Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-03 / 44. szám

Melléklet az 1903. évi 44. számhoz. SZATMAR ES VIDÉKÉ. — A Bodnár esalád gyásza. Súlyos csapással látogatta meg újra Boduár György 1 tanfelügyelő csuládját az Ur bölcsessége melynek enyhítésére kevés a vigasz 1 gyó­gyítására nincs más rag mint — talán — az idő. Alig két hete, hogy forrón szeretet kis fiokat, Kálmánkát eltemették, a 4 éves kis Pistuka is u vörheny áldozata lett. Beszédes kis ajakéról oly édesen ömlött a szó s vidám kaczagúsu a kimondhatatlan boldogság me­legével tölté be a ház minden zugát. Még alig pár napja, hogy féltő szeretettel simult kis testvérkéihez s most már báuatos sze­mekkel tekint le reájok a felhő rcsen át. Hiábu - viraszlott betegágyánál a tudományé a szeretet, köny és imádság hiába vívta két­ségbeesett tusáját az örök enyészettel, meg­halt, kiszenvedett. A közönség uagy és iguz részvéttel van uz érzékenyen sújtott úri család iránt. A kis halott elköltözéséről a következő gyászjelentést adta ki a lesújtott család. Bodnár György és neje Mát'bé Gizella mint szülők, gyermekeik Gizella és György, valamint az összes rokonság nevében is a mélyen megszomorodott szív fájdalmával, de Isten szent"akuratában való keresztény meg­nyugvással tudatjuk, hogy forrón szeretett kis fiunk, illetőleg testvér Pistuka október hó 30-án délután 1 és 3/* órakor erejét meg­haladó szenvedések után, négy éves korában menybe szállott, követvén az angyalok tár­saságában kis bátyját, Kálmánkát, ki csak imint költözött el tőlünk. A feledhetlen kis ártatlannak földi részét okt. hó 31-én délu­tán x/j 4 órakor, a rk. egyház szertartásai szerint, Kinizsi-uicza 24. számú háztól, a hi- dontuli sirkertbe fogjuk nyugalomra helyezni. Szatinár, 1903. okt. 30. Istennek angyalai, kérjétek a jó Istent itt maradt kedves szü­léitekért és testvéreitekért! — Pap Zoltán kegyelete. Pap Zoltán dr. országgyűlési képviselő megható kegyelettel áldozott Deák Kálmán emléké­nek. Vieszautuzóban Aranyos Medgyesről, hol édes atyja sírját koszoruzta meg, vasár­nap kiszállott városunkban s részvét látoga­tást tett Deák Kálmán özvegyénél s leg­bensőbb barátja sírjára kegyelete jeléül gyö­nyörű koszorút helyezett. Pap Zoltán dr. még vasárnajp este visszautazott Budapestre. — A jótékony nőegylet táncz- mulatsága. A jótékony nőegylet e hó 21-éu szombaton este a Társaskör összes termében haDgversenynyel egybekötött táncz- mulatságot rendez. A fényesnek ígérkező mulatságra az előkészületek már javábau folynak. A mulatságnak minden bizonynyal kedves epizódja lesz a t o m B o 1 a j u t é k, melyre a uyeveménytárgyakat önkénytes udo- 1 mányok utján gyűjtik a serény rendezők és a siker érdekében buzgólkodó hölgyek. —" A hangverseny műsora igen érdekes és vonzó lesz s így — mivel a jótékony nő­egyesület humánus működését a közönség mindig áldozatkészséggel pártolta — remél­hető, hogy a tervbe vett mulatságnak nem­csak erkölcsi, de anyagi sikere is számba- vehető lesz. A mulatságon a Nőegylet szo­kásos tánczestélyeinek egyszerűsége és házias jellege ezúttal is meglesz őrizve. — Papp Lajos áthelyezése nagy forrongást idézett elő a gör. kath. hívők körében. Vasárnap, a szamosujvári g. k. püspöknek a városhoz intézett leirata foly­tán, megszűnt Szatmáron Pupp Lajos lel- készi működése. Délelőtt 9 órakor tartotta volna első miséjét a g. k. templomban a lelkészi teendők ideiglenes vezetésével meg- bízott Anderkó László udvarii g. k. lelkész. Papp Lajos hivei azonban nem engedték be u templomba s a templom kulcsát elrej­tették. Zavargás a templom előtt, hol egész nap százakra menő tömeg