Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-18 / 46. szám

SZÄT MXRÉSJTIDfiKE indulatuk sokkal nagyobb a mostani se gitségnél. Az elemi iskolás gyermekeknek a hi deggel beállott sanyarusága lesújtóan állítja elénk a nép szegénységét. Megindító az a kép, melyet a népiskola ártatlan gyermek serege tár elénk. A szeretett jó anya, az élettel küzdő családapa nem képes édes kon- vagy ellenszenv felkeltésére s min­den fajtájában a társadalmi mozgalmak­nak szereztem egy kevés tapasztalatot melyet hol sikerrel, (tol a sikernek még á puszta reménye nélkül felhasználni igye­keztem. Az egyik tapasztalatom az, hogy csak az olyan egyesülésnek vau és lehel gyermeke arczárói az éhség és hidegség jövője, mely helyes alapokon inditá meg • . ' Cl 1 J _ I A „ I. IfÄnnuait la_ I m Imríócí ÍZ Öró f- e traaat A alamní» 1» J l irtózatos fájdalmának csavaró könnyeit le törölni egy darab meleg ruhával, a min dennapi kenyérrel. Az eddig jött segítség kevés Ez a körülmény indította a szatmári állami népiskola gondnokságát arra, hogy itt egy olyan „szegény tanulókat segítő egye­sület“ szervezésével foglalkozzék, mely a nép gyermekeinek téli oktatását az egész vonalon lehetővé tegye. Ezen szervezendő egyesületnek mind az tagja lesz e tanévre a ki önkénytes adó mánynyal (legalább j korona) Istennek és embernek tetsző módon az elemi iskolás ártatlan kis gyermekek nyomorán nemes szivére hallgatva enyhíteni akar. Nagyszerű és nemes cselekedetett csak közös felbuz­dulásból eredő akarat művelhet. Szeretettel kérjük mindazokat, a ki két a helybeli állami iskola tanilótesiületé- nek tagjai tagok gyűjtése czéljából fel fog­nak keresni, tegyék lehetővé azt, hogy mi­előbbi közgyűlésünkön megalakulhassunk s már most enyhíthessünk a szegény tanulók nyomorán megfelelő arányban. A közgyűlést a tagok kellő számainak gyűjtése, illetve az önkénytes adakozók megfelelő számának elérése után azonnal összefogjuk hívni. Szatmáron, 1902. november 18 Mihály Ferencz, áll. isk. igazgató. l)r. Keresztszeghy Lajos, áll. el. isk. gond. elnök. A torna- és vivóegylet köz­gyűlése. A szatmárnémeti torna- és vivóegylet f. hó i5-én este a város­háza kis termében tariá meg alakuló köz­gyűlését. A szép számban egybegyült ta­gokat dr. Lehócki János volt alelnök, mint a közgyűlést vezető elnöke üdvözölte s felhívta Thurner Albert titkárt, hogy adja elő jelentését. Thurner Albert titkár az alábbi je­lentést terjeszti elő a közgyűlésnek. Tisetelt Közgyűlési Jelentésemet azzal kell kezdenem, hogy az újabb megválasztatásom óta 1900 ápril 9-től nincs mit jelentenem. Szomorú jelentés ez, melynek nincs más vigaszta­lása, mint a temetőnek: „a boldog feltá­madás reménye alatt!“ Nem recriminálnatok már saját hibám tudatában sem; de nincs is értelme a múl­takért való szemrehányásnak! Buzdítás kell itt a jövőre és nem szemrehányás! Már két évtizede annak, hogy mint közkatona, vagy mint egyik-másik helyen szerény vezető harezos részt veszek a tár­sadalmi harezokban. Volt és van alkalmam bepillantani a hadműveletek intézésébe és itt-ott bélefolyni a hadvezetésébe is. Isme­rem a rugókat, melyek alkalmasak a ro­— Kálmán ? Maga a megtestesült ideál, nem tudom . . . nem értem . . . e roppant változást? — Volt ideálom, volt reményem; bealkonyodának.Most már ideálnélkül, remény nélkül akarok élni egyedül szen­vedéseimnek. És én, én, én, Kálmán? — Kegyed, asszonyom, másé, a