Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-18 / 11. szám

Tizenkilenczedik évfolyam.

11-ik szám.

Szatmár, 1902. márczius

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

MEGJmEN MINDEN KEDDEN. = AZ ÍM FIZETÉS ÁRA: =

6 kor. / 3 »

Negyedévre I kor. 50 fill. Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére • egész évre 4 korona.

Egész évre Fél évre .

SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL,

hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők :

= Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6rik az. alatt. = TBIÍEFON-SZÁM : 73.

A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám.

HIRDETÉSEK

e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvételnek.

Nyüttér gartnond sora 20 fillér.

Állami iskoláink.

A négy-öt év óta vajúdó elemi iskoláink államosítása immár a befejezés stádiumába lépett. Az eddigi megállapodások szerint f. év szeptember i-én megnyílnak állami iskoláink kapui. Azonban előreláthatólag a tanév nem a tervbevett uj iskolák tantermeiben fog megnyittatni, hanem a mostani felekezeti iskolák tantermeiben s esetleg bérházakban Az uj iskolai épületek, ha fel is épülnek a nyár folyamán, azoknak a jövő év nyáráig száradniok kell, hogy gyermekeinket egészséges és száraz tantermekbe vezethessük. Ez a fő dolog!

Az iskolai telepek helyeinek kijelölése végett a múlt hóban járt el itt Baumgarten Sándor kultuszminiszteri műszaki tanácsos, a kir. tanfelügyelőség bevonásával és egy a városi bizottság tagjaiból alakított küldöttséggel egyetemben. Eme bizottság a felépítendő állami iskolák helyeiül, a város különböző pontjain több, részint alkalmas, részint bizony nem alkalmas telkeket szemelt ki, s tett kilátásba megvételre. A város területén létező nagyszámú tanköteles gyermekek arányához a bizottság négy iskolai telepet tett kilátásba, s mind a négyet a belterületen óhajtja felépittetni.

Éz igen helyes terv, csak valósuljon! Mert bizony, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a vidék is mily nagyszámú növendéket ad, s aztán a létesítendő vasúti internatus is mintegy két háromszáz tanulóval fogja szaporítani iskoláinkban a növendékek számát, tehát

nagyon is kívánatos, hogy a felállítandó állami iskolák mentül terjedelmesebbek legyenek, s a város több. pontjain állíttassanak fel. Ebben fáradozik a kir. tanfelügyelőség is, s hiszszük, hogy sikerre is vezeti

Ezzel szemben mintegy megfeledkezni látszik a külterületi iskolák felállításáról. No de azoknak is jönni kell. Csak előbb a belterülettel legyünk tisztába. A külterületeken mintegy 300 tanköteles van, azok nagy része nincs beiskolázva, részint a nagy .távolság, részint az ott uralkodó szegénység miatt. Tehát a külterületi iskolák sem odázhatók messzire.

A belterületen első iskolatelepül a Magos-féle és a szomszédos telek lett kiszemelve. Ez igen zajos és nagy forgalmú helyen van. Ott egy tágas udvar, hol 600—700 tanuló lenne együtt, nem képzelhető. A tervszerint ez lenne egyike a legnépesebb iskoláknak (12 osztálylyal), tehát a legnagyobb terjedelmű iskolának is kellene lennie, mely nagy és tágas játszó s tornaudvarral bírna. Eme iskola czéljaira már inkább megfelelne az Árpád- és Bocskay-ut- czák sarkán levő Sarkadi-féle telek, hozzávéve a Bocskay-utczából a mellette lévő két kisebb telket (22. és 24. sz. alattiakkal.) Itt e helyen egy nyílt, csendes és mi fő, tágas teleken épülő iskola lenne. A Kinizsy-utczán kiszemelt hely szintén nem eléggé megfelelő, miután ott az udvar igen mélyen fekvő s ma sem ment a volt fülencsés tó ártalmas kigőzölgéseitől. A többi kiszemelt helyek már inkább megfelelőbbek. Bár a Németiben felállítandó III. IV.

állami iskolát mindenki inkább óhajtaná látni az István-téren, miután ez a csinos tér már fekvésénél fogva is Németinek központja és az ott felállítandó iskola nagyban emelné a teret. Azonban, ha ez nem kivihető, úgy a Vesselényi-utczai ev. ref. iskolák telkei is nagyon megfelelők a tervezett iskola czéljára.

Ha a város eme telkek kisajátítására valamivel több áldozatot hoz is, azt csak városunk kultúrájának emelése és a kor igényeinek megfelelőbb iskolák állítása érdekében teszi. Ezzel pedig a város maga-magának adósa.

Miután az uj állami iskoláinkban az elemi oktatás, a kultusz Minister ur ígérete szerint tandíjmentes leend, igy ez által a legszegényebb szülő gyermeke is minden nehézség nélkül részesülhet megfelelő tanítás és nevelésben. Ezen körülmény már magában is nagy mértékben fogja vonzani a tanulókat az iskolához és fogja azt benépesíteni kellőleg.

Hogy pedig az uj állami iskoláinkban a megkivántató vallás-erkölcsi és magyar nemzeti oktatás nevelés fog uralkodni, arról a jelenlegi hazafias gondolkodású tanítói kar minden tagja biztosit, mert tanítóinkat egytől-egyig olyanoknak ismerjük, s hiszszük is, hogy e várakozásnak derekasan meg is felelnek. —

Színház.

A haldokló évad utolsó estéit érdekes színi események élénkítik. Három szerzőnek darabját mutatta be a színtársulat az elmúlt hét folyamán. Szinrehozták Majdik Árpádnak „Báthory Gábor8, Sziebenburger Károlynak „Bottyán generális8 ez. történelmi színmüvét s Erdőssy Vilmosnak „Az első zsur“ ez. 1 felv. víg- játékát. A közönség nagy érdeklődést mutatott a szinrekerült uj darabok iránt, s sokat tapsolt azok szerzőinek.

Kedden Majdik Árpád történelmi színmüvének „Báthory Gábor“-nak volt bemutatója, melynek tartalmát előző számunkban részletesen ismertettük. A szerző tisztességes munkát végzett s ilyen volt sikere is. A darab bővelkedik hatásos és megkapó jelenetekben s technikai ügyessége pedig meglepő. A felvonás végeket megrázó és megható jelenetekkel biztosítja, ily ügyes csoportosítás az I. felvonásban a Báthory és Bethlen közötti, a Il-ik felvonásban a Kornis és a fejedelem közötti párbeszéd, a III. felvonásbeli búcsú jelenet s végül a negyedikben Báthory halála. A szereplők csekély kivétellel dicsérettel állották meg helyöbet. A czimszerepet Margittay teljes ambitióval alakította, meglátszott játékán, hogy arra nagy gonddal készült s hogy szerepét nagy előszeretettel tanulmányozta. Raskó mint mindig, most is dicsérettel állotta meg helyét Kornisné szerepében, nagy része van a darab sikerre juttatásában. Barna Jolán és Mészáros pompás szerephez jutottak, előbbi mint Friderika, Mészáros mint Weyrauch várparancsuok. Jó volt Ráthonyi Stefi (Tmreffyné). Szilágyi Imreffy szerepét színtelenül és kedvetlenül játszotta, annál jobb volt Győré (Bethlen), ki nagy ambitiót fejtett ki, hogy a darabot győzelemre segítse. Csáky Kor- nissa szintén figyelemre méltó alakítás. A többi szereplők is igyekeztek hozzá járulni az est sikeréhez. Szerzőt a szereplőkkel sokszor hivták lámpák elé, s tisztelői és jó barátai díszes babérkoszorúval is kitüntették.

Csütörtökön Szenger karmester jutalomjátéka alkalmából Erdőssy Vilmos „Első zsur“ ez. 1 felv. vigjátékát adták. Szintén helyi szerző, kit eddig mint ügyes

T ARCZ A.

Egy csepp víz története.

— Irta: Szeöke Barna. —

(Folyt, és vége.)

Ezen tartományok következők: 1.

Csi-li fővárosa Pe-king, 2. Santung fővárosa Czi-man-fu, 3. San-hoszi fővárosa Ta-juen-fu, 4. Ho-man fővárosa Kai-fung-fu 5. Kiang-szu fővárosa Nan-king, 6. Nyán- hoei fővárosa Ngan-King-fu, 7. Kriang hiszi fővárosa Man-Csáng-fu, 8. Tu-Kien fővárosa Ju-Csu fi, 9. Cse-Kiang fővárosa Herng-Csu-fi, 10. Hu-pe fővárosa Vu- Csang-fi, X t. Hu-man fővárosa Csang-sa-fi

12. Ran-hszi fővárosa Hszbugan-fu, 13. Kau-szu fővárosa Lan-csu-fi. i4. Szü- csuai fővárosa Csing-tu-fi, 15. Kuang- tung fővárosa Kuang-tu-fi, vagyis Kanton, 16. Kuang-hszi fővárosa Kuéi-lin fi 17. Fün-;nan fővárosa Fün-man-fi, 18. Knei- cson fővarosa Knei-jang-fi.

A fentebbi tartományokon kívül vannak még az úgy nevezett külső tartományok, melyek mind Chinát uralják u. m.

I. Mandzsu ország három tartománynyal.

I. Sin-king melynek fővárosa Mak- den, 2. Kiring fővárosa Kirin ula-botun, 3. He-lung-kiang fővárosa Cziezikar.

II. Mongolia. 1. Belső mongolia, 2. Külső mongolia fővárosa Ta-kuren, 3. Uliasztai fővárosa Uliaszutai, 4. Ku-ku- nor a Ku-ku-nor tó vidékén.

III. Dzungaria és Keleli Turkesztán 1. Északi rész vagyis Tien-san-pe-ler Kur- Kara-uszu fővárossal, 2. Déli rész v. is Tien-san-nan-ler Kasqár fővárossal.

IV. Tibet. 1. Elő Tibet v. is Czien- Czang fővárosa Latsza, 2. Hátsó Tibet v. is Han-Czang föhelyje Tetilumbó.

Ezen még külső tartománynak összes lakosa 21 millió 200 ezer s igy Kbina összes lakossága felül jár 379 millión.

Minden esetre furcsán esik hallani egy rendkívül szerény eső csepptől, ezen számokkal megspékelt statisztikai adató kát a jámbor olvasónak, — de ha tekintetbe veszi, hogy én t. i. eső csepp vagy csepp viz, miólta ez a föld létezik, én is létezem s csepvizböl felleggé változva hány milliószor repültem keresztül-kasul ezt a gömbölyű plánélát s ez utazás alatt mennyit tapasztaltam és láttam, s azt mind mégis tartottam, bizonynyal nem hogy soknak, de tán igen kevésnek és csekélynek s felületesnek fogja felismerni az én geographiai tudományomat.

Kántontól csak nem egyenesen északnak hajtott benünket a szél s át repültünk Kvang-Tung, Hunán, Hu-pé, Honán Csili tartományokon a birodalom főváros- sáig Pekingig.

Balra maradtak el tőllünk a Kuang- szi, Kuei-csu, Fünnan, Szü-Csuán tartományok, ezeknek mind Kuáng-tung, Hu-nán és Hu-pe, valamint a jobbra elmaradt tartományoknak, mint Tu-Kián, Kiáng-hszi, Csekiang, Aqan-Huéi és Ki- anqszu egy részének csak nem tropikus ki imája és növényzete van, a tél pedig

annyira mérsékelt, hogy inkább tavasznak mondható.

Ezeknek a tartományoknak erdeiben terem meg a Camfor-fa a Cassia, Cinus, Sünensis, -Celtis, három féle tölgy a vitex megundó cserje, szomorú füzek, az egyiptomi akaczók, rózsa, ligustrum, s egyébb cserjék.

Az erdőket vitis (Bignonia) Liánok és parasita kókuszok futják be és lepik el.

Pompás gyümölcsöt teremnek itt, mint Banács, Kakó, narancs, terem továbbá görög dinye és baraczk, Kánton körül pedig megszámlálhatatlan kertek terülnek el, hol temérdek Kamélia, Azalea és Crysatemum virágok és tea rózsáknak száz meg száz faja termeltetik.

Egész Chinában a birtokok Igen elvannak aprózva, egyedül Hu-nan tartomány az a hol hatalmas nagy birtokokat remek nagy kastélyokkal lehet találni.

Hu-pe tartománynál nem lehet, hogy meg ne emlitsem, hogy egyrésze kopár hegység, másrésze pedig véghetlen termékeny, lapályból áll, melyet Hán és a Fángere Kiáng fut keresztül, meleg folyók a Hoang hó folyammal együtt már több mint 3 ezer év óta hatalmas töltések közzé vannak szorítva, s a mely folyók- nak ágyait idők folytán úgy fellettek töltve, hogy a folyam melletti falvak pagodáinál is magassabban fekszik azok ágya.

És ha az árvíz néha kiszakad, akkor too ezerével pusztulnak el az emberek.

Itt gyapot és rizs a főtermény, megkell még említenem, hogy a Han folyónak a Jang-Czekiángba való torkolatánál a két folyó partján feküsznek Hán-ka, Hán-páu-fu és Vu-Csáng-fu városok, a mint állítják a világ legnépesebb helyei.

Itt rengeteg gőzös és vitorlás hajó jár Sáng-haj és Hán-ku között.

A balra elmaradt Kan-szuh, Sen hszi, Sán-hszi, valamint a jobbra elmaradt San-Tung tartományok és a hol át repültünk Ho-mán és Csi-li tartományok már mind a mérsékeltebb égalj alá tartoznak, annyira, hogy San hszi és Csili tartományban, az egész birodalom fővárosában Pekkingben sokszor nagyon erős telek járnak, nagy hóval és a folyók egy része be is fagy.

Sen-hszi tartomány a nagy lősz-vidékhez taátozik Kan-Szuhval együtt, völgyeikben itt ott még délszaki növények is teremnek, — de különben arról neveze- ■ tesek, hogy e két tartomány Chinának a buzamagtára.

Chinának van összesen 1769 fallal körülkerített városa, ezen falaknak magassága átlag x5 méter, s a szélesség 15 és 25 méter között változik.

A fal vert földből s két oldalt vagy téglából vagy faragott kőből készült, hatalmas kapukkal ellátva.

Sok idő és temérdek emberi erő fogyott el, mig ezek a falak felépültek, — hát ha még meggondoljuk, hogy a belső birodalom a külső tartományoktól szintén ilyen óriási falakkal van elválasztva bámulnunk kell az erős akarat és ész fölött, melylyel az ember magát a többi teremtményektől megkülönbözteti.

r

szabóüzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjúszövetből csinosan ki- állitott, legjobb szabású tavaszi felöltőinket s öltönyeinket, hol papi öltö- nyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. Készit sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket,

Szatmár, ZDeáűs-tér. ’Váiroslxázép-ü.let-