álldogált, nem történt s igy íendő'ri assistencziára sem volt szükség. Papp Lajos hivei részéről kül­döttség járt az elmúlt héten S/amosujváron, utjok azonban nem járt sikerr I, mivel Szabó János püspök nem hajlaudó megvál­toztatni a szentszék Ítéletét. Tegnap este külömben Pupp Lajos egyházi' funkciót vég­zett. Tegnapelőtt elhunyt Csohányué major­beli asszonynak az volt utolsó kivánságu, hogy Papp Lajos temesse el. Papp Lajos sürgönyiteg folyamodott a szamosujvári püs pök löz, hogy a temetési szertartást szemé­lyesen végezze. A püspöki hely nők Demjáu Titusz s.-lelkész közreműködése mellett az engedélyt megadta. Papp Lajosnak a teme­tési szertartáson való személyes jelenléte azt a látszatot keltette a közönség körében, hogy Papp Lajost püspöke visszahelyezte Szat- márru. — Papp Lajos g. k. lelkész még mindig Szatmáron időzik s nem akarja uj állomáshelyét elfoglalni. Fizetését tudvale­vőleg a tanács a püspöki leirat értelmében november 1-vel beszüntette — Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter Kriegler Miksa vasutigazgató, budapesti lakosnak a tervezett nugysomkut—magyarláposi kes­keny vágány u vonalhoz Magyarláposon csat- lukozólag Olábhipos, Rákosfalva, Batira, 9tudok, Váncsfalva, s Farkasrév irányábun Máramarosszigetig vezetendő rendes nyom­távú gőzmozdonyu vasútvonalra kiadott elő­munkálati engedély érvéqyét egy év tarta­mára meghosszabitottn. — Házvétel. Illincz Kon rád s neje André Emma tokaji lakosok Dőry Lászlóné szatmári I. Kinizsy-utcza 22. sz. házastelkét 10650 koronáért megvásárolták. — Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter vármegyénkben a bugymás- láposi anyukönyvi kerületbe Keresztény La­jos h. körjegyzőt unyaköuyvveze.tővé, | nagy- tiyijresbe Ihász Henrik h. körjegyzőt, a nán- tiiibe Bencze János s.-jegyzőt, a nábrádiba Fülöp Lajos községi aljegyzőt, a királydu- róczi kerületbe Holtsy Jenőt anyakönyvve­zető helyettesekké nevezte ki. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja Madarassy Istvánt fizetésnélküli közigazga­tási gyakornokká nevezte ki. — Meghívó. A szatmárnémeti tanul­óé vivóegylet gyakorlatait az ev. ref. főgymn. torn csarnokában 1903 nov. 4-én szerdán 5—7-ig megkezdi. Ebből az alkalomból ki­folyólag ugyan az nap a polgári társaskör éttermében ismerkedési estélyt rendez, mely­re az egylet összes tagjait és a tornatlgy barátjait meghívja. Vacsora kezdete 8 óra­kor. Egy teríték ára 1 korona. Bart ha Kál­mán alelnök. Thurner Albert titkár. — Szerződtetések ismerőseink köréből. A városunkban működött szintársu- latok egyes ismert tagjainak ujabbi szerződte­téséről következő tudósítást adja u Sziuészeti Közlöny október 28—iki száma. Eszerint ji- lenleg Src/.kövy Károly baritonista Czeglé- den Szálkay-társul«tánél, Győré Alajos drá­mai hős - és Gőőz Aranka drámai szende Aradon Zilahy-társulatánál, Viltary Elemér Békésen Szilágyi-társulatánál, Hetényi Ele­mér komikus és Rédey István tenorista Szegeden Dr. Janovics-társulatáiiál nyert szerződtetést. Működésükről dicsérőleg em­lékszik meg a kritika. — A kaszárnyák felirata. A kö­zös hadügyminiszter a katonai hatóságokhoz intézett leiratávul elrendelte, hogy Magyar- ország területén fekvő katonai épületeken, a melyek községi költségen épültek fel, ezen­túl kizárólag magyar feliratok alkalmaztas­sanak, a katonai kiucstár altul emelt épü­leteken pedig magyar és német föl,iratok. Elrendelte továbbá a hadügyminiszter, hogy a magyarországi csapatok összes hatóságai a magyar hatóságokkal magyarul levelezze­nek. E rendelet 1904. január elsején lép hatályba. — Lövés a szüreten. Nagy szeren csétlenség