Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-06-04 / 23. szám
SZATMÁR ES VIDÉKE zel, lábbal küzdeniink kell a mellett, hogy összpontosítás ezután is Szatraá- ron legyen. Kérve kérjük tehát a városi hatóságot, vegye fontolóra a kérdést, s egyenesen, ha kell küldöttségileg, forduljon a honvédelmi miniszterhez és kövessen el mindent arra nézve, hogy még az idei összpontositást is megkapjuk, de különösen, hogy jövőre hasonló eset elő ne forduljon. Áldoztunk laktanyákra, zenekarra, megteszünk mindent a katonaságért, méltán elvárhatjuk tehát, hogy azok a gyümölcsök, a melyekért az áldozatokat hoztuk, ne a más, hanem a mi ölünkbe huljanak. A szőlő peronosporája. — A legjobb eljárás a betegség ellen való Védekezésre; — A magyar-óvári ni. kir. gazdasági akadémiával egybekötött növényélet és növénykórtani állomás tudós tanárainak vezetése alatt már három éve kísérleteket folytat a peronospora ellen való védekezés terén, az ajánlott különféle védekezési anyagokkal. Az eredményt a „Kísérlet- ügyi Közlemények“ czimü hivatalos folyóirat tette közzé. Az eddigi kísérletek az általánosan használt rézgálicz és égetett mész keverékkel szemben előnyösnek mutatták be, a már hazai gyártású dr. Aschenbrandt- féle „bordói-port.“ A kísérletek hosszú leírása után a dr. Aschenbrandt-féle „bordói-por“ előnyeit a hivatalos kiadvány a következőkben összesíti: Lássunk egy kis párhuzamot a házilag készült rézgálicz-keverék és a dr. Aschenbrandt-féle „bordói-porból készült permetező-anyag között, csak a tulajdonságokat véve figyelembe. A házilag készült rézgálicz-keverék készítése határozott ügyességet és szakismeretet igényel s csekély hibával, melyet a permetező anyag elkészítésénél elvövet- tünk, igen érzékeny károkat okozhatunk. A készítés körülményessége hátráltatja a munkát, sok időt vesz igénybe s ha megmarad, használhatatlanná válik. Az ajánlott lemérési módszerek szerint elkészített oldat soha sem megfelelő s különösen ha nagyobb mennyiségűt készítünk, a legnagyobb valöszinüség szerint maró hatású lesz. Minden kg. rézgáliczra i kg. égetett mész van számilval Vájjon lemérik-e a szükséges mennyiséget ? A legtöbb gazda nem 1 De tegyük fel, hogy pontosan lemértük. A jól kiégetett mész könnyebb s belőle több megy i kg. súlyra, mint ha vannak közte félig kiégetett vagy egyáltalán ki nem égetett darabok, a melyek a vízben nem oldódnak. A mész kiégetési fokát úgy ránézve nem lehet meghatározni s igy a gazda nem képes megitélni, vájjon adta-e a szükséges mennyiséget az oldathoz. Nagyobb mennyiségű oldat készítésénél, a hol 50— 100 kg. meszet használunk fel, a legjobban kiégetett tnésznél is marad oldhatatlan mészkő vissza. A legtöbb gazda, különösen a kisbirtokosok, nem is használ égetett meszet, hanem oltott meszet. Lemérésről szó sincsen, csak úgy tesz bele egy pár kanállal s az oldat színéről határozza meg ennek jóságát. Hogy milyen permetező oldatok kerülnek igy ki, arról eléggé meggyőz bárkit egy séta valamelyik nagyobb község szőlőskertjében a permetezés után 7—8 nap múlva. A mi a hatást illeti, azt öszszel látjuk a szegény tőkéken, a melyeket nem csak a peronoszpora, de a permetezés is I alaposan megdézsmált. Vájjon vizsgálják-e az oldatot kémhatására nézve ? j A kisgazda egyáltalán nem s nagyobb I szőlősgazdaságokban is csak itt-ott. A legtöbb helyen lemérik az anyagot s minden j további nélkül permeteznek vele, vagy • szemmértékre határozzák meg'az oldat jó- 1 ságát. Ilyenformán különösen az első permetezés után a gyenge lomb és hajtásvégek leperzselése napirenden van. A „bordói por“-bóI készült oldatnál mindezek elesnek. Az oldat elkészítése kevés időt vesz igénybe, ügyességet s szakismeretet nem kiván s maró hatása nincsen, igy a lomb perzselésröl szó sem lehet. A permetezésnél esetleg kimaradt oldatot jól bedugaszolt hordóban a másik permetezésig eltarthatjuk a nélkül, hogy az megromlana. A permetező készülék porlasztó makkját sohasem dugaszolja el, a mi pedig házilag készült rézgálicz-keveréknél igen gyakran megtörténik. A szőlő zöld részeire határozottan jobban tapad, mint a rézgálicz-keVerék és még nagyobb mennyiségű csapadék (eső) sem képes lemosni. Ezen előnye különösen