Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-03 / 44. szám
Huszadik évfolyam. 44-ik szám. Szatmár, 1903. november 3 r TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. — AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: = Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 > | Egyes 3zám ára 16 * Községek, községi jegyzők ée néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : =-- Morvái János könyvnyomdája Eütvös-utcza 6-ik sz. alatt. = ’rravKFOJsr-ezAjwr: 73. A Szerkesztő lakása: Eötvős-utcza 19-ik szám. ——HIRDETÉSEK------• lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak msllett fWvótn.inok. Nyilttér garmond sora 20 fillér. — Hirdetések díjjal eiSre fisetendSk. «ásásra Még egyszer a fizetés- emelésről. A „Szamos“ vasárnapi számában foglalkozik e lap hasábjain megjelent czikkemmel és annak két pontjával nincs egyetértésben, mig a harmadikat, hogy t. i. miként osztassák fel a 2Ö ezer K az egyes tisztviselők között, maga is helyesli. A kérdés olyan, melylyel bővebben foglalkozni közszempontból érdemes, sőt szükséges, mert hiszen min- ! denkinek csak egy óhajtása lehet, az t. i. hogyha már a óváros közönsége javítani akar alkalmazottjainak anyagi helyzetén, ez a javítás olyan legyen, mely minden irányban a lehető legteljesebb megelégedésre szolgáljon, s minél kevesebb keserűséget hagyjon maga után. Ehhez pedig nagy mértékben hozzájárul, ha bizonyos elvek nyilvános megvitatáson mennek keresztül s már eleve tájékozást nyújtanak azok részére, a kik arra a nehéz feladatra vannak kiválasztva, hogy a fizetésemelés tekintetében a közgyűlés elé a tervezetet elkészítsék. Minthogy pedig a most beállított 20 ezer K elosztása után aligha gondol valaki arra, hogy a legközelebbi jövőben újabb fizetésjavitások történjenek, már pedig, ha most nem elégítünk ki minden jogos igényt, egész biztosra vehető, hogy azok, a kik ezúttal a jótéteményben nem részesülnek, nemsokára szintén kopogtatni fognak, igenis azt tartom, hogy bár a 20 ezer K „tisztviselők fizetésemelésére“ van felTÁHCZA. Választunk. (Monolog.) Hát igen, választani fogunk, mert hogy a mi kegyelmes képviselőnk miniszterré lesz, az most már egészen bizonyos. Azt nem értem ugyan, hogy a ki miniszter lesz, mfért kell azt újra választani, mikor arra a király is azt mondja, hogy ez már aztán igazán derék ember, tehát kétszeres okunk van rajta örvendeni, hogy a mi- követünk, hanem hogy okos gondolat a’választás, azt magam is elismerem. Jól is mondja az én Kurta komám : — Nagy hiba, sőt halálos bűn, kedves Czövek komám, hogy a választás csak öt évben egyszer történik, mikor azt minden esztendőben meglehetne csinálni. De hát az urak a maguk javát nézik, a szegény emberrel nem gondol az ördög sem! Van is abban valami, hogy az öt esztendő egy kicsit hosszú terminus, az ember szinte elfelejti ennyi idő alatt, hogy is volt tulajdonképen. Az urak is jobban törődnének velünk, ha minden esztendőben szavazás volna, és nekünk is jobb volna. Mert hiszen akármit beszél is a I véve, az egyáltalán nem zárja el az útját, hogy annak áldásában más alkalmazottak is részesüljenek. így pl. mondjuk a rendőrök, a kik már többször fordultak a közgyűléshez javításért, s a kiknek — mint a Szamos mondja —• a korpótlékok által 1900-tól a közgyűlés rendezte a javadalmát. Csakhogy lehet-e a korpótlékot rendezésnek mondani? Hiszen, a ki emlékszik arra a rendezésre, az nagyon jól tudja, hogy a közgyűlés a korpótlékot csakis azért adta, nehogy épen üres kézzel bocsássa el őket, a kikről mindenki meg volt győződve, miszerint kérelmük jogos és hogy fizetésük oly csekély, a mely a legszűkebb megélhetésre is alig elegendő. Ezen a helyzeten pedig a korpótlék épenséggel nem változtatott, az egész javulás nem egyéb, mint nesze semmi fogd meg jól! A bizottság feladata lesz e tekintetben alaposan szétnézni, s a hol szükség van a javításra, hát javítani, mert az csak esetleges, hogy a főszámvevö és a tanács „tisztviselők fizetésemelése“ czimen vette fel a költségvetésbe a 20000 K-t, ez nem akadály arra nézve, hogy ha szükség van rá, abból olyanok is részesüljenek, a kik szintén a város érdekeit szolgálják és helyzetük szintén rászorul a javításra. Azon másik megjegyzésemet, hogy azok a tisztviselők, a kik egyéb mellékkeresettel is bírnak, vagy a kiket állásuk nem akadályoz abban, hogy hivatásukat gyakorolhassák, nem része- sitendők fizetésemelésben, a Szamos vagy nem értette meg, vagy pedig szomszédom, a ki eddig az Ugronpárton volt, most legutóbb pedig tekintetes Cso- may Imre ügyvéd urra szavazott, hogy csak az a magyar ember, a ki ingyen szavaz, én mégis úgy littam, hogy ö kelme is megitta a bort és piiyókosan került haza a választás után, s hiába mondja nekem, hogy a magáéból itta, nem esett az neki azért jobban, mint a ki helyett más fizetett. Már ha választás, az a dolog rendje, hogy a ki vivát, hát fizessen is! Tegnap előtt, hogy találkozom a szomszéddal, megállók vele a kapuja előtt egy kis beszélgetésre. Mondja, hogy elárulták az országot, s hogy a mi kegyelmes képviselőnk is az árulók között van. De hát hogyan árulták el? kérdem tőle, mert azt megkell neki adni, nagyon ért a politikához, a mi különben azért is van, mert újságot is szokott olvasni. — Tudja szomszéd — kérdi ő erre — hogy mik azok a nemzeti követelmények, a mikre az országnak most szüksége van ? — Már hogyne tudnám —• felelem én — legyen jó keresete a népnek, hogy tudjon becsületesen megélni. '— Ez is valami — szól rá ő — de most nem erről van szó. Magyar kommandó a magyar katonának, ez a beszéd, és a király ezt megtagadta. Sokáig magyarázta azután nekem a maga tudománya szerint, de bizony megfélreértette. Én mellékkereset alatt ugyanis nem azt értem, ha valaki szabadidejének feláldozásával tesz szert a törvény által megengedett mellékkeresetre, hanem igenis azt, a hol ezt a mellék- keresetet maga az állás nyújtja, a hol tőhát az tulajdonképen nem' is any- nyira mellékkereset, mint inkább szintén javadalom. Például mondjuk a városi orvosoknál, a kik mint hivatalos egyének állásuknál fogva bizonyos dij- jákat szednek, a mi semmiféle más tisztvisélőnél nem fordul elő. Nem volna tehát épen a többi tisztviselővel szemben igazságos és méltányos, hogy ők is fizetésemelésben részesüljenek, mikor nekiek külön mellékkeresetük van, a mi maga egy tisztviselői fizetéssel vetekedik. És pedig annál kevésbé volna igazságos és méltányos, mert a mellett még tisztviselői állásuk abban sem akadályozza, hogy hivatásukat gyakorolhassák, vagyis orvosi prakszist folytassanak. így értettem én és azt hiszem, hogy igazat fog nekem adni mindenki, a mint hogy nem is lehet igazat nem adni, ha meggondoljuk, hogy a mikor az orvosnak van fizetése, van a mellett állásával járó meglehetős mellékkeresete és a mellett mint orvos is kereseti pályán működhet, tehát három czimen jut javadalmazáshoz, . hogy akkor nem lehet a csak egy czimen fizetést huzó egyéb tisztviselővel egy sorba állítani. Hogy aztán van-e még más is ilyen a tisztviselők között, annak megállapítása ismét a bizottság feladata, azért újból hangoztatom, hogy szüksévallom sehogy sem ment a fejembe, hogy a mikor mindenütt csak szegénységet lát az ember, hogy akkor miért olyan fontos, ha a katonának azt kommandirozzák jobbra néz? 1 és nem azt, a mit eddig komman- diroztak, hogy reksz sótl Keserves az annak, akár magyarul, akár nimetül kiáltják a fülébe, legjobb volna, ha sehogy se kiáltanák. Én nem is csodálkozom rajta, ha a király nem akar belegyezni,, mert azt már csakugyan nem lehet komolyan venni, hogy az országnak ez idő szerint az volna az egyetlen kivánni valója, hogy a kommandó magyar legyen. Hanem azért mégis szeget ütött a fejembe a szomszéd beszédje, s tegnap hogy kint voltam a vasútnál és épen mutattak egy csomóv embert, a kik indultak Amerikába, hát fogtam magam, közéjük mentem és egyenkint megkérdeztem tőlük, miért hagyják itt az édes hazát és mennek idegen országba. Valamennyi azt felelte, mert itten nem tudnak megélni s ha nem akarnak éhen halni, hát muszáj kimenni Amerikába, a hol a szegény ember is pénzt kereshet. Egyiknek sem az volt a baja, hogy a katonákat nem magyarul, hanem nimetül kommandirozzák. Tehát még sem lehet igaza a szomszédnak. Elismerem, hogy a szomszéd okos ember, de a kegyelmes képviselőnknek mégis csak több eszének kell lenni, mert 1 ges szemlét tartani az egyes állások felett, s ha akadnak olyanok, a melyek egyéb mellékkeresettel vannak egybekötve, vagy a melyek városi tisztviselői állások ugyan, de az illető tisztviselőket nem akadályozzák abban, hogy hivatásukat gyakorolhassák s igy más utón is keresethez jussanak, ezen 1 állások a fizetésemelésnél figyelmen kívül hagyassanak, mert itten nem az a czél, hogy a közgyűlés ajándékot osztogasson, hanem igenis az, hogy a szükségen segítsen. B. D. Hieronymi Károly beszéde.*) Sajnálja, hogy az előtte szóló személyes, szubjektív okokat kevert a vitába. Ami magát a programmot illeti abban intézményileg biztosított eredményeket lát, amelyeket felfogása szerint kicsinyleni nem lehet. Egy fontos elhatározás előtt áll a párt — folytatja — most rátérek arra, amit előttem szólott t. képviselőtársam elmondott, hogy ő tagadásba vette a deszignált miniszterelnök urnakegy kijelentését, hogy ha tudnirlik ezt a programmot el nem fogadjuk, lángba borítjuk az országot. Én nem szavakon akarok nyargalni, de az bizonyos, hogy annak a hosszú válságnak, amelynek látjuk, hogy milyen nehéz volt a megoldása, a mely felé — remélem — most közeledünk, hogy annak a hosszú válságnak milyen káros következménye van az országra (Úgy van 1), hogy menynyit veszt ez az ország erkölcsi és anyagi hitelében (Úgy van!), hogy ebben az országban mennyire züllik minden közállapot (Úgy van!), hogy közel állunk anarchiái Elmondotta a szabadelvű pártnak a ki- lenczes bizottság katonai programmja felett tartott értekezletén. Szerk. ha megfordítva volna, aligha ő lehetne a miniszter. Már hiszen én nem okoskodom sokat, veszem a dolgot úgy a hogy van és készülök a választásra. Van nekem egy jó emberem a városházán, az is mondta, hogy okvetlenül választani fogunk, igaz, hogy hozzá tette, miszerint tiszta választás lészen, a mikor pénzt nem osztogatnak, hanem azért éhen és szomjan még sem fogunk marndni. Hát csúnya dolog is az, mikor valaki a szavazását megfizetteti, ellenben tisztességes eljárás, ha a választó polgár étel és ital irányában nem szenved hiányosságot. A virágot iá locsolni kell, hogy el ne hervadjon, a lelkesedés is olyan, mint a virág, annak is szüksége van ápolásra, a különbség csak az, hogy nem a víztől, de a bortól izmosodik. Azután ész kell ahhoz, hogy az ember az ország dolgát alaposan megtárgyalja, már pedig a tapasztalat azt bizonyítja, a mint Kurta komám mondani szokta, hogy politizálni, és pedig alaposan poli’izálni, csak bor mellett lehetséges, mert a bor tisztítja az elmét, s a mit máskor az ember meg nem értett, ilyenkor oly világossan áll előtte, mintha egész életében csak azzal foglalkozott volna. Persze a szomszédom, ki más párton van, etetés és itatásról szokott beszélni, és azt hangoztatja, hogy az igazi lelkesedés Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a Közvetlen a Pannónia legolcsóbb bevásárlási forrást. ......1 ssálleéa mellett! W Sz atmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. MEGÉRKEZTEK!!! az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek-czipök és csizmák a legjobb kivitelben.