történt a napokban a misztótfu- lusi szőlőhegyen. Javában folyt a szüret, a szedők dalától, Uurjongutásuitól visszhang­zik a hegy s hogy u mulatság teljes legyen, néha néha egy-egy lövés dördülete rekesz­tette meg a levegőt. Az egyik lövés után azonban rémes jajveszékelés hangzott fel, mely egyszerre véget vetett minden mulat­ságnak. Petrován Mitru, ki az üdvlövése­ket adta, véletlenül meglőtte Kulc-án Juon tizennégyéves fiút, ki nyomban össeesett. A lövés ezombján érte 1 oly súlyos sebet ej­tett, hogy Kulcsán állapota nagyon aggasztó. — A Pannónia kifestése. A Pan­nónia szálló nagytermének, kávéház és ét­termének, Valamint uz összes mellékhelyisé­geinek festését Sommer Lajos budapesti mű- festő befejezte, amely munkálatnak felülvizs­gálatát a tiszti főügyész elnöklete alatt kikül­dött bizottság u napokban turtotta meg. A fe­lülvizsgálatról beadott jegyzőkönyv szerint u városi tanács megállapította, hogy a vállal­kozó a díszfestést munkálatot nem minden­ben az ujánlut és a vállalati szerződésnek megfelölőleg hajtotta végre, amennyiben ti felülvizsgáló bizottság jelentése szerint a munkálatnál többféle eltérések és hiányok mutatkoznak. A városi tanács meghalld it va o o vállalkozónak a felülvizsgáló bizottság ósz- revételeire tett védekezését, megállapította, hogy vállalkozó az 5054 kor. 80 fillér vál­lalati árnál 640 kor. értékű kevesebb mun­kát teljesített, ellenben többlett munka czi- méu részére 190 koronát állapított meg és igy vállalkozó részére az összes munkákért, 10 százalék biztosíték levonása után, amely csak uz egy év-múlva megejtendő utófelii1- vizsgálat alapján fog kiadatni, 4604 Korona 80 fillért utalványozott. — A* Uránia vidéki akcziója. A vidéki társadalmi élet nagyarányú fellenditrge várható az Uránia ukc/iójától, mely a tu­domány és irodalom népszerűsítése, a nem­zeti művelődés terjesztése érdekében indult meg. Kisebb városokban nehéz érdekű fel­olvasásra a megfelelő szakembert megta­lálni, a szükséges szemléltető eszközöket, melynek hiján p'dig semmis az eredmény előteremteni. Ezt az Uránia tudományos szinház-társusig szívesen közvetíti, csekély kőlcsöndij mellett felolvasást és illustrativ anyagot ad kölcsön, E Idig a kővetkező hét filzet jelent un-g: 1. Madách. 2. Katona. 3. ZriDyi I költő 4 Az Aldunn. 5. Babi- lou és Biblia. 6. Vörösmarty. Ezekhez most a következők járulnak, illetőleg már sajtó alatt is vannak: 7. Budapest. 8. Kétezer évig eltemetve (Pomp ji) 6. Kétezerévig el­temetve (A római élet). 10. Utazás német földön (Ausztria, Svájcz). 11. Utazás német földön (Elszász, Rajna vonal). 12. Utazás német földön (Bajor és Szászország). 13. A pálinka, hatása az erkölcsökre. 15. Gazdu­sigi szakfelolvasás a gyümölcskertészetről. lé. A magas Tátru. Egyebekben az Urá­nia egyesület s/ivesen ad felvilágosítást — A azatmárhegyi posta- és távbe­szélő áthelyezésére nézve a köz-igazgatási bi- /.ott.-ag feliratot intézőit a kerosktdeleuiügyi minisztériumhoz, hogy a posta- és távbeszélő hivatalt helyezze a vasúti álkimá ra és an­nak kezelését az ottani alkalmazottakra bíz­za. A kereskedelmi miniszter u felterjesztésnek nem adott helyet azon indokolásból, mivel vasúti közbiztonsági szempontból; a vasúti alkalmazottakra u posta és távbeszélő keze­lése nem engedélyezhető. De különben is a postahivatal a Szűcs Márton-iéle házba he­lyeztetett, hol ngy a kö/pouli fekvés mint az utak járhatósága ellen lemini kifogás nem tehető. —- Szigeti József előnyösen ismert ház- és birtok-ügynök irodáját Eötvös-ut- c/.