Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-21 / 3. szám

’S*,'“«“I^melyíyeT ^^HmípjTSprtKtTa u i . J ” Hogy pedig a szerencse töb­hpl/e«1L^auMállha"on»' már a 100-iknak elépő férfi, ha felkeresi azon nőt, ki a 100-ik , ^«pta, visszakapják belépti jegyök a s jutalmul együttesen egy darab 10 Koronás aranyat nyernek. Azon férfiaknak. k!k szerencsések lesznek 200-iknak, 300-iknak 8v<v í- a bálterembe lépni, bogy örö- pi teljes legyen, csak azon nőket kell fel-' Keresni, kik szintén a 400-ik, 3U0-ik és 200-ik számot kapták és ezen férfiak és nők együt­tesen egy-egy 5 koronás ezüstpénzt kapnak jutalmul. Mindazon jutalmak a 2 nyerőszám bemutatása mellett a báli pénztárnál a.zon- ual kiadatnak. Pontban éjjeli 12 órakor kezdődik az értékes dijak kiosztása, a mikor is: 1. A legszebb nőálarczos nyerei a 30 korona értékű dísztárgyat. 2. A legszebb fárfiúlarczos nyeri a 20 korona értékű disz- targyat. 3. A legrutabb nőállarczos nyeri a 20 korona értékű dísztárgyat. 4. A íegru- tabb férfiállarczos nyeri a 10 korona értékű dísztárgyat. 5. A legjobb csárdás-tánczos férfi vagy nő 50 darab finom szivart nyer. A dijakat a bíráló bizottság osztja ki. E moghivót kiadta Szatmárit, 1902. év január 16. a tűzoltó parancsnokság. Tankóczi Gyula, parancsnok. Kádas József, alparancsnok. Mónu8 Lajos, alp- tüzfelügyelő. Hajdú Ká- I roly, segédtiszt. Fleckenstein István, szakasz­parancsnok. Kádas Albert, szertárnok. Bölö- nyi László, pénztárnok. Braunstein Ferencz, Beinek Ágoston, Sternberg Béla őrparancs- nokok. — Az állami iskolák telkeinek ki­jelölő kérdését a „S/.umos“ f. hó 19-én meg­jelent száma úgy tárgyalja, mintha a ki­szemelt telkek dolgában végleges döntés történt volna. A hír vadászat szép dolog, s kötelessége is a lapoknak, hogy a közönsé­get újsütetű hírekkel táplálják. De életbe­vágó kérdések feltálalásánál nagy gond for­dítandó a legcsekélyebbnek látszó ténynek hű feltárására, sőt arra is, hogy éretlen gyümölcsöt, amúgy zölden ne adjunk a közönségnek, mert elronthatja a gyomrát! Ámbár az állami iskolák létesítése sürgős is, fontos is, de az ég őrizzen tőle habár gyorsan is kell az előkészületeket megtenni, hogy elhamarkodva történjék bármi. A leg­illetékesebb helyről beszerzett értesülésünk és felhatalmazásunk alapján kijelentjük, hogy a felajánlt alkalmasabbnál-alkalmasabb tel­keket a bizottság ugyan megszemlélte, a becsléseket megejtette, a vételárra nézve a telek-tulajdonosoktól a nyilatkozatokat sőt némelyiknél u feltételes adás-vevési szerző­dést is beszerezte — ámde a végleges dön­tést a nm, vallás- és közoktatásügyi m. k. ministerium önmagának tartja fenn. Ebből világosan kitűnik az, hogy az elhelyezés kérdésének végleges megoldásáról beszélni — ez idő szerint igen korúi volna. — Javasolta a bizottság mindenek előtt, hogy az állami iskolák elhelyezésére a város territoriális helyzetére a tankötelesek szám­arányára tekintettel eltérőleg a szerző«, déstől nem 3, hanem 4 telep létesittessék. Ily formán a szerződéstől való eme lénye­ges eltérés az állam részéről való újabb tetemes áldozathozatalt igényelvén: a javas­lat sorsa egészen a nmélt. minisztériumnak jóindulatától függ. Első telepnek javasolta­tok: a Rákóczy-utczában az ovoda czéljaira megvásárolt és a Magos Menyhért-féle te­lek. (Ámbár a Kom ka- és Kolozsvári-féle telkek megfelelőbbek volnának, de az ár ezeknél akkora, hogy az előirányzatot tete- meseu felülmúlná) Második telepnek; a) az Árpád- és Áltilla-utczák sarkán levő Óvári­féle telek a város tulajdonát képező elzárt utczaköz és a Daróczi-féle házastelek egy része, b) A Kinizsy utczai 45.. 47. és 49. sz. telkek együttesen, c) Az Árpád- 'és Bocskuy-utczák sarkán fekvő Sarka,di-féle telek. Harmadik telepnek: a) A három- utczu közben levő Erdei vagy Czégényi-féle telek külön-külön vagy egyikamásikból kiegé­szítve. Negyedik telepnek:«) Az ev.ref. egyház Perényi-utcza és Wesselényi-utezai sarok­telke a papiakkal egyetemben, b) ugyan­csuk a ref. egyház emeletes iskola épülete és a papiak között levő terület úgy, hogy a papiak mellett és az emeletes épület mellett 4—4 méter kapubejáró meghagya- tik. c) Istvántéren a Madarassy Teréz-féle telek s a gk. iskola telke együttesen. (E negyedik telep iskolájának úgy szépészeti szempontból — a mire városunkban még nem igen szoktak adni — valamint a kör- zetbe tartozó tankötelesek számarányából való elhelyezésére egyedül az a) alatti ’ sa­rok telek alkalmas. Egy diszes középülete lenne ezáltal Németinek, a mely egyaránt emelné a Vesselényi- és Perényi-utczát! Az igazság érdekében meg kell még jegyez­nünk, hogy a nmeit. vall. és közoktatásügyi ministérium az államosítást végleg kimondó rendeletben a telkek kiszemelésére és meg­becsülésére nézve szószerint a következő in­tézkedést tartalmazza: „Kebelbeli műszaki osztályom egyik tagját Baumgarten Sándor (és nem Izidor) műépítészt Szat- márra kiküldván,. utasítottam, hogy a kir. tanfelügyelővel egyetórtőleg a város pol­gármesterének és az államépitészeti hivatal­nak bevonásával u szükséges telkeket sze­melje ki becsültesse meg“ stb. Ennélfogva tehát a telkek kiszemelését végző bizottság névsorát oda módosítjuk, hogy a ministerium részéről jelen voltak: Buumgarten Sándor műszaki tanácsos, Kováts Béla kir. tan- felügyelő. Bodnár György kir. s. tanfel­ügyelő, Kacsó Károly az állami építészeti hivatal főnöke; a város részéről Hérmán Mihály polgármester. — Íj helyi viszonyok szigorú mérlegelésére tekintettel — a bi­zottság kiegészíteni kérte magát Dr. Vajuy Károly tisztiügyész, Pethő György gazda­sági tanácsos, Erdélyi István főmérnök to­vábbá Antal Dániel és Tanódy Márton városi bizottsági tagokkal. (A „Szamos“ csupán | Kovács Béla, Bodnár György és Kiicsó Károly nevét hagyta ki. „Hamar munka, ritkán jó!“) Már eleve figyelmébe ajánljuk a városi hatóságnak, miszerint gondja legyen arra, hogy iparosaink mun­kát kapjanak az állami iskolák. építésénél, qehogv úgy járjanak adófizető polgártársa­ink, mint a Vigudó építésnél, a hol ők gyö­nyörködhetnek abban, hogy más városok iparosait, mily pompásan sutenálja Szatmár- városa azon közjövedelmekből, melyet saját polgárai izzadnak kil T.—I — Az „Erdődi gazdasági hitel- szövetkezet“ f. hó 12-én tartott népes közgyűlésen 67 taggal és 157 drb 50 ko­ronás üzletrészszel megalakult. Igazgatósági elnök lett: Prohászka Lajos erdőmester (ki­neveztetett). Elnök helyettes: Bóta László, Igazgatósági tagok: Ifj. Böhm Antal, ifj. Ba­bér József. Bauer Mátyás, Csizek József, De­meter József, id. Fecser János, Hohl Antal és Szanftinán Simon. — Felügyelő bizott­sági tagok: Dr. Róth Sándor, Felber Pál, Miilián János (kinevezett) és König György. Könyvvezető: Bálintfy Mátyás. Pénztáros : Reiz Mihály. — A szövetkezet, jövőjéhez igen szép reményeket lehet fűzni annyival inkább, mert a ezélbavett takarékpénztár alakítása — legalább egyidőre meghiúsult. Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István. Laptulajdonos és kiadó: Morvái János, 78—1902. iksz. Póthirdetmény. A fehérgyarmati kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, miszerint a fehérérgyarmati takarék pénztár Végre- hajtatónak Bornemissza Katalin sonkádi lakos végrohajtást szenvedett elleni 160 K s jár. iránti végrehajtási ügyében 4423/901. sza. kibocsátott árverési hirdetményben a sonkádi 53. tjkv ingatlanból Bornemissza Katalin illetőségére 570 K kikiáltási árban 1902. évi január 22-ik napjának d. e. 9 órájára kitűzött árverés az 1881. LX. t.-cz. 167. §-a alapján a tiszaujlaki takarék pénz­tár végrehajtató érdekében is 343 K tőke- követelése s járulekai kielégítése végett megtartatni fog. Kelt fehérgyarmati .kir. járásbíróság tkv. hatóságnál, 1902. jauuár 7. KUNCZLY SÁNDOR kir. aljbiró. 11—1902. érd. sz. Haszon fa-eladási hirdetmény. Szatmárnémeti sz/kir. város tulaj­donát képező u. n. Nagy-erdőn 1 évi január hő 23-án d. e. 9 órakor a nyiladékokra szállitott mintegy ÍOOO db. szil és 50 db. tölgy, kisebb épület- és szerszámfának alkal­mas fák, a helyszínén szóbeli árverésen a legtöbbet Ígérőnek azonnal készpénz fizetés mellett el fognak adatni. Részletesebb felvilágosítással a városi erdöhivatal szolgál. Szatmárit 1902. január 17. Városi erdöhivatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom