Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-30 / 26. szám

Melléklet az 1903. évi 26. számhoz. SZATMÁR ÉS VIDÉKE. — A tűzoltó őrtorony építése. Megemlékeztünk már Meszlényi Gyula me­gyés püspökünkuek urna nemeslelkü ado­mányáról, a mslylyel a tűzoltó őrtorony építését a megvalósítás stádiumába vitte. A tervbe vett őrtorony helyéül u tűzoltó egy­let a jelenlegi laktauyát szemelte ki, mint | mely hely a felépítésre a legczélszerübb és legalkaluiatosubb. Meglepetve halljuk azonban, hogy a tanács által javaslattétellel, megbízott Erdélyi István főmérnök i Pethő György gazd. tanácsos ezzel szemben a Hasonszenvi kórházat javasolják. E tervet sem helyesnek, sem czélszerünek nem tartjuk. Az őrtoronynak a laktanyával együtt kell elhelyezve lenni. Miután a tanács vélemé­nyük fölött nem döntött, hinni véljük, hogy a tuuács sem fog akadályt gördíteni az elé, hogy az őrtorony az előbbi terv szerint a laktanya helyén építették föl. — Jegyző választás. Sima község körjegyzőjévé f. hó 26-án géresi Suta Pál nagyszekeresi h. körjegyzőt választották meg. — Szeőke Ödönt megtalálták. Szeőke Ödön . megyeszerte ismert földbirto­kos, kinek városunkban is előkelő családi összeköttetései vannak, pénteken nyomtala­nul eltűnt Udvariból. Hozzátartozói reggel vették észre eltűnését | rosszat sejtve ke­resésére indultak. A Szamos egy kevésbé járt helyén czipőit s felső ruháját megta­lálták, mely azt a gyanút keltette, hogy nz eltűnt földbirtokos a Szamosba ölte magát. Megindult aztán a lázas kutatás és nyomo­zás a végre a balsejtelem szomorú valóra változott. A Szamos megdagadt árja hozta magával s a Fink uszodával szemben ki is lógták a Szamosból. A részvét általános a család iránt, a melynek sejtelme sincs, mi késztette az öngyilkost ilyen elhatározásra. A család által kiadott gyászjelentés igy hangzik : Óvári Szeőke Kálmán és neje hiripi és ivácskói Szuhányi Jusztina — leányuk Irén, férje Dr. Yajay Károly és ezek gyermekei, valamint az apai és anyai részről való ' szélesen kiterjedt rokonság nevében is, fájdalmas szívvel tudatják egyet­len szeretett fiuknak, testvér és sógornak illetve rokonnak. Óvári Szeőke Ödön föld- birtokos, okleveles gazdász, vármegyei bizott­sági tagnak, élete 35 ik évében f. hó 26-án hajnalban váratlanul történt gyászos el- hunytát. A felejthetetlen kedves halott hűlt tetemei folyó hó 30-án d. u. 4 órakor fog­nak az ev. ref. vallás szertartásai szerint Udvariban a családi sírboltban elhelyeztetni. Udvari, 1903. junius hó 29-én, Áldás és béke lengjen u korán elhunyt kedves halott porai feletti — Halálozás. Alóli róttak úgy a maguk, mint u nagyszámú rokonság nevé­ben is fájdalomtól megtört szivvel tudatják u forrón szeretett édes anya, anyós, nagy­anya, dédanya, illetve testvér és rokonnak özv. Morgenthal Ignáczné szül. Kugler Katalinnak életének 80-ik évében folyó évi junius hó 24-én este 8 órakor hosszas szeu- vedés és a halotti szentségek ájtatos felvé­tele után történt gyászos elhunytat. A meg­boldogult földi része folyó évi junius hó 26-án délután 5 órakor fog a róna. k'uth. egyház szertartása szerint a helybeli mester részi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Lelki üdvéért pedig nz engesztelő szent-mise áldozat folyó évi junius hó 27-én reggel 8 órakor fog a helybeli róni. kath. templom­ban az Egek' Urának bemutattatni. Nagy­károly, 1903. junius 25. Áldás és béke le­gyen porai feletti Morgenthal Antal, Mol­nár Mihály. Morgenthal Leopoldina férj. Nonn Gyuláné gyermekei. Morgenthel An- tnlné szül. Lucz Mária, Molnár Mihályné szül, Pigay Irma, Nonn Gyula• -menyei és vcje. Rubletzky Feivnczné szül. Fok Te­rézia Molnár Sándor, Molnár Imre, Molnár Erzsiké, Molnár Józsika, Molnár Misukn unokái. Rubletzky Kálmán, Rubletzky Ká­roly, Rubletzky Feri, Rubletzky Anna déd­unokái. Hering Jánosné szül. Kugler Anna, Tóth Józsefná szül. Kugler Erzsébet test­vérei. — Hirtelen halál. Egy ifjú szerető hitvest ragadott el a halál övéi köréből. Mertz József kereskedő neje sz. Koós Emi­lia úrnő balt meg. Pénteken még fenn volt a szatmárhegyen, este jó kedvüen időzött családja -körében | reggel 4 órakor szivszél- hüdés következtében hirtelen elhalálozott, mély gyászba borítva szerető családját s nagy kiterjedésű rokonságát. A haláleset a városban is mély részvétet keltett, mutatta ezt a temetés is, a melyen igen sokan vet­tek részt. A temetést Biky Károly végezte, ki a Petőfi-utczai gyászháznál mondott meg­ható gyászbeszédet. A család által kiadott gyászjelentés igy hangzik: Alant írottak a szív legmélyebb fájdalmával tudatják | sze­rető nő, a leggondosabb anya, szerető test­vér és rokonnak Mertz Józsefné szül. Koós Emíliának, f. junius hó 27-én reggel 4 óra­kor élete 31-ik, boldog házasságának 10 ik évében váratlan történt elhunytat. A kedves halott földi részei f. hó junius 28-án dél­után 5 órakor fognak Petőfi-utcza 5-ik számú házától az ev. ref. egyház szertartása szerint a vasút melletti sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Szatmár, 1903. junius hó 27-én. Áldott emléke örökké élni fog szivünkben I Mertz József mint férj. Mertz Zsuzsika, Mertz Józsika, Mertz Laczika, Mertz Ga­bika mint gyermekei. Koós Gábor mint test­vére, KoÓ9 Gáborné sz. Somlyay Erzsiké mint sógornő, özv. Mertz Ferdinándné sz. Germán Katalin anyósa és családja, özv. Keresztes Andrásné és családja, özv. Erdőss Yiltnosné és családja, Mándy Benőné és családja mint nagynénjei. — Gyászhir a vidéken. Alólirot- tak mély fájdalomtól megtört szivvel tu­datják, u felejthetetlen jó gyermek és test­vérnek Klintók Titusz János Adorján a nagykárolyi róm. kath. főgyimnázium IV-ed osztályú tanulójának, folyó évi junius hó 28-án délután 2 órakor életének 15-ik évé­ben, alig egy pár heti szenvedés és a ha­lotti szentségek ájtatos fölvétele után tör­tént gyászos elhunytét. A megboldogult ha­lott földi maradványa folyó évi junius hó 30-án délelőtti 10 órakor fog a gör. kath. © © egyház szertartása szerint az oláh-meddesi közös sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig ugyan­csak junius hó 30-án délelőtt 8 órakor fog az egek Urának bemutattatui. Oláh-Meddés, 1903. junius hó 28-án. A béke angyala őr­ködjön drága hamvai feletti Klintók Irénke, Klintók Mariska, Klintók Gusztika mint testvérek. Klintók Ágoston és neje szül. Brankován Irén mint szülők. — Eltűnt gymnasista. Stefanovszky Gyula vasúti őr hasonnevű fia, ki nz ev. ref. főgymnusiumnak V. osztályának növen­déke volt, szerdán reggel eltűnt szülei la­kásáról s azóta mi hirt sem hallottak felőle. Amennyibeu az eltűnt tanuló rósz osztály­zatot kapott, azt hisszik e miatti félelmé­ben hagyta el szülői' házát. Aggódó szülei az esetet bejelentették u rendőrségen, a mely a családdal együtt lázasan kutat az eltűnt után, a nyomozás azouban a mai napig még eredményre nem vezetett. — Halálozás. Dómján Gyula Koin- lódtótfalu körjegyzője vasárnap reggel el­halálozott. Az általános tiszteletnek örvendő körjegyző elhunyta széles körben mély rész­vétet keltett. V jfgifj A Szatmár-nkárolyl könyvnyomdászok; =szakköre t. czimedet és családját az 1908. évi július lió 19*ón a a „Kossuth-kerti“ kioszkban rendezendő jótékonyczélu ZÁRTKÖRŰ NYÁRI TÁHCZMÜLATSÁGÁRA tisztelettel meghívja. Belépő-dlj: személyen­ként 1 K 50.fill., család­jegy 'liárom személyre) 3 K Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A tiszta jövedelem a szakegye­sületi »könyvtáralap« javára ............. fordittatik. ................. Je gyek előre válthatók -. Reizer János, Lővy Miksa, Csapták Sán­dor Balogh Dezső Néhma Károly urak üzletében, a „Szabadsajtó“ és Mox-vai János könyvnyomdájá­ban és a rendezőség tagjainál Diszelnökök: Litteczky Endre Morvái János. Rendező-bizottság: Kiss Sándor elnök. Nemes András pénztárnok. Cseresznyés Sándor ellenőr. Fokk Gusztáv ellenőr. Rendezőség: Babucz Lajos Deák Sándor Fülöp Ferencz Mónus Gábor Mladencsik Zoltán Récsey Gusztáv Sárközi Sándor Sallay Lajos Szász Ferencz Ujvárosy Sámuel Uray Gyula Varga István Veszprémi Lajos Winkler Pál. — Műkedvelői színi előadás. A szomszédos Lázári községben vasárnap este műkedvelők u „Falu rosszát“ játszották. A mulatság iránt igen nagy volt az érdeklő­dés a nemcsuk Lázári és környéke szépei voltak jelen nagy számban, városunkból is sokan vettek részt a mulatságon. A sziaie- lőadást az óvoda részére épült nyári helyi­ségében tartották ineg<mely szinültig telve volt érdeklődő közönséggel. Magáról az előadás­ról csak | legkedvezőbben nyilatkozhatunk, a szereplők oly pompás, összevágó előadást produkáltak, hogy az hivatásos színészeknek is becsületére válhatott volna. A czimszere- pet Szeutiványi Sándor játszotta, ki egyikét nyújtotta legjobb alakításainak, a közönség több Ízben adott kifejezést vele szemben tetszésének és elismerésének. Boriska sze­repét Makláry Bertuska adta, ki nem csak bájos, üde alakjávul, de közvetlen 1 termé­szetes alakításával tűnt ki, úgy hogy a lel­kes közönség nyilt színen is többször meg­tapsolta. Báiki Tercsi szerepében Strömpl Kuticza, Finúm Rózsi szerepében. Hajdú Margit igen kedvesek és ügyesek voltak. A többi szereplők Csecskedy Károly (Feledy Gáspár) Radács Gyula (Lajos) (Csapóné) Yáczi Jolán, (Sulyokné) Zoliiai Lidiké, Mak­láry József, Csizek János, Mónus Sándor, s a szereplők valamennyien ügyes és termé­szetes alakitásukkul hozzájárultak az est si­keréhez. A pompás összevágó előadás a publikumot nagyban gyönyörködtette melynek rendezésében nagy része van Szentiványi Sándornak. Mulatság után táncz következett. Rég láttunk oly vidám, üde, s bájos hölgy koszorút egy csoportban, mint e szép sikerű mulat­ságon. Ä derengő hajnal fénye, még együtt találta a vidám társaságot, mely kedélyesen töltötte az időt vonat indulásig. A mulat­ság rendezésében nagyrésze van Bottyán Pál ev. ref. lelkész, Schott Henrik és Lengyel István uraknak, kik u mulatság sikere ér­dekében annyit fáradoztak s n melynek meg is volt az óhajtott szép eredménye. — A szatmárnémetii köműves- és ács segédek ön képző-szak egyesülete saját könyvtára gyarapítására 1903. július hó 12-én a Kossuth-kerti kioszkban zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépti-díj szemé­lyenként 1 kor. Kezdete este 8 órakor. Jó zenéről gondoskodva van. Felülfizetések kö­szönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz­tatnak. J> mmmmm mmiimSm Míg legutóbbi időkig egyetlen VÍZ sem volt. egészen biztosan adagolható a vérköpésben, szív­bajban és asthmában szenvedő embereknek, az ujubb kísérletek­ből kiderült, hogy ilyeneknek egyedül a I Mely árverésnek a szatmárnémetii kir. járásbíróság1 1903-ik évi V. 813—9. számú végzése folytán 24o korona tőke-- követelés ennek 1901. évi szeptember hó 23. napjától járó 6 százalék kamatai, 1/39/(> váltódij és eddig összesen 99 korona 94 fillérben biróilag már megállapított költ­ségek erejéig — az eddig fizetett összeg betudásával — Csengerben, alperesek la­kásán leendő eszközlésére 1903. évi julitl8 hó 8-ik napjának délutáni 2 órája határ­időül kitüzetik és ahhoz a venni szándé­kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen ár­verésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mel­lett, a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingósá­gokat mások is le- és felülfoglaltatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. S-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szatmáron, 1903. évi junius hó 22. napján. Ádám Albert, kir. bir. végrehajtó. 1814—1903. tksz. Árverési hirdetmény kivonat. Az erdődi kir. járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Sztll- czer Terézia végrehajtatónak Szarvad! András végrehajtást szenvedő elleni 624 korona 74 fillér tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémetii kir. tszék (az erdődi kir. járásbiróság) terü­letén levő Madarász községben fekvő a ma- darászi 561. sztjkvben A. I. 1 — 9. rd. 234—a. 2455—a. hm. ingatlanokra 1106 K-ban ezennel megállapított kikiáltási árban az ár­verést elrendelte és hogy a fennebb megje­lölt ingatlanok uz 1903. évi jtllius hó 20-ik napján d. e. 10 órakor Madarász község há­zánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát kész­pénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-án 3333. szám alatt kelt igazságügyniiniszteri rendelet 8. §-ában ki­jelölt 'óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, uvagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-a élteimében a bánatpénznek a bíró­ságnál előleges elhelyezéséről kiállított sza­bályszerű elismervényt átszolgáltatni. Erdőd, 1903. junius 12-én a kir. jbi- iDság, mint tksi hatóság. Antal József, kir. albiró. vize ajánlatos fogyasztásra, a mely ezek mellett nemcsak a hugyszer- vek betegségeiben a legjobb viz, hanem a legkitűnőbb bOFVÍZ s enyhén sós ize miatt mindenki, még a legkisebb gyermekek is a legszívesebben veszik magukhoz D O a gyomor és légcső hurutos 1 • "1 •— megbetegedéseinél. o O Országos főraktár: (5—6) Edsskuty L Budapesten, I csász. és kir. udvari szállitó. Ásványvíz-nagykereskedő. ------ Kanható mindenütt. ----­I Fe lelős szerkesztő: Dr. Fejős István. Főmuukatáre: Tanódy Endre. Laptulajdonos és kiadó: Morvái János. 438—1903. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-cz. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmárnémetii kir törvényszéknek 1901. évi 17637. V. számú végzése következtében Dr. Keresztszoghy Lajos ügyvéd által képviseli Réztelek 68 vidéke önsegélyző egylet javára Mayer Ká roly, Hirsch Berta és Mayer Mihály ellen 24o korona s járulékai erejéig 1902. évi február hó 13-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1570 koronára becsült következő ingósá­gok, u. m.: cséplőgép, bútorok és egye bek nyilvános árverésen eladatnak. 5625—1903. tksz. r Árverési hirdetményi kivonat. A szatmárnémeti kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Tarczy Gyula végrehajtatónak Bojtor János végrehajtást szenvedő elleni 36 kor. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék (a szatmárnémeti kir. járásbíróság) terüle­tén lévő Szamoskóród község területén a Szamoskóródi 62 sztjkvben a I. 2 és 4 rend 79 hrsz. belsőségre és 200 hrsz. legelőbőli illetőségre tehát az 1881. évi 60 t. ez. 156 §-a alapján a társtulajdonos illetőségére is 994 krban és pedig minthogy ezen ingatla­noknak Bojtor Jánost illető részére Sürger Erzsébet javára haszonélvezeti jog van be­kebelezve, az árverés által e haszonélvezeti jog nem érintetik, ha azonban az ingatlan o jog fentartásávai oly árban adatnék el mely a haszonélvezeti jog előtti elsőbbséggel be­jegyzett tehertételek fedezet szempontjából ezennel 3200 krban megállapított összeget meg nem üti — az árverés hatálytalanná válik s az ingatlanok e haszonélvezeti jog fentartása nélkül újabban elárvereztetni fog­nak, az árverést ezennel megállapított kiki­áltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1903. évi Julius hó 22-ik napján délelőtt 10 órakor. Szamoskóród község házánál megtartaudó nyilvános árverésen a megállapított kikiál­tási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsáranuk 10°/o-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. czikk 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 §-ában kije­lölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t. czikk 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Szatmárnémeti 1903. évi április hő 28-ik napján. 1 Kir. tvszék mint tkvi hatóságnál. Jeney Sándor ' kir. törvényszéki albiró,

Next

/
Oldalképek
Tartalom