem a legszerencsésebben volt rendezve, pedig a csinos kiválltás nagyon érthetővé teszi a fő­városban elért nagy sikert. A darab szövege igen mulattató. Cassanova, a híres nőcsábitó a pokolba jut s itt mint elgyötört, öreg­ember előtt megjelennek áldozatai, a szép asszonyok és leányok s büntetése, hogy őket folyton maga előtt kell látnia. A darab technikai beosztása élénken emlé­keztet Hoffman meséire. A mi a darab ze­nei részét illeti gyönyörű, szebbnél-szebb melódiák csengnek füleinkbe, ezt azonban nem a szerzők érdemeinek tudjuk be, ha­nem annak az ügyes copirozásnak, melyet a Varázsgyürü, Orpheus s egyébb ismert operettekből már rég’ ismerünk. Különö­sen gyönyörű zenes/.ám a hires liba ro- máncz, mely gyöngye a darabnak. Az előadás jó volt. Lónyai Piroskának ismét hálás szerepe volt s rendkívül ügyes já­tékával, s ez estén meglepő szépen csen­gő énekével egyaránt hódított. Igen jó volt Szentes, Ferenczi a czimszerepben, az ő érdemük, hogy a darabnak ily zajos és szép sikere volt. Apróságok. Pumpfi urat arra kérte fel valaki, hogy magyarázza meg neki alaposan, mint kell érteni a készpénz fizetés felvé­telt, a miről a lapok annyit írnak, és mi összefüggése van annak az arany valutával. — Barátom — szólt ő ünnepélyesen hogy ön ezt tökéletesen megértse, ah­hoz feltétlenül szükséges, hogy nekem 20 koronát kölcsön adjon, mert csak igy tudom a dolgot példával illusztrálni. * Vasárnap két úri ember azon vitat­kozott, hogy márczius 19-dike csütörtökre vagy szerdára esik-e. — Hát fogadjunk — szól a szerdát * 1 2 3 4 Erre fedezetül szolgálna: 1. A dalegyesület tőkéjének °/0*a 500 frf­2. 2őo pártoló tag évi dija 4 írtjával 1000 frt. 3. 3o növendék tandija 3 írtjával 900 frt. 4. Városi segély 500 frt. 2900 frt. Engedje meg a t. választmány, hogy a költségvetésnek úgy kiadási, mint bevé­telei tekintetében néhány felvilágosító ész­revétellel szolgáljak. A kiadásoknál mint első tétel előirá­nyozva van tanárok fizetésére évi 2000 frt. Ez az összeg akként osztanék meg, hogy az ének és összhangzattan (zeneelmélet) tanára, akinek mint ilyennek (kivált kez­detben) kevés dolga lesz ugyan, de mert egyúttal a dalegyesületnek karmestere is lesz és az intézet adminisztrátiv teendőit is végzi, évi törzsfizetésül 600 irtot irá­nyoztam elő a részére. Ugyanennyi van előirányozva egy zongoratanárnak, aki ezért hetenkint 12 órát köteles adni, amennyi idő alatt .Ötös csoportokra osztva 20 növendéket képes a zongorában oktatni. Ha ennél több növendék jelentkezik, amikor aztán a zongoratanár természetesen több órát ad, e munkája a javadalmazását az említett számon felül beiratkozó növen­dékek tandijjában találja a fedezetét. Ez áll a hegedűtanárra nézve is, aki- nak a törzsfizetését évi 800 írtban azért kell előirányozni, mert e tanszakban tud­valevőleg sokkal kevesebb a képzett jó ta­nár, mint a zongoraszakban, továbbá, mert ilyen tanárt idegenből kell idetelepitenünk, s igy a megélhetéséről gondoskodni, amig ismeretsége révén később magánórákból is tehet szert mellékjövedelemre; holott az elébb felsorolt két tanszakra előreláthatólag helyi erők is fognak intézetünknél tanáro­kul jelentkezni. Megjegyzem, hogy az itt tervbe vett három tanár több éven át elegendő lesz az intézet szükségleteit a tanítás terén ellátni, és ha a tanerők szaporítása válik majd szükségessé, ez nem ró uj terheket az ala­pitó egyesületre, mert az intézet föllendü­lését jelentvén, a fölszaporodott növendékek­állitó — akármibe. Ha nem szerdára esik, kiadom magamról írásban, hogy szamár vagyok. S ön mit ajánl fel ? — Én ? — felel rá a másik. — No hát azt az okmányt én is aláírom. * Szalma özvegy lévén törtem a feje­met, mivel lepjem meg az asszonyt, mire hazajön. És kisütöttem. Szombaton este nem mentem el az Ezresbe. Hanem ez már akkora meglepetés, hogy szinte magam is kezdem nem hinni. * Újságolja a Kölcsey-kör egyik ve­zető embere, hogy a Kölcsey szobor kerí­tésére egy nagyobb adomány érkezett. — Ne örvendj rajta, mert hátha