Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-12-03 / 49. szám

SZATMÁH ÄS VIDÉKE adónemet szaporítani nem praktikus, 1 a pótadó apasztásának az a módja, hogy más cziineken fizettessék meg a közönséggel, mi értelemmel sem bír. Majdnem ugyanaz a közönség fizeti mindegyiket, hagyjanak tehát neki bé­két, hogy a midőn terhén amúgy sem könnyitenek, legalább a nyúgalmát ne zavarják. Ha a kiküldött bizottság csak ilyen jövedelmi forrásokat tud teremteni, szüntesse be piüködését, mert ha már városi adót kell fizetni, sokkal kényel­mesebb azt egy czimen, mint pótadót fizetni, a helyett hogy egy sereg vá­rosi adót és a mellett még pótadót is fizessünk. Színház. Vilma is igen jól megállotta helyét. Az előadó színészek valamennyien jól játszot­tak I szép diszletök, gondos rendezésük szintén megérdemli a dicséretet. Hétfőn Hatvaniné Lévay Bertát lát­tuk egyik legjobb szerepében a „Csókon szerzett vőlegényében. E darabban elő­forduló többszörös szerep egyike legjobb alakításainak. Elragadó bájjal és kedves­séggel játszott, s minden felvonás után többszörösen kitapsolták őt. Dalai szintén rendkívül tetszettető. Az előadáson, me­lyen Győré, Szilágyi, Miklósy, Halmayné, Ráthonyi Stefi működtek közre, egyike volt a legjobbaknak. A heti műsor érdekes estéket igér, amennyiben Paulayné Adorján Berta úrnő, a nemzeti színház kitűnő művésznője fog szerepelni színpadunkon, amely előadá­sokra felhívjuk a közönség figyelmét. B. Mikolai biró a czime annak a népies korrajznak, melyet a társulat csü­törtökön bemutatott. Abonyi Árpád a szerző népies korrajznak nevezi darabját, mert nemcsak a falusi nép szerepel benne, ha­nem uriosztálybeliek is és történelmi hát­tért adott neki a Rákóczy korszak kurucz labancz világából. A darab meséjét egy a színmű cselekményét megelőzött fájdalmas történet utolsó fejezete képezi. A testvér- harcz lecsillapulása után Mikolai biró, ki kuruczkapitány volt, gyűlölködésben ma­radt Laczkovics labancz kapitánynyal. A gyűlölködés nem politikai természetű, ha­nem sokkal mélyebben gyökerezik. Húsz év előtt ugyanis Mikolai bíró fiatal fele­sége Anna érdeklődött Laczkovics labancz kapitány iránt s Mikolai azt hiszi, hogy elhalt nejét Laczkovics elcsábította s ezt a titkot ő csak felesége halála után tudta meg. A kapitány és biró él, de a színmű­ben még egyszer és utoljára fellobban a szenvedélyes gyűlölet, mert a két ember szemközt áll egymással. Kurucz és labancz háború hiába múlt már el, a biró .gyűlöli Laczkovícsot s várja a megtorlást. Mint az ily családi gyűlölködéseknél nem rit­kán, itt is egymásba szeret a család két ifjú sarja, az ifjú Laczkovics és Mikolai- nak a leánya. A gyűlölködő felek közötti békekötésen és a két szerelmes összeboro- hálásán Laczkovics leánya fáradozik. Mi­kolai megveszi ellenségének 15000 talléros adósságlevelét és ezzel akarja kiűzni há­zából. A vén gőgös labancz kapitány hi- ában alázkodik meg kétszer is a kemény- nyakú kurucz előtt, az hajthatatlan. Ámde ekkor egy féleszű legény elökeriti Miko- lainé utolsó levelét, melyet Laczkovicjhoz irt volt. Ebből aztán kiderül, hogy a ka­pitány csábítgatta ugyan a szép asszonyt, de az hű maradt férjéhez. Az öregek erre kibékülnek s most már mi sem áll útjá­ban a fiatalok boldogságának s egymásé lesznek. A mese, ha nem is uj, minden esetre igen ügyesen van összeállítva s szép a keret is hozzá s elismerést nyújtott szerzőjének, ki irodalmunknak egyik ko­moly munkása. Remek szerep jutott a mi bájos Lévay Bertánknak, ki nemcsak ele­ven, természetes játékával, de gyújtó szép kurucz dalaival is rászolgált a közönség tapsaira. Erzsiké szerepében Raskó nyúj­tott találó alakítást, mig Győré, Rédey, Vihary tehetségük legjavát öntötték sze­repeikbe a siker biztosítására. Közönség a bemutatón alig volt, vasárnap azonban, midőn a darab másodszor került színre, nagyobb számban jelent meg s gyönyör­ködött a gondos, összevágó jó előadásban. Szerdán San-Toy-t ismételték telt ház előtt igen jó előadásban, úgy látszik, közönségünk igen szereti azt a bájos mu­zsikát, mely a különben igénytelen meséjü darabot kiséri. A közönség lelkesen tap­solt a darab szereplőinek s valamennyi énekszámot megismételtette. „A Notre-damei toronyör“ szintén egyike azon daraboknak, mely tetszésével találkozik a zóna publikumnak. Mutatta azt ama körülmény, hogy a szintér zsú­folásig telve volt. Halmay Cornéliát, a társulat komikáját uj szerepkörben láttuk s a drámai szerepkörben is épp oly jól megállta a helyét, mint több szinrekerült darabban. Különösen ama megrázó jelene­tet, midőn a piros czipőröl anya és gyer­meke egymásra találnak, kitünően alakí­tott. Eszmeraldát Raskó játszotta, azzal a közvetlenséggel s a darab minden egyes részletére kiható gondossággal, melynek titka az ő egyre fejlődő szép tehetségében rejlik. Győré szintén elismerést érdemel a czimszerep alakításáért, melyben egyik legszebb sikerét aratta. A „Szulamith“ úgy látszik még min- , dig vonzó erővel bir, ezt mutatta az is, hogy szombaton a színház majdnem telve volt az előadás alkalmával. Szula- mithot már láttuk igen jó előadásban, s mondhatjuk, hogy az uj Szulamith Szalay Apróságok. Azon kezdem, hogy Kelemen Samu egy nagyon eszes ember és kitűnő szónok s alig hiszem, hogy akadna valaki, a ki ezt kétségbe vonná. Tudtuk ezt uz országos ügyvédgyülés előtt, s nem tudunk többet utána sem. Az érdemeket azonban, a melyeket e két szép adománynyal szerezni lehetne, | a melyekért az ünnepeltetés ki szokott járni, még ez ideig nem látjuk. És ezt az u. n. jó barátok bárminő lelkes hangú felhívása sem pótolja. * — Mi bajod van, talán beteg vagy ? — Koszul lettem a bankettől. — De hiszen ott sem voltál. — Az igaz, de azért mégis úgy vun, a hogy mondottam. * Egy társaságban arról folyt a beszéd, hogy volt-e előzetes tudomása Kelemennek a tiszteletére rendezett bankettről. — Kellett lenni — mondja valaki — mert a meghívókat az irodájában cziinezték. — No én az ellenkezőt hallottam — szól rá egy másik — a patvariotája tegnap a következőket mondta: Az öreg nem tu­dott uz egészről semmit s iszonyú dühös'volt, mikor meghallotta. * Már hiszen volt a hogy volt, annyi azonban bizonyos, hogy. sokakra olyan be­nyomást tett, mint mikor olvassa az ember egyik másik nagyra törő fiatal poéta vers­kötetének előszavában, hogy csakis jó bará­tai és ismerősei unszolásának engedve lépett a nyilvánosság elé De hogy nem mindig okos dolog a jó barátokra hallgatni, az itt is beigazolódott. * Azon a ponton állok, hogy ismét 100 virzsiniát nyerhetek. Valaki azt állította, hogy fogadni merne, miszerint a tegnapi bankett az „Országgyűlési tudósitó“ nyo­mán benne lesz az összes fővárosi lapokban. En az ellenkezőt állítván fogadtunk 100 virzsiniába. Nem egészen biztos ugyan, hogy ezt I fogadást megnyerem. * Most már magam is hiszem, hogy csakugyan van nemczis. Az ünnepelt Buda­pesten a numerus klauzus ellen tartott be­szédjével aratott országos sikert, s uz ezen alkalomból kifolyólag tiszteletére rendezett banketten mégis a numerus klauzus vitt fő­szerepet. * — Hát te miért nem jöttél el a ban­kettre I — kérdi tőlem valaki. — Nem mehettem — válaszolom én — mert hétfőn este az „Apróságok“ Írásával vagyok elfoglalva. De azért láthatod ezek­ből, hogy szellemileg én is köztetek voltam. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy féliv melléklet vun csatolva. — Uj táblabiró. őfelsége a király az igazságűgyminiszter előterjesztésére Dr. Bakó Józse#debreczeni Ítélőtáblái elnöki titkárt Bukó Lajos ügyvéd fivérét ugyan­csak a debreczeni kir. ítélőtáblához bíróvá nevezte ki. — Tisztújító közgyűlés. A «óv, hó 28-án tartott vármegyei közgyűlésen, melyen gróf Hugonnai Béla főispán elnö­költ, a vármegyei áltulúnos tisztujitás decz. 19-ére s u következő napokru tűzetett ki. — Adomány. Hieronymi Károly or­szággyűlési képviselő a nőegylet Katalin- estélyére jegyét 20 koronával váltotta meg és sajnálkozását fejezte ki, hogy felesége betegsége miatt azon vele együtt részt nem vehetett. Az izraelita népkonyha részére p<- dig egy dr. Tanódy Mártonhoz intézet szí­vélyes hangú levélben 30 koronát küldött. — Egyházi kinevezés, ^őfelsége a király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Kosztra Ignácz csomaközi es­peres plébánost a szatmári székes káptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. — Uj segédtanfelügyelő. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Ká­roly szatmármegyei tanfelügyelőségi tollno- nokot jelen állomás helyén való meghagyása mellett segédtanfelügyelővé nevezte ki. őröm­mel adjuk közre e kinevezést, mivel e tény­ben annak a szorgalomnak s munkássághak megjutulmazását látjuk, melyet e tevékeny férfiú e téren eddigi működésével kifejtett. Jól megérdemelt előléptetéséhez őszintén gratulálunk ! — Kinevezés. Vármegyénk főispánja dr. Goldstein Ármin nagysomkuti körorvost tiszteletbeli járásorvosnak nevezte ki. — Megerősítés. A vallás és közok­tatásügyi miniszter Walton Róbert deési ál­lami gimnáziumi ideiglenes rendes tanárt rendes tanári minőségében véglegesen meg­erősítette. — Ellenőri kinevezés. A kir. pénz­ügyminiszter Préposfi Jenő nagykárolyi kir. adóhiv. tisztet ellenőrré nevezte ki a hódmezővásárhelyi kir. adóhivatalhoz. — Katonai szemle. Nagyváradi Baranyai Imre ;_dandárparancsnok muLt hó- 26-án Nagy-Károlyban a póttartalékosok harezszerü lövészete fölött szemlét tartott. Dandárparancsnokunk ez alkalommal jelent meg először Nagy-Károlyban. — Tanítónői választások. Pap Ró- zsika oki. tanítónő, ki tanulmányait a hely­beli zárdái nőképzőben végezte jeles ered­ménynyel a mezőkaszonyi ró in. kath. isko­lához, Stromajer Erzsiké oki. tanítónő pedig Maoyar-Ferensrek (Bihar m.) tanitónkőnek választattak meg. — Eljegyzés. Dr. K. Paál István helybeli kir. törvényszéki albiró az elmúlt vasárnapon tartotta eljegyzését Szentiványi Ilonka kisasszonyByul, Szentiványi Sándor gyógyszerész bájos és szeretetrernéltó leá­nyával. Szívből gratulálunk ez igaz szerelem­ből kötendő frigyhez I — Esküvő. Szabó Lajos nagy-tarnai ev. ref. lelkész a múlt hó 27-én fogadott Nagybányán örök hűséget Méder Berta kis­asszonynak, özv. Méder Ferenczné kedves leányának. — Gyászhir. Alantirottak fájdalmas szívvel tudatják, a feledhetlen férj, jó upa, nagyapa és rokon nagyváradi Tóth Al- bertnek, folyó hó 30-án, hajnali 1 óra­kor, élete 68-ik, boldog házasságának 48-ik évében rövid szenvedés után történt csen­des elhunytát. Feledhetetlen kedves halot­tunk hült tetemei decz. 1-én délután 3 óra­kor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint az erdődi sir ken ben örök nyuga­lomra tétetni. — Szatmár, 1901. november 30-án. Áldás és béke őrködjön porai felett! özv. nagyváradi Tóth Albertnó sz. péchuj- falusi Péchy Terézia neje. Penyigey Sán- derné sz. Tóth Liuza leánya. Penyigey Sán­dor veje. Penyigey Sándor, Penyigey Gyula, Penyigey Viola, Penyigey Barna unokái. Tóth Endre, Tóth Gusztáv öcscsei. . — Bankett. Dr. Kelemen Samu ügy­véd tiszteletére azon ulkulomból, hogy a Budapesten megtartott ügyvédkongresszu- son a numerus Clausus behozatala ellen egy feltűnést keltő beszédet tartott, jó barátai és tisztelői tegnap este a „Korona“ ven­déglő éttermében bankettet rendeztek, a melyen mintegy 60 — 70 résztvevő jelent meg. A hangulat mindvégig kedélyes volt s na­gyon természetes, bogy a pohárköszöntők sem hiányöztak, melyek valatúennyien az ünnepelt érdemeit méltatták. Beszédet mon­dottuk dr. Huntz Jenő tanár a „Szamos“ szerkesztője, Mátrui Lajos tunár a „Szat­márnémeti“ szerkesztője, Tunkóczi Gyula tanácsjegyző, Radó Bertalan, dr. Weisz Ká­roly, Teitelbaum Herman. Kovács Leó stb. Az ünnepelt a nála megszokott brilliáns be­szédben köszönte meg uz óvácziör. Ejfél után 1 óta tájban oszlott el a társasát;. — A szatmári kir. kath. fő­gimnázium Kazinczy-(Önképzőköre Ka­zinczy Ferencz emlékének szentelt diszgyü- lésére uz érdeklődőket tisztelettől meghívja Tárgy sor: 1. Zengjen a dal... énekli az ifj. vegyeskur. 2. Kazinczy fogsága, irta és felolvassa ErdŐdi Gáspár VIII. o. t. 3. Liszt F. II Magyar rapszódiája, zongorán ját- szák : Ambrózy József és Kende Györo-y VIII. 0. I I A gyáva (monoing) Rudnyászky Gy.-től, előadju Pável Ferencz VIII. o. t. 5. Magyttr ábrándok, zongorán játszit Amb- rózy József VIII. o. t. 6. Alkalmi beszéd, tartja Schidella István ifj. elnök. 7. Népdal egyveleg énekli uz ifj. ónnekkar. Gyűlés után a/, igazgató ur kiosztja az országos tornaversenyen győztesek kitüntetéseit. A gyűlés ideje: deczember 7. d. u. 5 óra. — Vendégszereplés. Paulayné Adorján Bér.la úrnő, u nemzeti színház kitűnő művésznője fog vendégszerept-lni szer­dán, csütörtökön és pénteken a szatmári színpadon. Első fellépte a Sardon színmű vében „A bagdadi herczegnő“-ben lesz. Csü­törtökön „A 47-ik czikk“-ben lép föl, mig utolsó vendégjátékául Jókai Mór dr. A szigetvári vértanuk“ ez. szomorujátéka ke­rül színre. A vendégszereplés iránt általános az érdeklődés s hisszük, hogy azok telt há­zakat fognak eredményezni. Ez érdekes ven­dégjátékok áltulános bérletszünetben felemelt helyáruk mellett fognak tartatni. — Raskó Erna színtársulatunk ked­velt tugju a mai nappal kilépett a Szjutár­sul at kötelékéből. Sajnálattal vesszük távo­zását, mivel a színtársulat egyik legrokon- szeuyesebb tagja volt s érzékeny veszteség a színtársulatra is, mivel távozása reájuk nézve is érzékeny veszteséget jelent. Re­mélhető azonban még, hogy a színi évad alatt visszatér színpadunkra s újból gyö­nyörködhetünk kiváló művészetében. — Színházi műsor. Hétfőn, decz. 2. Zónaelőadásul: A csóknnezerzett vőlegény. ■ Euekes bohózat 3 felv. — Szerdán, decz. 4. Puuluyné Adorján Berta úrnő, a budapesti Nemzeti Színház elsőrendű művésznőjének eUő vendégjátékául — általános bérletszü- netbeu — felemelt helyárukkul: A bagdadi herczegnő. Színmű 3 felv. Surdoutól. _ Cs ütörtökön, decz. 5. Puulainé Adorján Berta úrnő második és utolsóelőtti vendég­játékául : Á \47-ik czikk."' Dráma 4. felv. Irta: Bérlőt A. — Péntekeu, decz. 6. Pau- lainé Adorján Berta úrnő utolsó és bucsu- vendégjálékául: A szigetvári vértanuk. Ere­deti történeti szomorujáték. Irta : Jókai Mór. Szombaton, decz. 7. Á péntekről elmaradt zónaelőadásul: Az aranykukas. Énekes bo- hózut. Vásár nap, decz. 8. Az asszony verve jó. Eredeti énekes népszínmű 3. felvb. Irta: Lukácsy Sándor. — Dalestély. Ha nem is volt oly népes és látogatott a szatmárnémeti dalegye­sül -t által csütörtökön rendezett dalestély, kedélyesség tekintetében miben sem maradt mögötte az előbbieknek. Az egyesület pom­pás számokról gondoskodott, melyek min­degyike gyönyörködtette a kicsiny, de lel­kes közönséget. Hármán Margit szépen sza­valta dr. Kőrössy Kálmán „A magyar nó­ta“ ez. gyönyörű költeményét s a szavaló hölgy annál nagyobb elismerésre tarthut számot, mivel alig néhány nap állott ren­delkezésére a darab betanulását illetőleg s feladatának igy is derekasan s minden te­kintetben megfelelt. Bródy „Intés“ ez. pá­lyanyertes férfi karát, s uz „Ánya nyelvem“ ez. durakot a dalegyesület a szokott preci­zitással énekelte, az utóbbi bariton sólóval, mely magán éneket Ékkel Lajos szerzett kiváló élvezetet a közönségnek. A műsor egyik legsikerültebb s vonzóbb száma volt a Réthy Lina k. a. magán éneke, ki Nyá- rynak legújabb szerzeményét, a Muzur-Pol- kát énekelte, a kiasszonyt már több Ízben nyílt alkalmunk hallgatni színpadunkon s csengő, kristály tiszta haugju s ez este is pompásan érvényesült. A szépen sikerült dalt teljes szépségében élveztük s hogy a közönséget is nagy tetszésre ragadta, mu­tatta az is, hogy énekszámait újból és új­ból kívánta hallani, ki szívesen engedett a közönség kérésének. Jutalma az elismerő tapson kívül egy gyönyörű virág csokor volt melylyel a figyelmes rendezőség kedveske­dett. A „Harmonia dicsén ;ke“ a dalárda szabatos előadásában s Mondik Endre sok finomsággal előadott magán énekében a leg­szebben sikerült-lágy, behízelgő tenorja nagy­ban emelte a darab sikerét. A minden pont­jában szépen sikerült ünnepély után a közön­ség társas szórakozásra vonult a szomszédos termekbe, majd megeredt a táucz s éjfél jóval elmúlt, midőn Oláh Feri hegedűjét megpihentette. Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom