Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-09-24 / 39. szám
Tizennyolczadik évfolyam. 39-ik szám. Szatmár, 1901. szeptember 24v0’ JA 2 SZATHAR VIDÉKÉ. v>. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. ÁRA: = AZ ELŐFIZETÉS Égisz évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 (111. Fél évre .... 3 » | Egyes szám ára . 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : — Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6rik sz. alatt. = TELEFON-SZÁM : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fSIvéteinek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Tiszta választás. Uj korszak, a mibe jutottunk, kiváncsiak vagyunk reá, hogyan fog beválni. A régi rendszer, a mikor egyfelől a hivatalos presszió, másfelől a pénzzel vagy előnyök kilátásba helyezésével való megvesztegetés vitte a főszerepet, lomtárba kerül s mostantól kezdve szabadon nyilatkozhatik meg a választók igaz meggyőződése. Ideje, hogy végre ide jutottunk, mert már ott voltunk, hogy a legszentebb jog adás-vétel tárgyát képezte, s valósággal üzleti alapra volt fektetve a képviselők megválasztása. A kinek pénze volt, s egyéni hiúsága vagy a várható anyagi haszon megkivántatta vele a képviselőiéget, belefektetett egy csomó pénzt s biztosan mandátumhoz jutott. Undor fogja el az embert, ha visszagondol azokra a piszkos üzelmekre és lélekvásárokra, melyek a legutóbbi választáson is országszerte végbementek. De nemcsak a pénz van száműzve, hasonló sors érte a hivatalos beavatkozást is. Eddig a hatalom emberei irányították a választás menetét, mostantól kezdve a hatalom emberei el vannak tiltva, hogy a választást bármi irányban is befolyásolják. Eddig a választásokat a főispánok és polgármesterek szobáiban hányták-vetették meg, most fegyelmi vétséget képez, ha "az állami és közigazgatási tisztviselők a választási dqlgokba irányitólag és veze- tőleg beleavatkoznak. Nem az van mondva ezzel, mintha a tisztviselő most már teljesen ki volna zárva a választásból, hanem csak az, hogy nem viheti többé azt a szerepet, a mit eddig vitt, mikor minden hatalmával ránehezedett a választó-közönségre és ezáltal igen gyakran lehetet lenné tette a valódi népakarat érvényesülését. És ebből a szempontból nem helyeselhetjük a „Szamos“ minden elismerése daczára is a polgármester és a főjegyző eljárását, a kik már az uj törvény hatálya alatt indultak el jelöltet keresni, tekintve azonban, hogy e kérdés bolygatása a megtörtént jelölés után könnyen a szükségés egyetértés rovására menne, a mi pedig egyáltalán czélunk nem lehet, elállunk a további észrevételektől, s csakis annyit jegy- zünk meg, hogy a mi egyszer helytelen, az ha még jót eredményezhetne is, akkor is helytelen marad. Minden párt el tudja intézni a maga dolgát hivatalos beavatkozás nélkül is, annál inkább elintézheti a szabadelvű párt, a melynek soraiban, mondhatni kevés kivétellel a város egész intelligencziája helyt foglal. A jelölés pedig olyan teendő, a mely első sorban mégis csak az egész pártot érdekli, illetéktelen beavatkozás által lehetetlenné tenni, hogy e tekintetben a valódi közóhaj nyilvánuljon, maga a törvény tiltja és igy ellentétben áll a tiszta választással. Igaz, hogy nem kis feladat egyik végletből egyszerre átcsapni a másikba, épen azért lehetetlenséget kíván, aki azt akarja, hogy a jelenlegi választás minden tekintetben a törvény in- tencziójának megfelelőleg sikerüljön. Nem a mi választásunkra mondjuk, de általában. A legutolsó választás ugyanis egy sötét példája lesz minden időkre az olyan választásoknak, a hol a törvénytelenségek egész sorozata szerepet vitt. Megmételyezte a lelkeket, s a politikai erkölcsöket a legalsó fokra sülyesztette. Azt kívánni tehát most, hogy mindenben az ellenkező érvényesüljön, képtelenség, de ha a törvény tisztelete fogja áthatni az embereket, akkor igenis nagy lépéssel közeledhetünk a kitűzött czél felé, s ha azt fogjuk tapasztalni, hogy a törvény megsértése szigorú bíróra talál és minden elkövetett törvénysértés megkapja méltó büntetését, előbb-utóbb el fogunk jutni | a tiszta: -választáshoz. A helyi jelölt kérdését is a tiszta választás fogja megoldani. Hasztalan volna tagadni, mert az kétségtelen, hogy ma már pártkülömbség nélkül megvan az óhaj nemcsak nálunk, de az ország legtöbb részében, hogy a törvényhozásba minden kerületet a saját embere képviselje. De ez óhaj még nem forrott ki annyira, hogy képes volna az ellentállását megtörni azoknak, a kik a helyi jelölésnek külöm- böző okokból ellene vannak. Ha összehasonlítjuk a múlt választást a mostanival, határozottan konstatálhatjuk, hogy ma már sokkal többen vannak, mint akkor voltak, a kik az eszmét pártolják, s ma már oly erősen hangzik, hogy helyi jelöltje legyen városunknak, miszerint biztosan lehet mondani, hogy a következő öt év alatt nem csak általánossá válik, de minden párt megtalálja majd az illető egyéniséget is, a kivel az eszmét győzelemre vezetni megpróbálja. A mi városunkban a tiszta választás megvolt már a múltban is, mert a mi polgárságunk politikailag eléggé érett arra, hogy alkotmányos jogának valódi értékét felfogni képes legyen. Fel is fogta mindig s küzdelme a legtöbbször az elvek igazi küzdelme volt, annál inkább remélhetjük tehát, hogy most, mikor maga a törvény Írja elő, szívvel lélekkel azon lesz, hogy a mostani választás is az elvek küzdelme legyen. A ki ad arra valamit, hogy e városnak polgára, az nem fogja beszeny- nyezni magát azzal, hogy szavazatát áruba bocsássa, hanem önzetlenül járul az urnához és szavaz meggyőződése szerint. Igaz, hogy most hiába is bocsátaná, mert nem lesz a ki pénzt TAECZ A.-»óMDMn Herkules Ferencz a válaszúton. I. An istennők versengése. (Előkelőén bútorozott leányszoba; két pamlagon két istennő hever: az egyiken tíalgó Tarella kisasszony, a másikon Magyar Haza őnagysága. Salgó Tarella gazdag és csúnya, Magyar Haza régebben szép volt és most sz-gény. Mindkettőről az a vélelem, hogy becsületesek, s mivel az ellenkező még nem bizonyult be, a vélelem fennáll. Mindketten féltékenyék a daliás Herkules Ferenczre, habár egyik sem tudná megmondani, hogy mit szeret rajta. Egy veröfényes szeptemberi napon a következő párbeszédet folytatják:) Salgó Tarella: Ugyan édes Hazám, még most sem akarod belátni, hogy Ferencz az enyém ? Magyar Haza: Soha, soha. A véremben van ez az ember, küzdők érte körömszakadtáig és nem fogom engedni, hogy veled megkösse a század legcsufosabb pénzházasságát. Megtettem mindent, amit tehettem és ezután is mindent elfogok követni ? Salgó Tarella: Nos és mit teltél? Magyar Ham: Elküldtem éne leg- hübb mamelukjaimat, hogy a leglelkesebb beszédeikkel mondják el azokat, a melyekről tudják, hogy már többször nagy hatást tettek ; tartsanak vele bizalmasabbnál bizalmasabb értekezleteket, minden követ mozdítsanak meg, hogy az ő édes kis Hazájoknak visszahódítsák az imádott Herkulest. Salgó Tarella: Ugyan kedves barátnőm, hogy lehetsz annyira naiv, hogy ezer éves praxisod daczára megbízol mamelukjaidban 1 Magyar Haza: Attól függ, hogy melyekben. Azokat az északkeletieket küldtem ki érte, akik a múltkori kiküldetésnél is sikerrel jártak el. Azóta is mindig azt kérdik tőlem: „Mikor választunk ismét képviselőt?“ Ä mamelukok- nak titkos tolvajnyelvük van, saz ő nyelvükön „képviselőt választani“ annyit tesz, hogy „hasznot kell huzni az ilyen szerelmi küldetésből; bájos úrnőnk, a könnyelmű Haza úgy sem nyer egyikkel sem ; hadd veszítsen legalább a választott is.“ A jó fiuk 1 Ezt is csak azért teszik, hogy engem megbosszulj:.nak. Salgó Tarella: Most az egyszer csalódni fognak. A múltkor te kellettél Herkulesnek, most ő kell neked, akkor gavallér volt, most okos lett. Különben is meddő a küzdelmed barátom. Ismerni kell a férfiakat. Kettőt szeretnek: a jólétet és a változatosságot. Te egyiket sem nyújtottad neki. Jólét helyett hírnevet adtál neki. De á jólétet nem pótolja semmi és a jólét mindent' pótol. A mi pedig a változatosságot illeti, azt legfeljebb ö szerzett magának. Szeretett a jobboldalodon, a baloldalodon, a bal középeden stb. Hát van-e rajtad hely, a melyet hő csókja ne ért volna ? Mit akarsz még tőle ? Maygar Haza: Igazad van külömben. Most már legfeljebb elölről kezdhetné. De hát arról még nem is beszéltünk, hogy vajon ő, hogy gondolkozik? Salgó Tarella: Azt aligha fogjuk megtudni. Herkules nagyon reservált ember és nem nyilatkozik az utolsó perczig. — De nézd itt jön ő maga I (Herkules Ferencz belép. Keble dagad a jogtalan önérzettől, izmai feszülnek. Az illatszerek nem nyomják el egészen a szagot, mely belé vette magát az Augias istállójában, a honnan éppen most söpörték ki.) Hölgyeim 1 Az Istennők: Jó napot Herkules 1 Herkules: Remélem jól érzik magukat. Maygar Haza: Az Ön körülményeihez képest egész jól. Salgó Tarella: Kedves Herkules, ismerjük azon akrobatái birok-fogásait. Ne beszéljünk most egészségről és időről, hanem tétjünk a dologra. Jól tudja miről van szó. Választania kell barátnőm közt és köztem. Maygar Haza: Igen, válasszon rögtön. Herkules: Hölgyeim egy kis gondol- kozási időt; az Istenért, egy kis gondolkodási időt. (Emberfeletti küzdelemben dörzsöli a homlokát.) Magyar Haza: Édes Herkules, maga még a haláltól is gondolkodási időt fog kérni. Mi nem vagyunk pártvezetőség, minket nem lehet gondolkodási időkkel félre vezetni. (És most Magyar Haza gyönyörű beszéddel csábítgatja. Asszony igy még nem beszélt. Persze gyakorlatában van i hiszen ezer év óta egyebet se tesz. Hangja szivreható, bűvös és mégis érczes. Majd Salgó Tarella akarja a maga részére kapaczitálni. Az ő hangja sem nem szi.vreható, sem nem bűvös; egyszerűen csak „ércz-hangot“ ad. Herkules egyre dörzsöli a homlokát és egyre csak azt kiáltja;) „Áz Istenért csak egy kis gondolkozás! időt, csak 24 órát, s ha nem tudok megállapodni, osztozzanak meg a szivemen.“ Magyar Haza: Édes Tarellám ; ezzel az emberrel igy csakugyan nem lehet boldogulni. Adjunk neki 24 órai gondolkodási időt s ha nem tud megállapodni, osztozzunk meg raji a. Maradjon úgy, mint eddig volt. (Herkules beleegyezik és elhagyja a helyiséget. Az istennők veszekednek, nem tudnak megegyezni. Közben az inas behozna a lapokat. Es most jön a II. Katasztrófa. Tarella: (Elcsukló hangon olvas.) „...Irtózatos baleset érte Herkules Feren- czet, a kiváló akrobatát. Gondolkodási idejét utazással akarván eltölteni, Szatmá- ron, egyik kedvencz városában is kiszállt, a hol egyszerre heves fájdalmakat, különösen szivgörcsöket kezdett érezni. Az egésznek oka az volt, hogy a szerencsétlen akrobata szive oda nőtt a városhoz. Az elősiető orvosok megkisérlették, hogy egy veszedelmes műtéttel el válaszszák a szivét, de az operatió nem sikerült, s egy pár perez múlva contatálták a beállott halált.“ Az istennők elájulnak. Mikor Magyar Haza magához tér igy szól Taréi Iához:) Kedves barátnőm, én csak az értem élőket és holtakat szeretem, és semmi részvétem nincs a másként meghaltak iránt. Adieu I Túl vagyunk rajta. (Nevetve el.) (Salgó Tarella azonban magához hozatja a holttestet, mely most már egészen az övé. Puha ágyat vet neki koporsójában papája részvényeiből és könnyeivel öntözi az uj hantot, melyen minden rügyes tavaszon buján tenyésznek a kuponok. Ezeket a kegyeletes utódok sírva nyesegetik, hogy majd egyszer megvegyék érlök a ledér, kaczér, de még mindig bájos versenytársnak, az ennivaló kis Magyar Hazának olcsó szerelmét.) Tényleg csak szabóüzletében szerezhetjük be hazai gyártmánya gyapjúszövetből esinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. Készit sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, JDeáOs-tér. ’Városih.áziép-ü.let.
