Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-19 / 20. szám
SZATMAR ÉS VIDÉKE. leg az bizonyulna be, hogy a lövész egyesület iránt a közönség körében az érdeklődés megszűnt, és nincs is kilátás arra, hogy az érdeklődés újra felébredjen, egy pár ember kedvéért csakugyan nem volna indokolt, hogy a város bármit is áldozzon. X. Y. Z. Felhívás adakozásra. Szives örömmel adunk helyt a dalegyesület választmánya abbéli kérelmének, hogy az általa felállítandó zeneiskola fölszerelésére adományokat gyüjtsünk. Annyira közismeretii már ez a nemes törekvés, hogy teljes bizalommal fordulunk lapunk olvasóihoz kérvén őket, hogy a mindnyájunk javára szolgáló czélra erejükhöz képest közrehatni szíveskedjenek Az adományok lapunk szerkesztőségéhez czimzendők. Eddig befolyt .... 20 K Újabban adakoztak: őzv. Katz Jakabné Miskolcz 20 K Orosz Alajos tanár . . 10 K összesen: 50 K A jogszolgáltatás terén szerzett tapasztalataink.*) (Folyt, és Vége.) A nagysomkuti kir. járásbíróságnál a telekkönyvi s bűnügyi osztályok úgy a fogalmazói, mint a kezelési szakban elismerést érdemelnek. Észrevételünk van azonban a polgári osztályra vonatkozóan, a hol a tárgyalások túl korai időre, délelőtt 8 órára tűzetnek ki. Nagyon czélszerütlen ezen intézkedés úgy a felekre, különösen a vidéken lakókra, valamint az ügyvédekre, de czélszerütlen a bíróság szempontjából is, a mennyiben az igazolási kérelmekkel a munka szaporítására vezet. A fél s az ügyvéd kénytelen a megjelenési időt pontosan betartani, de sokszor csak azért, hogy aztán várakozzék, mert a tárgyalások 7a 9 óra a legritkább esetben kezdetnek meg. . Helytelen a perrendtartás szerint azon eljárás is, hogy az egy határidőre tűzött ügyekben a felek nem egy időben hivat*) Közérdekű részlet a szatmári ügyvédi kamara ez évi jelentéséből. Szerk. Nemes büszkeséggel folytatott magán ügyvédi gyakorlata után, mely vagyoni függetlenségét is biztosította, legforróbb vágya ment teljesedésbe; nemcsak munkása, de vezetője lett e város közéletének, mert 1872-ben e város közgyűlése az akkori helyettes főpolgármesterrel Madarassy Lászlóval szemben nagy szavazattöbbséggel polgármesterré választotta, mely idővel e város életében nemcsak egy újkor, de a kor igényei által is sürgetett időszak következett, mely szakított a régi ósdi rendszerrel, megszűnt a közvagyon magán természeti jellege s erős kezekkel hatalmas bástyákat épített a közvagyon megvédésére, melynek mindenkor hü sáfárja volt. Polgármesterségének első éveit a múlt idők tisztázása vette igénybe, 19 rendezetlen, elintézetlen számadását vett át a múltakról s addig hallani sem akart egyébről, mig ezeket le nem bonyolította s míg egy egészen tiszta vagyon kezeléséhez nem jutott. Egész hosszú sorozatot képező alkotásai a közbiztonság érdekében felállított s u régi hid közveszélyes állapota miatt nyugtalankodó kedélyeket lecsilapitó fahíd felépítésével kezdődik 1875-ben, a mely esztendőben az ö jelentékeny közreműködésével indult társadalmi vállalatot s egy csemetekert kijelölésével megvettetett alapja a már egész pompájában diszelgö Kossuth-kertnek. 1876 ban a városi ügyek, a vagyoni helyzet ismeretében már teljes program- mot ád jövő működéséről s a közpályán eltöltött egész ideje alatt megtartott bzí- goru gazdálkodás elvének hangsúlyozásával határozott kifejezést ad közgyűlés előtt a város egészséges fejlődése, az ipar és kereskedelem fölvirágoztatására irányuló törekvésének, hogy a mint mondá: „e szép megye központján városunk hasonló városokkal egyenlő színvonalra emeltessék“. Kifejezést adott ugyanakkor annak, hogy a takarékosságot, mint a kö nnyelműséget minden tulságtól magóvni igyekszik. Soha sem szívesen vetette fel azt a kórnak fel, hanem a második csak az első ügy letárgyalása után s igy tovább. A keresetekre túl hosszú időre tűzetik tárgyalás. Egy hónapon belől határidő nem is igen fordul elő, ellenben gyakori eset, hogy hét-nyolc/, hétig kell várakozni a tárgyalási határnapra. Felette sérelmes a polgári osztálynál a költségmegállapitás is. És' annál sérelmesebb, mert ezen megállapitás ellen csak legritkább esetben lehet perorvoslattal élni a felebbezés költségei miatt. Például felhozzuk az 1902. Sp. 802. sz. vagyonközösség megszüntetése iránt indított pert, a melyben egy tárgyalási dij s egy — képviseletről lemondást tárgyazó — kérvény munkadija és 2 K meghatalmazási és kérvény bélyeg kiadás fejében 7 K állapíttatott meg az 1902. Sp. 802—2. sz. végzéssel. Ugyancsak például szolgálhat az 1902. Sp. 713. sz. 160 K iránti sommás per is. E perben 9 K 90 f készkiadás, továbbá keresetszerkesztésnek s leírásnak és két tárgyalásnak munkadija fejében összesen 25 K 9o f állapíttatott meg. Megemlítjük még, hogy kifogástalan a polgári osztálynak kezelési része is. A nagybányai kir. járásbiró- ság úgy a vezetésben, mint az ügyek ellátásában a legpontosabban megfelel hivatásának. A bírák figyelmes, méltányos és correct eljárása épugy, mint a kezelő személyzet ügybuzgalma az ügyek minden ágában kifogástalan. A mátészalkai és fehérgyarmati kir. járásbíróságok működéséről azt jelenthetjük, hogy e bíróságok tevékenysége kifogástalan s hogy ennek megfelelő az elért eredmény. Utóbbi járásbiróságnál a köUségmcg- állapitás felette sérelmes és különösen sérelmes az eljárás, hogy — a debreczeni kir. ítélőtábla ellenkező határozata daczára még mindig csak akkor állapittatik meg a végrehajtás foganatosításánál napidij az ügyvéd helyettesének, ha az ügyvéd vagy ügyvédjelölt. Szatmárvármegye árvaszékének működése még mindig igen sok jti- vánni valót hagy hátra. Nagyon sokaknak érdekét károsítja ez a késedelmezés, nagy mértékben akadályozza különösen a hagyatéki ügyek gyors elintézését, miért is halaszthatlan szükségnek ítéljük, hogy ezen állapotnak erélyes intézkedéssel vége vettessék. Megoldási mód nincs más, mint a személyzet szaporítás, mert a feidolgoiiísisi kerülő'nagy anyagot az előadók mái csekély számával ellátni nem lehet. Jelentésünknek befejezése előtt még egy vakmerő támadást kell visszautasitadést, hogy városunkba katonaság helyeztessék, pedig ilynemű ügyekkel nagyon gyakran volt alkalma foglalkozni a régi serházi laktanya felépítésétől a „Ferencz József“ és „József főherczeg“ laktanya felépítéséig. Ha mégis már kezdetben csatlakozott azokhoz, kik laktanya építéssel a katonaságot állandósítani akarták városunkban, tette azt azért, hogy megkímélje a polgárokat a katonai elszállásolásokkal járó kellemetlenségektől, mert éles szeme belátta a még ma is fentálló