jövőé, én hadd legyek a múlté, melyre fekete gyász boruljon. — De nem. Édes Kálmán — suttogá tűzzel, vak merészséggel az asszony, ne beszéljen igy. Tudott és tud maga más­kép is beszélni. A szeretet, az imádás ideális hangján, mint egykoron. — Nos mondja, val'ja, beszélje, mesélje, hogy most is, ezután is, mindörökké csak én — a maga ideálja — vagyok szivében — lel kében, csak engem imád, szeret most és mindörökké . . . Nos édes Kálmán, mondja, mondja . . . lássa, hogy szeretem, igen. Lássa, hogy emészt a tűz és a bűn, mely- iyel maga ellen vétettem. Legyen irgal­mas, legyen kegyelmes a bűnös iránt és mondja, hogy szeret . . . imád . . . — Nem — jelenté ki Kálmán férfias elhatározottsággal. A zene újra megszólalt, a párok si- . ettek feláilani a következő lánczhoz. Kál­mán is besietett otthagyva a kísértő szép asszonyt, ki csúfos kudarczán hahotás ka- czajba tört ki. Nevetett, nevetett folyton, mig orvoä nem jött segítségére . . . Az egykori szép Sólyom Magda egy hires elmegyógyintézetben töltötte élete hátralevő részét és min ién kérdésre ha­hotás kaczagással felelte: — Kálmán . . . Kálmán . . . ideál nélkül . . . ideál nélkül. működési körét, s vezető elemeit kizárólag tagjainak azon részéből választó, kik szív vel-lélekkel szolgálják azon eszmét, mely­nek nem zsoldosaiul, de önkéntes harczo saiul szegődlek ! Nem a hiúság kielégitése legyen a czél, hanem az őrhelyeknek megfelelő erők­kel való ellátása. Nem nevekre van nekünk szüksé­günk, kik a maguk fényéből ránk is sugarazzanak valamicskét, de tagokra, kik egyetértésben, szeretetben munkál­kodva az egyesülettől, mint fényforrásul kapjanak fényt! Még azt sem tartom elégnek, ha sok tagja van egyletünknek, kik közül néhá- nyan el-eljárnak gyakorlatainkra. Papiros­tagok ezek csupán s tagságuk nem igen való egyébre, mint hogy több legyen egy czimmel s pénzük feleslegének egy leve­zető csatorna nyittassák! Nem kicsinylem én az anyagi eredményeket, de elébe he- lyezem ennek az erkölcsieket I Másik tapasztalatom az, hogy minden vállalkozás rendszerint nagy garral indul meg s mikor a lelkesedés lobogó szalma­lángja elhamvad, bizony alig marad annyi zsarátnok, a mennyi elég legyen egy pár zászlóhoz hű maradottnak elgémberedett tagjai fölmelegitésére! Ki kellene találnunk valamit arra nézve, hogy a lelkesedés tüze, minta Vesta láng soha ki ne aludjék! Rá kellene jön­nünk arra, hogy miként tudjuk megőrizni, helyes mederben tartani s fokozni a testü­leti szellemet! A szatmári tomar és vivóegylet ho- natikus álmából már egy Ízben fölébredt; de úgy látszik, hogy ez a betegség reci- divával jár. Pedig köztudomású, hogy a visszaesés nem ritkán veszélyesebb, mint maga a betegség! Most midőn egyes tagjaink ügysze- rető, fáradságot nem ismerő szívós kitar­tása, újból életre kehi a már-már végleg elszenderült leányzót, kívánom, hogy egye­sületünk minden egyes tagja áthatva a test­edzés nemes hivatásától — tudván azt, hogy csak ép testben lakhatik ép lélek s hogy mig izmainkat fejlesztjük, nemcsak..,, ny*/,.; gunknak, de a társadatomnak is kiváló szolgálatot teszünk — ápolja, fejleszsze az egyetértést közöttünk; minden tag egy- egy mintaképe legyen a kilátásnak s az önként magára vállalt kötelezettség becsü­letes teljesítésének ! Hogy ez úgy legyen, szükségesnek tartom a fentebb elmondott egyetértés, ki­tartás és kötelességtudáson kívül, hogy a ma megejtendő választás olyanokra essék, kiknek arravalósága, az ügy iránt ismere­tes buzgósága s mindezeken kivül kellő ideje is van a rábizottakban hűen és jól sáfárkodni I Épen azért magamat nem érezve az egylet vezetésében hivatottnak, s mert több oldalú elfoglaltságom meg is gátolna abban, hogy megfelelni tudjak a reám bí­zandó feladatok teljesítésének : tisztelettel kérem közgyűlést, hogy jelölésemet el­ejtve, egy arravalóbb tagot tüntessen ki bizalmával, kinek nagy szerepe leend az újjáalakult szatmárnémeti torna- és vivó­egylet felvirágoztatásábanl Adja az Ég, hogy egyesületünk soha többé vissza ne essék régebbi álomkór­jába; de fejlődjék, gyarapodjék mind az időknek végezetéig I Szatmár, 1902. november i5. Thurner Albert. Az éljenzéssel fogadott jelentés után közgyűlés vezetését Kun László veszi át; a megejtett választás eredménye a követ kezö: Elnök: Dr. Lehoczki János, alelnök: Bartha Kálmán, titkár: Thurner Albert pénztáros: Unger István, szertáros és mű­vezető : Ferencz Ágoston, orvos: Dr. Göbl Alajos. A számvizsgáló bizottság elnöke : Küszner Albert, tagjai: Hatvani Béla, Tö­rök Zoltán lettek. A választmány tagjaiul Beznák Aladár, Dr. Erdélyi Miksa, Dr. Fejes István, Haller Ferencz, Kun László, Litteczkv István, Markó Kálmán, Mudris Antal, Osváth E’emér, Regéc/y Sándor, Dr. Schönpflug Jenő és Dr. Tanódi Már­ton választattak meg. Az előjelekből Ítélve a torna és vivó­egylet szép reményekkel nézhet jövője elé, melynek biztosításául szolgál egyfelől a minden oldalról megindult lelkesedés, a tagok nagy száma, másfelől a választmány arravalósága. A pénztárnok jelentése tu domásul szolgált s az elnök megköszön­vén a megnyilatkozott érdeklődést, meleg buzdítással rekeszté be a közgyűlést. Borsókás sertéshús.*) Törvényhatósági bizottsági közgyűlé­sünk múltkori tárgysorozatában 8692/1902. sz. alatt felvolt véve a borsókás sertések kisajátítására vonatkozó szabályrendelet ter­vezet is — és ennek tárgyalása során töb­ben, s ezek között tekintélyes orvosok is elárulták, hogy nincsenek tisztában a bor- sókakórral, sőt hallható volt olyan véle­mény is, miszerint ezen betegség azonos a stricninával. A jogügyi szakbizottság által elő­készített ezen ügy gazdasági szakbizottság tárgyalása elé nem került és igy a baj mibenléte szakszerüleg megvilágítva nem is lett, minek folytán szükségét látom a bor- sókakórt megösmertetni röviden, hogy közismertté váljék a kór és tudják meg az érdeklődők, hogy közegészségügyünk ér­dekében mennyire érdemmel figyelmet ezen betegség. A borsóka (Cysticerens) nem egyébb, mint a galandféregnek ivartalan lárvája. Az állatok, közül igen ritkán fordul elő a szarvas- 41 marháknál, s leginkább csak a rágóizmok­ban, de aránylag elég gyakran található a sertés busában, hol főleg az izmok és izomrostok közötti kötszövetben lencse, vagy borsó szem alak és nagyságban lát­hatók. Az állatok jobbadán a legelőn, ga- landférges kutya és emberi ürülékből veszik fel, a berágott takarmánnyal, a levált galand- féreg izekbenni érett petéket, melyek a gyomorban jutva, ennek falát átfúrják és tovább vándorolnak az állati testben, s itt főleg az izomatban (sovány húsban) meg­állapodva, lencse vagy borsó nagyságú sár­gássavót tartalmazó hólyagokká fejlődnek. Ha ezen borsókák húsevő állatok gyomrába jutnak, ottan galandféreggé fej­lődnek ki és ezért veszélyes közfogyasz­tásra engedni a borsókás húst. Ha azon­ban a borsókás hús jól megfőve vagy jól megsütve szolgál emberi eledelül, semmi veszélylyel nem jár megevése, mert a fö- vést vagy ennek megfelelő sütést okozó nagyobb fokú melegben a borsóka élet- képességét elveszíti. A borsóka jelenléte az állati testben nem okoz kezdetben észrevehető beteg­séget, s éppen azért nem, vagy csak nagyon elterjedt állapotban, midőn már a szemek burkai és a nyelvben is vannak ösmerhetők fel az ahozértő által, de éppen ezért és mivel gyógyítása a borsókás állatnak lehe­tetlen, a szavatossági főhibák közé lett fel­véve ezen betegség 8 napi szavatossági idővel. Ezen szavatosság hasznát azonban, vevő csak 8 napon belől leölt állatok­nál veheti. A leölt állatoknál bárki által is köny- nyen felismerhető a borsóka, minekkövet- keztében a megevéséből származó baj (galandféreg) ellen védekezni egyszerűen úgy lehet, ha borsóka gyanús avagy pláne borsókás húst meg absolute nem eszünk, vagy ha megenni nem irtózunk az ilyen húst, jól megsütve vagy főzve használjuk eledelül. A mint ezen rövid ismertetésből lát­ható, távolról sem oly veszélyes a borsó- káshus, mint mennyire némelyek rettegik, s éppen azért nem valami első rangú köz- szükség volt ellene kisajátítási szabály­rendelettel védekezni, de ha közpénztárunk megterhelése nélkül tesszük: hasznos dol­got cselekszünk és semmiesetre nem ár­tunk vele. n . ... o. Apróságok. Panaszkodik Bögréné asszony, hogy nagyon drága a tojás és kérdi, hogy mi lehet az oka. — Bizonyosan az, hogy kevés van, — mondja Bögre ur. — De hát miért van kevés? — Bizonyosan azért, hogy a tyúkok sokat kodácsolnak. * — Komámasszony vett már ká­posztát. ? — Még nem. — Pedig nagyon olcsó, majdnem in­gyen adják. — Várom, mig olcsóbb lesz. * Annyi bizonyos, hogy szerdán nem lát az ember egyebet a nagy piaczon, mint káposztát. Erre mondta egy bus polgár a szomszédjának : — Káposzta csk volna, de hol ve­szünk majd hozzá zsiro/ót. * Egy világhírű búr harezosnö tartott a napokban két felolvasást. Sokan voltak meghallgatni s egy ilyen kérdi tőlem, hogy én hallottam-e? Mondom neki, hogy nem. No hallod —szólt rá az illető — elmondhatod, hogy burokban születtél. * Hát az ezresből, hol maradiunk ? Fegyelmi eljárást kaptam, mert a *) Múlt számunkból tórszüke miatt kimaradt. múltkor is sokáig találtam elmaradni u nem a legközelebbin majd helyrend , a mulasztást. yrePó‘°l0ln * Nézi Pumpfi ur, a mint vasá húzták fel a harangot az ev. ref tem r,naP tornyába. ' mP!°m — Csinos harang, szép kis haran monologizál magában — legközelebbi zetéseimet már erre bízom. ________________________Demeter. HÍ REI — Lapunk jelen számához ea egész iv melléklet van csatolva. ­— Személyi hir. Gróf Béla főispán hétfon varosunkban időzött el nökölt a közigazgatási bizottság fegyé]m" választmányának d. u. 3 órakor tartott gyű. lésén. Szerdán a gyorsvonattal Budapestre utazik, hogy a vármegyei küldöttségeket iV miniszterekhez vezesse. — Róth Ferencz d kir törvényszéki elnök ma reggel Feíiér- gyurmatra utazott az ottani járásbiróadJ megvizsgálása végett. — Erzsébet-gyászünnepély. Feled­hetetlen Erzsébet királynénk emlékére reu- dezett iskolai ünnepély sorrendje 1902. nov 19 én ; 1. „Hytnnusz“ ének, harmonium kí­sérettel. 2. „Nagyasszonyunk halva“ szavalja Dobos Kálmán VT. oszt. tanuló. 3. Alkalmi beszéd tartja Mondik Endre tanító. 4. Gyász- dal harmonium kísérettel. 5. „Erzsébet“ sza­valja Tatz Kálmán III. oszt. tanuló. 6. Kö­nyörgés“ szavalja Varjú Vilmos IV. oszt. t. 7. „Szózat“ befejező énnek harmonium kísé­rettel. A gyászünnepély kezdete reo-ael 8 órakor, 9 órakor gyászistentisztelet a székes- egyházban. — Erzsébet királynő emlékére, a „Mária Önképzőkör“ által rendezendő és holnap nov. 19-én tartandó ünnepély mű. sora. 1. Beethoven „Gyászinduló“ zongorán előadja Kerekes Juliska. 2. Alkalmi beszéd mondja Simonyi Lenke polg. képezdei ta­nuló. 3. Spohr „Boldogok az Urban“ énekli az elemi képző IV. osztály. 4. „Temetés“ Sas Edétől, szavalja Nyárády Margit elemi képz, IV. oszt. t, 5, Gáli „Virágok siralma“ énekli az elemi képző IV. oszt. 6. „Erzsé­bet“ Váradi Antaltól, szavalja Maasz Mar­git elemi képz. IV. 0. t. 7. A Pleyei „Gyászhangok hegedükarra“ zongorukiséret- tel előadják Bodnár M., Erdős J., Ja teáik M., Maasz M,, Szegi J., Sidó Róza. — Erzsébet-ünnep. A szatmári kir. katli. tanítóképző „Vörösmarty Önképző­körbe f. hó 19-én méltó kegyelettel készül megünnepelni Erzsébet királyné emlékét. Istentisztelet után a díszterembe gyűl össze az ifjúság, hol az ünnepélyt az ifjúság által előadandó „Zokogva sir Magyarország“ ez. gyászdal nyitja meg. Utánna Berkó Pál szavalja el az „Erzébet királyné“ ez. költe­ményt. Majd Ginál János ifjúsági elnök alka'mi felolvasást tart. A 4 ik pont Bil- kay Béla szavalata „A hazához“ Petőfi Sándortól. Ez követi Zsilinszky István IV. éves uöv. felolvasása. Az ünnepélyt a „Zo­kogva zeng az ajkukon“ ez. gyászdal zárja be. — Lorántffy ünnep, A szatmármc- gyei Lo rántffy Zsuzsanna egyesület a má­sodik felolvasó estélyét szombaton este 15 órakor tartotta nz ev. ref. főgytnnusiutn tor­natermében. Az ünnepély az ev. ref. fogyom, ifjúságának énekével kezdődött s azután Dr. Böszörményi Emil tartott felolvasást ecsetelve abban az egyesület hivatását és czélját. Nagy tetszésben részesült az Osváth Esztike s Jancsó Irén s Markos Imre és Jónás Béla által előadott énekszám, kik Kreutzernek „Kápolnu“ ez. kvartettjét éne­kelték. Osváth Elemér tanár a nőről olva­sott fel, mindvégig nagy tetszés s figyelem mellett. Kithalmy Irén k. a. által előadott melodráma szintén nagy élvezetet nyújtott a közönségnek. Zongorán Borús Ferenc* VI. 0. t. kísérte. A minden pontjában szé­pen sikerült ünnepélyt, melyen nagy számú közönség vett részt n főgymn. énekkar éneke rekesztette be. — Születésnap. Kiss Áron püs­pöknek holnap )c«7, 87-ik születés napja. Erőt, egézséget kívánunk az ősz főpapnak. — Mérnöki kinevezés. A pénzügy miniszter Székely József nagyváradi fel­mérési növendéket, városunk fiát, az orszá­gos kataszteri felmérésnél a XI. fiz. osztály harmadik fokozatába kataszteri mérnök­segédé ’nevezte ki. — Matiné. A szatmári kölcsey-kör matinéinak sorozatát vasárnap kezdi meg a városháza dísztermében a következő műsor­ral : L Nyitány, előadja a honvédzenekar, 2. Felolvasás, tartja Meiles Emil g. k. fő­esperes. 3. Trombitás irta Kiss József, sza­valja Bankos Jozofia k. a. a felsőbb leány­iskola tanítónője. 4. A honvédzeüekar játéka. A kölcsey kör irodalmi szakosztálya elhatá­rozta, hogy ezután személvre szóló meghí­vókat nem fog kibocsátani s meghívását a kölcsey kör tagjaihoz, illetve az általuk be­vezetett vendégekhez a hírlapok utján fogja intézni. Ugyanitt említjük meg, hogy a köl­Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom