Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-26 / 34. szám

Melléklet az 1902. évi 34. számhoz. SZATMAR BS VIDÉKÉ. tanítás pedig szeptember n. napján kez­dődik meg; felhivatnak azért az illető iparosok, ho«y tanulóikat beiratkozás vé­get délelöl, 11, délután pedig fél öt órától kezdve a szokott helyre annyival inkább küldjék fel, mert akik ez idő alatt be nem Íratják magukat mulasztók gyanánt fognak tekintetni. Vasárnap beírás nem lesz. — Szatmár, 190z. augusztus 25. Az igazgatóság. Apróságok. Újságolom a feleségemnek, hogy egy egészen uj fogam nő. S minthogy ez igaz és való, hozzá teszem még :azt is, hogy ez aligha nem a bölcseség fogam lesz. — Bizony — mondja rá az asszony — annak is ideje már, hogy kinőjjön. * Bögre ur nagy beteg lett s a házi orvos eltiltotta a bortól és a dohányzástól. — Az kivihetetlen — mondta a be­teg másnap a csodálkozó orvosnak, mikor az bor és szivarszó mellett találta — mert lássa kedves doktorom, ha én nem kvater- kázhatom és pipázhatom, akkor én már meghaltam. * Nem mese az, hogy városunkba nem sokára búr tábornokok fognak ér­kezni. Kiváló harcztéri tudósítónktól épen ma kaptuk Londonból az értesítést, hogy szüret táján Dewett és Bolha társaságá­ban lerándul Szatmárra. Botha ugyanis Batizon lakó atyanait akarja meglátogatni. * A szeptember nagyon mozgalmasnak ígérkezik. A tűzoltók népünnepélye, Kos­suth születésének 10 í-ik évfordulója és a lovaregylet lóversenye mind ekkor lesz. A változatos programm, a Kossnth ünne­pélyét kivéve, készen van, reméljük azon­ban, hogy az is elkészül, ha a kiküldött bizottság úgy akarja. Eddig ugyan még semmit sem csi­nált. jDemeter. hírein k. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Lauka Gusztáv meghalt. A régi irói gárda egyik fényes kitűnősége dőlt ki az élők sorából. Lauka Gusztáv f. hó 23-án Nagy becskereken 81 éves korában el­halálozott. A kiváló iró és költő halála ál­talános és mély részvétett keltett, s úgy a fővárosban, mint a vidéken sok nyilvános és magános épületen kitűzött gyászlobogó hir­deti a szeretett „Guszti bácsi“ el huny tát. Életrajza röviden a következő: Lauka Gusz­táv humorisztikus iró és költő szül. Vitkán (Szatmár megyében) 1818, julius 20. Elemi és középiskoláit Kassán, Nugy-Károly.bau és Szatmárit, a bölcsészetet és jogot Pesten végezte. Atyja kivánságáragazdutiszti pályára lépett. Már ekkor annyira teleszivta magát Sue Jenő és Hugo Viktor rnmanticzizmusá- val, hogy 1840-ben minden marasztalás ellenére ott hagyta állását és Pestre ment Kovacsóczy Mihály mellé segédszerkesztő­nek. Kilencz forint huvi fizetésért. 1841-ben akadémiai Írnok lett. Első irodalmi kísér­leteit még 1838-ban kezdte, araikor vidéki leveleket irt Munkácsy „Figyelmező“-jébe, szépirodalmi dolgozatokat 1839 óta közülge- tett,' 1843-ban euy körét.ekkel a Kisfaludi- társaság pály..dijat nyerte el. 1847-ben Pozsonyban az országgyűlési ellenzék egyik jegyzője lett, 1848-ban pedig a honvédelmi bizottság jegyzője és Kossuth bizalmas fő­futárja, 1842-ben Debreczenben a belügy­minisztériumban titkár volt, 1848-ban az első magyar élczlapot szerkesztette „Chari­vari“ névvel, uaely három hónapig állott fönn. A forradalom után egy ideig bujdosott, majd Kende Zsigmond szatmári megyefőnök rokona maga mellé vette főnöki titkárnak, hogy az üldözések ellen védve legyen. 1851 ben nőül vette Stockinger Antóniát. Leginkább Császár Ferencz „Pesti Napló“ jába és Nagy Ignácz „Hölgyfutárjába dolgozott, Végre kénytelen volt ismét hiva­tal után látni és 1854-ben fogalmazó lett a közigazgatásnál Szutmártt, 1855-ben Nagy­váradra ment az úrbéri törvényszékhez jegy­zőnek, ahol 1860-ig maradt. 1860-ban báró Sennyey Pál meghívására ismét Pestre köl­tözött s a helytartótanácsnál nyert alkal­mazást, 1863-ban Pálffy Móricz kormánya alatt az állami sajtó-osztályt vezette; e minőségben sok kedvezményt nyújtott- az üldözött íróknak. Ezalatt folyton irt. így 1862-ben az Ördög naplóját szerkesztette, 1864-ben peditr költeményeit adta ki két kötetben. Pálffy eltávoztával kilépett a hivatalból, de az alkotmányos korszak alatt újra sajtóügyi előadó volt 1882-ig, amikor Hertelendy főispán mephivására Torontál vármegye levéltárnoki állását foglalta el. Azóta állandóan Nagy-Becskeréken lakott, ahol a „Torontál“ c/.iinü vármegyei hivata­los lapot is szerkesztette a társadalmi élet egyik főinnzgatójn s az úri körök -köztisztelet­ben álló „Guszti bácsija“, amellett a szép- irodalommal is lankadatlanul foglalkozott. Általán első fellépésétől haláláig, alig volt szépirodalmi lap, zsebkönyv, úgy más vál­lalat, .melybe -ne dolgozott volna. írói munkásságának negyvenéves ünnepét 1879- ben Budapesten az irói kör ünnepelte s ez alkalommal Laukát az írók és művészek társasága arany tollal. Szatmár hölgyei egy értékes ezüst tintatartóval. Szeged városa pedig egy nagy ezüst bográcscsal lepte meg, a király pedig a Ferencz József rendet adományozta neki irodalmi érdemeiért, 1889. november 24-én Torontál vármegye ünnepelte meg ötvenéves irói jubileumát, amikor tíz évi szolgálati időt kapott a vármegyétől, jutalmul és összesen 2200 frt tiszteletdijat az ország külömböző vármegyéiből ugyan­ekkor Torontál és Bereg vármegyék tisz­teletbeli főjegyzővé választották. 1893 tava­szán elvesztette nejét. A Petőfi-társaséguak megalakulása óta tagja volt. Ez év már- cziusában u 84 esztendős költő újból meg - házasodott. Feleségül vette gazdasszonyát, a 68 éves Babiuszky Katalint, aki közel 30 esztendeig viselte gondját. Lauka Gusztáv temetése tegnap ment végbe Nagybecskere- ken óriási részvét mellett. — Személyi hírek. M e s z 1 é n y i Gyula megyés püspök péntek reggel varo­sunkba vissza érkezett. — Dénes Lajos kir. ügyész szabadság idejét megkezdette s f. hó 24-én Budapestre utuzott. — A püspök ajándéka. Meszlényi Gyűl a megyés püspök a nagy-megyeri temp­lomnak igen díszes szentségmutulót és hat gyertya-tart ót ajándékozott. A jótékony fő- pásztort, ki hossu ideig komáromi apát­plébános volt, azon régi barátság emléke fűzi Nagymegyerhez, melyben -.Nagymegyer egykori földes urával, Sabran-Pontevis Elzear herczeg állott. — Áthelyezés. Tar Ernő honvéd- hadnagy Mármaros-Szigetről a helybeli zászlóaljhoz helyeztetett át. — Csillaghullás. A magyar királyi honvédelmi miniszter 1902. augusztus 18- ával, 1902. évi szeptember hó 1-től számi- taudó ranggal Balogh Ferenczet, Toparczer Barnát, Talczer Jánost, Szűcs‘Károlyt, Lang- már Gáspárt, s nagyilosvai Ilosvay Pétert a honvédhadapródiskolák 1Y. évfolyamát vég­zett növendékeit a szutmári 12. honvéd gya­logezredhez hadapródtiszthelyettesekké ne­vezte ki. — Szerződtetés. K ré m e r Sándor színigazgató Holéczy Ilonát, a vidék egyik legkiválóbb drámai hősnőjét,, ki egy ízben színházunkban is működött s kedvencze volt a közönségnek, társulatához szerződtette, igy a téli idény alatt alkalmunk lesz művészi játékában gyönyörködhetni. — Névváltoztatás. Szócska József szatmári elemi iskolai tanító vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel Székely-re változtatta. — Nyugdíjazás. A vallás- és köz- oktutásügyi miniszter Lippeczki Elek szat­márnémeti gür. kath. munkaképtelennek ta­lált tanítót teljes fizetésével nyugdíjazta s tekintettel a nyugdíjazott hosszas és hasz­nos tanítói szolgálatára, megbízta a kir. tanfulügyelőséget, hogy nevében elismerő köszönetét nyilvánítsa.----Egyházi kinevezés. A nagy­váradi g. k. püspök Kupár Rezső belényesi gimnáziumi tanárt, a „Szatmár* ez. helybeli lap több éven át volt szerkesztőjét Nagy- Károlyba Pazuchanics Ignácz volt g. k. lelkész helyére rendes lelkészül nevezte ki. — Eljegyzés. Hirsch Menyhért nagysomkuti takarékpénztári tisztviselő je­gyet váltott Hosszúréten Jan ovi tz Adolf földbirtokos kedves leányával, Teréz kisas­szonynyal. — Esküvő. KI á r Andor a sátor­alja újhelyi takarékpénztári tisztviselő f. hó 17-én tartotta esküvőjét Adler Etelka kisasszonynyal, Reiter Jakab helybeli nagy kereskedő unokahugóval. — Ezüst mennyegző. Jakó Kálmán aranyosmegyesi földbirtokos s neje Daróczy Erzsébet úrnő f. hó 21-én ünnepelték házas­ságuk huszonötödik évfordulóját Aranyos- megyesen az egybegyült rokonok, jó bará­tok s tisztelők lelkes óvácziója között. A szép családi ünnepélyen az aranyosmegyes vidéki előkelő családok nagy számban vet­tek részt s magyaros jó kedvvel éltették a köztiszteletben álló derék házaspárt, a fiatal­ság vig zeneszó mellett tánczolt reggelig. A szép ünnep ly alkalmából mi is csatol­juk legjobb kiváuatainkat, óhajtva, hogy a derék házaspár az arany la kodul inat is a maihoz hasonló közbecsülés s tisztelet közt érje meg. — Pósa Lajos uévnapi bora. Pósa Lajosnak, a jeles népszerű költőnek minden esztendőben tüzes gyoroki és ménesi boro­kat küldenek fel Lajos napján aradvidéki tisztelői. Ezeket a húrokat azután augusztus 25-én csapni ülteti Pósa Lajos s vidám névnapi trak tát rendez, amelyen a jóba rátok iseregestül vesznek részt. Az idén u városli­geti Wampetics-fóle vendéglőben ülte nóv­napját hétfőn este 8 órakor a jeles költő s <z .alkalomra a következő vidám rig.musos levéllel invitálta meg nagyszámú jóbarátját. I Hív a hívogató. Kinek nincsen kedve, Van orvosság rája: Gyorokun, Ménesen Van a patikája. Ki oda nem mehet, Itt is megtalálja: Kis hordóba, nagy hordóba, Fintbe, csutorába ... Baktass ki csak Wampeticsbe A nevem napjára t Nem csinál .ilyen szert Páris, London, Belgrád: Meggyógyul majd ettől ^ Tyúkszemed, podegrád Ki is hajt, kivirit Kedved szilvafája: Meg is rázzuk, meg is szedjük Isten igazába ... Baktass ki csak Wampeticsbe A nevem napjára! Duplának látod majd A csillagos eget; Duplának a rózsád Mikor ölelgeted. Duplának a kupát, Csípje meg a kánya ! Azt hiszed, hogy duplán jöttél Te is a világra .. [ Baktass ki csak Wampeticsbe A nevem napjára! Póza Lajos. — Búcsú Mária Pócaon. F. hó 28-án lesz a gör. szert, katholikusok bucau- napja. Ez alkulomból u szatmárihivők közül számosán zarándokolnak el Mária Pócsrú. Ily bucsumenet indult tegnap reggel városunk­ból Pupp Lajos helybeli g. k. .lelkész veze­tése alatt s szombaton este érkeznek vissza hozzánk. — Az iparos éuekkar mulatsága mely vasárnap este a Kossuth-kertben tar­tatott, kitünően sikerült. A programm szá­mok a közönségnek kiváló élvezetet nyúj­tottak, a nem is késett elismerésének kife­jezést adni a szereplőkkel szemben. Műsor után táncz következett. — Elhunyt lelkész. Ilniczky Gyula feketeerdői g, k. lelkész e hó 15-én életé­nek 59 -ik, házasságának 32-ik s lelkészi pályájának 31 -ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Földi maradványai f. hó 17-én tétettek a feketeardói családi sirkertben örök nyugalomra. Halálát nagy kiterjedésű rokonság siratja. Nyugodjék békében I — Gyászhir. Alantirottak fájdalmas- szívvel tudutják a szeretett jó leány, unoka- testvér és rokon Kovács Jolánkánuk, folyó hó 24-én esteli 9 órakor, élete 24-ik évében rövid szenvedés ntán történt csendes el­hunyták A megboldogult földi részei agusz- tus 26-án délután 4 órakor fognak Yiz-utcza 3 ik számú házból az ev. ref. egyház szer­tartása szerint a németi-i sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Szutmár, 1902. aug. hó 25-én. Áldott legyen emléke! Kovács Elek és neje szül. Kerekes Borbála mint szülei. Kerekes Vilmos unoka testvére és az összes rokonság. — Gyászhir. Alantirottak fájdalom­tól megtört szívvel tudatják, a feledhetlen férj, jó apa, após, nagyapa, teBtvér, sógor és rokon sepsi-zoltáni Czerjék Imre földbirto­kos és volt 1848/49. honvéd huszár főhad­nagynak, folyó évi augusztus hó 20-án éjjeli 11 órakor, élete 75-ik, boldog házasságának 35-ik évében, hosszas szenvedés után történt elhunytát. Az elhunytnak hűlt tetemei folyó hó 22-én délután 8 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Nagy-Gécz, 1902. augusztus 12-én. Áldás emlékére l Gyászolják : Özv. sepsi-zol­táni Czerjék Imréné szül. domahidai Domahidy Etelka mint neje. Dr Szomjas Lajosné szijl. sepsi-zoltáni Czerjék Csilla mint leánya. Dr. Szomjas Lajos mint veje. Szomjas Józsika mint unokája: Nagy Antal- né szül. sepsi-zoltáni Czerjék Anna mint test­vére. Domahidai Domahidy István és család­ja, domahidai Domahidy Sándor és családja, szilágy-csehi és somlyai Nagy Dániel és csa­ládja, kölesei Kende Elemér és családja mint sógorai. És a nagykiterjedésü rokonság. — Gyászhir. Özv. Rein Istvánüé szül. szilágyfő keresztúri Tóth Mária a maga és gyermekei: Rónai IstváD és Mária s az öszes rokonság nevében a legnagyobb fájdalomtól mélyen sújtva, de az üdvözítő hit által fel­emelve tudutja, hogy hőn szeretett férje Rein István, életének 64-ik s boldog házasságának 38-ik évében folyó hó 19-én éjjel 10 napi súlyos szenvedés után szeret­teinek ölelő karjai között — a halotti szent­ségekben példás áhítattal részesülvén — közrészvéttől kisérve jobblétre szenderült. A drága halottnak hűlt tetemei f. hó 21-én d. u. 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint Rákóczy-utczai 19. szá­mú házából a hidontuli sirkertben örök nyu­galomra tétetni. Az engesztelő szeiit mise- áldozat szelíd lelkének boldogságáért f. hó 22-én 8 órakor fog a székesegyházban az egek Urának bemutattatni. Szatmár, 1902. aug. 20-án. A jóknak Atyja legyen a leg­jobb férjnek és atyának jutalma! Adj Uram örök nyugodalmat neki és az ö. v. f. n. Nyugodjék békében. — Női divat-üzletemben egy ügyes tanuló leánykát elfogadok. Özv. Andrássy Gáborné. 1—3 — Kirabolt úri kastély. Báró Vó- csey Béla királydaróczi földbirtokos kasté­lyát f. hó 18-án kirabolták. A rablók, kik valószinüleg többen voltak, vakmerő tettö- ket úgy követték el, hogy létrán bemász­tak a kastélyba az egyik nyitva feledett ablakon s a szobában mindent össze-vissza hányva, 799 K értékű ékszert magukhoz véve megugrottak, a legnagyobb rendetlen­séget hagyva rablásuk szinhelyén. A meg- ejtet nyomozás szerint Beöthy Béla egy körmönfont szélhámos fosztotta ki előre kieszelt terv szerint Yécsey kastélyát. Ne­vezett a báró kastélyában volt alkalmazva, ki nem rég mint szerencsétlen kenyérnélküli gazdatiszt alkalmazásért esengett. A báró megsajnálta a gazembert s mivel hitelesnek látszó bizonyítékokkal igazolta, hegy hat gimnáziumot s gazdasági szakiskolát vég­zett I elismerő elbocsátó levelet mutatott a kalocsai érseki uradalomból is, — s mégis hajlandó volt még kocsisnak is elszegődni. A báró parádés kocsisnak felfogadta | ez állásában annyira megbecsülte magát, hogy csakhamar az egész család megszerette s mindinkább házkörüli szolgálatra használták. A bizalommal azonban csúfosan visszaélt s 18-án virradóra a család távollétében az egész kastélyt kifosztotta. Ékszereket, ezüst evőeszközöket, értékes ruhákat, köpenyeket halom számra hurczoltatott el, valószinüleg czinkostársaival. Hogy merre vette útját, nem tudni, habár a csendőrség lázasan nyo­moz s kedden reggel Majtény határán egy papirosomét találtak, melyben a szélhámos rabló iratai voltak. Bizonyítványai mind hamisított másolatok. A szélhámos 33 éves, középtermetű, köpezös ember, különös is­mertető jele a balarczán egy gyógyulatlan égési seb. A nyomozás szálai Debreczen felé 1 vezetnek. — Földrengés. F. hó 22-én fold- 1 rengés volt Gebe községben a hajnali 'órák- I ban. A földrengés egy erősebb dörejü heves I lökés, majd csendesebb morajtól kisért ne- 1 hány gyöngébb lökéssel jelentkezett. A he- ; vés lökés nagy rémületeit keltett a lakos­ságban, kik ijjedve ugrottak fel felhelyeik­ről. Épületekben nagyobb kár nem történt. — Uj esküdtek. A helybeli kir. tszéknek dr. Papolczy Gyula ítélőtáblái bi- ró elnökből, Morvay Károly és Papp End­re birákból s dr. Johanovits Ernő jegyzőből alakult tanácsa ülésén Dénes Lajos kir. ügyész -s Korányi János ügyvédi kamarai elnök -je­lenlétében az 1902. szept. hó 15-én kezdődő esküdtszéki ülés szakra az esküdtek f. hó 23-án sorsoltattak ki. Rendesesküdtek lettek: Bolemán Nándor földműves Csaná- los, ifj, Farkas László nyug. körjegyző ö- köritó, Csomay Imre ügyvéd Szatmár, Cső­ke Béla gazdatiszt Riese, Bélteky Albert nyug. körjegyző Csenget', Helmeczy József ügyvéd Szatmár, Kende B. földbir. Cseke, Kvapil Henrik nyug. főhadnagy Vámos-Oro- szi, Markos György kovács Szatmár, Kovács Titusz gazdatiszt Piskolt, Lencsés Albert birtokos Yitku, Mayer Sándor birtokos Kras- só, id. Makai Péter földműves Sonká’d, Po­kol Elek birtokos N.-Bánya, Pucser Károly kereskedő N.-Károly, Roóz Samu kereskedő Szatmár, Boros Aurél földbirt. Portelek, Hü- béri Pál földbirt. Mikola, Lovász János sze- mináriuuii intéző Szatmár, Kádár Endre földbirt. Egri, Kölcsey Gábor földbirt. Cse­ke, Kerekes Bertalan keresk. ügynök N.-Ká­roly, Rubleczky Ignácz kereskedő N.-Károly, Somosi Miklós kereskedő N.-Károly, Selyeby Gyula földbirt. Ar.-Megyes, dr, Nagy Bar­na ügyvéd Szatmár, Rácz Elemér földbirt. N.-Peleske, id. Spitz Adolf földbirt. F.-Gyar­mat, Soinodi Elek földbirt. Fertős-Almás, Tóth Ferencz korcsmáros N.-Károly. He­lyettes esküdtek: Szőnyi Ferencz ke­reskedő, Tóth Sándor építész, Raáb Sándor .közgyám, Nagy József számtiszt, Petz Jó­zsef borbély, Demjén József vámhivatali köny­velő, dr. Törseök Károly ügyvéd, Papp Ist­ván városi rtiszt, Sternberg Sámuel kárbecs­lő és Unger István bankhivatalnok szatmá­ri lakosok. — Nyilvános számadás. A szat- már-ugocsamegyei gör. kath. néptanítók évi közgyűlése alkalmából f. hó 12-én rendezett tánczmulatság bevétele 246 korona, kiadása pedig 262 korona 80 fillért tett ki. Tekin­tettel egyrészről arra, hogy a tánczmulatság jótékonyczélra rendeztetett és erre fölösleg nem maradt, másrészről tekintve, hogy a tek. városi tanács a „jótékony-ozélra való tekin­tettel“ engedte át a „Korona“-vendéglő nagy­termét, ennélfogva indíttatva érzem magam a helybeli szegénysorsu gyermekeket felru­házó egyesület pénztárának gyarapítására e- zennel 20 koronát sajátomból felájánlani. Felső-Bányán, 1902. augusztus 20-án. Lupán Athanász. — Zene-tanitás. Füredi Henrik ze­netanár, ki egészsége helyreállítása végett Kurlsbadban időzött, a napokban vissza­érkezett városunkba és a zenetanitást meg­kezdette. Újabb tanítványok, kik hegedűt vagy zongorát akarnak tanulni, jelentkez­hetnek lakásán, Szirmay-utcza 2. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom