Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-07-30 / 31. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKÉ a legsúlyosabb büntetést kapta a nél­kül, hogy a megfelelő bűnt elkövette volna. A tényállás az, hogy az első rendőr megnézte a felakasztott embert és elfutott azzal, hogy megy bejelen­teni; a második rendőr megnézte, s azt mondván, hogy már úgyis meghalt, eltávozott; a harmadik rendőr (Timaffi) ellenben, bár kezdetben nem akarta engedni, hogy levágják, de miután megtapogatta és úgy találta, hogy még élet van benne, hát ő maga levágta és ily módon megmentette. A kérdés te­hát csak ez; igazé, hogy Timaffi vágta le a felakasztott segédet? Mert ha ez igaz, akkor teljesen közömbös, hogy odaérkeztekor mit mondott, mi­után ténye azt mutatja, hogy elállóit abbeli eredeti szándékától, miszerint levágni nem engedi. Sőt ha mondta is a következő szavakat: „Ismerjük a rendet, tudjuk azt, hogy mig az orvos nem jön, az akasztott embert nem sza­bad levágni.“ és nem akadályozta a levágatást, még akkor sem követett volna el büntetendő cselekményt, any- nyival kevésbé tehát, amikor ő maga tette meg ugyanazt. A „Szamos“ szerint Timaffi József rendőr nem kevesebbet tett, mint egy ember élet megmentését akarta meg­akadályozni, méltó tehát, hogy szolgálatá­ból elbocsáttassék. Akarta, de nem tette. Az akarat pedig nem annyi, mint a tett s pusztán az akaratért, ha azt semmi kisérleli cselekmény nem követi még eddig senkit el nem ítéltek. Sőt a kisérleti cselekményt sem bünteti a törvény, ha a tettes attól önként el­állóit. A Timaffi József cselekményé­ben tehát semmi büntetendő nincs s méltán csodálkozni lehet rajta, hogy mégis oly szigorú elbánásban részesült, a mi csak a legnagyobb fokú vétségek­nek szokott következménye lenni. összehasonlítva pedig eljárását a másik két rendőrével, azt sem lelki- ismeretlennek, sem bárgyúnak nem mondhatjuk, csakis akkor lett volna mind a kettő, ha ragaszkodik első- perczben tett kijelentéséhez és ez által tényleg előidézi, hogy Háberfeld Miklós életét veszíti. Lehetetlen tehát komikusnak nem találni, hogy a mikor Háberfeld Miklós megakar halni s az első két rendőr felöl pompásan meg is halhatott volna, hogy akkor kenyerét veszítse az a harmadik rendőr, a ki a kötélről le­vágta és ezáltal az öngyilkosjelöltet az életnek visszaadta. ezt a betegséget — hála Istennek — ma már csak nevéről ismerjük, maga a be­tegség már réges-régen — meghalt. — Úgy van, a tuberculosis volt. Az a magyar orvos — tisztelettel említessék a neve, de én bizony már nem emlékszem reá — az i890-es évek végén egy szert fedezett fel, melynek segítségével a már tüdövészes ember meggyógyult, a szerrel beoltott egészséges ember pedig a beteg­séget meg nem kapta. Hogy mily óriási fontosságú volt e felfedezés, mutatja azon tény, hogy csupán a felfedező orvos ha­zájában — valahol a Duna mentén, meg a Kárpátok alján fekvő parányi területen — mintegy 70 ezer ember pusztult el éven- kint tüdövészben. Spanyolországban — (a mai brazíliai provincziát értem, mely­nek 55 millió amerikai, orosz és kinai lakosa van, akkori időben csupán 10 millió spanyol lakta) — ott 46 ezer em­bert követelt a tüdővész minden esztendő­ben. A mai chinai területen — amelyet akkor még igy neveztek : „Egyesült Német és Franczia köztársaság“ — akkoriban 150.000 ezer ember halt meg éven kint — tüdővészben. . Nos, uraim, ezt a .nagyszabású fel­fedezését emlitett orvos felajánlotta a sa­ját kormányának kisérletezés végett. A „saját kormányának“ azonban véletlenül nem volt ideje arra, hogy nyomorult tüdő­vészes betegek ügyével foglalkozzék, mert mint azon időkből fenmaradt hiányos kút­főkből kivehető : „tiszta választások fog­lalták el a vezető kormányt“ és az aján­latot nem fogadta el. Az orvos saját kar­társainál sem találván egyebet, mint gúnyt, irigységet és féltékenységet, ott hagyta hazáját és kollégáit és átment a szom­szédos Oroszországba (igy nevezték tud­És mert természetesnek találjuk, hogy igazságtalanságot maga az ítéletet hozó h. polgármester sem akarhatott, azt is természetesnek tartjuk, hogy a polgármester, ha alkalom kínálkozik a a tulszigor egyhitésére, ezt az alkalmat megfogja ragadni és nem engedi, hogy kenyér nélkül maradjon egy ember, a ki a várost eddig is híven szolgálta és most sem cselekedett olyant, a miért büntetést érdemelne. Apróságok. Szegény Lukácsiu minden esztendőben meghirdeti a búcsút Laczfaluba, de a megyei hatóság mindannyiszor intézkedik, hogy megakadályozza s igy soha sem tudja megtartani. Nem is hiszem, hogy mostanában már más czélja volna, minthogy a megyei uraknak munkát csii.áljon. # Az öreg Tolstoj, a ki ez idő szerint nagy beteg, azt ígérte, hogyha felgyógyul egy olyan müvet fog Írni a halálról, hogy az emberek, a kik olvasni fogják, egész jó kedvvel fognak gondolni az elmúlásra. — Dejszen irhát nekem — mondja rá Bögre ur — nem hiszem én, hogy ked­vet kapjak a meghaláshoz. * Vasárnap lesz az iparos dalárda zászlószentelési ünnepélye. Nem vagyunk túlságosan gondolkozó természetűek, de most mégis sok ember töri a fejét, hogy a szeg beverésénél valami nagyon okosat mondjon. — Barátom — panaszkodik egy szeg­beverő — ebben a forróságban nem vagyok képes egy jó gondolatot kisütni. * Beszélik egy társaságban, hogy Amerikában mily borzasztó a hőség. Az emberek összeesnek az utczán s naponkint 4 j—50 ember hal meg napszurástól. — Milyen szerencsés ember az a postasikkasztó Falkai — jegyzi meg valaki — hogy épen most hozzák haza Amerikából. Megszabadul a nagy hőségtől és a mi fő, mindjárt hűvösre is kerül. * — Milyen roszül is van a világ be­rendezve — sóhajt fel Bambucz ur — nyáron ez a borzasztó meleg s télen az iszonyú hideg. Ha megforditva volna,, senki sem panaszkodnék nyáron a melegre és télen a hidegre. — Igazad van édesl — szól rá Bam- buczné asszony elragadtatva. — Minő fel­séges gondolat és még te rád mondják az emberek, hogy ostoba vagy. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy fel iv melléklet van csatolva. — Fejérváry Géza báró jubile­uma. Fejérváry Géza báró honvédelmi mi­niszter félszázados katonai jubileumát sas eddigi megállapodások szerint augusztus hó valevőleg, abban az időben a „Hat Világ­rész“ urának, a czárnak, azon időbeli kis országát) aki a találmányt a fényes kísér­letezések után megvette az orvostól öt millió rubelért. — Egészen szép kis üzlet lehetett, jegyzé meg Rozgonyi ur. — A czár a szert monopolizálta és az azzal való beoltás kötelező lett egész Oroszországban; más államoknak nem jutttatott belőle egyetlen egy cseppet se. A betegek meggyógyultak : de a mi fon­tosabb volt: az emberek immunná lettek téve s igy három évtizeddel később —- 1930 körül — az orosz területen nem volt többé tüdővész. Mig a többi államok né­pessége rohamosan fogyott az irtózatos betegségben, addig az orosz nép ro­hamosan gyarapodott. Néhány évtizeddel később szűk volt a határ; a jakutok, osztyákok, csukcsok lakatlan, hólepte mezőit benépesítették; viruló városok ke­letkeztek a Lena, az Indigarka folyók mentén és a Góbi sivatag homoktenge­rein népes városok, gyárak, egyetemek keletkeztek. A már akkor is hatalmas birodalom egyszerűen sérthetetlenné vált: harmincz millió fegyverest állíthatott talpra és a határokra 24 óra lefolyása alatt. Mielőtt azonban tovább mennénk, vissza kell térnem a második felfedezésre, a világot felforgató átalakulásnak egy második faktorára. Csaknem ugyanazon időben, midőn az emlitett magyar orvos fölfedezését az oroszok monopóliummá tették, fellépett egy másik orvos is az ő felfedezésével. (Ez egy osztrák volt, tagja annak a nép- konglomerátusnak, mely részben a Táz- maniára áttelepitettt cseheket, részben 15-én tartják meg, amikor a polgári és ka­tonai méltóságok nagy része úgyis Buda­pestre megy, hogy a király születése nap­ján és Szent István napján tartandó ünnep­ségeken részt vegyen. A jubileumon a ki­rályt. Józef főlierczeg fogja képviselni, a ki üdvözlő beszédet is intéz az ünnepekhez. Fejérváry Géza bárót 1 jubileumi üi.nep^ég alkalmából-, ki S/atmárnuk díszpolgára, vá­rosunk törvényhatósága is üdvözölni fogj». — Személyi hir. Illyés Bálint or- szággyülési képviselő, az országos hiril költő a napokban rokonai látogatása czéljaból vá­rosunkban időzött. E hó 26-án részt vett Púm József mérnök, . béliéi földbirtokos s neje Illésy Mariska úrnő ezüst menyegzőjén, kiknek frigyét 25 év előtt megáldotta. Teg­nap este városunkból Fehér-Gyarmatra utazott. —, Kiss Áron nyaralása. H Kiss Áron debreczeni ev. ref. püspök jelenleg neje és fia társaságában u máriavölgyi (Tur- vékonya) fürdőben időzik. Az agg főpap -magas korához képest igen jól érzi magát. Naponkint hosszú sétákat tesz a fürdőt kör­nyező árnyas tölgyerdő gondozott sétányain. Tisztelői gyakran keresik föl, kikkel együtt kirándulásokat tesz A vas-Ujvárosba, Kő­szeg-Remete, Bikszádra. A máriavölgyi fürdőben gr. Vay Gábor filrdőtulajdonos saját villáját engedte át a püspök haszná­latára, kinek egészsége fölött dr. Lukács Hugó fürdőorvos féltékeny gonddal őrködik. — Vizsgálóbíró helyettes. A/ iguzságügyminiszter u szatmárnémetii kir. törvényszék területére .vizsgálóbírói állandó helyettesül Kölcsey János kir. törvényszéki birót rendelte ki. — Tanári kinevezés. Meszléuyi Gyula megyés püspök dr. Lessenyey Ferencz- nek kanonokká történt kiueveztetése folytán megüresedett tlieol. tanári állásra az erkölcs­tan és lelki pásztorkodásban tanszékére tanulmányi felügyelői hivatalának meg­tartása mellett dr. Wolkenberg Alajost nevezte ki. — Kinevezések. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Szinyéri Ilona oki. tanítónőt az nvusvámfalui állami elemi nép­iskolához rendes tanítónővé, a debreczeni kir, itélőtáblu elnöke Bátori Oszkár nagy­bányai kir. járásbirósági díjtalan joggyakor­nokot ugyanoda dijjas joggyakoruokká nevezte ki. ­— Színi kerületünk. A vidéki szí­nészet rendezése czöljából tartott országos értekezlet által kiküldött szükebb bizottság már megalakította u színi kerületeket. E szerint a Szatmári állandó színi kerület a következő városokból áll; S/.atmár, Nagy- Károly, Nagy-Bánya, Zilah, Szilágy-Som- lyó, Munkács és Beregszász. A kerület ab­beli óhaját, hogy Máramaros-Sziget is ide- csatoltassék Debreczen miatt mellőzték. — Kerékpárosok versenye. A ke­rékpár-egyesület a nyár folyamán pályát készített a németii gőztéglugyár telepen, melynek ünnepélyes megnyitó házi verseny­nyel kapcsolatban vasárnap ment végbe. Daczára a rendkívüli nagy melegnek, az érdekesnek ígérkező verseny szép számú kö­zönséget csalt ki a verseny színhelyére. A kerékpárverseny az országúti megnyitó ver­senynyel vette tulajdonképen kezdetét. Az országúti versenyzők 6 órakor indultak el pedig az Argentiniában élő zsidókat kö­vette csupa merő ragaszkodásból.) Ez az orvos viszont azt fedezte fel, hogy miképen határozhatnak a szülök afelett, hogy a leendő ivadék a férfi- .vagy női nemhez tartozzék. Amint a föl­fedezés szárnyra kelt, az egész földgöra- bön az a szerencsétlen go.idolat terjedt el, hogy ezután csak fiú gyermekek szülessenek. — íme egy újabb bizonyítéka annak az alacsony fokú judiciumnak — mondá dr. Tanahassi, melylyel 2 5o év előtti őseink ékeskedtek. _ — Tudjuk azonban — folytatta a régiségbuvár — hogy ismét az egyetlen orosz nemzet volt az, mely nem hódolt ez abszurdumnak. Elfogadta, sőt kultiválta is elég sűrűn e felfedézést, csakhogy egé­szén eltérőleg a többi nemzetek felfogá­sától. Mig ugyanis amazok — hogy mi okból tették, azt nem tudjuk, erre vonat­kozólag adatokat nem találunk az egy­korú iratokban — arra törekedtek, hogy úgyszólván megszüntessék a női nemet, addig az orosz nemzet egyesült erővel a női nem szaporítását tűzte ki czéljául. A következmóny az volt, hogy midőn né­hány évtized múlva a nemzetek arra éb­redtek, hogy úgyszólván nincs nő, aki gyermeket szüljön, az óriásilag megsza­porodott orosz nemzet férfi és nő mérlege úgy állott, hogy valamennyi 30 éves orosz alattvalónak számítva egy-egy fele­séget — 30 millió hajadon super-plust mutatott fel felesleges nőkben az 2095-iki népszámlálás. A kábultságából felocsúdott világ megdöbbenve tapasztalta kettős tévedésé­nek következményeit, mikor hirtelen be­következett az orosz nemzet könnyűvé Nagy-Károlyból s elsőnek Róth Gyula ffl be, ki I 37 km. utat 77 porc/, alatt, tett meg, Másodiknak Oszter Károly érkeze t 82 perez alatt, | harmadik versenyző bin Ede volt. A házias jellegű verseny ne* dig d. u. I órakor kezdődött. 1 tribünöket nagy közönség | pte meg, kiknek kö/ön«é<rB gyönyörködve szemlélte a verseny lefolyásíTt mely igen szépen sikerült. Verseny előtt Spitzer ogyleti titkár felolvasta | verseny' szabályokat, s azután ment végbe a már kö­zölt sorozattal. Különösen érdekes volt a bujnoksági verseny és | főverseny. Dijjut nyertek | köveikező versenyzők; 1. Or­szágúti verseny 37 kilométer; Dijjak: l-sőuek Róth Gyula díszített nagy ezüstérem. 2-iknak Oszter Karoly nagy ezüst- érem. 3-iknak Rubin Ede bronzérem. 2 Megnyitó verseny 1000 méter. l-sö RozHnfcld Arthur ezüstérem. 2-ik Stern Ernő bronzé; rm 3. Egyleti Baj nők sä* 1901-re 3000 méter. 1-ső Róth Gyula bajt noksági szallug „Bajnokság. 1901-re** fel. irattal. 2-ik Scheiber Miklós ezüstérem. 3-ik Oszter Károly bronzérem. 4. Térelőny verseny 3000 méter. 1-ső Róth Gyula nagy ezüstérem. 2-ik Oszter Károly bronz­érem, 3-ik Fekete Dezső díszoklevél. 5. Akadály verseny 2400 méter. l-gß Sternberg Bélu nagy ezüstérem. 2-ik Beukő Miksa bronzérem. 6. E g y 1 e t i főverseny 10000 méter. 1-ső Róth Gyula díszített nagy ezüstérem. 2-ik Rozeufeld Arthur nagy ezüstérem. 3-ik Scheiber Miklós bronz­érem. 4-ik Oszter Károly díszoklevél. 6. Vigasz verseny 1000 méter. 1-ső Schei­ber Miklós ezüst érem. 2-ik OszteT Károly bronzérem. 3-ik Beukő Miksa díszoklevél. Végül 7 órakor a verseny befejeztével Hár­mán Mihály polgármester, a jury elnöke kihirdette az eredményt s a dijjakat kiosz­totta I győzteseknek. Ugyauitt emlitjük meg, hogy az egyesület szeptember hó fo­lyamán nagyszabású kerékpárversenyt ren­dez a Kossuth-kertben, melyre a környék s a szomszédos vármegyék' egyletei is meg- hivatnak. — Zászlóavatási ünnepély. A Szutmárnémeti Iparos Ének-egyesület 1901, évi augusztus 4-éu Uray Gézáné, Kiss Iza­bella úrnő védnöksége alatt, zászlóava­tási ünnepélyt rendez, hangver­se n y n y e 1 és t á n c z m u 1 u t s á g g a 1 egybekötve. Az ünnepély -sorrendje: 1. Augusztus 3-án este 8 órakor Szerenád P a védnöknp tiszteletére s utánna ismerke­dési estély az „Iparos ifjak Otthonában.“ 2. Augusztus 4-én délelőtt 11 órakor a zászló megáldása Biki Károly esperes által a szat­mári ev. ref. templomban. Istenitisztelet végeztével gy .dekezés^. az ev. ref. főgimnázium udvarán. Az ünnepélyt itt megnyitja a Szatmári Dalegyesület. Utána Rácz István, az ipuros énekegyesület elnöke üdvözli a védnöknőt, a megjelent társegyleteket, a vendégeket, mire kezdetét veszi a zászló megkoszorúzása a védnöknő s a koszorús leányok által és a szegbeverés. Az ünne­pély e része végződik a közönség Szózat cléneklésével. 3. Augusztus 4-én délután 5 órakor gyülekezés az „Iparos ifjak Ottho­nában“ s onnan 6 órakor diszfolvonulás a színházban tartandó hangversenyre. A hang­verseny kezdete pont 7 órakor. — A hang­Folytatás a mellékleten. tett invasiója. Hadaival, népeivel, asszonyai­val és parancsaival elárasztotta az egész világot. Magától értetődik, hogy a paran­csok elseje a szérummal való védőbeoltás kötelezővé tétele volt. Egyrészt óriási szá­mával, másrészt asszonyai suprematiójával egy csapással a tenekestől felforgatott helyzet urává lett az orosz. Egészséges, izmos hadaival és pirospozsgás, jól meg­termett bájos asszonyaival nagyszabású fajkeresztezést vitt véghez mind a hat vi­lágrészben. Hatot mondok, mert ezenköz­ben Andrée, a szellemóriás, már felfedezte volt „Nansenianát“, a hatodik világrészt, a hogy 400 évvel előtte Columbüs felfe­dezte „Amerikát“. A faj keresztezés^ a népösszekeverés és össze-visszazavarás alapos volt; „iga­zán oroszos“, amint e megjegyzést egy­korú német müvekből olvashatjuk. Mai „túdóskasztunk“ — a németek — már akkor is vezérszerepet játszottak a tudomá­nyosság terén. Olyan alapos volt az össze- kavarás, hogy például ön, dr. Tanahassi Yoshimo — illetőleg az ön tiszteletre­méltó dédapja — elkerült a bájos Japán­ból Braziliába ; én, Archibald , Hawkins Bostonból Kecskemétre; igy jutott Roderigo di Dyaz Lissabonból Klondykébe és igy ke­rüli ön, Rozgonyi ur, Szatmárról Tobolskba. — Persze, igy aztán könnyen elkép­zelhető, jegyezte meg dr, Tanahassi, hogy az emberiségnek ily rohamos szaporodása és e lakatlan vidékek benépesítése óriás* átalakulásokat vont maga után. — Úgy van, folytatá Mr. Hawkins» még pedig rögtön. Amint kicsi lett * föld, úgy kicsi, kevés, vagy rossz le" i minden, ami azelőtt nagy, sok, vagy Ián geniális volt. így a Szent-Péterv r Wladiwostock közötti viczinális vasutu

Next

/
Oldalképek
Tartalom