ából Bányiti-ui 12. sz. alá helyezte át. — A szegedi kender fonó gyár­ban készült é* legjobbnak elismert kötéláruk szabott ár mellett szerezh< - tők bo D rágós Béla kereskedőnél Szat- máron, Kossuth-Lnjos utcza 23. (ezelőtt ilid-utczu). — Ugyanott többféle gazdasági csikkek gyári raktára. (5—26) — Hadkötelezettek összeírása. A véderőről szóló 1889. évi VI. t. ez. végre­hajtása tárgyában kiadott utusitás I. rész 20. H 22. §-ui értelmében az 1904. évi ujonezozási előmunkálatokhoz tartozik a vá­ros területén illetékes és neui illetékes de itt tartózkodó mindhárom korosztálybeli ál­lításra kötelezettek az az 1883, 1882 és 1881. révben szülötteknek összeírása is. Felhivutnuk tehát Szatmár-Németi sz. kir. város területéu tartózkodó itt illetékes és nem illetékes mind a báróin korosztály beli hudkötelezettek. hogy I városházánál levő katonai ügyosztálynál összeírás végett f. é. nov, hó végéig annál is inkább jelentkezzenek, mert ellenkező esetben ellenök az 1889. évi 17. t.-cz. 35. §-a értelinébeni büntetés egész szigorral fog alkalmaztatni. — Egy tanuló felvétetik Rcizer Já­nos könyvkereskedésében. Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István. Főműnk »tára: Tanody Endre. Lupiulnjdonos és kiadó: Morvái János. 13—1903. bir. sz. Hirdetmény. A Szinérváraljai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1903. évi szep­tember hó i-én 7336. sz. a. kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, hogy Avasujváros és Rákos községre vo­natkozólag az 1886: XXIX., 1889: XXXVIII és az 1891: XVI. t.-czikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésé­nek munkálata folyamatba tétetvén, neve­zett községben a helyszíni eljárás és pedig az 1891 : XVI. t.-cz. 9. §. értelmében első sorban az azonosítás 1903. évi novem­ber hó 26 án és ennek befejeztével a to­vábbi bizottsági eljárás fog kezdődni. Ennélfogva felszólittatnali: 1. mindazok, a kik a telekjegyzőköny- vekben előforduló bejegyzésekre nézve oka- dolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon meg­kezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mu­tassák fel; 2. mindazok, a kik valamely ingatlan­hoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulaj­donjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizott­ság előtt jelenjenek meg, ha p.'dig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886: XXIX. t.-cz. 15—18 §-ai és az 1889: XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7, és 9, §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjank és azokkal igé­nyeiket a kiküldött bizottság előtt igazol­ják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létre­jöttét a bizotság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét gyil- vánitsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illeték-elen­gedési kedvezménytől is elesnek; és 3. azok, akiknek javára tényleg mar megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilván- könyvileg bejegyezve, úgyszintén a/, ily bejegyzésekkel tarhelt ingatlanok tulajdo­nosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törilési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert elleneseiben a bélegmentesség kedvezményétől elesnek. Szinérváralya, 1903. évi október hó 29. Ébert Lajos, Takács, kir. tkvezető, kir. a Ibi ró. betétszerkesztő. 1—3 3174—1903 tksz. f Árverési hirdetményi kivonat. A Szinérváraljai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Grósz Arnold vég reh ajtóiénak Weisz Jakab és Weisz József végre­hajtást szenvedők elleni 84o. korona tőke- követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében u szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő Turvékonya községben fekvő a turvékonyai 276 szljkvben A Sjl 25 hrsz. alatt foglalt házas telekre az árverést 680 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb meg­jelölt ingatlan az 1903. évi november hó 17-ik napján délelőtti 10 órakor Turvékonya község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kiki­áltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának to #/o'át vagyis 68 koronát készpénzben, vagy az 1881. LX. 1 ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal szá­mított óvadékképes értékpapírban a kikül­dött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ci. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiál­lított szabályszerű elismervényt átszol­gáltatni. Kelt Szinérváralján 1903. évi julius hó 12-ik napján. A Szinérváraljai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. PAPP ISTVÁN kir. albiró. 4294—1903. tksz. Hirdetmény. Kis-Sz ekeres községnek telek­könyvi betétei az 1886: XXIX. az I889 : XXXVIII. és az 1891 : XVI. t.-Czikk ér­telmében elkészíttetvén és a nyilvános­ságnak átadatván, ez azzal a felszólítás­sal tétetik közzé : 1., hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t.-czikk 15, és 17. § ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t. czikk 5. 6. §-aiban és az 1891 : XVI. t.-C/.ikk 15. §. a) pontjában foglalt ki­egészítéseit is — valamint az 1889;. XXXVIII. t.-czikk 7. §-a és az 1891: XVI. t.-czikk 15. §. b) ponija alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét ki­mutathatják, e végből törlési Kéréséfűket,"" azok pedig, akik valamely tehertétel átvi­telének az 1886: XXIX. t.-czikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-czikk l5. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1904. április hó 30-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi ható­sághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a har­madik személynek, a ki időközben nyil- vánkönyvi jogot szerzett hátrányára nem szolgálhat; 2., hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t -czikk 16. és 18. § ainak esetei« ben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. t. ez. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében el­lentmondással élni kívánnak, írásbeli el­lentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1904. évi április hó 30-ik napjáig be­zárólag a telekkönyvi hatósághoz be­nyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbít­ható záros határidő letelte után el­lentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3., bogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülírt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyil- vánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik. — ide értve azokat i%. akik a tulajdonjog arányának az 1889. XXXVIII. t.-czikk 16. § a alapján tör­tént bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólamlásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis ig©4. évi áp­rilis hó 30-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nein hosz- szabbitható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény ren­des utján és csak az időközben nyilváa- könyvi jogokat szerzett harmadik sze­mélynek jogainak sérelme nélkül tánja-ct- hatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére ki­küldött bizottságnak eredeti okiratokat adlak át, hogy amenyiben azokhoz egy­szersmind egyszerű másolatokat is csa­toltak, vagy ilyeneket pótlólag benyúj­tanak, az eredetieket a telekkönyvi ható­ságnál átvehetik. A fehérgyarmati kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1903. október hó i5. Szabó János, 2—3 kir. aljárásbiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom