Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-06-25 / 26. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Az óvoda. Abból az alkalömból kifolyólag, hogy Kovács Béla kir. tanfeliigyélö a Rákóczy-utczán lévő házát felajánlotta a városnak óvoda c/éljából való megvételre, két czikk jelent meg lapunkban, a melyek egyike nagyon helyesnek és a városra nézve gazdaságosnak mondta az ajánlat, elfogadását, mig a másik épen' az ellenkező álláspontról érvelt, az ajánlat elfogadása ellen. Harmadiknak elmondjuk mi is nézetünket e kérdésben, most lévén annak a legkellöbb ideje, miután a városi közgyűlés e hó 27-én fogja az ajánlatot tárgyalni. Hogy a Rákóczy-utczában a város egy óvodát építtet, az már elhatározva lévén, az ellen semmi kifogás nem tehető, ha az ev. ref. egyház telke helyett, a felajánlott telken fogja építeni. Itt is, ott is egyforma rósz helyen fog épülni, fő azonban, hogy mihamarább épüljön. Az eddigi terv szerint az óvoda czéljninak teljesen megfelelő uj épü- íetet kapnáiik, mig ha az ajánlott telek fogadtaiik el, egy más czélrá épült és átalakított helyiséghez jutunk, a mely ugyan az átalakítás folytán óvodának használható leend, de a dolog természeténél fogva legfeljebb csak megközelítheti, azonban semmi körülmények között el nem érheti a használhatóságnak azt a fokát, a mit egy egészen újonnan épülő helyiség nyújtani képes. Hogy tehát a használhatóság szemTARCZA. Radna-Borbereki fürdő, Besz tereze- Naszód vármegy ében. Az erdélyi részek északkeleti szögletében, a radnai havasoknak egyik, fenyvesekkel sűrűn benőtt zugában, ott hol az erdélyrészi Kárpátoknak nagyságra nézve hirmadik óriása: az Ünőkő emeli fel roppant sziklafejét, van a radnabor- bereki fürdőtelep, 700 méter magasan a tenger színe felett. Beszterczélől, az utolsó állomástól 6 órán kell kocsiznunk, mig a borbereki fürdőbe érkezünk. Kocsit minden időben kaphatunk. Beszterczén 20—24 koronáért. Az ut a Be.s7terczének, majd a Szamosnak gyönyörű völgyén, Szent György és Majer községeken, Dombháton, majd Ó-Radnán vezet keresztül. Majertől az ut folyton-folyvást emelkedik. Sziklás, erdős hegyek között, vadul zugó, szikláról-sziklára szökellő patakok mentében haladunk felfelé. A lombos erdők lassanként elmaradoznak, örökzöld fenyvesek lépnek nyomába. A vidék is a havasi tájak, jellegét kezdi felőlteni; a kibukkanó Ó-Radna környéke már havasi tájék egészen. Innen még egy órát tart az ut a radna-borbereki fürdőig. Radnáról tovább haladva, az ut folytonosan emelkedik, a völgy egyre pontjától feltétlenül jobbat elejtsük és a kevésbé jót fogadjuk el, arra oly kézzelfogható más előnyök szükségesek, a melyek ezen külömbséget kiegyenlítik. A kérdés e szerint nem lehet más, mint hogy vannak-e ilyen előnyök az ajánlott teleknél. Kétségtelenül egyik nagy előnye, hogy valamivel nagyobb a másik teleknél, és ez eléggé fontos egy olyan helyiségnél, a mely egy sereg gyermek elhelyezésére fog szolgálni. A másik előnye, amit hangoztatnak. hogy az átalakított helyiségek sokkal több gyermek befogadását teszik lehetővé, mint a tervezett egyes óvoda, sőt épen az is mondatik, hogy ily módon a város egy kettős óvodához jutna, a mi pénzben kifejezve nagy megtakarítást jelentene. Végig olvastuk a városi főmérs> o nők jelentését, de mi abból azt látjuk, hogy több gyermek férne el benne, mint a másikban, de annyi semmi esetre sem férne el, mint. a mennyit egy kettős óvoda előírás szerint befogadni köteles, más szóval az átalakított épület is csak egyes óvoda lehetne s az előnye a másik felett csakis annyi, hogy több gyermeket fogadhatna be, mint ha az erédeti terv mellett maradnánk. Ennél több előnyt mi nem látunk. De ezzel szemben aztán megvan a nagy külömbség a két ovoda ára között, vagyis inig az eredeti terv szerint az ev. ref. egyház telkén építendő uj óvoda mindenestől együtt 50 ezer koronába kerülne, addig a felajánlott telekért a szükséges átalakításokat is beleértve 66 ezer koronát kellene fizetni. Az a két előny ezt az árkülömbözetet meg nem éri, s ilyen formában az ajánlat el nem fogadható. Az a két előny szóba csak akkor jöhetne, ha a kérdéses telek ugyanolyan árban ajánltatnék fel, mint a mennyibe az uj óvoda van előirányozva, mert mint fentebb kimutattuk. az uj óvoda használhatósági szempontból czélszerübb uz átalakítottnál s ezt a hátrányt az említett két előny abban az esetben kiegyenlítené, vagy legalább Í9 mogfelelöleg indokolná és érthetővé tenné az eredeti tervtől való eltérést., de nem volna és nincs is semmi elfogadható alap, hogy a mikor a város 50 ezer koronáért egy jó óvodát kaphat, ugyanakkor 66 ezer koronát fizessen egy kevésbé jóért Mert hiszen Írhatunk és beszélhetünk akárrpit, de az kétségtelen és bizonyos, hogy a mi nem óvodának épült, azt aí&-í hogyan fogják is- Átalakítani,- az sohasem lesz olyan, minta mit eredetileg óvodának szántak. De különben igy gondolta ezt maga az ajánlattevő kir. tanfelügyelő ur is, a mit Írásbeli ajánlata igazol, t.! i. ö is azt hangoztatja, hogy ugyanolyan árban hajlandó házastelkét óvodai czélra átalakítva a városnak átbocsátani, mint a mennyibe az uj óvoda kerülne. Igaz, hogy ö abban a tévedésben volt, hogy 50 ezer koronába kerül az építés és felszerelés, s 16 ezer koronába a telek, összesen tehát 66 ezer koronába lesz az uj óvoda is a városnak, csakhogy a dolog nem igy van, mert az 50 ezer koronában a telek ára is benfoglaltatik. A kérdés tehát most az, hogy hajlandó-e a kir. tanfelügyelő ur ugyanolyan árban átengedni házastelkét, mint a mennyibe a tervezett óvoda kerülne, mert ha igen, abban az esetben lehet az ajánlatot tárgyalni, de ha most már ragaszkodik a tévedése folytán kihozott összeghez, akkor kimondjuk őszintén, az ajánlatot elfogadhatónak nem tartjuk, mert a város, minden ezélés haszon nélkül kiadna 16 ezer koronát, a mire pedig a jelen körülmények között nagy szükség van. A többi argumentum, bogy a városnak két gyermekmenhelyet kell majd törvény szerint felállítani, a mi, ha az ajánlat elfogadtatik, elesik, s hogy még egy egyes óvodát hatá- I rozta el felépíteni, a mi a jelzett esetben szintén feleslegessé válik, és ezzel kapcsolatban felhozott egyéb pénzügyi kombináczió alkalmas lehet arra, hogy az ajánlat mellett hangulatot csináljon, de mint komoly argumentum itt figyelembe nem jöhet. A kérdés eldöntésénél csak az a lényeges, a mit fentebb kifejtettünk, az pedig ellene szól annak, hogy a város a felajánlott telket az ajánlata ban kitett összegért megvegye. gyalogolni; útközben mindenütt kényelmes padok hívjak pihenésre az arra járót. A levegő Borbereken portól mentes, tiszta, balzsamos s a hely 700 méternyi magassága daczára is enyhe. Fény, illat ár.,d itt szerte s napsugár, mely nemcsak illatos havasi virágot, de életkedvet is fakaszt. A radna borbereki viz vasas savanyu- viz; mint ilyen majdnem hasonmása a hirneves karlsbrunni, charlottenbrunni és kryniczai vizeknek ; orvosi értéke is megfelel ezeknek. Kellemes izénél, jelentékeny szénsav- és bicarbonat-tartalmánál fogva, mint élvezeti viz is kitűnő. A borbereki viz orvosi tapasztalat szerint a sápadság, vérszegénység, gyengeség és vérszegénységen alapuló idegbeteg- ségek eseteiben, női betegségekben, úgyszintén hosszan tartó betegségek után mutatkozott jó hatásúnak. Gyógyító tényezők még: a meleg és hideg fürdő s mit első sorban kellett volna említenünk : a kitűnő levegő. A magas fekvés, a gyönyörű erdős környezet, a pompás hegyi utak, a fenyvesek kigőzölgésétől fűszeres, friss, tiszta levegő, a kitűnő viz, az érd;kes kiránduld helyek a közelben, mindenek fölött alkalmassá teszik e helyet arra, hogy itt egy nagyobbszabásu vizgyógyitó-intézeltel ösz- szekötött klimatikus gyógyító hely léte- sittessék. .Szemeinknek jól esik most is megpihenni az erdő buja zöldjén, idegeinknek jót tesz az itt uralkodó csend és nyugalom. Testünket erőski, ellenállóbbá teszi a kitűnő vasas savanyuviz, a hideg fürdő, a hosszú munkában elernyedt szellemünknek visszadja rupalmasságát az ideális tiszta havasi levegő, az abban való mozgás. Nem is csoda, hogy évről-évre többen keresik fel — egészségesek, üdülésre szorulók, lábbadozók — a szép Radna- vidékeknek e szerencsés fekvésű helyét, a jó kedvnek, a családias együftlétnek e vonzó tanyáját. A szórakozásnak eszközei: a tekepálya, a zene, a tornázó-eszközök s a szebbnél-szebb kirándulások. Ilyenek: a bányatelep, a zuzók, a kohó, a pompásan kifejlett gyopárairól hires Korongyos, a radnai szoros, a Szamos forrása, továbbá a zergegazdaságáról, felséges alpesi flórájáról ismeretes Ünőkő, honnan négy országra szóló kilátás nyílik sat. Szoba napjára: 1 korona 20 fillér — 5 korona. Kiszolgálat, takarítás naponta 20 fillér személyenként. Reggeli, ebéd, vacsora ; 3 kornna. Abonnement szerint 60 korona havonként. Meleg fürdő 90 fillér. Sós-fürdő 1 korona 20 fillér. Hideg fürdő 25 fillér. Fürdő ruha 20 fillér. Eürdő- és zenedij: 6 korona személyen- kint az egész fürdő idényre. A fürdő-időszak: julius i-től szeptember i-ig tart. Fürdő-orvos: dr. Géléi Lajos, bányaorvos. A fürdőre, valamint a vízre vonatkozó felvilágosítással szolgál az Ó-Radnai m. kir. bánya- és kohóhivatal. (Ó-Radna Besztercze-Naszódvármegye.) Tényleg csak r szabóüzletében szerezhetjük be hazai gyártmánya gyapjúszövetből csinosan kiállított, legjobb szabása tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. Készít sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket, Szatmái, IDeáls-tér. ’Véxosli.ázép-vilet. I szűkül, a vidék mind vadregényesebb lesz; mig jobbról és balról sziklák, égbe nyúló hegyek, erdős h’gyoldalok, hegy- i szakadékok, vasat hordó patakok váltakoznak, addig előttünk mindig ugyanaz a kép, e havasok szédítő ormának, a 2200 méter magas Ünökőnek a képe. Ó-Radna felöl a bányai utón haladva, a zuzókon innen jobbra tér az ut; itt veszi a bor- berekivölgy kezdetét. Jobbról a bükk- erdővel borított .Klines, balról a legszebb fenyvessel fedett sziklahegy között haladunk tova. Nem messze a völgy torkolatától az ólom-érczet feldolgozó kohó füstje kavarog; feljebb a zuzó-müvek vannak, a magas hegyoldalon pedig egymás mellé sorakoznak a kohómunkás-lakások. A völgy egy oldalnyilásában, százados fenyők között buzog fel a borbereki ásványforrás, a borbereki fürdőtelepnek középpontja. A-fürdő maga a fenyvesekkel borított két hegy között fekszik; a középen a tovasiető Izvor patakának csobogása az erdő zúgásával kellemes harmóniába olvad össze, A völgyszorulat egy tágabb részében emelkedik az emeletes vendéglő: az „Emke-szálló.“ A svájezi slylben épített 1 vendéglőben van a közös ebédlő tágas 1 verandával, az emeleten kényelmes lakó- 1 szobák. A vendégek egy része a bányamunkás-lakásokban kap tiszta éa olcsó 1 lakást. Jobbra a hegyoldalt egy kisebb t mellékvölgy vágja ketté; ide épült a hideg- és meleg fürdöház. Innen jó kar- t ban tartott kigyó-uton, illatos fenyők f között haladva, egész a tetőig lehet m
