Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-30 / 52. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. = AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: = Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 » | Egyes szám ára . 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egéaz évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: ’ = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6 ik sz. alatt. = TEXjEFOIJ-SZAm : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. — Hirdetések díjjal elSre flzetendSk. ma Boldog uj évet! Ismét egy év végénél vagyunk, a mikor reménynyel tekintünk az uj elé és még egyszer visszapillantunk az el­múltra. Van-e okunk siratni a mi el­múlt, s várhatunk-e több jót a jöven­dőtől? Reménység és emlékezet az em­ber két hűséges kísérője az életben, nélkülük az élet sivár és elviselhetetlen volna. Az,egyik rózsásra festi a jövőt, a másik pedig megaranyozza a múltat, azért van aztán, hogy a jövőt mindig szépnek gondoljuk és a múltat mindig jobbnak tartjuk a jelennél. Világ terem­tése óta az emberek a múltról min­dig úgy beszéltek, mint a mely sokkal jobb volt a jelennél. Nincs okunk siratni az elmúlt esztendőt; nehéz, sőt talán sokkal ne­hezebb volt, mint közvetlen megelőzői. Ez sem váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket s félni lehet, hogy az uj esztendő is hasonlóképen fog cselekedni. Vagyonilag fokonként szegényedik a nép s társadalmilag élesedik a megkü- lörrzés; hanyatlás volt észlelhető min­den irányban. A természet is mostohán bánt velünk; a föld, ez a -mi tápláló édes anyánk, beszivta a munkások verejték csepjeit, de nem adta vissza úgy, mint a hogy megérdemeltük volna. S mig az országban nagy tűzzel és | jelszavakkal harczolt a merkantil és az agrár, az iparosnak és földmivesnek nem volt meg a kenyere. Másként lesz-e az uj évben, ki tudná megmondani. A jelen egyáltalán nem biztató. Be van borulva a lát­határ mindenfelé, s ha a remény nem volna, csakugyan sírva nézhetnénk a jövőbe. De a remény azt mondja, ne busulj édes magyarom, egy évezreden keresztül hányszor voltál te már baj­ban, s a jó isten mindig megsegített, meg fog az segíteni ezután is. Bizzunk tehát ő benne és remél­jük, hogy az uj esztendő jobb lesz, mint a mostani volt, a mely hogy úgy legyen, szivünkből kívánjuk a város minden polgárának! Szózat a magyar szőlőbir­tokosokhoz. A teljes megsemmisülés veszélyéből szerencsésen megmenekült hazánk szőlő­művelése, a filloitra által elpusztított szőlőparlagok nagy része felujiitatott és tízezernyi holdjait a sivár terméketlen ho­mokterületeknek is meghódítottuk ezen legintenzivebb gazdasági ágnak. És most, midőn a belefektetett tőké­nek ás a ráfordított munkának jövedel­mezni kellene, azt tapasztaljuk, hogy a borárak egyre esnek, a csemegeszőlő tul- produkczióval küzd, a fogyasztás egyre csökken és kiyitelünket megteremteni nem vagyunk képesek, hanem még a legelke- seredettebb harczot kell folytatnunk, hogy az olasz bort, a török szőlőt, a görög ma­zsolát és mindenféle cognacot, pezsgőt hazánkból kiszoríthassunk. Reformálni kell a boritaladÓt, a bor­pálinka utáni illetékeket, az agrárkö’c-önt, istápolói kell a pincze- és szőlőértékesitö szövetkezeteket, szerveznünk a borárveré­seket, a fővárosban állandó borvásárt be­rendeznünk, minden tőlünk telhető eszköz­zel előmozdítanunk a borfogyasztást és csökkentenünk a termelési költségeket, ha azt akarjuk, hogy az a 700 millió korona, mily értékel a magyar szőlők képviselnek, jövedelmezzen és kétségbeesett termelőink szőlőink;, kivágása után vándorbotot ne vegyenek kezökbe. Óriási feladatok vát'nak megoldásra, melyek azonban az egyesek, vagy a ke­vesek erejét sokszorosan felülhaladják. Össze kell állaniok mindazoknak, akik a magyar szőlőmivelés keserves ál­I lapotát nem csak érzik, de segíteni is akar- j nt-.k rajia, akik nem csak keseregni, de akarni is tudnak. Szervezkednünk kell, mert a tetiek- ideje elérkezett 1 A Pozsonyban f. évi szeptember havá­ban lezajlott II. országos szőlészeti és borászati kongresszus teljes nyíltsággal és a résztvevő tagok százainak élénk helyes­lése mellett tárta fel mindazokat a b.ijo- : at, melyek hazánk szőlőmivelését sújtják ; f.s melyeknek nagy részét már rég siker­rel leküzdhetlük volna, ha idejében össze- állunk és az egyesülésben rejlő erőt fel­használjuk tettek véghezvitelére. ‘V-” Ennek az óriási gazdatársadalomnak, mely Magyarországon szőlőműveléssel fog- 1 lalkozik, (hozzávetőleges számítás szerint ■ 4—500 ezer ember!, még a mai napig nem volt. országos szervezeté, mely kellő suly- lyal és megfelelő anyagi eszközökkel küz­dött volna az összesség érdekeiért. Innen a bajok halmaza, innen a tehe­tetlenség minden veszedelemmel szemben. Ezen a rég érzett hiányon az Ön­tudatra ébredt szőlőbirtokosok Pozsony­ban egybegyült képviselete, végre segiteni kívánt: megalkotta a „Magyar .Szőlős­gazdák Országos Egyesületét“, mely zász­lója köré kívánja gyűjteni mindazokat, akik a magyar bor régi hírneve, a szőlö- mivelés rentabilitása, a régóta tűrt sérel­mek megszüntetése, a birtokos osztály jó­léte érdekében cselekedni is akarnak. Az egyesület évi tagsági dija oly csekély, (évi 8 kor.) hogy e tekintetben a legolcsóbb az összes országos egyesületek közt. Módot kell nyújtani, hogy ne csak azok léphessenek be a szőlősgazdák egy­letébe, akik ez elöl bármi oknál fogva ki nem térhetnek, hanem arra is, hogy a ma­gyar intelligens szőlőtermelő közönség tel­jes számban iratkozhassék be a tagok közé. Lépjenek be minél nagyobb szám­mal az egylet alapitó tagjai közé, hisz az alapítványok összege oly alacsonyban ál­lapíttatott meg (200 kor.) és ez az összeg is három év alatti részletekben fizethető le, a mi a kevésbé jómóduaknak is lehe­tővé teszi, hogy nevüket hazánk szőlö- generácziójának apostolai közt megörökít­hessék. A tettek propagandája szoritsa hát­térbe a meddő panaszt és elégületlens'é- get, mely uz önbizalmat csökkentvén, a helyzet jávulására kínálkozó alkalmat is elmulasztja. Tagsági belépési nyilatkozatokat, taggyüjtő iveket, részletes alapszabályo­kat bárkinek kivánatra küld' és minden tudakozódásra felvilágosítást ad az egye­sület igazgatósága (Budapest, IX. keriilét Üllői-ut 25.) Az egyesület választmánya nevében i gróf Zselénski Róbert orsz. képv.. elnök, báró Bohus László főrendiházi tag, Baross Károly, Dr. Bernáth Béla, Hertelendy Fe­renc», onzágoa képviselők, alelnökiik. Dr. Drucker Jenő, Dr. Kövesei lerencz, igazgató. titkár. TÁR CZ A. Kölcsey szobra. 1864. évi szept. 25-én Szatmárnémeti sz. kir. város főterén lélekemelő ünnepség között leplezték le Kölcsey Ferencz szobrát. Irodalmi emlékünnepség színezetével birt a Lleplezós. Di mély, nagyon ma­gasztos politikai jelentősége is volt. Nem volt ekkor szabad teljesen az érzés; meg volt kötve a szavak szárnya, s a hazafi- ság csak fájón borongott a keblekben. Nyilatkoznia méltóan nem volt szabad. Ez a 48-as szabadság harczot követő el­nyomatás szomorú korszakának utója volt. De fölidézték sírjából a jelest. Megeleve­nít a lelki szemek előtt a Kölcsey Fe­rencz korszakának minden fázisa. S fölme­legedtek a szivek a korszak dicsőségétől. Tisztán állott az emlékezet fényes kere­teiben a Kölcsey nagyszerű működése. S megteltek a szivek a honszerelem magasz­tos érzelmeivel. A múlt. dicsőségének mél- tóságos hatalma ragadta meg a kebleket. Kölcsey eszményei uj és uj ideákat szül - tek az agy velőkben. Csodás erő és szilárd remény szálltak ki a sírból. Megterméker nyült s aczélossá lett a lég. Az alkotmányos élet hajnala azóta újra ránk derült. Megnyílt a jövő pá­lyája a fogadalmaknak. A szobor most is áll. Egy vajúdó, elkésett nemzet azóta 38 évnek inkább csak viharát és szenve­dését látta. Kölcsey szobra sok hazafias ünnepség oltára volt e 38 év alatt. Kölcsey Ferencznek városunkban fennálló szobra egyszerű ugyan, de ízlé­ses, a czélnak megfelelő. Hát most kell ezt fölfedezni ? Nem. Ezt csak végre- valahára már határozottan kell hangoztatni. Megmondom okát. Vannak a szépnek álbarátai is. Ezek érzés nélkül szerzett, felületes s rendszertelen ismeretekkel bírálják meg a műalkotásokat. ítélő rendszerük nem a megítélt tárgy körében mozog. így eshe- tik meg csak az a nagyon hibás s felüle­tes „aesthetikai“ bírálat, a melyet egye­sek a mi Kölcséy-szobrunkról megalkot­tak s a müértőt negélyezve hirdetnek. A szobrot „lebirálják.“ Ám nagyon szégyel- hetnék magukat bírálatukkal. Mert biz’ ők nem ítészek. Azonban nem tártom szükségesnek e bírálatot körvonalazni. Inkább nem tar­tom érdemesnek. 'Az olvasók talán vala­mennyien hallottak már effajta bírálatot a Kölc-öy-szoborról. De mert tudom, hogy szitán lehetnek, a kik a birálat különcz fejtegetéseit közömbösségből vagy műér- telem hiányában — valóknak fogadják el, szinte köteles8égszerünek tartottam e bí­rálatot igazi nevén nevezni. S köteles- ségszerünek tartottam, hogy azoknak, a kik azt nem tudják, nem látják, a figyel­mét fölhívjam a Kölcsey-szobor egyszerű, de Ízléses szépségére. Ismerem Kölcsey Ferencz egész mü- ködésétjés az egész korszakot/ a melybe az^esik. Az én kicsiny lelkem mélységes tisztelettel borul le az ő nagysága előtt. Próbáját is igyekeztem nyújtani e tiszte­letnek. Ezekből ered — nem a jog, — hanem a kötelesség, hogy őt kövessem, dicsőségét hirdessem, eszményeit védjem. Az erő kicsiny, de megnöveli az ihlet. Korunk őt ma sem haladta meg; pedig hatvannégy éve nyugosznak szent porai a csekei sirgödörben. S talán sohasem volt e hatvannégy év alatt nagyobb szükség arra, hogy az ő követését han-,. goztassuk, mint ma. Korszakunk vajúdik. Ö’ szellemkéízel szilárdul jelöli ma is az idvezitő czélhoz elvezető utat. Müvei­ben lerakva a megfizethetetlen kincsek, a melyek nekünk gazdagon kamatozni hi- vatvák. 0 szónok volt s bensőségben, renditheteilenségben, díszben, igazságban, erőben és hazafiságban páratlan. Jéghe­gyeket tört át önnönszivének sugallmára s szenvedést tűrve, mint iró. Bájosan fön- séges költészete, mint ideális költőt ra- gyogtatja. S oly korszakban adta nekünk öt az Isten, mikor e haza és nemzet min­den tekimetben végsülyedés szélén állott. ÁtSzenvedte a korszak szenvedéseit. Na­gyon sokat tűrt. Nagyon sokat fáradott. Nagyon -sokat alkotott. Meg nem retteni s nem lankadott soha 1 Mint ember, az erényesség legszigorúbb törvényei szerint élt. S ha: .valaki megérdemli a szent nevezetet: O-az! — Mondám: korszakunk vajúdik. Egy perczig sem kételkedem, hogy mindnyájan szeretjük hazánkat. Jö­vőjéért esengünk. Nos tehát: szentebb s győzedelmesebb jelszót nem Írhatunk zász­lónkra, mint az ö neve! S nagy igazsága vula annak a lel­késznek, a ki nekem mondotta: Kölcsey Ferencz szobrát bátran lehetne a templom oltárához állítani. Azt tartom : ha tehát ismerjük a korsza­kot s Kölcsey működését; ha ismerjük azt a korszakot is, a melyben Kölcseynek szat­mári szobrát fölállították, igazán csak akkor mondhatunk véleményt szobráról. Körvonalaztam a közérzületet, a mely a Kölcsey-szobra fölállításakor vala. A czél maga az volt, hogy Kölcseynek szo­bor állíttassák. Az eszmének megvalósí­tása lelki-szükség lön. Szép összeg gyűlt össze a czélra, s csak Szatmármegye közönsége körében történt a gyűjtés; hi­szen Szatmármegye nagy fia ő. A szobor tiz ezer forintnál jóval többe került. Te­hát számolni kellett a viszonyokkal is. Ezért úgy határozták, hogy a márvány mell-szobor tervezetet hajtják végre. A szobrot saját arányaiban kell nézni. A szobor egész tervezete klasszikus- modoru. A szimmetria igen poritds rajta minden irányban. Tekintsük Kölcseyvel szemben a szobrot. A legalsó talapzat mé­retei arányosak a márvány talpazat s oszlop méreteivel. A kialakulás, alulról fölfele oly szabályos s ízléses, hogy azt lehetetlen rögtön észre nem venni. A met­szések s faragások egyes vagy összetett rendszere mintaszerű; a középtalpazat négy oldalán Kölcsey mondatai vannak fölvésve. S e röviden leirt művészi tökélyt tetőzi a mellszobor. Művészi hajlású tóga fonja körül a mellet s a kar helyeit s összekapcsolva van elől a dolmányon, a Eőth Fiilöp*kárlsbádi^czipöraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. * 1 ­Közvetlen a Pannónia szálloda meUett! * Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. VT"

Next

/
Oldalképek
Tartalom