az illető visszavonja. — Hja, csakhogy ez már a kezünk­ben van. * Végre meg van az uj főkapitány is. A főispán a mi fijunkat nevezte ki. Bizo­nyosan úgy okoskodott, hogy a múlt al­kalommal idegenből hozott főkapitányt, és nem sikerült, jó lesz tehát megpróbálni most már a honi ipart, hátha ez jobban beválik. A mi hogy úgy is legyen, mindnyá­jan óhajtjuk. Tíemeter. HÍREINK. Lapunk jelen számához egy fél- iv melléklet van csatolva. — Az uj belső titkos tanácsosok Meszlényi Gyula szatmári s Firczák Gyula munkácsi püspök f. hó 5 én tették le őfel­sége kezeibe a belső titkos tanácsosi esküt. Az eskütételnél Széli Kálmán miniszterel­nök volt jelen. Őfelsége az uj titkos taná­csosokat megelőzőleg nudenczián fogadta. — Meszlényi püspök válasza. Egyházmegyénk püspöke a következő leve­let intézte Gellért Endre polgármesterhez : Tek. Polgármester Ur! Belső titkos taná­csossá történt legkegyelmesebb kinevezteté- sem alkalmából a Nagybáuya város tanácsa nevében tolmácsolt jóki vénátokért fogadja Tek. Polgármester ur és közöse, kérem, a városi tanács érdemes tagjaival is hálás kö- szönetemet. A kitüntetésem feletti örömnek eme tisztelő kifejezése még közelebb hozta s: ivemhez Nagybánya városát, melynek jó­léte és fejlődése iránt eddig is meleg ér­deklődéssel viseltettem, ismét örömmel fo­gom látni ezentúl is e szép városnak jólét­ben való előhaladását, u mit szívből kívá­nok. Szutmár, 1903. Meszlényi szatmári püspök. — A közigazgatási bizottság tegnap d. e. 10 órakor tartotta ülését Pap Géza polgármester elnöklete mellett. Jelen voltak: Kőrösmezey Antal főjegyző, dr. Va­nek (esetleg fölemelendő) tandijjából a föl­merülő költségtöbblet könnyen fedez­hető lesz. A kiadások má-odik tétele uz iskola helyiségének a bérleté. Két nagyobb és egy kisebb szobából álló lakosztály a város központjában ugyan, de nem fő- vagy nagyon forgalmas u czá- jában az előirányzott összegen alól is kap­ható lesz. Úgyszintén bőven kitelik a fűtés és világítás a fölvett 250 írtból. Egy szolga javadalmazása, aki csak néhány órán át lesz elfoglalva, 120 forint­tal a helyi viszonyoknak megfeleően van előirányozva; az apró kiadásokra fölvett 100 frt. nem igényel bővebb magyaráza­tot; végül a dalegyesület 130 frtnyi szük­ségletét az egyesület elnökétől ez irány­ban beszerzett értesülésem alapján állítot­tam be. Fedezetül egész reálisan lehet előirá­nyozni valamennyi tételt. Nevezetesen: biztos ?z egyesület 12.000 frt. tőkéjének évi 500 frt. kamat­jövedelme. Kétségtelen, hogy az egyesület pártoló tagjainak a száma nem fog csök­kenni, ha e műpártolók tudják, hogy járu­lékaikkal városunk kultúrájának egy hatal más tényezőjét támogatják; sőt joggal számíthatni arra, hogy ez okból egy kis agitáczióval a pártoló tagok számát jelen­tékenyen meg lehet szaporítani. A tandijjakból 900 frtot iráuyoztam elő, vagyis 30 fizető növendék után havi 3 frtot, noha fönnebb a szükségleteknél negyven növendék jelentkezését tételez­tem fel. Megjegyzem, hogy a 3 frt tandíj olyan alacsony, hogy tudtommal az ország­ban majdnem mindenütt nagyobb tandijat fizetnek hasonló intézetekben. A városi segély czimén a bevételekbe fölvett ötszáz forint jelenleg még nincs ugyan biztosítva. De eltekintve attól, hogy annak megszavazását remélni alapos okunk van, az intézet megnyitását c-ak e remé­nyünknek teljesedése után eszközöljük, s igy- a tétel további megokolásának szük­sége nem forog fenn. jay Károly tiszti főügyész, dr. Jéger Kál­mán főorvos, Békéssy Géza árvaszéki taná­csos, Ferencz Ágoston tanácsjegyző, Kováts Béla kir. tanfelügyelő, Kacsó Károly kir.fő­mérnök, Dénes Lajos kir. ügyész, Barthos Zsigmond h. pénzügyigazgató és Antal Dá­niel, Korányi János, Jákó Mihály, Jákó Sándor, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Tanó- dy Márton, dr. Fejes István, dr. Kelemen Samu, dr. Kölcsey Ferencz bizottsági ta­gok. A tárgysorozatból megemlitj k u fő­orvos jelentését, mely szerint az elmúlt hó­napban az egészségi viszonyok ismét rosszab­bodtak, meunyiben a kanyaró járványszerii- leg fellépett s e miatt f. hó 19-ig az elemi iskolák bezárattak. Volt különben az elmúlt hóban 40 heveny fertőző betegség, és pedig ka­nyaró 30, vörheny 7, difteritisz 1 és hasi bagy- máz 2smeghult közülök összesen 3. Az iskolák államosítása ellen a tiszántúli er. ref. egy házkerület állást foglalt s kérvényt adottba a közoktatásügyi miniszterhez a felekezeti iskolák visszaállítása iránt. Ezt a kérvényt a miniszter leküldte nyilatkozás végett a közigazgatási bizottsághoz, a mely is a kir. tanfelügyelő által előterjesztett és az egy­házkerület beadványában foglaltakat minden pontjában megezáfoló feliratot egyhangulug elfogadta. Az ülés 11 órakor véget ért. — Ki nevezés. Mint megbízható helyről értesiilüuk, a főkapitányi állás be­töltetett, mennyiben a főispán Tankóczi Gyula h. főkapitányt végleg kinevezte. Az uj főkapitány fiatal, munkabíró és a hiva­talával járó Ügyeket alaposun ismerő em­ber, a ki a város szolgálatában szerezte ta­pasztalatait, s a kinek még az a nagy előnye is van,, hogy nemcsak a viszonyokat, de az embereket is kellően ismeri. Tőle függ egészen, hogy a város benne egy olyan főkapitányt nyerjen, a milyenre szüksége vau. H a szigorú kötelességtudást megfelelő ambiczióval egyesit magában, nemcsak a jelennek, de a jövőnek is öröme lesz az ő kinevezésében. — Grünwald Béla festőművész és neje Tunisbóf, hol mintegy három hetet töltöttek a hires ethnogrufus: Biró Lajos társaságában, rövid tartózkodásra még Messinábu utaztak s onnan a napokban érkeztek haza szerencsésen. A kiváló festő­művész afrikai útjáról s/.áinos érdekes vázla­tot s több befejezett képet hozott haza, melyeket most Budapesten sokszorosítanak. — Eljegyzés. Csömör Elemér ka­taszteri mérnöksegéd f. hó 8-án tartotta el­jegyzését Szarka Irén kisasszonynyal, Pap Gyula helybeli kir. állampénztári pénztár­nok s Tamuskó Francziska úrasszony ked­ves és művelt leányával. — Esküvő. Tárnok József, Kecske­mét város mérnöke, vasárnap vezette oltár­hoz Diósi Olga kisasszonyt, Diósi Adolf dr. csengeri járásorvos kedves leányát Buda­pesten. ______Folytatás a mellékleten. —— —————————w———— Hangszerek beszerzésére az intézet­nek hozzávetőleg 1500 forintra lesz szük­sége, még pedig két zongorára körülbelül 1000 frt, kisebb hangszerekre pedig (ami- nők egy harmonium, nehány hegedű stb) 500 frt. Ez az összeg társadalmi utón gyűjté­sekből, külön e c/élra rendezendő néhány nyilvános előadásból, esetleg, a kormánytól nyerhető segélyből lesz fedezhető. Minthogy pedig a hangszerek beszer­zése tán elébb válik szükségessé, mint amikor a fedezete együtt lesz, a dalegye­sület alaptőkéjéből mint kamatos kölcsönt vehetnők át a hiány/ó összeget, s törlesz- tenők olyan időrendben, ahogy a nevezett forrásokból a pénz (ha hosszabb idő alatt is) befolyna. Számításom reá'is volta mellett szól a körülmény, hogy a költségvetésbe nem iktattam be állami segély czimén semmit, jóllehet kétségtelennek tartom, hogy a megfelelően erélyes eljárás mellett múlha­tatlanul sikerülnünk fog nehány száz fo­rintnyi ájlami segélyt kieszközölnünk olyan feladat megoldásához, amely különben az állam kedvezőbb anyagi helyzete mellett egészen az ő körébe tartoznék. Erős ez a hitem azért is, mert tu­dom, hogy az áHam a mienkhez hasonló intézetek legnagyobb részét tényleg segé­lyezi anyagilag kisebb-nagyobb össze­gekkel. Midőn még megemlítem, hogy a vé­leményezés czéljából kezemhez juttatott ügyrend-tervezetet a jelen előterjesztésem­ben befektetett alapelvek szerint javaslom módosítani, végzem előadásomat. Melegen köszönöm a belém helye­zett megtisztelő bizalmat, és mélyen át­hatva az ügy magasztosságától meg kivá­lóan nagy horderejétől kérve-kérem a mé­lyen tisztelt választmányt, hogy kicsinyes akadályoktól vissza nem rettenve lelkes buzgalommal vezesse diadalra a felkarolt és hosszú időn át nagy szeretettel istápolt áldásos eszméjét I . . ... (Vége.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom