Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-14 / 28. szám

SZATMÁR ÉS 7IDÉKE. génységnek a czéllövészetben való kikép­zésére, a csatár vonalban sem vezetik úgy Őket, mint valami élettelen bábukat, — hagyják, hadd lőjjőn, a mikor neki tetszik, s a mikor meg van győződve, hogy lövése találni is fog, — tehát nem vesztegeti a töltényt hiába. Nagyon helyes, hogy őket is nagyobb önállósághoz szoktatják, s fegy- verök használatára gondosabban kioktatják. Hogy milyen két fontos kellék ez egy jó katonánál, azt csak az tudja, kinek élete már komoly veszélyben forgott. — Az ilyen ember jól tudja, milyen nagy lelki megnyugvás az, ha van mivel védekeznie, ha nyugodt lelkiismerettel bizza életét ön- kezére, szemére, fegyverére, s meg van róla'győződve, hogy az első lövéssel lete- riti ellenfelét; ha pedig ez nem sikerülne, még akkor sem esik kétségbe, mert hiszen lőhet másodszor, harmadszor is. — Ilye­nekből válnak a hősök, a bátor, halálfélel­met nem ismerő katonák. A régi nevelés mellett bátorság, hő­siesség, önfeláldozás helyett inkább a félel­met, kétségbeesést öntötték a katonákba, élettelen bábuk voltak fellebbvalóik kezé­ben, kik parancs, nógatás nélkül egyetlen lépést se mertek előre tenni s az első si­kertelen kísérlet vagy ágyudörej után fe­ledve parancsot, esküt, hazát, fejvesztve rohantak vissza a biztos halálba. A hadvezetöség tehát még idejében belátta, hogy a múlt hibáit és ferdeségeit ki kell küszöbölni; teljes sikert azonban a katonaság csakis akkor érhet el, ha a pol­gári társadalom segítő társa lesz. Szükség van erre azért, mert a tényleges katonai szolgálat ideje rövid arra, hogy később mint tartalékos is jól lőjjön minden katona, meg aztán hány ezer póttartalékos van, kik — őszintén bevallva — a nyolez heti kiképzés után se tudnak többet, mint azé lőtt; mi bizony elég szomorú dolog. Ezen a bajon tehát egyedül a polgári társadalom segíthet és pedig az által: 1. ) ha az ifjúsággal a katonai lőfegyve­reket megismertetjük s őket a czéllövészetben kioktatjuk, 2. ) ha a polgári lövészegyletekbe a társa­dalom minden ép tagja beiratkozik s a lövöl­débe szorgalmasan el is látogat. Jelen czikkemben csakis az ifjúság czéllövészetével akarok foglalkozni. Hogy mit érünk el ezzel, azt talán felesleges bő­vebben fejtegetnem. — Sokat, igen sokat. Nem csupán csak azt, hogy ifjaink magok is jól fognak lőni, hanem idővel, mint pa­pok, tanítók, (tanárok, közigazgatási tiszt­viselők a nép fiaival is megfogják a czéllövé­sz, e t e t kedveltetni s rajta lesznek, hogy a vezetésök alatt álló falu vagy város polgárai kitűnő lövők legyenek. De ne higyjék t. olvasóim, hogy a ezéllövészet nemes sportja csak ezt ered­ményezné; — korántsem, még nemesebb gyümölcsei is vannak ám. — c,s pedig az ifjúban neveli, a férfiban erősiti az akarat erőt, a bátorságot, az önbizalmat, a halált nem ismerő félelmet, tehát a férfi legne­mesebb tulajdonságait. JEzekre pedig min­den embernek szüksége van, nemcsak a háború, hanem a mindennapi élet veszé­lyei között is. Hány, meg hány ember kerül vesze­delmes helyzetbe tűzvész, árvíz, vasúti sze­rencsétlenség stb. esetén, s bizony nem párnak volt szívesen látott vendége és azóta itt virraszt betegágyam melleit, éjjel­nappal be nem hunyva szemei'. Hála az égnek most már túl vagyok minden veszélyen, de alig is várom, hogy felépüljek és itt hagyjam ezt a nyomorult országot, a hol olyan kedélyesen lövik és vágják az embereket, mint a czivilizált államokban a szárnyasokat szokták. Kecseg­tethetnek engem bármivel is, itt nem maradnék, pedig