Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-29 / 30. szám

SZATMlR ÉS VIDÉKE.

gyermeke kanyaróban van, megengedi hogy az egészséges gyermek a beleg mellé az ágyba feküdhessék.

Nálunk is szokás, *hogy összedugják a gyermekeket egy ágyba — bár ingyen engedik meg. — Könnyű járvány alatt, a 7-—• i5 éveseket nem különítik el, mivel ezek állítólag ebben a kórban legköny- nyebben esnek át a kanyarón.

.Szamárhurutnál az elkülönítés aránylag könnyű, mert a fertőző anyag nem nagyon illanó; viszont nehéz azért, mivel a betegség néha hónapokig tart. A súlyosabb beteg mindenképen elkülöni- tendó a saját érdekéből és külön szobába helyezendő.

Szamárhurutnál súlyos járványkor mindenkit, könnyű járványkor is a 2 éven aluli gyermekeket és a hurutokra és tüdö- bántalmakra hajlamitókat különíteni el.

Ha az anya a vázolt betegségek tünetei alapján észre vette, hogy valamelyik gyermekénél fertőző betegség van kitörőben, vagy hogy az már ki is ütött, akkor legsürgősebb teeudóje az, hogy a beteget az egészségesektől elkülönítse. Ezen intézkedésnek csak ideiglenes jelleg gél kell bírnia, mert hiszen a laikus szem tévedhet, a gondos anya túlozhat, de ez nem árt.

Minden gondos szüle gyermekéhez azonnal orvost szokott hivatni. A 7 éven aluli gyermekekre ezt a törvény kötelezővé is teszi. A fertőző betegségek a 7 éven felüli gyermekeknél is orvos által gyógyitandók és a hatóságnak joga van a rendelettel ellenkezőknél kényszergyó gyitást elrendelni.

Az elkülönitett beteghez tehát mihamarább orvos fog kerülni, ki intelligens szülők óvintézkedéseit jóvá fogja hagyni. Gyakorlatomban van sok oly szüle, különösen nők, kik nemcsak e tekintetben mutatnak rendkívüli intelligencziát, hanem sokszor kész diagnózissal fogadnak. Ezek az. orvos rendeléseit legpontosabban betartják, a beteget legjobban ápolják, az elkülönítést legtökéletesebben hajtják végre, mert telteiket a jóakarat, az igyekezet, a kö'elességérzet mellett az a meggyőződés vezeti, hogy a mit az orvosi rendelet elöir, azt megtenniök úgy saját érdekükből, mint közérdekből szükséges.

Az önérdeket és a közérdeket úgy kell összehangoztatni, hogy abból csak jó, csak üdvös eredmény származzék. Ez sokszor nagy áldozattal jár, de hiszen áldozunk mi más tekintetekből is, hozzunk tehát áldozatot a közegészségnek is.

Ha az orvos jön és például skárlátot vagy difteriát konstatált, akkor bizony az elkülönítés átlag 4—6 hétre szükséges. Az illető, ki a beteget ápolni fogja, legtöbbször az anya az, legyen legalább is 25 éves, mert különben ki van téve a fertőzés lehetőségének.

Az első, hogy ilyenkor az orvos alkalmas betegszobát megjelöljön. A betegszobának általában véve is világosnak, jól szellőztethetönek, elég tágnak kell lennie arra, hogy 2, esetleg több ember benne hosszabb ideig hygienice élni tudjon. De%ha fertőző bántalom ütött ki, ak- Kor legfontosabb kelléke a betegszobának az elkülönithetőség, még akkor is, ha nincs több gyermek a háznál, mert meg kell óvni a lakás többi részeit a fertőzéstől.

Az elkülönítés némely házban, különösen a villaszerű épületekben, hol több bejárat van, igen egyszerűen vihető keresztül. A betegeknek egy, esetleg 2 szobát rekesztünk el és a többi szobákhoz vezető ajtókat lecsukva a réseket kóczczal betömjük, esetleg kitt-tel beragasztják és azonfelül is még pokróczot akasztunk reájuk.

Igen könnyű az elkülönítés a földszintes épületeknél is, ha a lakásnak az udvaron több ajtaja van. Hasonló viszonyok lehetnek az emeleten is, ha a lakás előtt folyosó halad végig. Ilyenkor az egyik külön bejáratú és különben is alkalmas szobát, melylyel a többi legke- vésbbé érintkezik, elrekesztjük. Kolozsvárit igen sok ilyen lakás található.

Már nehezebb az elkülönítés azokban a modern lakásokban, melyeknek csak egy közös bejárójuk van, hol az előszobából a lakásnak minden részébe lehet eljutni. Ilyenkor a betegszobának a közös előtérre nyíló ajtai úgy belül, mint kívül pokróczczal legyenek lefüggönyözve, hogy igy a levegőnek a betegszobából való kijutása minél jobban megakadályoztassék, az előszobát pedig majdnem folyton szellőztetjük.

A városokban azonban igen sok a kicsiny lakás. Miképpen intézkedjünk az ilyenekben?

Ha legalább 2 szobája és egy konyhája van a családnak és a 2-ik szobának külön bejárója van, az elkülönítést éppen úgy hajthatjuk végre, mint az imént vázoltam. Ha azonban a 2 szobának csak egy bejárója van, é3 csak az első szobán kérésziül lehet a másódikba bejutni, akkor ebben a lakásban elkülönítésről nem lehet szó.

Az egy szobás lakásokban is elkülönítésről csak az esetben lehet szó, ha abban a családban több gyermek nincs, és ha a szülök egyébbel sem foglalkoznak, mint a betegápolással. Ha azonban több gyermek van, akkor az a veszély forog fönn, hogy az egyikről átterjed a betegség a másikra, és súlyosabb járványnál esetleg egész családok kipusztul hatnak!

(Folyt köv.)

Apróságok.

— Nem értelek. A feleséged egészséges, mint a makk és mégis fürdőre küldöd, s te, a ki beteg vagy, itthon maradsz.

— Barátom, az orvos nagy csendességet és feltétlen nyugalmat rendelt, és azt csak úgy tudom elérni, ha az asz- szonyt fürdőre küldöm.

*

Panaszkodik a fiatal menyecske egyik barátnőjének, hogy az ura szereti felbontogatni a leveleit.

— Tégy úgy, mint én tettem — mondja a barátnő — számlákat küldettem magamnak, s mikor az elsőt meglátta, elmúlt a kedve a leveleimet felbontani.

*

Bögre ur meg akarván látni az any- nyira dicsért Pannóniát, egy este odament vacsorálni. A vendéglős nagyon örvendett a ritka szerencsének, s kérdezte tőle, hogy tetszik neki az uj helyiség.

— [gazán szép — szólt az öreg - minden pompás, hanem azt mondanám, hogy jó volna a kucsébereket is újakkal kicserélni.

*

Mióta a hegyi vasút felemelte a vi- telbért, azóta sokkal kevesebb a kiránduló. De miután még igy is akad elég nagy számban, úgy hadik, hogy a szőllős gazdák újabb 50 százalék emelést javasolnak az igazgatóságnak.

*

A lapok már több Ízben hozták, hogy a Merkur, a naprendszernek ez a legkisebb bolygója, egy pár hétig reggeli 3 és 4 óra között látható. A pár hétből már csak egy pár nap van hátra, azért ajánlom mindenkinek, a ki még nem látta, hogy megtekintse. Olyan herczig kis csillag, érdemes érte korán felkelni. Sokért nem adnám, hogy láthattam.

Demeter.

HÍREINK.

— Lapunk jelen számához egy negyed iv melléklet van csatolva.

— Személyi hírek. Ratkovszki Pál h kir. kath. főgimnázium igazgatója hétfőn este kezdette meg pár hétre terjedő szabadságát. Távolléte alatt dr. Fodor Gyula tanár látja el az igazgatói teendőket. — Nagyváradi Baranyai Imre dandár- purancsnok a Nyirvidéken tartott ezred- összpontositó gyakorlatokról u mai napon városunkba visszaérkezik.

— Vármegyei közgyűlés. Várme- gyénk közönsége f. hó 23-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek összehívását a tisztikar kérte, hogy elégtételt szolgáltassanak neki a Magyarország és Független Magyar- ország ez. lapokban megjelent támadásokkal , szemben. A tisztikar azért fordult a köz- ' gyűléshez, hogy ez a belügyminisztertől a vármegyei közigazgatás megvizsgálását kérje, mely hivatva lesz a vádak alaptalanságát kimutatni. A közgyűlésen, melyen a főispán elnökölt, Böszörményi Sándor orsz. gyűlési képviselő, vmegyei bizottsági tag azt indítványozta, hogy a vizsgálat kérése ínellőztes-‘ sék, minthogy arra szükség nincs, ameny- nyiben két évvel ezelőtt a miniszter kikul-’ döttei tartottak ily vizsgálatot u vármegyén hanem e helyett a varmegye közönsége in- dignáczióval visszautasítja a lapok támadásait s az alispánnak és a tisztikarnak bizal-! mat szavaz. Böszörményi Sándor indítványát elfogadták s igy | vármegye közönsége | hírlapi támadá-okkal szemben egyhangúin«* bizalmat szavazott a tisztikarnak s ezen határozatát úgy a belügyminiszterrel, mint az ország összes törvényhatóságaival közölni fogja. A közgyűlés az alispánt és a tisztikart lelkesen megéljenezte. Ezenkívül a közgyűlés elhatározta, hogy Láng Lajos kereskedelmi minisztert hivatalba lépése alkalmából üdvözli, br. Vécaey József és Ujfalussy Miklós elhunyta felett részvétét nyilvánítja, érdemeiket jegyzőkönyvileg megörökíti s a családhoz részvétiratot intéz. Schlauch Lő- rincz elhunyt bíboros felett szintén részvétét nyilvánítja s a káptalanhoz részvétiratot intéz. Ezzel « közgyűlés véget ért.

— Esküdtbirósági elnökök. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke a helybeli kit. törvényszéknél szervezett esküdt biró8ág elnökévé az 1902-ik év további folyamára dr Papolczy Gyula kir. Ítélőtáblái bírói czimmel és jelleggel felruházott kir. töi- vényszóki bírót, az esküdtbiróság elnökének helyettesévé pedig ugyanazon időtartamra dr. Dezső Kálmán kir. törvényszéki birót jelölte ki,

— Petőfi halálának évfordulója.

E hó 30-án lesz az évfordulója, hogy a

Talpra magyar“ lánglelkü dalnoka a fehéregyházi csatamezőu a hónért és szabadságért elvérzett. A segesvári magyarság az idén is, mint mindig az emlékezetes napon, a mely az egész ország gyászát felöleli, elzarándokol a várba s ott megkoszorúzza Petőfi Sándor szobrát. Majd a fehéregyházi honvédemlékhez s a Petőfi házhoz, a haza- fÍ9ág e bucsujáró helyéhez vonulnak az ösz- szegyültek, a hol az ünnepély második részét tartják meg.

— Országos Kossuth ünnep. A

magyar szabadsághurcz halhatatlan apostolának századik születési évfordulóját őszinte kegyelettel ünnepli hálás nemzete. Az országos ünnepségek központi bizottsága átiratban kéri föl a törvényhatóságokat, hogy emlék ünnepélyeket rendezzenek a szeptember 18-tól 19-ére eső éjszakán az ország minden részén, különösen alkalmas magasabb, nevezetesebb pontjain (az éjszaki Kárpátokban, a tokajhegyen, az avasi bérczen, a brassói Czenken, balatonparti hegyeken: badacsonyi, csobánczi csúcsokon, Bihar- hegyen, a visegrádi csúcson) óriási öröm- tilzeket gyújtsanak, melyek mérföldekre bevilágítsák a tájakat. Az egész országban zúgjanak a harangok szept. 19-én és az ország minden városában, községében Kossuth Lajosról utczákat, tereket nevezzenek el. károsunk bizonyára méltó módon fog áldozni Kossuth emlékének.

— A miniszter köszöneté. A vallás és közoktatásügyi miniszter Meszlényi Gyula szatmári r. k. püspöknek, a ki a fekésházai róm. kath. iskola felépítéséhez 4000 K, az osztrói r k. iskolának 2200 K, a tibai róm. kath. iskolának pedig 3000 K adományozott, köszönetét nyilvánitotta.

— Orvosi kinevezés. Báró Feilitzsch Berthold Szabolcs vármegye főispánja u nyíregyházai Erzsébet közkórháznál megüresedett alorvosi állásra dr. Keresztes Árpád gyakorló orvost nevezte ki.

— Igazságügyi kinevezések. Az igazságügyminiszter Merza Dezső helybeli kir. tszéki betétszerkesztő szakdijnokot a nsomkuti járásbirósági írnokká, a kassai kir. ■Ítélőtábla „elnöke. itj.TiefenthaJer József végzett joghallgatót a kassai kir. ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki.

— Kinevezés. Csolosz Pált a Szalmái-—Erdődi h. é. vasút könyvelőjét a Szatmári Gőzmalom Társaság hivatalnokává nevezte ki.

— Tanügyi áthelyezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Jankovich Miklós ungvári állami elemi iskola tanítót (Jankovics János elemi iskolai igazgató testvér öcscsét) s nejét Jankovichné Bukovszky Erzsébet tanítónőt a nagy- becskereki, Kamaráth Ottilia - tanítónőt a ruhói, Fen nesz Margit herendi állami elemi népiskolui tanítónőt a kapnikbányai, s Farkas Irén kapnikbányai áll. el. isk. tanítónőt az unghvári áll. el. népiskolához hasonló minőségben áthelyezte.

— Áthelyezés. Recsky Endre hon- védhadnugy Mármaros-Szigetre helyeztetett át.

— Kinevezés. A főispán Bubregh Béla ügyvédjelöltet ügyészségi joggyakornoknak nevezte ki.

— Egy áthelyezés története. Lapunk múlt számában emlitettük, hogy i.z iguzságügyminiszter dr. Indre László foga- rasi járásbirósági aljegyzőt a gyulai törvényszékhez helyezte át. Mint értesülünk Indre László kénytelen volt sürgősen kérni át- helyeztetését, mivel előbbi állomás helyén hazafias magatartása miatt élete nem volt biztonságban. Dr. Indre, volt nagysomkuti főszolgabírónak, jelenleg kolozsvári ügyvédnek fia, román származású, de első sorban magyar hazafinak tartja magát és csak másod sorban román embernek. Az oláh nemzetiségi túlzók azért bőszültek fel Indre ellen, mert a kolozsvári magyar lapokban leleplezte azon üzelmeket, melyek az Econo- mul bank igazgatója: Podoba Vazul elkövetett. Podoba mielőtt az- Economulnál „áldásos“ működését megkezdette volna, falusi pap volt és lelkészi állását arra használta fel, hogy magának minél nagyobb anyagi hasznot szerezzen. Midőn üzelmei kipattantak, a balazsfalvi erseki szentszék megfosztotta plébániájától és a papi rendből is kiközösítette. Podoba e czikkért sajtó pert indított Indre ellen, de az esküdtbiró- biróság Indrét az ellene emelt vádak alól egyhangúlag felmentette. Az oláh túlzók nem tudtak neki megbocsátani, hogy egyik főemberüket igy kipellengérezte, azért ahol szerét ejthették, minden alkalommal kellemetlenkedtek neki. Fogarason formális zár alatt állott, ismeretlen tettesek ablakán belőttek. ablakait kövekkel beverték és életét annyira megkeserítették, hogy lehetetlen

volt tovább ott maradnia. Kérvényt nyújtott tehát be az igazságügyminiszterhez, kérve valamely magyar bírósághoz leendő áthe- lyeztetését, Az igazságügyi miniszter, méltányolva az alapos indokokat, Indrét azonnal áthelyezte a gyulai törvényszékhez.

— Előléptetés. Az igazságügy miniszter Kölcsey János helybeli kir. törvényszéki birót 1902. jul. 1-től kezdődőleg a VI. fiz< fokozat 4400 koronás fokozatába előléptette.

_ Esküvő. Kereskedő László kir.

ka

th. főgymnasiumi tanár vasárnap reggel 6 órakor tartotta esküvőjét Haller Bella kisasszonynyal, Haller Otto birtokos kedves és művelt leányával.

— Esküvő. Jaczkovits Béla Gilvá- C8on állomásozó m. kir. államvasuti tiszt szombaton d. u. 6 órakor tógád örök hűséget bájos arájának, Gyene Magda kisasszony- nak. Gyene Bertalan nyug. körjegyző s tatár- falvi földbirtokos szeretetreméltó leányának.

— Kegyesrendi tanárok változása. A nagykárolyi főgymnasiumi tanári kar körében lényeges változás történt »menynyiben a kegyesrendi kormány intézkedése folytán Csóti Márk Nagykanizsára, Kum- mergruber Emil Váczra, Tietz Sándor Tren- csénbe, Majoros Béla és Holczinger Imre Debreczenbe, Rózsa István Kolozsvárra helyeztetett át. Helyükbe jönnek : Jakab Gyula Pozsony Szent-Györgyről, Czimmerinan Já- nos és Kósa István Léváról, Varjas Endre Kolozsvárról, Kontranti Dezső Magyaróvárról és Gärtner József Szegedről. Az áthelyezett tanárok közül különösen Csóti Márk és Tietz Sándor személyében veszt a nagykárolyi társadalom, amennyiben a távozó Csóti a dalárdának, a függetlenségi pártnak alelnöke s a Kölcsey-kör irodalmi szakosztályának elnöke, Tietz Sándor a kath. legényegyletnek elnöke volt.

— Elhunyt irgalmas nővér. Schlachter Nikolin fogadalmas néne életének 27. évében a paulai szent Vinczéről nevezett irgalmas nénék társaságának tagja 1902. év julius 26-án reggel 7 és fél órakor elhalálozott, miután szent hivatásában Istennek négy évig hűségesen szolgált. Temetése f. hó 27-én délután 4 órakor történt. Nyugodjék békében!

— Dankó Pista állapota. Örömmel jelentjük, hogy Dankó Pista túl van minden veszélyen s nemsokára elhagyja betegágyát. Maga a hirueves dalköltő írja ezt a „Nagyváradi Napló“-nak. „Négy-öt napja határozott javulást érzek állapotomban — Írja — s már a magam erejéből végig bi- rom járnia ezőlőcskómet.“ Mikor Csengődre érkezett Dankó Pi9ta nagy betegen, fáradt mellel, — úgy vitte fel ölben vinczellérje a verendára. Azóta odaadó szeretettel ápolta környezete s most állandó megkönnyebbülést érez a mi kitűnő nótafánk.. Örömünk kettős, mert Dankó Pista, ez a nyughatat- 1 tűiül dolgozó, teremtő ,művésziélek hatalmas munkához lát. „Életemnek egyedüli czélja — úgymond — hogy nótáimat egy füzetben adjam ki.“ Nem kevés fáradsággal jár biz’ ez a derék vállalkozás! ötszáz nótájából mintegy harmadfélszázat fog kiválogatni jeles szerzőjük, aki minden boldogságát e művének megteremtéséhez fűzi. Attól fél ugyanis, hogy élelmes „zeneszerzők“ elkapkodják a nótáit, az ő szellemi tulajdonát, melynek védelmet akar. biztosítani. — A szegedi nótafa ugyancsak megijedt azon a hiren, mely az ő haldoklását vitte szét az újságokban. Éppen akkor toppant be hozzá Nikolics Döme aradi ügyvéd, Dankó lelkes barátja. A derék maecenas se bujuszt, se szakállt nem hord. Dankó papnak nézte ágyából s ahogy csak tüdeje engedte, kiáltozott:

— Ide ne gyere! Nem kell még a halotti szentség 1

Nikolics megnyugtatta s a poétának nagy volt a lelki megnyugvása, mikor régi jó hívét maga előtt lótta. A hióbhirt azóta u Nv. N. is mekczáfol ta.

—" Olcsó vasúti jegyek Szent- Istvánkor. Az államvasutak igazgatóságától a következő értesítést kaptuk: A magyar kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint Szent-István ünnepnap alkalmából a magy. k>r. államvasutak, valamint a Kassa-Oderbergi vasút magyar vonalainak összes állomásairól — az üzemünkben álló helyi érdekű vasutak állomásainak és a szomszédos forgalomnak kizárásával mind a három kocsiosztályra nézve úgy a gyors-, mint a személyvonatokon Budapestre mérsékelt áru menettérti jegyek adatuak ki. Ezen jegyek folyó évi agusztus bó 16—20. napjain — ez utóbbi napon azonban csak a reggeli órákban — valamennyi személyszá-' llito vonathoz (express vonatok kivételével) fognak kiadatni. A menettérti jegyek 5 napig érvényesek oly módon, hogy a kiadás napját első napnak számítva, a visszautazást legkésőbb az 5. napon éjfél előtt meg kell kezdeni, megjegyezvén azonban, hogy a visszautazás legkorábban csak augusztus hó 20-an délután történhetik, korábbi visszautazásra a jegyek érvénytelenek. Utmeg- szakitásuak sem menet, sem jövetkor nincs helye. Gyermekekre külön kedvezmény nem engedélyeztetik,