Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-09-17 / 38. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE Chorin jelöltetése. A szabadelvű párt tegnap d. u. 5 órakor a Károlyi-ház nagy termében értekezletet tartott, amelyen di\ Chorin Fe- rencz volt országgyűlési képviselőnk is megjelent. Általános volt az érdeklődés, hogy mi is fog hát történni, miután hetek óta egyéb kérdés sem járja, mint az, hogy fel fog-e lépni újra volt képviselőnk, vagy pedig nem. A kérdés ugyan most is csak kérdés maradt, de legalább any- nyit mégis az ő szájából hallottunk, hogy legközelebb nyilatkozni fog. Nagy hiba, hogy már eddig nem tette § még nagyobb hiba, hogy most sem cselekedte, mert a tapasztalt eljárás egyáltalán nem alkalmas sem az iránta való bizalom fokozására, sem a szabadelvű párt önérzetének az emelésére s az egésznek olyan színezetet ad, mintha itten egészen más szándé- koltatnék és nem az, a mi a néző szeme előtt végbe megy. Az értekezletet Korányi János pártelnök nyitotta meg, aki felhívta Chorin Ferenczet szólásra. ' Chorin higgadtan, minden szót külön megnyomva tette meg a kijelentést, hogy miután a salgótarjáni részvénytársaságnál viselt elnöki állásáról nem távoz- hatik, szilárd elhatározása, hogy mandátumot többé nem vállal. Ecsetelte ezután politikai pályafutását, kiemelvén, hogy bár pártállása többször változott, de ő mindig a közérdeket szolgálta. Majd rátért arra a viszonyra, mely közte és a város között van; szivével hozzánk nőve érzi magát, s ha tőlünk búcsúzik is, azért a miénk marad a jövőben is, i a mint eddig megtett érettünk mindent, ezután is rendelkezésünkre áll, ha hozzá fordulunk. Végre érzékenységtől elfogódott hangon köszönte a személye iránt tanúsított ragaszkodást és mondott istenhozzádot, mire a termet a jelenlevők nagy éljenzése között elhagyta és a szomszéd szobába távozott. A zaj lecsilapulása után dl. Kereszt- szeghy Lajos ügyvéd állott fel és méltatva volt képviselőnk érdemeit, miután abbeli meggyőződésének adott kifejezést, hogy ő a lemondást nem tartja olyannak, a min változtatni ne lehetne, s ebből kifolyólag indítványozta, hogy az értekezlet jelölje újból Chorin Ferenczet. Nagy éljenzőVfc^ngzott fel, mire az elnök kimondta a határozatot, hogy az értekezlet egyhangúlag újból jelölte Chorin Ferenczet, ami neki tudtára adatván, visszajött a terembe, s megköszönte a személye iránt nyilvánuló bizalmat és ígérte, hogy elhatározásáról a lehető legrövidebb idő alatt értesíteni fogja a pártot. Az értekezlet ezzel véget ért. A megtörténtekre csak annyi a megjegyzésünk, hogy az értekezlet bizalmasnak volt jelezve, s a meghívóban szó sem volt, hogy jelölés lesz. A Chorin beszéde továbbá kizárt minden lehetőséget arra nézve, hogy még csak képzeletben is elgondolható legyen az, hogy ő az udvariassági szempontból felajánlott jelöltséget egy perczig is elfogadja, épen azért haliismerek egy stréber (a társadalmi téren) szép asszonyt; — egyszer kedve jött a mindennapiságon felülemelkedni és kissé szokatlan thémákat pengetni a kompániájában. — Előadásokat tartott magasabb theoriáju társadalmi kérdésekről. — Vagy három alkalommal nagyon szépen beszélt a szocialdemokratismusról