a király, a ki hadászati müveimet tanulmányozta, ma is olyan forma kijelentést tett, hogy szívesen venné, ha mint hadügyi főfelügyelő a szerb had­sereg reorgánizáczióját megcsinálnám. Nem lennék én itt még király sem, az az hogy épen király — a legkevésbé. Mikor nem háborgatnak látogatók ide ül mellém az én aranyos Zulejkám, s fejét keblemre hajtva szőjjük a terveket az állandó otthonról. Egyértelmű a meg­állapodásunk, hogy régi vágyunkhoz hí­ven egy kis szöllőt veszünk a Szatinár- hegyen és ott fogunk letelepedni. Hozatok magam is egy pár viharágyut, s hogy katonai passziómnak áldozzak, mikor sötét felhők jönnek, azokat fogom dörögtetni. Vindsorban létünkkor mesélgetlünk arról az angol királyi párnak, rneg is ígérték, hogy egyszer okvetlenül megfognak lá­togatni. Tek. Szerkesztő Ur! Az le« a szenzá- czió, mikor a „Szatmnr és Vidéke“ hasáb­jain megjelenik a személyi hir, hogy VII. Edvárd angol király feleségével együtt Szatmftr-hegyre érkezeit, hogy a lap ál­landó külön tudósítóját meglátogassa. Addig is ég vele és gyöngy harmat I hive: Hipp. egyszer szomorúan tapasztaltuk, hogy ilyen i esetekben a legtöbb fejét veszíti, s ép az ellenkezőjét teszi annak, mit tennie kellene. Miért? Csupán azért, mert nem volt már gyermekkorában szivébe oltva a bátorság, az .önuralom, az akaraterő. Hány ember van, aki szerencsétlenségeknél hátat fordít a sebesülteknek, mert mint ő mondja irtó­zik a vértől. Hát férfi az ilyen ? Bizony nem, csak haszontalan rongy. De más üdvös haszna is van még ennek a nemes sportnak az eddig elmon­dottakon kivül. Elvonja a nép fiait a vasár­napi korcsmázástól, kávéháztól, szeszes ital­tól, kártyától, megakadályozza az ezekből kifolyó haszontalan viszálykodást, gyűlölkö­dést. A korcsma füstös dohos levegője he­lyett pedig a szabad ózondus levegőjét él­vezi, mely testére, lelkére üdvö: hatással lesz. Nagyon természetes, hogy ezt az fgész dolgot nem lehet máról holnapra megcsinálni, ehhez is, mint mindenhez idő kell. Mindenesetre első sorban a középis­kolák növeudékeivel kell a ezéllövészetet megkedvelteim. Minden olyan városban,, hol középiskola van, bizonyára katonaság is állomásozik. — A volt honvédelmi mi­niszter pedig már megígérte, hogy ingyen ad az ifjúság számára fegyvert és töltényt, s a katonai lövöldét hetenkint egyszer ren­delkezésökre bocsájtja, mit Fej!rváry meg­ígért, Kolozsvárv bizonyára meg fog adni, mert hiszen elsősorban is nekik válik ez a mozgalom hasznokra. Mondanom sem kell, hogy mielőtt az ifjúság a czéllöveszetet megkezdené, meg kell vele ismertetni a fegyver szerkezetét, s kezelését, előadást kell tartani a lövölde beosztásáról, a c/.él- zásról, egy szóval mindenről, a mit okve- tetlenül szükséges tudniok, mielőtt lőni kezdenek s hogy jó lövők legyenek. Mert nagy külömbség ám a/, ha valaki szajkó módjára lő, avagy preczis tud bánni a fegy­verrel tekintetbe veszi az időjárást, a nap állását stb. A mi az oktatókat illeti, azok lehet­nek a tanári kar közzül azok, kik tartalé­kos tisztek, esetleg az állomás parancsnok néhány tisztet és altisztet vezényelne ki. A czéltábláknál a szolgálatot altisztek fel­ügyelete alatt szinte az ifjúság teljesítené. Minthogy pedig egy intézet minden növendéke nem vehetne részt a czéllövé­szetben, részemről úgy oldanám meg a dolgot, hogy minden középiskola (s egyen­rangú intézetek) VI.