Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-23 / 38. szám
Melléklet az 1902. évi 38. számhoz. hérok keze szoritá 'össze testének-lelkének minden ütőerét. Ez a név egy »ij korszak ezeréves történelmünkben. Előtte szétnyílik a törtéoelem minden lapja e szent ihlettel hirdeti a második honfoglalásnak eposi korszakát, előtte kitárul az érezni és lelkesedni tudó szív, s mesés legendákban, dalban s ékesszólásbun hirdeti n szabaditó nagyságát, dicsőségét s megváltó munkáját, miként a költő mondatja vele:-Ébresztő szómtól most is zug a lég, Hiába láncz, s bitók ijesztő fája! Belém lehelt az Isten 1 Én valék Az Úristen választott harsonája !“ Ez a név egymagában egy fenséges tragédia. Ifjan merész, férfiként hős, ki egymaga szembeszáll századok átkos rendszerével s bukása a trugikui fenség örök pél-^ dányképe, az eszme megdicsőülése. Aggkora* a számkivetés minden keservének nému tűrése, a költőnek az a magányos íenyője, mely a hófedte — hideg — magasban sóvárogva álmodozik a pálmáról: imádott hazájáról ... „Van valami az emberben* — mondja egy hires tudós — „a mi magasabb és becsesebb az életnél: | lélek igazsága és becsülete, s lm a kettő összeütközésbe jő, az igaz ember habozás nélkül az elsőt áldozza fel.* — IgT történt vele is. Többször megkísérteni az eget embernek — ha még oly tökéle- ||| is — nem lehet. Neki pedig az elsőből egy betűt sem volt szabad engednie, egy lehelletet sem visszavonnia. Annak állania kellett, mert az nem egy szándék, nem is egy tett, hanem egy nugy élet tartalma, melyet megcsonkitani, vagy épen meghazudtolni nem szabad. Csakis igy adhatott nemzetének életczélt, a függetlenség és szabadság utáni vágyakozást és törekvést s csakis igy tehette e vágyakozást és törekvést va- J lóságos nemzeti szenvedélylyé. — Es csak igy lehetett neve még életében egy foga- ' lommá, egy eszmévé, örök gondolatává nemzetének, melyen jövő nagysága, s világ- történelmi szereplése alapul. _A lángész harczru kelt a századdal, — a század győzött“, de ő ki erkölcsi tisztasággal, lángoló honszeretettel, jövőre építő tiszta hittel, s az igazság győzelmébe ve- ' tett törhetlen reménynyel vitte nemzetét az isteni próbára, túlélte a kor hitvány győzelmét, s jutalma lön ukkora szeretet, olyan * hála és tisztelet, a minővel ember sehol u világon nem dicsekedhetett soha. Egykor ő borult le a nemzet nagysága előtt, ma ez : a nemzet borul !e előtte s emlékét áldóing | ünnepli. — Egykor czipruságot küldött a sírról idegenből egyik uagy halottunk ko- • porsójára; ma ez a czipruság kizöldült s a I népszabadság terebélyes élőfájává lőu. Muga monda : „Ha majd eltemetnek, akkor föl- ! támadok síromból s a Kossuth név nagyobb hatalom lesz, mint valaha!“ Es ime, jós-' lata bevált. Eltemettük, — feltámadott, s ■ hu majd nemzete sorsa dűlőre jut, dicső nevével újra síkra szált a szabadság, test- j vériség és egyenlőség nevében a haza füg getlenségéért! — És akkor megmozdul miu- den hant, föltáinud mind — minden s a szivekben újra lelkes viszhangra talál az „édes ’ a p au izeuete: „Mindnyájunknak el kell. menni!“ Addig pedig élj és munkálj „édes apánk“ gyermekeid hű magyar néped szivében 1 Izend meg neki, hogy ott a túlvilág- | ban, az örökkévalóságban is híven őrködöl nemzeti erényeink és erkölcseink fölött, izend meg, hogy boldogságunk, jövő életünk alapja s legfőbb feltétele az leend, hogy ad- • junk mindnyájan a haza oltárára becsületes 1 munkát, nemzeti lelkesedést, öuzetlen faj 1 és houszeretelet s dobjunk félre onnan min- i den párlviszályt, felekezeti és nemzetiségi ; gyülölséget, mert ez fáj neked, mert ez si- ! tódban sem hagyna csendesen pihenni. Izend ; meg, hogy a magyar nemzetet csak az egy-' séges tiszta nemzeti érzés, alkut nem ismerő hazafiság tarthatja fenn, csak az teheti erőssé vésszel és viharral szemben. Most pedig leborulva kérjük a min- deuség urát, Istenünket, hogy áldja,, áldju, háromszorosan áldja meg őt hamvaiban, hogy tegyeoly boldoggá imádott hazánkat, mint a minővé ő óhajtotta tenni; ez: „Mert még neked virulnod Kell oh hon, Ragyogva hírben, büszkén Szabadon I“ s egy szívvel és lélekkel kérjük a magyarok istenét, hogy : „Éljen a haza! Éljen a nemzet! Hosszan tartó taps s éljenzés jutalmazta az ünnep szónokát. A két dalárda a Szózatot énekelte; Bunkó Vincze zenekara hazafias dalokat játszott. A közönség azután lelkes hangulatban távozott az ünnepély színhelyéről. Iparos Olvasó* Kör. Az ünnepélyek sorát az Iparos Olvasó-Körben rendezett estély zárta be, a melyen szintén nagy közönség SZATMÁR SS VTDSKS. volt jelen. Biki Károly esperes tartott nagyhatású felolvasást Kossuth Lajosról és Hérmán Margit szavalt egy lelkes költeményt; a közönség zajosan tapsolta mind kettőt. Vacsora közben több lelkes pohárköszöntő hangzott utána pedig a fiatalság tánezra kerekedett és járta sokáig. Apróságok. Lezajlottak az ünnepség napjai mi- nálunk is. Fényesebb és lelkesebb lehetett volna, de azért igy is jó volt, minden pontjában sikerültnek mondhatni, csak a lobogódisz nézett ki szegényesen. Az a sok ócska és színtelen zászló, a mit itt is, ott is lehetett látni, úgy vette ki magát, mintha azok is legalább ioo évesek volnának. A kivilágilás fénypontja a városház erkélye volt, Megcsudálta mindenki és elismeréssel adózott a villamos igazgatónak. Azt hiszem, hogy ez az első eset, a mikor a polgárság kivétel nélkül dicsérte a városházát. * Szép beszédek hangzottak el a kü- lömbözö helyeken. Egyik szónoklat szebb volt a másiknál. De az természetes is. Kossuth Lajos ezer jó tulajdonsága közül ez az egyetlen, a miben ez idő szerint nyomdokait követjük. * A díszközgyűlés díszesebb és a nép- gyülés népesebb lehetett volna; sőt a banketten is többen lehettek volna. Az ellen azonban, hogy a pohárköszöntö kevés volt, sokaknak nincsen kifogása, sőt sokan azt mondták, hogy jövőre egyetlen szónok beszéljen, a ki aztán minden czi- men — mint a bokréta feltételnél szokták — ürítsen poharat. íp Bögre ur az iparos olvasókörbe is elment, a honnan reggel felé került haza. Az asszony nem hagyta a dolgot szó nélkül. — Hagyd el anyjuk — kérleli az öreg — ne haragudj, too évben egyszer ez is megeshetik ! Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Az ifjúság ünnepe, ügy a szatmári kit*, hath. — mint az ev. ref. fogyni nasium tanári kara f. hó 17-én lelkes ünnepélyt rendezett tanintézetei!*hen. A kit*, kath. főgymnasiuin tágas ^tornacsarnokában tartotta ünnepélyét a következő módon: 1) „Kossuth nóta“ énekelte 12 tagú férfi énekkar, a főgymnasiuin felsőbb osztályának növendékeiből. 2) „Kossuth Lajos“ szavalta igen szép fülfogással Szálka Valér VII. o. tanuló. 3) „Emlékbeszéd Kossuthról“: tartotta Bagossy Bertalan tanár, ki a dicső és nagy férfiú életét méltatta szép keretben az ifijuság előtt. 4) „Kossuth imája“ szavalta Nagy Vincze Vili. o. t. Ezen szám rendkívül nagy hatást keltett s az ifjú szavaiét zajos óváczióbun részesítette úgy az ifjúság, mint a tanári kar. 5) Mikii György VIII. o. t. Kossuth-ról tartott emlékbeszéde szintén nagy tetszést aratott* Végül a szép ünnepélyt az ifjúság éneke a „Hymnusz“- szal zárta be. — Az ev. ref. főgymnasiuin növendékei tanáraik vezetése alatt előbb reggel 8 órakor az ev. ref. templomban isteni tiszteletre gyűltek össze, mujd ennek végeztével az intézet dísztermébe, hol is kezdetét vette az ünnepség, a következő sorrendbeu : 1) Szózat énekelte az ifjúsági énekkar. 2) Bugotbay Sámuel főgyinn. tanár alkalmi beszédet tartott Kossuth Lajosról. Borgida Lajos VIII. o. t. elszavalta nagy hatással Kéki VIII. o. t. alkalmi ódáját. Ezután az énekkar elénekelte a „Honfidal“-», végül az egész ifjúság az elvonuláskor „Tavasz elmúlt* és „Kossuth Lajos azt üzente“ czi- iuü dulokat énekelte el nagy tűzzel és lelkesedéssel. — A szatmári r. k. fitanitó intézetben vasárnap d. e. 9 órakor az intézet helyiségében tartotta meg a szépen sikerült Kossuth ünnepélyt. Bodnár Gáspár vezető tanár igen szép és hatásos alkalmi beszédet tartott Kossuth Lajosról. Ezután S/.ikszay Béla IV- év. növendék egy alkalmi ódát szavalt el. Majd Cselle Miklós IV. éves növendék zongorán „Rákóczy induló“ját adta elő szép sikerrel. Elvonuláskor az intézet növendékei hazafias dalokat énekeltek. — Kossuth Lajos születése századik évfordulóját f. hó 21 én a szatmári hegy lakossága is nagy lelkesedéssel ünnepelte meg. Az ev. ref. templomban Papol czy Károly lelkész mondott megható imát és könyörgést, Halász Lajos dr.; kerületi orvos pedig lelkes szónoklatban méltatta Kossuth Lajosnak halhatatlan érdemeit és buzdította a népet, hogy felszabadítója dicső emlékét ápolni soha meg ne szűnjék. _ Gyászmisék. Boldogult emlékű Jandrisi cs János, Szatmár város nagyhírű plébánosának tegnap volt 4 évi elhalálozási évfordulója. Ez alkalommal reggel 7 órakor a székesegyházban ünnepélyes gyászmise volt, melyet Hehelein Károly kanonok mondott. — Ma reggel 9 órakor pedig Aiben Mátyás, a kir. kath. főgymn. volt igazgatójának lelki üdvéért volt gyászmise bemutatva. — Majláth püspök bérmautja. Gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspököt hétfőn, szeptember hó 15 én a nagybányai hatóság fogadta ünnepélyesen a vasútnál s egész kocsisor kisérte Felsőbányáig, honnan még az nup Kapóikra ment a bérmálás szentségének kiosztása végett. Kapóikról Horgospatak, Oláhlápos felé folytatta útját. — Szoyer Ilonka városunkban. Ennek a hírneves művésznőnek bájos alakja még élénk emlékezetében van a szatmári közönségnek. Ez a ritka tehetségű s meseszép hangú fiatal énekesnő, a téli szinidény alatt színházunkban való vendég szereplésekor, a rendkívüli érdeklődést s kíváncsiságot tanúsító közönséget teljesen meghódította. Folyó évi január 4-én lépett föl a városi színházban. A közönség az előző napokon valósággal megostromolta a színházi pénztárt. Zsúfolt ház leste izgatottan Szoyer megjelenését, u ki első este Strausz örökbecsű operettejé- ben, a „Bőregér“-ben lépett föl, Rosalinda szerepében. Az előítéletek, dicséretek mind igazolódtak. A nemestartásu, karcsú szépség elegáns és finom játéka s eperajkairól édesen zengő, erősen s nemes-tisztán osengő, merész hullámzásu hangja valósággal meg- igézte a közönséget. A geniális művészeti tulajdonok, a külső bájak, a csodás hang adták meg e művésznőnek a nagy hirnevet. Legbúmuliitosabb a hangja. Óh az ének hang nagyon értékes kincs, Hát még az ő hangja ! Bármelyik nagy művésznőnek hangjával vetekszik s különös sajátsága az a kedvesen megrázó erőség és az üdeség s páratlan könnyed hajlékonyság. Mikor a „Bőregér“ ben betétül énekelte volt Mülder staccato-polkáját, a közönség még a lélek- zetét is elfojtotta, mujd a káprázatos tökéletességű ének-bravour után felzudult a leírhatatlan taps orkán. Mint egy szép nagy szárnyú színes pillangót gondolhatjuk hangját, a mint pajzánul röpül, s szárnyainak színei tündöklőén ragyognak a napsugárban. Oly játszi volt. S vegyük hozzá a csengést, a zengő-zenét, s az erőt, a mi kicsattogott abból a hangból. Első fellépte alatt s után valóságos dicsőítés tárgya volt. Az ifjúság tüntetett mellette. Az egész közönség lázasan készült a következő estére. Zsúfolt ház volt a második e9tén is. Még a harmadikon is, a melyre a közóhajnak engedve marad itt a művésznő. Diadala nagy vólt s vége- hossza nem volt a közönség tetszészajának, a melyet egy egy remek ének-betétei köszönt meg mindig az aranyos művésznő. Mily kedvesen lepi meg tehát a szatmáriakat a bir, hogy Szoyer Ilonka a napokban ismét városunkba jő s bájos hangjában újra gyönyörködhetünk. Ugyanis megígérte az őt megnyerni igyekvő rendezőbizottságnak, hogy a megyei Gazdasági Egyesület f. hó 27-iki hangversenyére lejön közreműködni. A kir. Operának, a melynek elsőreneü tagja, épp szünethete lesz a igy a kérésnek eleget tehet. A város közönsége s a vidékről a gazdasági egyleti lóverseny alkalmából bejövő közönség gyönyörködhetik tehát Szoyer Ilonka elragadó hangjában. — Távozó albiró. Az igazságügy- miniszter Antal József helybeli törvényszéki albirót, lapunk jeles munkatársát, az erdődi járás bírósághoz, mint végleges székhelyére, kirendelte. — Áthelyezés. A debreczeni főügyész Berta Jáno9 helybeli törvényszéki fogházőrmestert a máraniaros9zigeti fogházhoz saját kérelmére áthelyezte. — Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbizott miniszterelnök, vármegyénkben a vámfalusi anyakönyvi keaületben Krespay Ágoston állami iskolai tanítót, a csanálosi anyakönyvi kerületbe, Tötös János jegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. — Kirándulás Nagy-Bányára. Érdekes kirándulás eszméjével foglalkozik jelenleg két egyletnek, a dalegyesületnek s a Kölcsev-körnek vezetősége. A jövő hó folyamán kirándulást tervez Nagy-Banyára hol a két egylet jótékony czélra nagy hangversenyt tart, melyre az előkészületek már kezdőtöket vettek. Ismerve a nagybányaiak páratlan vendégszeretetét, hisszük, hogy dalosainkat s a Kölcsey-kör részéről jelentkezőket tart karokkal s szives előzékenységgel fogja fogadni Nagybánya városa. — Kinevezés. Monó Margit, a szatmári tanitónőképző intézetnek a múlt iskolai évben szép sikerrel végzett növendéke a zsarolyáni állami elemi népiskolához tanítónőnek neveztetett ki. — Vasnti előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi na. kir. miniszter Hollós Jakab mérnök, nyng. m. kir állsmvasuti főfelügyelő budapesti lakosnak a szatmár— nagybányai helyiérdekű vasút Apu, esetleg Szinyér-Váralja állomásétól Avasujvéros, Rózapallag, Vámfalu, Avasfelsőfalu, Turvé- konya községek érintésével Bikszádig vezetendő rendes nyomtávú, vagy keskeny vá- gányu helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre m »gadta. — Kinevezés. A debreczeni kir. főügyész Erdős Mihály helybeli törvényszéki czimzetes fogház őrmestert valóságossá nevezte ki. — Segély színigazgatónknak. A belügyminiszter Kréméi* Sándornak, a szatmári szinház igazgatójának 600 korona államsegélyt utalványozott. — Eljegyzés. Spóner János urad. számtartó, m. kir. tart. honvéd hadnagy, a napokban eljegyezte Gieszwein Irrauska kisasszonyt Sárköz-Újlakon. — Esküvő, ifj. S t o f f a János az osztrák, magyar bank tisztviselője f. hó 29-én esküszik örök hűséget Temesváron vizaknai Adler Piroska kisasszonynak, vízaknai Adler Sándor nyug. honvédezredes s neje Gáspár Piroska úrasszony szeretetreméltó, kedves leányának. — Nem érhette meg a kossuth- ünnepet. A szatmári gör. kath. egyháznak volt sírásója 30 éven át az öreg Lelkes Demeter, ki az 1848—49 szabadság harezot vitézül végig küzdötte. Az országos kossuth ünnep az ő lelkét is nagy lelkesedéssel töltötte el, s lassan készült a hazafias ünnepre. Ezt azonban már nem érhette meg, mert szombaton este az öreg harezoa jobb létre szenderült. Vasárnap délután temették. Nyugodjék békében! — Gyászhir. A lanti róttak úgy a maguk, valamint összes rokouBág nevében is mély fájdalommal tudatják a forrón szeretett nő, legjobb édesanya, nagyanya, testvér és rokonnak Bélteky György né szül, dap- sai Dapsy Juliánnának, f. hó 17-én d.1 u. fél 4 órakor, életének 64-ik, boldog házasságának 42-ik hosszas szenvedés után történt csendes elhunytét. A megboldogult hült teteme f. hó 19-én d. u. 5 órakor fog az ev. ref. egyház szertartása szerint a vasút melletti sirkertbe örök nyugalomra tétetni, Szatmár, 1902. szeptember hó 17-én. Legyen emléke áldott! Bélteki György mint férje, özv. Babucz Gáborné szül. Bélteki Terézia mint leánya. Riczi Mihályné szül. dapsai Dapsy Zsuzsánna, dapsai Dapsy Géza mint testvérei. Babucz Vilma férj Véber Mártpn- né, Babucz Emma férj. Bodnár Károly né, Babucz Lajo9, Babucz Jenő, Babucz Gábor, Babucz István. Babucz Géza, mint unokái, Véber Annuska, Bodnár Károlyka, mint dédunokái és az összes rokonság. — Vonat kisiklás. A Debreczen—• Már maros-Sziget közötti vasútvonal érmi- hályfalvi állomásán 16-án este háromnegyed 7 órakor nagy vasúti katasztrófa történt. A szerencsétlenségről következőleg számolunk be: Érmihályfalváról este fél hét órakor iudul a vonat Kőrösmező felé. 16-án este is útnak indult a lokomotív, nehány teherkocsit és hét személykocsit vivőn magával. A személykocsik a vonat végéhez voltak csatolva. Alig ért ki a vonat a szabad pályatestre, hatalmas zökkenés okozott ijedelmet az utasok között. A fék romolhatott el, vagy a szárnyas kerekek törtek el, elég az hozzá, hogy néhány perez múlva inogni, dűlöngeni kezdtek a kocsik. Az utasok megrémültén ugráltak ki a kocsikból. Épen idején. A vonat ekkor árok mellett haladt s igy a leugró utasok is kissebb- nagyobb sérüléseket szenvedtek. Egy szatmári államhivatalnok felesége szerencsétlenül a váltójelző oszlopnak ugrott s oly súlyos sérülést kapott, hogy életbenmaradásá- hoz alig van remény. Nehány pillanat muva irtóztató csattanás hallatszott. Mind a hét. személykocsi elszakadt a vonattesttől és hanyattesett az árokba. A kocsik közül kettő úgy összetört, hogy teljesen használhatatlan, a többiek is jelentékeny javításokra szorulnak. A vonat természetesen rögtön megállóit. Este 8 óra előtt jött hire a szerencsétlenségnek. Az üzletvezeiőségtől Majerszky felügyelő, forgalmi főnök, Klapka hivatalnok különvonatou ős segélymozdony- nyal utaztak ki még 8 órakor Mibályfal- vára, a hivatalos vizsgálat megejtése végett. — Államsegély. A m. kir. fóldmi- velésügyi miniszter a verseny fogadások megadóztatásából származott (totalisateur) alapból a „Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület“ által f, hó 28-án rendezendő lóverseny támogatására 1000 korona segélyt engedélyezett. ■ Berendelés. A vallás- és közokt. ügyi miniszter Bodnár Mária szaniszlói áll. óvónőt, Bodnár Gáspár tanítóképző intézeti tanár nővérét, a beregszászi nőegyleti óvodába szolgálattételre berendelte. — Templomi ünnepély. Az újonnan renovált és díszesen festett nagy-szőliősi rom. kath. plébániai templomban Govrik János kökönyösdi esperes vasárnap tartotta az első szent misét. Szent beszédet intézett a hívekhez Ungei* Lajos királyházai róin. kath. plébános. A templom-festést nagy szak*