s a kívánt eredményt éléi te, mert tényleg megbámulták, — ám a negyedik alkalommal valaki, idegen elem, a socialiskérdés keretében megemlékezett az anarchiáról is. — És lám, az az előtt a felemlített alapeszméről, annak keletkezéséről, történelmi fejlődéséről, létokáról remekül beszélős szépséges, nagyságos asszony tudta ugyan, hogy az anarchia nem divat-selyem, mindazon által az anarchia nincs a lexikon S betűs kötetében az aktuális: socialismus, socialis, soctabilis, socialista stb. szavaknál, — azután még az, A betűs kötetben is utánna kellett volna nézni — nem is tudott róla semmit. — Hja még a 1 exi- kon műveltség elsajátításához is kell akarat erő. Ezt a valóságos lelki szegénységet az önzés is nagyban terjeszti, mert képes önmagát térdre rogyasztani önnön maga képzett és gloriás nagysága előtt, — de ami főkép terjeszti dédelgeti czirógatja ez maga a beteges társadalmi élet. A mai társadalmi felfogás szerint — mely mindig a dolgok külső kinézését veszi alapul s rendszerint a látszat után jtél, a tanulás czélja az, hogy stréberek jegyünk; — fölényt gyakorolva mások gatott minden ellenvélemény, annál nagyobb volt aztán a csudálkozás, mikor ő olyankép nyilatkozott, hogy elhatározását rövid idő alatt közölni fogja. Kilátásba helyezte, hogy a jelölést elfogadja, mikor azelőtt kevéssel szilárd elhatározásaként jelentette ki, hogy mandátumot többé nein vállal. Mi ebben a komolyság ? Sajnáljuk, hogy igy történt, s any- nyit mondhatunk, hogy ezzel a szerepével nem sokat használt magénak. Egy pár őszinte szó többet ért volna minden elérzé- kenyülésnél és bujkálásnál. Egyet azonban elismerünk, s ha az volt a czél, akkor még helyeseljük is, hogy mint befejezés teljesen sikerült. Közvetlen a választás küszöbéig bizonytalanságban tartotta a pártot, általános volt e miatt a zúgolódás, a tegnapi értekezlet kiegyenlített minden ellentétet, a legszebben váltunk meg egymástól. A szatmári szabadelvüpárt értekezletéhez. Megvolt végre annyi várakozás után az első nagyobb „bizalmas“ lépés a képviselőjelölés kérdésében. Tudtunkkal 3 kisebb, nagyobb, bizalinus és bizalmasabb értekezlet is volt hétfőn. Mindezeket az értekezleteket megelőzték a legbizalmasabb tanácskozások. A hétfői nagyértekezletről, a mely. a „Károlyi-házban“ tartatott meg, sokan nem a legnugyobb megelégedés hangján nyilatkoznak. Nem azért mintha Dr. Chorin Fe- rencz politikai egyéniségével megelégedve nem volnánk, mintha kiváló tehetségét és képességeit a legnagyobb mérvben el nem ismernénk, hanem azért, mert az értekezlet sceneriája nem volt helyes, nem volt őszinte és azt az érzetet keltette sokakban, hogy a a közérzület megnyilatkozására a párt cori- feusai épenséggel mit sem adnak. Elhatározás történik u „legbizalmasabb“ körben, a szabadelvű párt kevésbé bizalmas, ele mégis vezetésre hivatott elemei pedig .a a párt zömével a legnagyobb tájékozatlah- ságbnn maradnak a legutolsó perczig. Ez pedig nem egészséges állapot egy oly intelligens és politikailag érett város politikai pártjában, a hol számot kell vetni azzal, hogy igen kevés a feltétlen vezetésre szorult elem, a mely vakon követi a nagyon bizalmas kört; számot kell vetni azzal, hogy a közérzület megnyilatkozása legyen döntő, mert Szatmárnémeti választó polsrét sága nem „éljentV kiáltó tömeg, net» ptjóátai^ viszhang, hanem fejlett és képes arra, hogy ' maga hangot adjon, maga érvényesüljön. Nincs tehát jogosultsága megbízás nélküli apróbb, nagyobb bizalmas értekezleteknek és tárgyalásoknak. Ezek az ilyen módon tartott bizalma- . sabb értekezletek voltaképeni komolyságába vetett hitet csak meggyöngitik. így volt ez tegnap is. Nevezetesen a délelőtti igen s: ük körű legbizalmasabb értekezleten dr. Chorin Ferencz tudatta, hogy mandátumot többé nem vállalhat, de uz értekezlet határozott kérésére elhatározását annyiban megváltoztatta, hogy kijelentette, miszerint újból megkísérli azon módokat a melyekkel lehetséges lesz a jelöltséget elfogadnia. Ezt a legbizalmasabb körök már délfelett tudásunkkal, meghódítva másokat tudásunkkal, megkapaszkodjunk egy bizonyos pályát, melynek végén a mindenki felett gyakorolt tekintély — dereng. — Pedig hát a tanulás czélja reálisabb, hogy úgy mondjam kicsinyebb vagyis kisebb ha eszményibb és főkép szubjectiv; az t. i. hogy az Isten adta nyers észt gyakorlativá tegye illetve, hogy annyira fejlessze, hogy az a külső körülményekben rejlő megnyilatkozásokat felismerje és élelünkköz egyéni körülményeinkhez alkalmazni tudhassa. — A társadalmi felfogás szerint nincs szükség tanulásra komolyan véve, *—szerint a’ könnyelmű felfogás szerint elég a tapasztalat is a megélhetésre, a minek az eredménye, hogy egy részt a társadalom nem tudja tagjait a keserű tapasztalatoktól megóvni másrészt, hogy a tudás megérkezik ugyan egyszer de csak — későn. Kétségem van arra nézve, hogy a lexikonból való tanulás gyakorlati gondolkozást szülne. — Azt azonban határozottan állítom, hogy műveltséget nem szül és hogy e szó vele kapcsolatban alkalmazásra jogtalan. A műveltség modern értelmében ugyanis bár általánost kifejező fogalom, sokban hasoulit az egyéni lovagiassághoz, nem értelmére, de kinézésére. — Vagyis épen mint hogy nem létezhetik a lovagiasság kevesbitő vagy nagyitó jelzővel ép úgy a műveltség is csak akkor az, a mit ki akar fejezni, mikor sem több, sem kevesebb mint az a mit ki akar fejezni. ben tudták. És mégis a délutáni értekezleten jóuak látták 1 lemondást illetve a visszavonulást, a búcsút megismételni, mire | gyűlés egyedüli szónoka a párt törhetetlen ragaszkodását hangsúlyozva az iránt telt indítványt, hogy a gyü'és kérje fel dr. Chorin Ferenczet a jelöltség elvállalására. A gyűlés egyhangúlag elfogadta ezt, és képviselőnk megismételte délelőtti elhatározását ho^v vésí8Ő válaszát lehető rövidesen 7 O J O tudatni fogja. Mire volt tehát a bucsuzás, a politikai visszavonulás délután, mikor már délben megígérte, hogy újból kísérletet tesz módot találni | jelöltség elvállalására? Ez uz | mi kielégítetlenül hagyta a párttagok egy jeleuték.eny részét, ez az, a mi a gyűlés komolyságát és őszinteségét ulé- szállitottu. És ez uz, a mi esetleg a párt győzelmére káros befolyással, lehet. Az ulkotmányosság szabad, tiszta levegőt kíván. Egy párt nevében ne határozzon egy mandátum nélküli szűk bizalmas ■ kör, lássa a párt, de legalább is annak választolt vozető