-od osztálybeli növen­dékei nyernének a czéllövészetben oktatást. Ezen osztály növendékei már elég nagyok arra, hogy komoly feladatukat megértsék és a tanulással sincsenek úgy lulhalmozva, mint a VII és VIII. osztálybeliek. Ott pedig a hol esetleg nincsen kato­naság, szobafegyverekkel lehetne az okta­tást pótolni. Bizonyára a szobafegyvereket s az ahhoz szükséges töltényeket, a töl­tény készítő eszközöket s a kis czéltáblá- kat is szívesen bocsátaná a honvédelmi mi­niszter gratis az iskola rendelkezésére. Mondjuk 10—15 mu'va> ha ez az ifjúság már a közpályákon lesz, bizonyára nem fog megfeledkezni kötelességéről s fa­lujában vagy városában terjeszteni fogja a ezéllövészetet, ezt a nemes és hasznos szó­rakozást. Lövészegyleteket szerveznek, avagy a meglévőkbe uj lelket öntenek. A honvédelmi miniszter pedig minden esetben feltétlenül segiiségökre lesz. Ha ez igy lesz, meg vagyok győződve, hogy a következő nemzedék egész más kedvel fog a harezmezőre menni, hazája jövőjéért és boldogságáért . síkra szállni, mint a mai. Mind annyian hősök lesznek ők, kikkel könnyen győz egy ügyes hadve­zér hazánk ellensége felett. JErdÖssy Vilmos. Apróságok. Kivágtuk a rezet mi is, nem üdvözöl­jük az uj minisztériumot. Ha még erre sent adja vissza Khuen-Héderváry a megbízást ő felségének, ükkor már csuk ugyan el lehet róla mondani, hogy veszedelmes ember. # Ferencz Ferdinand akarom mondani Ágoston tanácsjegyző ur egy darabig csuk állta a tüzet, de mikor aztán látta, hogy sehonnan uem jön segítség, gondolta magá­ban, én nem bánom dd-‘s bánom, és vissza­vonta az üdvözlésre vonatkozó indítványt. Kapott is érte éljeneket, de meg is érdemelte. * A három függetlenségi korifeus közül csak Kelemen és Csomay szólalt fel, míg Uray Géza nému mnradr. Mire aztán valaki azt jegyezte meg, hogy ő is az adutt szó embere, inig a másik kettő a harczi párt­hoz tartozik. * A Kelemen Samu beszéde élénk meg­beszélés tárgya volt, mikor u városatyák jöttek kifelé u közgyűlési teremből. — No még meglátszik rajta — je­gyezte meg egy öreg tnumeluk — hogy so­káig volt a mi táborunkban, a slágrortokat még nem tudja a kellő hatással használni. * A legnagyobb dicsőség azonban tegnap mégis a Nagy Barnáé volt, daczára hogy fel sem szólalt. Eveken át hnrczolt a Csokonai utczai csatorna átalakítása végett, s ime a tegnupi közgyűlés kimondta, hogy nemcsak kibeto­nozz», de még uzonfelül be is fedi. Ez már oly eredmény, a mit még álmuiban sem mert volna remélni. * Találkozom Tóth József papommal s látva arczán a buslakodást, mondom neki a következőket: — Soha se vegye lelkére azt az osto­baságot. Minden tiszte-séges ember tudja, hogy önnek van igaza. A jegyző ur szeretett volnn hitelben parádézni, s minthogy az nem sikerült, most bosszú-ágában nyilatkozik. nemeter. Felhívás adakozásra. Szives örömmel adunk helyt a dalegye.sület választmánya abbéli kérel­mének, hogy az általa felállítandó zeneiskola fölszerelésére adomá­nyokat gyüjt&iink. Annyira közismeretit már ez a nemes törekvés, hogy teljes bizalommal fordulunk lapunk olvasói­hoz kérvén őket, hogy a mindnyájunk javára szolgáló czélra erejükhöz képest közrehatni sziveskedjenck. Az adomá­nyok lapunk szerkesztőségéhez czitnzendők. Eddigi gyűjtésünk . . . 313 K Újabban adakoztak: Pap Géza polgármester . 20 K llakó Ignácz vasúti ig. . 10 K összesen 343 K HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — A Rákóczi ünnep rende/ő-bi- zotteágát az alispán holnap délelőtt 9 órára értekezletre hívta egybe a városház, tanács­termébe, mely alkalommal az emlék költség - vetése fog tárgyalás alá vétetni. Az alispán­nak az ünnepélyen előadandó költemény megírása iránti megkeresésére Illyés Bálint országgyűlési képviselő értesítette az alis­pánt, hogy a Rákóczi ünnepélyt előkészitő s a rendező-bizottságnak iránta megnyilvá­nult nagybecsű bizalmát hálás köszönettel vette 8 annak megfelelni hazafias kötelessé­geitek tartja annyival inkább, mert szükebb értelemben vett szülőföldje, kedves emlékű vármegyéje kebelében lehet szereucsés e hazafias kötelességet teljesíteni. Illyés Bá­lint egyúttal kijelentvén, hogy megírandó költeményét saját maga óhajija elszavalni, az alispán e szives készségéért köszönetét nyilvánította s ez a körülmény az ünnepség lefolyására is felemelőbb hiiással fog lenni. Egyidejűleg az alispán a Rákóczi ünnep al­kalmából rendezendő bál és hangverseny előkészítése czéljából Szatinár- s Ugocsa- vármegye s Szatmárnémeti szab. kir. város ifjúságát holnap délelőtt 10 órára a város­ház tanácstermébe értekezletre hívta egybe. — Személyi hírek. Gróf Hugón- n a i Béla főispán hétfőn városunkban idő­zött. Elnökölt a közigazgatási ülésen és közgyűlésen s az esteli 7 órás vonattal Nagykárolyba, illetve kömlődi birtokára utazott, hol szabad idejét tölti. — R ó t h Ferencz a kir. törvényszék elnöke a hét folyutnán a mátészalkai járásbiró-ág ügy­menetét vizsgálta meg. — Enyeter Fe­rencz m. kir. csendőr alezredes, a kassai csendőr-kerület h. p irancmoka f. hó 7-én a csendőrömét vizsgálta meg s a tapasztaltak felett megelégedését nyilvánította, Mesz- 1 é n y i Gyula megyés püspök máramarosi bérmakörutjáról tegnap délelőtt haza érkezett. — Lemondás és jelölés. Pét hő György városi gazdasági tanácsos a báró Vécsey uradalmak igazgatójává választat­ván, a városnál viselt állásáról lemondott, a mely lemondást tegnap a közgyűlés is elfogadta. Az állás betöltése ily módon napirendre kerülvén, szombaton több bizott­sági tag kezdeményezésére népes értekezlet volt, mely ez állásra egyhangúlag Bariba Kálmánt jelölte, s a mint az általános han­gulat mulatja, nagy a valószínűség, hogy meg is lesz választva. — A közigazgatási bizottság tegnap délelőtt 10 órakor tartotta ülését u főispán elnöklete alatt. Jelen voltak Pap Géza polgármester, Kőrösmezei Antal fő­jegyző, dr. Vajay Károly tiszti főügyész, dr. Jéger Kálmán főorvos, Ferencz Ágoston tauácsjegyző, Kacsó Károly kir. főmérnök, Kemény Alajos kir. pénzügy igazgató, Ko­vács Béla kir. tanfelügyelő és Antal Dániel, Jákó Mihály, Jákó Sándor, dr. Kereszt- szeghy Lajos, dr. Farkas Antal, dr. Fijes István, dr. Tanódy Márton, dr. Kelemen Samu, dr. Kölcsey Ferencz bizottsági tugok. A tárgysorozat | szokásos havi referádákból állott ki. Megemlítjük a városi főorvos je- lenlését, mely szerint az elmúlt hónapban a heveny fertőző betegségek száma 42 volt, és pedig vörhtuty 2, hártyáé toroklob 2, hasi tífusz 3 és kanyaró 35. Ugyancsak megem­lítjük a polgármester jelentéséből, hogy a száj és körömfájás megszűnt s ennek foly­tán a szarvas marhákra elrendelt zárlat fel­oldatott. Az ülés fél 12-kor véget ért. — Vármegyei közigazgatási bi­zottsági Ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 10-én tartotta rendes havi ülését a főispán elnöklete alatt, melynek tárgy, sorozatából kiemeljük a következőket. A bi­zottság elutasilottu a törvényhatósági állat­orvos azon javaslatát, hogy Száruzberek, Sznmoskóród, N.-peleske, Kuakszentmárton, Nagy palád, Józsefbáza, Nagy köles, Lázári községek megfelelő vágóhidak felállítására köteleztessenek, továbbá, hogy Amucz, Futó- ház:', Pettyén és Zijtu községekben u Szarvasmarhák vágása egyáltalán eltiltás- sék. Nagy László alispán indítványára felír a bizottság a kormányhoz, hogy amennyiben az Avas 16 községének egyetlen táviró ál­lomása sincsen, A vasuj városon keresztül Avasfeleőfuluig létesítsen távírdát. A pénz­ügyminiszter Szattnármogyo több községé­ben udórendezést fog eszközölui. Ezt egy bizottság teljesíti, melynek tugjai Nagy Ta­más p. ü. titkár, Biliku Sándor földadó nyilvántartási biztos, Ajaki János szám,tiszt és egy irook. E bizottság julius 15-én kezdi meg működését A vasujvárosban s azután sorrendben és folytatólagosan még 107 köz­ségben teljesíti a rendezést. Nagy előnyére fog ez szolgálni ugv a községeknek, mint egyeseknek, mert u birtok nlllapotoktól kezdve, a végleges hátralékok pontos meg­állapításáig kiterjed ez az udórond'-zfis min ■ den rendezendő kérdésre, sőt végül a sze­gényebb osztály hátralékainak részben eset­leg egészben való torié e fog eszközöltetni. Oo O — Darányi üdvözlése. A ezatmár- megyei gazd. egyesület szerdán tartott vá­lasztmányi gyűlésén a földmivelésügyi mi­niszterhez a következő sürgönyt küldötte. Nagy méltóságú Darányi Ignácz földmi velés­ügyi miniszter úrhoz Budapesten. — A Szut- mármegyei Gazdasági Egyesület igazgató­sága mi ly hálát érez a Gondviselés iránt azért, hogy nagyméltóságod a válságos gaz­dasági helyzetünkben ismét mint földmive- lésügyilnk miniszterét üdvözölheti. A vá­lasztmányi gyűlés. A miniszter válasza n következő: Szatmármegyei Gazdasági Egy­letnek S/.atmár. A tisztelt egyesület becses megemlékezéseérl hálás köszönetét moiid,: Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter. — Az 5-ik gyalogezred helyben állomásozó zászlóalju szombaton reggel há­romnegyed 4 órakor utazik el városunkból a rendes személyvonattal. Innen Egerbe mennek, hol a törzszsel csatlakozva együtte­sen gyakorlatoznak a szeptember hó folya­mán tartandó nagy gyakorlatig. A had­gyakorlaton szintén részt vesznek, mely szeptember közepén ér véget. — Helyőrségi változások. A kassai cs. 8 kir. hadtestben jövő évre a kö­vetkező helyőrségi változások vannak tervbe véve: az 5. gyalogezred 4-ik zászlóalja a Prepoljéből Egerbe s a 14-ik huszárez­red 6. eskadrona Mátészalkáról Nyíregyhá­zára fog áthelyeztetni. — A dalegyesület választmánya julius 9-én, esti 6 órakor az ev. ref. egy­ház nagytermében ülést tartott, melyen je­lenvoltak dr. Vajay Imre elnök, dr. Frchtel János alelnök, Litteczky Endre p'nztárnok, Hajdú Károly gondnok, Méder Mihály s Veress Lajos karmesterek, dr. Tanódi Már­ton, Kőrösmezei Antal, Márton Lázár, Mar­kos Imre és Ferenczy János választmányi tagok; ez utóbbi úgyis mint a távollevő titkár helyettese. Az ülés az utolsó műked­velői előadásban résztvett hölgyeknek a közreműködésért és Jékei Károlyné úrnőnek a rendezésért jegyzőkönyvi köszönetét sza­vazott. A műkedvelői előadásnak jövedel­mét az elnök a következőleg számolta el: bevétel 532 K 70 f., kiadás 235 K 20 f., jövedelem 297 K 30 f.. Amennyiben a zeneiskola a küszöbön álló tanév kezdetén megnyílik, a választmány egy évi próba­időre a következő tanerőket hívta meg: igazgatóul Pataki Lajos tanítóképző inté­zeti tanárt; a hegedű-tanszakra Füredi Sándort Kassáról; a zongorára Benkő Mik­sát helyből. Méder Mihály dalegyesületi karmester a tanerők közt beosztást nyer. Iskolagondnok Oláh András. A zene­iskola ügyeinek előkészitésére kiküldött ál­landó választmány megvett 3 zongorát, me­lyek közül egy drágább, kettő pedig ol­csóbb s tanulásra van szánva. Egyidejűleg az. elnök felhatulmazást kapott u dalegye­sületi zongora rendbehozatalára, amennyi­ben ez a tanítás czéljaira alkalmas lenne. Elnök jelenti, hogy Pap Géza polgármester Folytatás a mellékleten.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom