Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-04 / 5. szám

SZÄTMlR ÉS VIDÉKE.

lyabb jelentőséget a mostanság tapasztalható áramlatnak. Egy tünet az, mely nem egyébb, mint a győzedelmesen véget ért egyházpolitikai reformoknak utóhangja azok részéről, a kik nem tudnak és nem akarnak belenyugodni a változhatatlanba. El fog múlni nemsokára, ismétlődni fog talán még a jövőben is, de mindig kisebb és kisebb hatása leend, mig végre teljesen elenyészik.

A társadalmi békét lehet megzavarni, de a társadalmi élet fejlődését hosszabb időre megakadályozni nem lehetséges, mert az halad a maga utján s a vége mégis az lesz, hogy elöbb- utóbb bekövetkezik a jók által annyira óhajtott boldog állapot, mikor az örökös visszavonás megszűnik és megszületik az egységes magyar társadalom.

D.

Színház.

A képviselő ur vasárnap telt házat hozott össze. Guti Soma és Rákosi Viktor ez az uj darabja bizonyára nemcsak Szatmáron, hanem mindenütt nagy sikerrel került és kerül ezután is színre; minek oka abban van, hogy az ily bohózatnak mindig megvan a maga közönsége, a mely kereis az efféle újdonságokat. A szerzőknek újabb darabjai (Tartalékos férj, Sasok, A képviselő ur) tagadhatatlan sok érdekes vonását mutatják be a fővárosi életnek és mi boldog vidékiek legalább annyit tanulunk meg, hogy mégis csak sok házasságtörés történik a fővárosban. Csodálatos irói talentum, a mely házasságtörés nélkül, a fővárosi életnek e dicső morálja nélkül ne.n tud bohózatot irnil „A képviselő ur“ ez erős vonását leszámítva, igen érdekes bohózat. Két hasonló nevű személy (A két Bodollay Károly szerepcserélése az egész és az abból származó nevetséges helyzetek minden magasabb szellemesség hiján. A szellemesség is csak érdekes szóviczczekben nyilvánul. A fővárosi élet ferdeségei igen jól vannak karrikaturázva, nevetségessé téve. Az adósságba merült és mandátumától megfosztott képviselő, utczai kalan - dorok, a hárpia természetű anyós (sőt nagyanyós 1) érdekes szobaleány, jó karmokkal mogáldott szerető, pénznélkül való lumpok stb. Azok az alakok, melyek nélkül Guti és Rákosi már nem is tudnának bohózatot írni. A darabnak annyi az értéke, hogy a közönség jól mulathat, sokat kaczaghat. de azt hiszszük, hogy valami különös finomabb benyomást a

darab senkire sem tett. Olyan az, mint a napilap, elolvassuk és eldobjuk, szóval újdonság ez az uj bohózat és semmi más.

Színészeink megmutatták, hogy az efféle újdonságokkal ügyesen tudnak elbánni; kár, hogy tehetségük csak a bohózatokban kulminál. Szilágyi D$zsö méltán megérdemelte a sürü tapsot, mert ő tartotta állandó derültségben a közönséget; elismerést érdemel ügyes rendezéséért, a mely fő dolog az ilyen darabnál. A hárpia anyós szerepét (Eszter) megkapó hűséggel adta Halmay Cornélia; Margittay Gyula és Raskó Erna is igyekeztek jól játszani. Győré, (Péntek Tóbiás) valamint Mészáros Alajos (Füzessy Zoltán) is ügyeskedtek : a többi szereplő is eléggé jól illeszkedett szerepébe. Egyet azonban nem t hagyhatunk figyelmen kívül. Fel nem tudjuk fogni néhány színészünk és színésznőnk azon elitélendő szokását, hogy a színpadról minduntalan a közönséget vizsgálják. Az ábrándozásnak egy érdekes módja lehet ez, de sokszor boszantó. Színésznek csak szinpad létezik előadás alkalmával és semmi más!