eleme a maga egészében mi készül, nem pedig előre kicsinált jeléri lekkel elégedetlenséget hinteni el egy ugyanazon pártban. El vugyok készülve, hogy mint. már annyiszor történt Szatmáron, lesznek ezúttal is, a kik ezen őszinte szavamat a sértett hiúság, á stréber ambitio, az elitélni való magánérdek szavainak tudják be, pedig egyes-egyedül az a vágy vezetett ezeknek I kinyilatkoztatására, hogy a közeiéiben v i- I lágosság legyen. Semper idem. A vasárnapi lóverseny. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. évi szept. 22-én vasárnap d. u. fé! 2 órai kezdettel tartja a város és vidéki közönség nagy érdeklődésével lóversenyét. A nevezések már 14-é ■ este lezárattak, ezek a következők, és pedig: A II. futamra a Szatmárnémeti szab. kir. város 800 koronás dijára (sikverseny 2000 mét.) .0 nevezés érkezett be: 1. Domahidy István úr 8 éves sárgafehér ménje Myilcrjung. 2. Liptay Béla ur 4 éves pej, telivér kanczája Pattogó. 3. Ugyanannak 4 éves sötét, pej telivér kanczája Diving Bell. 4. Mérveid t Max gróf százados 5 éves, •sárga telivér ménje Lembeck. 5. Ugyanannak 5 éves, sárga ménje Vezér. 6. Nagy Lajos honv. százados 9 éves, sötétpej fehér kanczája Vilma. A III. futamra tenyészverseny, vadászverseny a földin. miniszter 1000 koronás dijára (4000 m.) 6 nevezés érkezett be: 1. Buduy József ur 0 éves, barna félvér kanczája Kuti. 2. bér. Kovács Jenő ur 5 éves, sötét félvér kanczája Myvsn. 3. Ugyanannak 5 éves, pej fé-lvér ménje Násznagy. 4. Ko.'ásznay Zsigmond százados ur .5 éves, pej fél vér kanczája Vándor. 5. Szeőke Ödön ur 5 éves pej félvér kanczája Bubám. Kell hozzá alapos tudás és kifogástalan inteligenczia; —mivel pedig a lexikon tanulmányozás legfeljebb féltudást teremt ami a tudatlanságnál sokkal roszabb, nem is lehet egyik alapvetője a műveltségnek. Alapos a gyanúm, hogy a lexikon műveltségű embernek az inteligen- cziája is kifogás alá eshetik. — Mig ugyanis a művelség belső értelme alatt magát a tudást lehet érteni; ez a mag; addig az inteligenczia az érzék a tapintat, az, a mi disztingvál. — Aki az ez- kőzt sem tudja a tudása lehetővélételé- hez megválasztani, és ebben sem mutat önállóságot, hanem a más képzett dicső-* ségén indulva maga is, például a lexikont választja tanuló könyvének, az nem tud disztingválni az nem művelt ember e szónak a modern értelmében. Ma, hogy a társadalom tagozoftsága folytán, csak másodlagos szerepet visznek életünkben, a benne felmerülő ilyes gyarlóságok absolut veszélytelenek. Jöhet azonban egy nagy felfordulás, — mikor maga a társadalom veendi kezébe a kormányt s mikor a benne felmerülő külöm- böző gyarlóságok összeütközésbe fognak jönni egymással. Ezek az összeütközések pedig sűrűén fogják átkaikat szórni arra a múltra, a melynek nem volt ereje a hibákat csirájában elfojtani. — Ez a mull a ma, — benne egy csira a fé! tudás, á tudákosság. Schik Mlemér. 6. Szerdahelyi Ágost ur 6 éves sárga félvér kanczája Bella. A IV. futamra (akadályverseny) I Magyar Lovuregylet és Urlovasok Szövetkezet; 900 koronás „dijára 4 nevezés érkezett be: 1 s 1. Liptay Béla ur. Ártatlan II. lova 2. Ugyanannak Diring Bell lova. 3. Merveldt Max gróf százados § éves sárga ménje Lembeck. 4. Ugyannak heréit pej ménje eretvdr. V-ik futam lesz a hölgyek dija 400 K értékű első, 200 K értékű második tisz- teleldijju 1, melyért csak a Szatmármegyei Gazd. Egyesületi tagok lovasai futhatnak. Beérkezett nevezések : 1 Domahidy István ur Remény nevű 5 éves pej kanczája. 2. Bér. Kovács Jenő ur Vihar nevű idb. pej. heréltje. 3. Nagy Lajos százados Vilma nevű idb. sötét pej kanczája. 4. Szeőke Ödön ur Babám nevű 5 éves pej kunczája. 5. Szerdahelyi Ágost ur időb. pej heréit Névtelenje. Az időjárás a pályára nagyon kedvező s remélni lehet, hogy élénk lesz versenyünk. A verseny után este a Kossuth kerti kioszkban fél 9 órai kezdette) táuczczul ösz- szekötött társas összejövetel fog rendeztetni 2 korona belépti dij mellett Bunkó Vincze bundájával. A versenypályára, mely ez idén is a hidonluli úgynevezett lókertben, kényelmes összeköttetést létesít a verseny alatt fél- óránkint közlekedő . villamos vonat. Reméljük, .hogy versenyünk a nemes sport iránt érdeklődő vidéki és '•városi vendégeknek egy kellemes délutánt fog szerezni. Apróságok. Nagyot csalódtam. Ezerféle kom- bináczió volt a levegőben s a napok óta tartó sugdosódás után én is, más is nagy meglepetésre voltunk elkészülve, de hogy az fog történni, a mi tényleg történt, álmodni se mertük volna. Jól mondta az egyik szomszédom, mikor jöttünk kifelé: — No hallod, fene egy tudomány ez a politika. * Bambucz ur iszouyu zavart képpel távozott az értekezletröl .s hol az . egyiki hez, hol a másikhoz rohanva mondotta: — Az istenért,' magyarázza meg kérem, mert megbolondulok. Nem lehet elfogadni a mandátumot és mégis lehet elfogadni a mandátumot, nem tudom megérteni. * — Ugyan mi lehet az oka, hogy az értekezlet először a kereskedelmi bankba volt összehiva és még sem ott, hanem a Károlyi-házban tartották meg? ' — Barátom, ezzel azt akarták jelezni, hogy pénzre ne számítson s^nki, ellenben egy kis iióka még akadhat. * Az.este egy társaság a kaszinóban is a tegnapi jelölést tárgyalta. Mindenkinek volt valami Ötlete, mikor végre Bögre úr is megszólalt: — Fiuk, én csak azt mondom, hogy résen legyünk. Úgy szimatolom, hogy ebből aligha nem valami csalafintaság fog kikerülni. * Vi'a tárgyát képezte, hogy csak el volt-e érzékenyülve Chorin, mikor tegnap a búcsúszavakat mondta, avagy épen könyezett is. De a vitát eldöntötte Szapora ur, a ki esküvel erősítette, hogy látta, mikor két könycsep az Antal Dániel kezére esett, a ki erre szintén csendesen zokogni kezdett. * — No hát, mit csináltatok az értekezleten? -r- kérdi az asszony. — Sirtunk mind 1 — válaszol a férj — talán még most is sírnánk,, ha el nem jöttünk volna. * — Te — mondja valaki a társának — én úgy látom, hogy minket itt birkáknak tartanak. — Mondasz valamit szól rá a másik — ha még sokáig maradunk, úgy érzem, hogy a végén bégetni fogok. $ , Tegnap egy adós törlesztett nálam valami keveset s Ígérte, hogy egy hét múlva ismét fizetni fog. Itt a választás, mondotta egé.sz komolyan, hát pénzhez jutunk. — B irátom — mondom én neki — most már nem úgy lesz, mint eddig volt, Folytatás a mellékleten. az őszi és téli idényre megérkeztek, Weisz Gyula posztóüzletébe. Szatmái, IDeáls-tér. —