állapotot, hogy maga a város nem csak hasznot nem húz a férőhelyek felépítéséből, de egyenesen állandó ráfizetéssel tartja azokat fent. Korán felismerte az árvák és szegények helytelen ellátását s már az 1877-ik évben felhívta a város közönségének figyelmét a már akkor is 5 — 6 ezer forintot tevő s kiadott összeg czélszerübb felhasználására: s e nehéz kérdés még ma is megoldásra vár, daczára az e tárgyban tartott sok országos konfercziának, melyek a pénzbeli segélyezésnél alkalmasabb megoldást találni nem tudtak. A szenvedő emberiség fájdalmainak eny Intésére szolgáló közkórházi ügyeí^gészr hivataloskodása alatt a l'gmelegebb ró* konszenvvel, buzgósággal látta el s mindaddig, mig a 72 ágygyal tervezett közkórház föl nem épült, nagyon takarékos kezeléssel évenkint 5—6 ezer forinttal gyarapította a kórházi alapot. Hivatali felelősségének legnagyobb súlyát talán az 1888-iki nagy árviz alkalmával érezte, mikor a város közönségének megmentése czéljából saját felelősségére a szamosdobi országutat keresztülvágalta. Ezen esztendőre esik a közúti vashid tervezése, városház és színház felépítése. A szinház felépítésének kérdésével nem tudott egyhamar megbarátkozni, a város oly természetű megterheltetésének tartotta ezt, hol a kiadás nem áll arányban az elérendő haszonnal. (Folyt, köv.) nunk; azt a támadást, melyet, mint az már Nagyméltóságod előtt ismeretes, a szabadkai kir. törvényszék elnöke intézett az „Ügyvédek lapjáénak 1902. deczember 6 án megjelent számában az ügyvédi kar ellen. Sajnos, ezt a támadást nem tarthatjuk localis jelentőségűnek. Az egész ügyvédi kar ki van téve, védtelenül ki van szolgáltatva e féle gyanúsításoknak. A gyanúsítások legnagyobb részén nem csodálkozunk. Az ügyvéd fontos hivatását át nem értő, elfogult embereknek semmi sulylya! nem biró ítélete az legtöbbször. De azon már méltán csodálkozunk s méltán megbotránkozunk, hogy egy kir. törvényszéki elnök áll be nyilvánosan hirdetni a gyanusitók tanait, hogy egy törvényszék elnöke nem tudja vagy nem akarja meglátni az ügyvédi karban azon tényezőt, mely úgy a közszabadságok védelmében, valamint a magánjogok megóvásában oly fontos szerepre hivatott, s mely ezen bizony sokszor nehéz szerepét lelkiismeretesen be is tölti, — s hogy egy törvényszék elnöke nem szerzett eddig tudomást arról, hogy ha előfordulnak hibák, tévedések, visszaélések az ügyvédi kar tagjai között, mint a hogy minden emberi szervezetnek tagjai, közt előfordulnak, — azokat az ügyvédi kar az ő au onom hatáskörében évtizedek óta mindannyiszor közmegnyugvásra legszigorúbban megio.rolja. Megtámadott önérzetünknek felháborodásával kérjük Nagyméltóságodat^ mél- tóztassék az illető elnök urat — kellő meg- érdemlett formában felvilágosítani könnyelmű vagy rossz indulatu tévedései felől. A s/.atmárnémetii ügyvédi kamarának 1903. évi márczius hó 29 napján tartott közgyűléséből. Korányi János Dr. Schőnpflug Jenő elnök titkár. Apróságok. Vasárnap délután óriási közönség 10I011- gott a Kossutli-kertben. Bögre ur is ott sétált, s midőn elfáradt, keresett egy padot, hogy leülhessen, (le uem talált, felment tehát a kioszkba egy pohár sör mellett pihenni. — Istenem — mondja 111 igában — h 1 az asztalok is olyan kapósak volnának, mint a milyenek a kerti padok, ez a Wnlkovits méff gazdag ember lehetne. OO CJ . * A Duna-ünnepély egy c-alódassal végződött, mennyiben a közönség által leginkább várt Monl-Pelé tűzhányó kitörése elmarudt. Le kellene főzni Budapestet s rende/ni kellene egy Szamo9-ünnepélyt, a inelyuek keretébe a tűzhányó kitörését pompásan belehetne illeszteni. A gyepmesteri lakás tájékán a Mont-Pelé nugyszerüen festene. — Igazán furcsák ezek a czivilek — mondja egy magasabb rangú liszt a taiva- nak — milyen dolgot csinálnak belőle, hogy a felség Apponyi grófot meg nem szólította. Ha elgondolom, mennyi drukkot állottam ki egy egy nagy hadgyakorlat alkalmával, hogy a felség megtalál szólítani, nem vagyok képes megérteni, miért panaszkodnak. * Különben velem is megtörtént egy udvari bálon, a hova mint lovasitott népfelkelő főparancsnok voltam hivatalos, hogy a király szónélkül ment el mellettem. No de igaz, hogy ez csak egyetlen egyszer volt, más alkalommal aztán annál szívesebben beszélt, és egy izbeu pláne olyan sokáig, hogy Fejérváry arcza kékült, zöldfllt az irigységtől. * A gyerekek megkértek, hogy vegyem meg nekik a Wolkenberg Alajos nagybőjti predikáczióit. Megígértem, hogy megveszem. ' Jaj, mert nagyon szép! — mondták lelkesedve — Meglásd, neked sem fog ártani, ha elolvasod! Tierneter. HÍREINK. Lapunk jelen számához egy egész iv melléklet van csatolva. —- Első áldozók. Egy a maga jelentőségében mindig megragadó ünnepély folyt fe vasárnap reggel. 7 órakor a székes- egyházban. A gyermekek első áldozási ünnepélye. A nagy Napoleon dicsőségének meglehetős tetőpontján állott, midőn egykor azt monda, bogy akkor volt életében a legboldogabb, mikor először áldozott. Ilyen boldogságban részesült jelzett alkalommal 100 gyermek. A leánykák hófehér: ruhában, a fiuk c-inosan karjaikra tűzött hosszú, fehér szalaggal jelentek meg. A szent misét s sz. beszédet Hehelein Károly kanonok- plébános tartotta, ki tömör vonásokban meghatóan fejtegette az ünnep jelentőségét. Hosszú, díszes sorban vonult fel a gyermeksereg a keresztkuthoz, megújítandó azon fogadást, melyet egykor a kút előtt helyettük keresztszüleik végeztek. A szülők szemeiben örörakönyek ragyogtak. Az édes visszaemlékezés a gyermekkor boldog örömeire s a szív legerősebb szeretője: a gyermekek iránti szeretet fakasztá azokat. Majd elérkezett az áldozás, mit » gyermekek épületes áj tatossággal végesének. A templomi ünnepély befejezésével a leány-gyermekek a zárd ti ban Meszlényi Gyula püspöknek, a fi-gyermekek Hehelein Károly kanonokplébánosnak voltak vendégei, kik a szép nap emlékéül a nap jelentőségét méltató képet kaptak ajándékul. — 50 éves lelkészi jubileum. Lélek emelő szép ünnepély folyt le a Szat- tnárhegyen f. hó május 17-én vasárnap Pa- polczy Károly félszázados lelkészkedésének évfordulója alkalmából az ev. ref. templomban. Az ünnepély lefolyását következőkben adjak: a 87 dicséret 1 verse és a 235 dicséret 1, 2 és 3 verseinek eléneklése után az apai ev. ref. énekkar Rossini „Scmira- mis“ ez. dalművéből az „Áldások Istene“ részletet adta elő. Az egyházi imát a galambősz lelki pásztor végezte, — melyben hálát adott az Egek uráuak hogy eddig megtartotta, — 8 erőt adott neki a szatmár- hegyi elhanyagolt egyházat a virágzás ily fokára emelni, — a megható ima a gyülekezet legtöbb tagjának szemeiből könnyeket fakasztott. Következőleg az apai énekkar Beethoven „Isten dicsősége* ez.;művét adta elő, melyet követett Pupolc/.y Zoltán apai ref. lelkész tartalmas és tanulságos egyházi beszéde. A küldöttségek üdvözlése előtt az apai énekkar adta elő Dűrner „Viharban* ez. énekét. Első szónok Szabó Lajos sznt- márhegyi ev. ref. egyházi gondnok, a szat- márhegyi ev. ref. egyház nevében, — dr. Vajay Károly tiszti főügyész, Szatmárváros nevében, — Uruy Géza ügyvéd szatmári ev. ref. főgóudnok, a szutmári egyházmegye nevében, — Rácz István ev. ref. lelkész a szatmári egyház nevében, — Bakcsy Gergely főgymn. tanár, a szatmári ev. ref. fő- gyinnásium nevében, végül Tar Károly all. elemi iskolai igazgató, — a szatmári állami iskolák nevében üdvözölték az ünnepeltet, — ki is az Ur asztulu mellett fogadta a küldöttségeket, melyen ott díszelegtek az értékes és szép ünnepi megtisztelő emléktárgyak, köszönetét kifejezvén e küldöttek ás egybegyültekrieh, — a szatmárnémeti iparos dalárda Bognácz Ignácz „Fohász* czimű darabját adta elő, — melynek elhangzása után az egybegyült közönség a Hymnust énekelte el. A hivatalos ünnep lefolyása után következett a lelkészi lakban a kitűnő ebéd, — melynek végeztével a fiatalság csakhamar táuczra perdült s a jp kedv és jó bor mellett a társaság u reggeli 6 órás vonat indulásáig vígan töltötte el uz időt. (T. Z.) — Papvál&tztáfl. A nem rég’ megalakult statuskvo izr. hitközség vasárnap fog papot választani, s minden valószínűség szerint a választás egyhangú lesz, ámennyi- b-n más jelöltről szó sincsen, mint dr. Jordán Sándor fogarasi rabbinusról, u ki szombaton tartotta a próba szónoklatot s a ki ezen szónoklatával is teljesen megnyerte a hitközség összes tagjait. Sok szép jeles tulajdonságairól már volt alkalmunk megemlékezni, itt csak azt említjük ineg még egyszer, hogy nemcsak rendkívül képzett és művelt, de a szó szoros értelmében magyar ember, a kiben nemcsak hitsorsosai, de városunk társadalma is egy értékes erőt fog nyerni. — Személyi hir. Pap Géza polgár- mester és Taukóczi Gyula főkapitány a város képviseletében a tegnap Debreczenben megkezdődött polgártnesteri közgyűlésre utaztak. — Hivatalvizsgálat. Dr. Róth Ferencz törvényszéki elnök és Dénes Lujos kir. ügyész f. hó 14., 15., 16. és 17-én tartottak hivatalos vizsgálatot a nagysomkuti kir. jbiró-ngnál, a hol mindent rendben találtak. — Hivatálvizzgálat. Kemény Alajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató 8 V a n y e k József p. ü. számellenőr a hely- b li kir. álliimpénztári hivatal pénzkezelésének s ít hivatal ügymenetének megvizsgálása végett tegnap reggel városunkba érkezett. A vizsgálat előre láthatólag 7—8 napon út fog tartani. — Plébánosi vizsgálat. A plébá nosi állápra képesítő zsinati vizsgálatok f. hó 12. és 13-án tartattak a papnevelő intézetben. A vizsgálatra ketten jelentkeztek Tamás Jenő s Pilcz Ede máramarosszigeti segédlelkészek s a vizsgálatot mindketten kitüntetéssel tették le. Folytatás a mellékleten. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy kert helyiségem ben sem 5 kros sem 6 krajezáros lőrét, — hanem valódi W kőbányai sört mérek ki poharanként 1 tsz Leszállított étlap ár. teiettei: Kalocsai Zs.