A hét többi előadásai közül Mészáros Alajos jutalomjátéka emelkedett még ki, mely külön megemlitésre tarthat számot. A közönség, kedvenczét ez alkalommal szép elismerésben részesítette. A jutalomjáték fényét nem csupán a külsőség, telt ház, babérkoszorú, pénzbeli ajándék adta meg, hanem a közönség meleg elismerése a rokonszenves ifjú müvészszel szemben, mely az est folyamán tapsokban, kihívásokban nyilvánult. Jutalomjátékul igen megfelelő darabot választott. Szigligeti pompás vígjátékét „Liliomfl“-t.

A czimszerepet ’ alakította rendkívül ügyesen, és sok természetességgel, melyben alakitó képességének s színpadra termettségének számos jelét mutatta. Az előadás is igen jó volt. Barna Jolán Mariska szerepében kedves alakítást nyújtott. Miklóssy mint Szellemű állandó derültségben tartotta a közönséget. Vihary, Győré, Csáky, Lévay Berta egyaránt jól fogták föl szerepüket, s az est sikerének osztatlan részesei voltak.

Apróságok.

Bambucz ur vasárnap falun járt, s mikor jött hazafelé két nyulat látottá mezőn, a melyek a kocsizörgésre is ülve pia radtak, bárha közel voltak az ország- úthoz.

— No tessék — szól a szomszédjához — nem is félnek, hogy meglőjük.

— Nem ám — mondja a másik — tudják, hogy nem lehet, mert tegnap beállott a vadásztilalom.

— Istenem, istenem — sóhajt fel Bambucz ur nagy csodálkozással — azráhányták a földet a koporsóra. Mindegyik rög tompa hangot adott, a mely hangra az idegen ember testén is hideg borzadály fut végig, hát még annak milyen érzés szalad el szivén, kinek a halott kedves volt.

A felhantolt sir fölött a leány keblében az indulatok árja úgy zajongott, mint egy háborgó tenger, mikor a vad vihar korbácsolja. Ledobta magát a földre és ott zokogott fájdalmasan és szivei megtépöen.

Seprüsiné és Kukoriczáné végre megszánták, karon ragadták és haza- czipelték.

IV.

Zord téli éjszaka borult a tájra. A hideg szél bőszülten sivitott, jajgatott és kaczagott. A hó nagy pelyhekben hullt alá, de a levegőben megfagyott és hegyes tű alakjába véresre sebezte az emberek arczát. Az a kevés ember, ki ilyenkor kénytelen volt az utczán járni, futott menekült hajlék alá.

Az árván maradt leány szintén az utczán járt. A temetőbe sietett.

Egy újonnan hanto't sir előtt megállt és miután óvatosan körülnézett: körmeivel ásni kezdte a jégkéreggé fagyott földet.

A természet örök törvényét akarta megállasztani. Uj életre akarta ébreszteni elhunyt kedves halottját.

De ez nem sikerült. Ez ellen nincs, nem lesz emberi hatalom.

Hiába fáradott verítéket gyöngyöző homlokkal és megfeszített idegekkel í a sirt nem volt képes megbontani.

Midőn lelkét és testét a kétségbeesés összerázta: a felhők hirtelen eltűntek, kék lett az ég és tele szóródott ragyogó csillagokkal, a sir közolében pedig vakító fényesség támadt és egy nyájas arczu, őszszakálu alak jelent meg. Lassan a leányhoz lépett és gyöngén megérintette vállát.

— Ne sirj leányom, szólt lágy, zengzetes hangon, csillapuljon bánatod. Menj haza a sírok tanyájából. Nem itt

van a te helyed. Még anyádé sem. Eredj haza: anyád otthon van és él. A tüzpró- bát kiállottad. Meleg szeretetednek megható jelét adtad.

E szavak után a csodás lény eltűnt és vele eltűntek a csillagok, újra hideg, zord idő volt, de a leány leikébe a meny- nyei szózat édes meleget öntött.

— El, az édes, az imádott lény él! kiáltotta örömrepeső szívvel a leány és — fölébredt.

V.

A kisded szobácskábán csend honolt. A kék-csikos, leeresztett ablakfüggönyön keresztül a nap a szobába ragyogott.

Egy kis idő múltán pirospozsgás asszony életvidoran lépett a szobába, és álmélkodva látta, hogy leánya még az ágyban fekszik, odalépett az ágyhoz, de mennyire megrémült, midőn leányának sápadt arczát és könnyes szemeit látta.

— Tán rosszat álmodtál gyermekem? kérdezte Morvayné, ki elhunyt férje rövid-áru üzletét sikerrel vezette és Róza leányának neveléséről szeretettel gondoskodott.

A leány felelet helyett, szűzi lepelben kiugrott az ágyból és anyjához futott. Csák egy szót tudott rebegni: „élsz?“, miközben anyját homloka tetejétől Jába- hegyéig forró csókjai özönével borította el.

Morvayné bámulva, szinte rettegve nézte leányát, ki nagysokára tudta csak megmagyarázni különös viselkedésének okát.

— Élnz, igen élsz 1 Karjaimba tart- lak és érzem forró, édes leheletedet. Oh, hála a Jó Istennek, azt álmodtam, hogy meghaltál.

— Élek, édes leányom, élek érted, és általad, rebegte az anya, s könyekre fakadt, de könyein keresztül mosolygott ajka, arcza és szeme.

— Jó az Isten! mondták mindketten egyszerre és egy gondolattói megkapva, érzelmektől túlterhelt szívvel: a földre borultak és hévvel imádkoztak egymásnak életéért.

tán mondja még valaki, hogy az állatokban nincsen értelem, ha már a nyúl is ilyen okos teremtmény 1 *

Az én kiadóm abban a szerencsében részesült, hogy a „Szatmármegyei Politikai Hírlap“ két számát kinyomtatta. Persze, Wechsler ur nem fizetett, hanem váltót küldött, ígérvén, hogy lejáratkor kiegyenlíti. Lejárat előtt azt kérdi tőlem, hogy mit csináljon a váltóval.

— Mutasd be az alispánnak — mondom én — hátha névbecsülésből kifizeti.

*

Ma már félig meddig bele van nyugodva, hogy erre a váltóra aligha adnának pénzt a vármegyei pénzintézetek, sőt annyira van, hogy még ő fizetne, ha biztosan megtudhatná, hogy a „Szabadsajtó“, a hol a többi számokat nyomták, milyen összegű váltónak van a birtokában.

*

Mondja még valaki, hogy én nem vagyok jó jövendőmondó. Mikor Rózsa Károly távozása miatt általános volt az öröm minden vonalon, akkor egy apróságban megírtam, hogy eljő az idő, mikor a közönség viszsza fogja kívánni.

S ime, hogy ez bekövetkezzék, nem kellett hozzá egyéb, minthogy az uj igazgató a menetdijat felemelje.

*

A hét szenzáczióju a „SzatmAr-Németi“ tárczaczikke volt, a mit „A női nyelv legendája“ czimen dr. Herman Lipót elkövetett. Bögre ur elolvasván, megcsóválta fejét s imigyen szóla magában:

— No ez is elmondhatja a költővel: Szegény anyám, ha tudta volna Dehogy szült volna engemet.

Demeter.

HÍREINK.

— Vécsey báró kitüntetése. Osztatlan örömet keltett város és megye szerte ama hir, hogy ő felsége a király Vécsey József bárót valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A királyi kegy a közélet egyik legtevékenyebb harczosát tüntette ki elismerésével Vécsey báró személyében, ki általános tiszteletnek és szeretetnek örvend megyénkben.

— Királyi kitüntetés. Őíelsége a király Rusolán Márton szatmári 12. honvéd gyalogezredbeli I. osztályú puskamüvesnek 30 évi buzgó és bü szolgálata elismeréséül á koronás ezüst érdemkeresztet legkegyelmesebben adományozni méltóztatott.

— Kinevezés. A m. kir. pénzügy- miniszter Tapfer Márton katuszteri főmérnököt az országos kataszteri felmérésnél a VIII. fizetési osztály 3-ik fokozatában felmérési felügyelővé nevezte ki.

— Előléptetett főmérnök. A m.

kir. pénzügyminiszter Abaffy Jenő kataszteri mérnököt s felügyelő helyettest az országos kataszteri felmérés rendszeresített tisztilétszámában a IX. fizetési osztály 2. fokozatába f. év január 1-től kezdődő érvénynyel előléptette.

— Albirói kinevezés. Őfelsége a

király az igazságügyminiszter előterjesztésére Kormos Lajos felsővissói kir. járásbiró- sági aljegyzőt a szilágysomlyói kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki.

— Uj plébános Erdődön. Mesz- lényi Gyula megyés püspök Gróf Károlyi Lajos kegyur bemutatása alapján az erdődi plébániai javadalmat Láng Ferencz sándor- falusi plébánosnak s kerületi esperesnek adományozta.

— Áthelyezések. A kir. pénzügy- miniszter Hickmann Károly lur. adóhiv. pénztárnokot Török-Kanizsáról Máté-S/.al- kára, Magyarosán Mihály kir. adóhivatali tisztet Nagy-Mihályról Nagy-Bányára, Kriszt János adótisztet Nagy-Bányáról Nagy-Mi- hályra helyezte át.

— Parlamenti beszédek. Az országházban most folyó költségvetési vitában eddig a szatmármegyei képviselők közül ketten szólaltakfel és pedig mindketten nagy sikerrel. Jékey Zsigmond kossuthpárti a gazdasági, dr. Papp József szabadelvű- párti a nemzetiségi viszonyokat fejtegette beszédjében s az előbbi saját pártja részéről, mig az utóbbi az egész ház részéről osztatlan tetszésben részesült. Nem megyebeli képviselő, de megyebeli ember, Gabá- nyi Miklós szintén fel van iratkozva, s a napokban ö is elmondja szűz beszédjét. Hasonló sikert kívánunk neki is!

— Az iparos olvasó kör sikerült mulatságot rendezett Csokonai-utczai helyiségében az elmúlt vasárnapon. Áltulános jó kedv uralkodott az est folyamán s a kedélyes hangulatban jó bor, s czigány mellett reggelig tartott a sikerült összejövetel.

— Felolvasó ünnepély. A kath. kaszinó vasárnap este 6 órakor rendezi a téli időszak alatt harmadik felolvasó estélyét, melyen mint felolvasó Orosz Alajos tanár működik közre, Hadady Erzsiké k. a. czimbalomjátékkal, Kölcsey Margit k. a.

szavalattal, s Lukácsy L. székesegyházi karnagy s zenetanár zongorajátékkal szerepel | műsoron. A kath. kaszinó estélye egyike | város legnépszerűbb s legkedvesebb mulatságainak s mint a fent közölt műsor ig mutatja, ép oly gyönyörűséget, s kedves élvezetet fog nyerni a közönség, mint az előző estélyek alkalmával. Programm után mint rendesen társas szórukozás s táncz- mulatság a kath. kaszinó termeiben.

— A vasúti- és postatisztek mulatsága a múlt szombaton kitünően sikerült. A nagy kényelemmel tánczteremmé alakított II. osztályú váróterem és az elzárt fütött folyosó alig voltak képesek befogadni a nagyszámú és válogatott intelligens társaságot, melynek soraiban képviselve láttuk városunk társadalma mellett a debreczeni üzletvezetőség, a Gilvács—Somkuti és fehér- gyarmati vasutak vonalainak tiszti családjait. Az első négyest 58 pár tánczolta. Fesztelen jó kedv uralkodott úgy a tánczhelyi- ségben, mint az étteremben. Amott az Oláh Feri kitűnő zenéje, emitt a Lengyel M. pompás konyhája és pinczéje fokozták a derült hangulatot. A mulatság sikerének oroszlán része Andrássy István állomás főnököt és kedves nejét illeti, kik mindenkit lekötelező kedves modorukkal és mindenre kiterjedő szives figyelemmel töltötték be u házigazdák szerepét.

— Dominó tánozestély. Szombaton este lesz tehát a nőegylet házias jellegű tanczestélye a Polgári társaskör termében. Remélhetőleg jól fog sikerülni, mert egyszerűségével bizonyára vonzani fogja a közönséget, mert a farsang itt-ott utolsó táncz- mulatsága s mert a nőegylet hölgyei bizonyéra mindent megtesznek a fényes siker biztosítása czéljából. Mi is telt kasszát és óhajtott eredményt kívánunk a humanitárius egyesületnek.

— Színházi műsor. K> dd, febr. 4 Yihary Elemér 30 éves színészi jubileuma és jutalomjátékául: (a m. le. opera müsordaraöja.) An got a kofák lánya. Vig operetté 3 felv. Irta Ch. Lecoque. — Szerdán, febr. 5. A képviselő ur 2-szor. — Csütörtökön, febr. 6. Király házasodik. Történelmi vígjáték 3 felv. Irta Tóth Kálmán. — Péntek, febr. 7. Zónaelőadás félhelyárakkai: A Ve s z t a s z ü z e k. Operette 3 felv. ‘— Szombaton, febr. 8. Barna Jolánka jutalomjátéka A G y u r- kovics lányok. Vígjáték 3 felv. Her- czeghtől. — Vasárnap, febr. 9. Bakov a székelyek hóhéra. Történelmi színmű

3 felv. Irta Benkő. — Hétfő, febr. 10. Zónaelőadás félhelyárakkai: A vigéczek. Énekes bohózat 3 felv. Irta : Kövessy A.

— Vihary Elemérnek, színtársulatunk rokonszenves tagjának 3Ó éves színészi jubileuma alkalmából ma este kerül szinre Lecoque kedves zenéjü operettje „An- got a kofák leánya.“ Az előadásra fölhívjuk a közönség figyelmét.

— Tűzoltók álarezos bálja. A sza t márnémeti-i önk. tűzoltó-egylet által felszereléseinek gyarapítására s a tűzoltó zenekarral járó kiadások fedezésére rendezett farsangi bál vasarnap zajlott le a Vigadó termeiben. Délután fél 4 órától kezdodőleg nagy diszmenet vonult végig az utczákon óriási néptömcgtől kisérve. E9te pedig a Vigadó termei zsúfolásig telve voltak, úgy a földszinten, mint a karzaton nagyszámú közönség jelent meg. Volt tombola játék, álarezosmenet, majd az uj tűzoltó zenekar is bemutatta magát a közönségnek. Anyagi eredményt véve a mulatság miben sem maradt mögötte a múlt évben rendezett mulatságnak. A mulatság Bunkó zenéje mellett reggelig tartott.

— Eljegyzések. Ifj. Gulya László kerékgyártó-iparos csütörtökön eljegyezte Csányi György helybeli polgár kedves leányát, Juliskát. — Schuster Adolf Brezován állomásozó vasúti altiszt közelebb tartá eljegyzését Nagy Erzsikével, Nagy József polgártársunk kedves leányával.

— A honvédtisztikar gyásza. A

m. kir. szatmári 12-ik honvéd . gyalogezred tisztikara fájdalomtól mégtört szívvel tudatja;, szeretett bajtársánák Bárdos Sándor ra. kir. honvédfőhadnagynak folyó hó 30-án életének 2ő-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytát. A megboldogult bűit tetemei folyó évi február hó 1-én délután fél

4 órakor fognak Budapesten a VI. kerület Aradi-utcza 38-ik számú háztól, a róm. kath. vallás szertartása szerint, a köztemetőbe örök nyugalomra tétetni. Szatmár, 1902. január hó 31. Béke lengjen porai felett !

— Domahidy Ferencz temetése. Az angyalosi családi sírbolt irrrár örökre bezárult Domahidy Ferencz porladozó hamvai fölött. A gyászhir általános őszinte részvétet keltett úgy városunkban mint a megyében mindenütt. Domahidy 17 éven át volt vármegyénk főispánja s 1892. év közepén vonult vissza a közélet teréről, melyet híven s közbec3Ülés és tisztelet által környezve töltött be évek hosszú során át. A nyugalom csendes napjait városunkban töltötte, közügyekben azonban már ritkán vett részt. A holttelemet jan.