Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-08-20 / 34. szám
SZATMÁR KS VIDÉKE ideálizmust is nem egyformán gondoljuk. Egy azonban bizonyos, hógyha lassan is, de tényleg haladunk az ideálizmus felé. X. T. Z. Dalos-ünnepség Debreczenben. A Tiszavidéki Kerületi Dalos-Szövetség f. évi közgyűlését és ezzel egybekötött dalos-ünnepségét augusztus hó 24. és 25-ik napján Debreczenben tartja meg. Az ünnepségen a kővetkező i4 dalegylet működik közre: a Zilahi Dalkör, a H.-S/oboszlói Dajárda, a Debreczeni Szt.-László Dalegylet, a Szatmárnémeti Iparos Dalegylet, a Szatmárnémeti Dalegyesület, a Szalontai Dalárda, a Nyíregyházai Dalegylet, a Nyíregyházi ev. ref. Daltársaság, a H.-Nánási DíüArda. a Nagy-Károlyi Dalárda, a Debreczeni Keresfe*d<i-ifywág^. DalkiÁr-'-, a Debreczeni Ácsifjugági Dilegylet, a Debreczeni Egyetértés Dal- és Zen--gylet, a Debreczeni Dalegylet. Az 'ünnepség tartama alatt a városi színházban két Hangverseny fog tartatni, még pedig az egyik 24-én este, a második 25-én délelőtt.. A két hangverseny műsora a következő: I. nap, augusztus 24-én: 1. Nyitány. Tittl-töl. Előadja az Egyetértés Dal- és Zeneegylet zenekara. 2. Hymnusz. Erkel Ferencztől. Éneklik az összes dalosok. 3. Ünnepi prolog. Irta dr. Körössy Kálmán ur, szavalja Baloghné Békési Rózsa urhölgy. 4. Intés. Pályadíjnyertes mű, dr. Bródy Miklóstól, az összes dalosok előadásában. 5. A fonóban. Hubaytól. Előadja Tomm Béla ur, a székesfehérvári zeneakadémia tanára. Zongorán kiséri Stei- nacker Sándor ur. 6. Harmónia dicséneke. Huber Ká- rolytól. Az „Egyetértés“ zenekarának kísérete mellett éneklik az összes dalegyletek. 7. Virág énekek. Pályadíjnyertes mű, dr. Bródy Miklóstól, előadva az összes énekesek által. 8. Magyar ábránd. Ridleytől. Előadja Tomm Béla ur, a székesfehérvári zeneakadémia tanára. Zongorán kiséri Steinacker Sándor ur. 9. Szózat. Éneklik az összes egye-^ sületek. Kezdete este fél 8 órakor. II. mip, augusztus 25 én: 1. Nyitány. „Nabucco“-ból, Verditől. Az Egyetértés Dal- és Zeneegylet zenekara állal. 2. Népdalok, Méder Mihálytól. Énekli a Zilahi dalkör. 3. Honfidal, Huber Károlytól. Énekli a Szoboszlói Dalárda. 4. A kápolna, Kreutzertől (Fis-moll). Énekli a Debreczeni Szt.-László Dalegylet. 5. Négy eredeti magyar dal, Hoppe vitézek, a kikről keveset és mégis oly sokat, mindent tudunk: szereltek és szenvedtek, mint mi. S a nagy tragédiák, melyek elszálltak fejük fölött, csak azt mutatják, hogy sohasem nőtt virág, a melyet vész meg nem tépdesett. Ennek a kornak, a melynek történetét Marczali oly mesteri módon irta meg, megvannak a maga nagy tragédiái. Kezdődik a kötet II. Fülöp korszakával. A lovagias nagy királynak és fiának Don Carlosnak viszályával. Nagy és véres tragédia ez a hatalmas király és az erélyes fiatal királyfi közt, a ki kezet emel atyjára, hogy meggyilkolja. Oly szomorú és megható az ö történetük, az atyáé, ki utódra vágyott, de fiát szeretni nem bírta — s a fiáé, n kiben minden jobb tulajdonság hihetetlen szertelenséggel párosulva jelent meg. A kit szeretett, atyja vette el, a trónon, a melyre vágyott, atyja ült és atyja érezte, hogy fia a szerelemben is trónkövetelő. Szegény szép királyfi, a kit elsorvasztott az izzó castiliai nyár, a ki elzárva elnyelte gyűrűjének gyémántját, mert halálhozónak hitte. A legendák, melyek halála után keletkeztek, sötét színben rajzolták Fülöp királyt. Az ő tragédiájuk mellett itt a másik is, a nemzetek nagy tusája, mely két női lelket választott színhelyéül. A hideg Erzsébet és a gyönyörűséges, szép Stuart Mária állanak itt szemben, jelentve két vallás és két nemzet küzdelmét, két charaktert is. Az egyik királya nemzetének, férfias és erős, logikus, határozott, de rettenetes. A másik, a milyen hatalmas, olyan gyönge, szép és oly nagyon Rezsőtől. Énekli a Szatmárnémeti Iparos Dalegylet. 6. Sóhajtás, Gaál Ferencztől. Énekli a Szatmárnémeti Dalegyesület. 7. Zokog, zokog a hegedű, Gaál Ferencztől. Énekli a Szalontai Dalárda. 8. Elvennélek, Erkel Ferencztől Énekli a Nyíregyházi Dalegylet. 9. Juhász dalok, Hodossy Bélától. Énekli a Nyíregyházi ev. ref. Daltársaság. 10 Honvédek csatadala. Huber Károlytól. Énekli a H.-Nánási Dalárda. 11. Könyörgés, Horváth Fábiántól. Énekli a Nagy-Károlyi Dalárda. 12. Népdalegyveleg, Thaisz-Hodossy- tól.* Énekli a debreczeni Kér. ifjak Dalköre. 13. Megcsendült a kis kápolna harangja, Kerner J.-löl. Énekli a Debreczeni Ácsifjuság Dalegylete. 14. Pusztai élet. Zimay Lászlótól. Énekli a Debreczeni Egyetértés Dal- és Zeneegylet. 15. Édes hazám, Huber Károlytól. Énekli a Debreczeni Dalegylet. ^ — fegz&tftő vtirre’ib'tt fi kjuksjl; '' Mindkét hangversenyre a helyárak következők: Családi páholy 12 korona, alsó- és középpáholy 9 korona, II. emeleti páholy 6 korona, I. r. támlásszék 2 korona 40 fillér, II. r. támlásszék 2 korona, III. r. támlásszék 1 korona, 60 fillér, emeleti zártszék 1 korona, földszinti állóhely 60 fillér, karzat 4o fillér. Jegyek előjegyezhetők naponta 9 —12 óra közt Titkos József szövetségi pénztáros urnái, a „Kölcsönös önsegélyző egylet“ helyiségében. Úgy az előjegyzett, mint a napi jegyek kiválthatók lesznek a színházi jobb oldali pénztárnál 24-én délelőtt 9-tői 12 óráig: délután 3 órától a a hangverseny kezdetéig; 25-én pedig reggel 8 órától kezdődőleg. Bármelyik hangversenyre előjegyzett jegyek csakis 24-ike déli 12 órájáig tartatnak vissza. A rendező-bizottság. Lóverseny Szatmáron. A szatniérvármegyei gazd. egyesület 1901. szeptember 22-én vasárnap lóversenyt rendez a következő programmal: I. Mezőgazdák versenye. Dij 200 korona. Ebből 120 korona az elsőnek, 60 korona a másodiknak, 20 korona a harmadik beérkező lónak. Táv. kb. 1600 m. Futhat minden Szatmár-Németi sz- kir. városi és Szatmár vármegyei földmivelő kisgazdának tulajdonát képező 3 éves és id. lova. Nyereg nélkül lovagolandó. Nevezés még a verseny napján is elfogadtatik. Tét nincs. II. Szatmárnémeti szab. kir. város dija. Dij: 800 korona a győztesnek ; második ló tétek összegét nyeri. 3-ik ló tétét menti. 3 éves és id. belföldi lovak részére, melyek 1900—1901. évben 1800 korona ért. versenyt nem nyertek. Urlovasok. Távolság 2000 m. Legalább 2 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Teher 3 év. 60 kgr., asszony. Skótok szomorú, szép királynője, reszket kezünkben a lap, a melyről képmásod tekint felénk, a szép alak, melj et hideg várakba zártak, a szép szem, mely börtönéből tekintett távol országa felé, a leányos, szép fej, mely legördült a vérpadon, A hóhér még feltartó a fejet, mely csak második csapásra hullt le és elkiáltá: „Isten tartsa meg Erzsébet királynét,“ s a pap hozzátette: „így ver.zszen minden ellensége.“ A halál mindent kiegyenlít, tetemei ma békén nyugszanak a Westminster abbeyben, Erzsébet tetemeinek szomszédságában. Francziaország története emelkedést mutat e korban. IV. Henrik erős uralma alatt fellendül az ország, Mediczi Mária udvarában vígan él a franczia nemesség, Richelieu palotájában nő a franczia politika és minden várja, hogy megjelenjék ő, a Napkirály. Egy nemzetnek fejlődő jelleme, pompaszeretete, hiúsága, elméssége, egész lénye tükröződik azon a szép szines képen, mely azt a jelenetet ábrázolja, mikor XIV. Lajos aranynyal hímzett selyem díszruhák közt, rengő tollú baldachin alatt, teljes udvari pompával fogadja Chigi bibornokot. — Egy másik képről Cromwell szomorú.arcza tekint reánk, vasba öltözve; a politikus minden vonásán látszik, hogy egy nemzet újjászervezésére született. Mellette Milton szelíd arczával, 62 éves korában a milyen volt. A magyar történelemnek nagy hely jut a könyvben. A Báthoryak Erdély uralmát, a hosszú háborút, Básta és Székely Mózes történetét mondja el benne Marczali, számos.képpel illustrálva elbeszé4 év. 63 kgr.,' 5 év. és id. 65 kgr., telivérek 7 kgr. több; minden 5oo korona össznyeremény után 1 kgramm több hal- mazva 5 kgrinig. Tét: 20 korona, f. v. f. Nevezési zárnap szeptember 14III. Tény ész verseny. A nagy- mébóságú; földmivelésügyi m. kir. Miniszter ur dija: iooó korona; ebből 800 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Vadá'szverseny szatmármegyei vagy Szatmárnémeti sz. kir. városi birtokosok tulajdonát képező és Szatmármegyében nevelt 4 év. és id. félvér tenyészlovak részére, lovagolva urlovasok vagy szatmármegyei gazdasági egyesületi tagok, illetve utóbbiak fiai által. Legalább 4 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Távolság körülbelül 4ooo méter. Teher: 75 kgr., 4 év. 5 kgr kevesebb. Tét: 20 kor. f. v. f. Nevezési zárnap szeptember i4. IV. Akadály verseny. Dij: 900 korona a győztesnek, ebből 600 koro-cra az Urlovusok Szövetkezetétől..yz/o "korona l-adxa. a. Mí/jyax Lovar 'egylet által a földmivelésügyi m. kir. Miniszter ur által engedélyezett subventióból. 2 ik ló tétek összegét nyeri, 3-ik ló tétét menti. 4 éves és id. belföldi lovak részére, melyek 1900 1901. évben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Legalább 2 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Távolság körülbelül 4000 m.; teher 4 év. 65 kg., 5 év. 70 kgr., 6 év és id. 75 kgr. félvérek 5 kg., engedmény. Minden akadályversenyben nyert 5oo korona össznyeremény után 1 kgr. több halmozva 8 kgig. Urlovasok. Tét: 20 korona f. v. f. Nevezési zárnap szeptember i4. V. Hölgyek dija. Dijak: i-ső dij 4oo korona értékű tisztelet dij, 2-ik dij 100 korona értékű tisztelet dij. Sikver- seny, nyitva Szatmárnémeti szab. kir; városban vagy Szatmármegyében nevelt 3 év. és íd. szatmármegyei gazdasági egyesületi tagok tulajdonában levő félvér lo1 vak részére, lovagolva urlovasok vagy szatmármegyei gazdasági egyesületi tagok, illetve utóbbiak fiai által. Táv. 1600 m. Teher: 70 kgrm., 3 évesnek 5 kgr. kevesebb. Tét 10 korona f. v. f. Nevezési zárnap szeptember i4. A II—V. számú futamok jóváhagy va a „Magyar Lovaregylet“ által. Általános szabályok: 1. A verseny kezdete d. u. 1 óra 30 -perczkor. Az írásbeli vagy távirati nevezések Poszvék Nándor gazdasági egyesületi titkárhoz (Szatmár, Rákóczy-u'cza 36. sz.) intézendők s utóbbiak 48 óra alatt írásban megerősítendők. 2. A nevezés alkalmával a ló koi'a, színe, valamint leszármazása, viendő terhe, neme, bejelentendő. 3. Tétek nevezéstől számított 48 óra alatt a fenti czimre beküldendők. 4. Készpénz dijak 5 százalék levonással adatnak ki. 5. Nevezési zárnap szeptember 14. esti 8 órakor. A versenybizottság. léseit, a melyek közül a legtöbb itt jelenik meg először. Az ország belső állapotát külön fejezetben tárgyalja nagy szakavatottsággal. Bocskay István felkelése, a bécsi béke, a Habsburg-házban kitört testvérharcz, az 1608-iki törvények, Báthory Gábor élete, mind egész világításban jelennek meg az olvasó előtt. Marczali történetiró érdemeit nem szükség e helyen kiemelnünk. Bizonyos, hogy itt a legjobbat nyújtotta mindabból, a mit csak nyújthatott; kitűnő gonddal választotta össze az illustrátiókat, nemkülönben a térképeket. A szines képek közül meg kell említeni XIV. Lajos pompás képét s Turenne arczképét. A térképek közül különösen kiválik a „Magyar- és Erdélyország Bethlen Gábor halála évé* ben“ czimü. A jó képeknek azonban se szeri, se száma. Vannak itt oklevelek, manifesztumok, köztük Gusztáv Adolfé, német Flugblattok, számtalan arc/.- és éremkép; egész külön gazdag gyűjteményt tesznek ki a harminezéve^ háborúra vonatkozó képek, köztük Callot, Janet nagyhírű metszetei. Az egész kötet mind tartalomra, mind művészi gondra és kiálli- tásbili Ízletességre egyik elsőrangú terméke irodalmunknak. * A Nagy Képes Világtörténet tizenkét kötetben jelen meg Marczali Henrik akadémikus, egyetemi tanár szerkesztésében. A VIII. kötelet.maga Marczali Henrik irta. Egy kötet ára diszes félbőrkötésben 16 korona; kapható havi részletfizetésre és füzetekben is a kiadó czégnél (Révai Testvérek írod. Int. Rt.) és min- don hazai könyvkereskedés utján. Apróságok. A toronyzene tehát elmaradt m felsőbb helyen nem engedték meg, neho^ a szent hely profanizáltassék. Ugyanez tik ból nem engedik meg, hogy a tüzőrséj ott legyen. « Hát mind igen szép, bár én nefn tudom megérteni, hogy akár a2 egyik akár a másik mennyivel profanizálná ' kább, mint az a négy holló, a melyik elv" hétig ott lógott a torony erkélyén. ™ * A rósz termésről folyik a beszéd általános a vélemény, hogy keserves tél! nek nézünk eléje. — Annyi bizonyos — mondja Bögre ur — hogy az ennivaló kevés, de a Szü_ rét hál Istennek bőnek igécV.e.zj.k tehát legalább mi meVre'ft búslakodni ♦ A múlt héten vagy 20 darab üres hordó állott a városháza előtt, a mjt pinczéből hordatott fel a. vámhivatal. Két polgártárs bámulja. — Váljon, mire ez a sok üres hordó ? — Komám — én úgy eszelem, hogy ezek tele töltődnek, mert hogy a válasz- tás közeledik. * Egy nagyon kedves emberem élénken tudakozódott, hogy István király napján itthon leszek-e. Mondom neki, hogy: valószinüleg a hegyre megyek. — De hiszen úgy tudom, hogy ne- vednapja van. — Barátom, én a nevem napján különösen szerelek elutazni. * Az egyik küldöttségi tagtól hallottam, hogy báró Fejérvárynak nagyon roszul esett, hogy engem nem látott s meg is jegyezte, miszerint egy népfelkelő főparancsnoktól ezt nem várta volna. Hát sajnálom . biz én, hogy itthon maradtam, de az igazat megvallva, nem akartam hogy jelenlétemmel a figyelmet magamra vonjam. Mert hiszen az is valami a mit ő Szolferinónál véghez vitt, de kis Miska azokhoz képest, a miket én Boszniában cselekedtem. Katonai körökben pedig ezeket mind tudják. Demeter. \ HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Szent István napja. Szent István első apostoli magyar király napját mai napon ünnepli a magyar nemzet. Az ünnepségek központja a főváros, hol Szent István napját nagy fénynyél és pompával ünnep- 1 ik. A Mátyás templomban Vaszury Kolos herczegpritnas mondja az ünnepi szent misét 8 ezt megelőzőleg dr. szentgyörgyi Jordán Károly szaniszlói plébános tart ünnepi szónoklatot. Városunk lakossága e napot hagyományos lelkesedéssel üli meg. Ma d. e 8 órakor a székesegyházban ünnepélyes szent mise lesz, melyet Meszlényi Gyula pü-pök mond fényes segédlettel, s ezután elfogja helyezni Szent István oltárán az uj, diszes ereklyetartót. Szent mise után Hehelein Károly intéz a hívőkhöz alkalmi szent beszédet. A honvédhelyőrség díszben vonul ki az ünnepélyre. A környék lakossai közül számosán zarándokoltak el hozzánk, hogy a templomi ünnepen részt vegyenek, mert e nap a szatmári székesegyháznak búcsú ünnepe is egyszersmind. — A hetvenegyéves király. Hódolattal és lelkesedéssel ünnepelte királyunk 71-ik születése napját városunk közönsége, polgárság és a katonaság egyaránt, ki vasárnap, e hó 18-án töltötte be életének hétvenegyedik évét. Az évforduló alkalmából délelőtt 9 órakor ünnepélyes bálnádé istentisztelet volt a székesegyházban, melyet az összes kutonui és polgári hatóságok jelenlétében Meszlényi Gyula püspök mondott, s buzgó imádság szállott föl a temp lomot zsuffolásig megtöltő közönség szivéből a legjobb és legszeretettebb uralkodó életéért. Vá rosunk - külsőleg is ünnepelt, a házakon nemzeti szin lobogók voltak kitűzve. A honvédzenekur pedig este diszfa- karódóval, reggel 5 órakor diszébresztővel járta be a várost. A székesegyház előtti téren a honvédhelyőrség legénysége tölgyfa levelekkel, ékesített díszben szolgáltatta a disztüzet és zenét. -Délben a tiszti étkezőben diszebéd volt, a melyen azonban csak a helyőrség tisztikara vett részt. Pohárköszöntőt nagyváradi Baranyai Imre dandárparancsnok tartott s lelkes hangon a legfőbb hadúrt éltette. Folytatás a mellékleten. Gyomor-bélhurut és elhájasodásnál Ferenc: József keserű vi: gyógyítása páratlan. Ajánlatos csakis FerenCZ József-vizet kérn és nem budai vagy egyéb elnevezést, használni, mert több csekély értékű viz csalódásig hasonló vignettákkal jön forgalomba. Kapható: LOVINGER JÓZSEF üzletében.