figyelembe veendő. Ennyit óhajtottunk az uj anyagról elmondani három évi kísérlet alapján, ösz- szehasonlitva a házilag készült rézgálicz- keverékkel. * A fent ismertetett előnyökkel bíró dr. Aschenbrandt-féle „bordói-por“-!, a németországi szabadalom szerint már hazánkban gyártják. Egy kát. hold szőlő évi 3-szori permetezéséhez kell belőle : az első permetezéshez \1/a°/0-os oldat (3 hl. oldat = 4% kg. por,) 2 ik permetezéshez 2°/0-os oldäc (5 hl. oldat = to kg. por,) a 3-ik permetezéshez i1/t0/0-°s oldat (6 hl. oldat = 9 kg. por), összesen tehát egy évre 1 kát. hold szőlőre kell 2 3% kg. dr. Aschenbrandt- féle „bordói-por,“ a mi, 70 fillérrel számítva kilogrammját, 16 korona 45 fillért tesz ki. Ezzel szemben a 2°/0-os rézgálicz és mész keverékhez kell, a 3 permetezésnél szintén i4 hl. oldatot számítva, 28 kg. rézgálicz. a mi 66 fillérjével kitesz 18 korona 48 fillért, a mihez jön 28 kg. égetett mész, ára 84 fillér, az összes költség tehát 19 korona 32 fillér. A dr. Aschenbrandt-féle „bordói-por“ használata tehát nemcsak jobb és biztosabb hatású, mint a házilag készült rézgálicz keveréké, de még olcsóbb is évenként és holdanként 2 korona 97 fillérrel, és elmarad alkalmazásánál a hoszszas és pepecselő munka. Apróságok. A nagy szárazságról folyik a beszéd, s általános a panasz, hogy mi lesz belőlünk, ha továbbra is igy fog tartani. — Nagy hibát követtek el a diákok — mondja Bögre ur — ha előbbre teszik a majálist már régen esett volna, mert a diák majálisra mindig esni szokott. * — Hát te nem is sopánkodobe miatt a nagy szárazság miatt? — Barátom, mig van egy ember, a ki nem busul, addig én sein búsulok. Már pedig minden nap látom az uszodánál a Fink boldogságtól sugárzó arczát, s ez engem megvigasztal. * A németi mamáktól tanulhatnának a szatmáriak is, a kik lányaikat a bálba viszik és azt akarják, hogy jól kitánczol- ják magukat. Egy elemozsiás kosár a gardedám ölébe, § nem kell félni, hogy a lány petrezselymet árul. Minél jobban duzzad a kosár, annál jobban viszik a lányt tánczol ni, mert szün- óra alatt pompás falatozás esik a kosárból és azt meg kell érdemelni. * — Örömmel láttam ,a vasárnapi mulatságon, hogy a németi polgártársak között nagy népszerűsége van a főkapitánynak. — mondja egy úri ember. — Hát az bizonyos — szól rá egy másik — hogy egy tisztviselőre az a legszebb minősítés, ha a nép szereti. * I — Hány párt Írjak be a referádába —- kérdi tőlem a riporter — mert annyian tánczolnak, hogy nem lehet összeolvasni. — Elégedjünk meg két százzal — mondom én — hagyjunk máskorra is. * Az egész Németi ott volt vasárnap a Kioszkban. Walkovits már előre örült, hogy végre egy jó nap következik. Hanem mikor látta, hogy kipakolják az ennivalót, nagy busán is sóhajtott: — Mehetünk aludni, Németi után sem fogunk megélni. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy féliv melléklet van csatolva. Szemle. Pávai-Joliján. Albert ezredes, az 5. gyulogezívd parancsnoka május hó 28. és 29-ig napjain szemlét tartott a helybeli zászlóalj legénysége fölött, a a tapasztaltak felett elismerését nyilvánította. — Előléptetés. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Radlinczky József helybeli kir. kuth. főgymn. tanárt 1901. ápril 1-től számítva a VIII. fizetési osztály 2-ik fokozatába (3200 kor.) léptette elő. — Kinevezések. A bélügy miniszter Ilosvay Bálint ez. miniszteri segéd titkárt valóságos segédtitkárrá, | pénzügyminiszter dr. Kőszeghy Andort pénzügyi fogalmazót a n károlyi pénzügy igazgatósághoz segédtitkárrá, az igazságügyminiszter Bácsy István fehérgyarmati járásbirósági betétszcrkesziő segédtelekkönyvvezetőt a sárvári járásbírósághoz telekkönyvvezetővé, Hugonnui Béla vármegyénk főispánja Eggenberger Alajos központi írnokot nagybányai járási Írnokká nevezte ki.-Elnökválasztás. Az Ecsedi-lán lecsapoló társulat május hó 31-én t.... 1 tisztújító közgyűlésen a Karolyi Tibor „r'f lemondásával megüresedett, elnöki állá^ • * Domnhidy Sándor alolnökkel szemben K’' rolyi Gyula grófot, a volt elnök fiát válás * tatotta meg. AleluÖk újból Donuihidy Síi dór lett. — Adomány. Dr. Vaj..y i,m.e Up mentő-egyesület juniálisára 20 koronáta Szatmári Gőzmalom-Társulat 5 koronát adományozott. — Bérmaut Meszlényi Gyula püspök pünkösd 1 bő napján érkezett. Beregszászba másnap 750 hivő részesült bérmálás szentié! gében. Azonkívül S. Orosziban, M.-Papihnn M-Kaszonyban, Munkácson, Schönbornban' és Tövisfalván vég/.é a bérmáiási teendőket honnan a ma esti vonattal érkezik vissz« városunkba e itt Űrnapján az ünnepi isten tiszteletet személyesen fogja végezni. A szatmárnémeti kereskedői testület vasárnap délelőtt tartotta meg rendes évi közgyűlését Jákó Mihály elnöklete alatt a kereskedő-ifjak helyiségeiben. J]jn_ denek előtt örömmel konstatálandó, houy kereskedőink elénk érdeklődést tanusituna'k n testület ügyei iránt, mert a mi már évek ótu nem lörtéut | tagok oly nagy számhun jelentek meg, hogy a helyiség szűknek bi- zonyult. Rooz Gyula titkár szépen tartott jelentését valamint a Szűcs József pénztári számadását a közgyűlés tudomásul vette és beleegyezett abba, hogy a társulat által kezelt kórházi alap a kereskedő ifjúság házépítésének czéljára fordittassék. Az elnökség tisztikar és választmánynak mandátuma lejárván közfelkiáltással 3 évre megválasztat- tűk: elnökké: Jákó Mihály, aleluökké: Pás- kuj Imre, titkárrá: Rooz Gyula, pénztárossá: Szűcs József, a régi választmány kiegészíttetett Medgyessy Ferenczczel, a felügyelő bizottság elnöke pedig Radó Bertalan lett. Óhajtandó lenne, hogy a, testület tagjainak érdeklődése kitartana mindaddig mig a maguk elé kitűzött czél el nem éretik. — Irodalmi Ünnep. A nagy károlyi Kölcsey egyesület vasárnap d. e. tartotta évi rendes közgyűlésével kapcsolatban n Révai Erdősi emlék tábla leleplezési ünnepélyér. Az egyesület tagjai | vármegyeházból indultak a Kölcsey szobor elé, hol a piarista gimnázium ifjúsága részvételével, Kölcsey szobrát megkoszorúzták, s a Hym- nu-it énekelték. A szobor megkoszorúzása után kezdetét vette a tisztújító közgyűlés, a melyen az egyesület elnökévé újra megválasztották Nagy László alispánt, alelnökivé Palczi-r’ Ernőt. Schönpflug Béla aq titkár beszámolt az egyesület múlt évi mű- ködesérő1, majd Csomay Győző a helybeli j kir. l^ith. főgimnázium VI. o. tanulója lépett a felolvasó asztalhoz s „Kölcsey mű-' uödésének hatású Szatinárvármegyéie“ c-z. 200 koronát nyert pályaművét olvasta föl, a busz perczig tartó felolvasást | jelen, voltok élénk figyelemmel hallgatták, a figyelmet mindvégig lekötő felolvasás élénk tetszésben részesült. A közgyűlés a pénztári jelentés s a választás megejtésa s a pályadijak kiosztása után véget ért. Közgyűlés után leleplezték a Révai Miklós és Erdődi Imre emlékére | piurista rendház falába illesztett emlék táblát, melynek szövege a következő: „Révai Miklósnak, nemzeti nyelvünk nagy újjá alakítójának és Erdődi Imrének, a branyickói hősnek, kik e házban voltak, emlékezetükre létesítette e táblát a Folytatás a mellékleten. ugyan nem tágit, együtt harczol az urával, s ha a vége győzelem, együtt örül, és ha bukás, együtt szomorkodik vele. Nagyon jól emlékszem egy képviselő- választás alkalmából a németi asszonyokra. Mintegy 20 évvel ezelőtt történt, mikor néhai jó Boros Bálint bátyánk zászlóival a választás napján korú hajnalban megindultunk Németiben a hiveket összeszedni. A férfiak még bent voltak a házban, de az asszonyok már künt álltak a kapuban, még pedig seprű a kézben, a hol más párti polgártásnak volt a portája. És aztán meg is mondták nyíltan, hogy a seprűt miért tartják a kezükben. Nem engedtek az emberükhöz közeledni. Hasztalan volt minden kapaczitálás és enyelgés, a tréfára tréfával feleltek, de a kellő distáncziát meg kellett tartani. Németiben a nők benne vannak az alkotmányban, azt lehet mondani, hogy ott az egyenjogúsítás megtörtént; nem szavaznak ugyan, mikor pl. képviselőt választanak, de abban a szavazatban, a mit a férfiak leadnak, benne van a női; akarata is. Azért nagyon jól tudják Szatmáron, hogy a ki Németit megakarja hódítani, annak első sorban az asszonyokat kell lefegyverezni. És én nagyon félek, hogy ez nem súkára be fog következni. A szatmári diplomaták régen rossz szemmel nézik már azt az önállóságot, a melylyel Németi viselkedik, s most egy olyan tervet főztek ki, a melylyel egyszerre megingatják a németieket; férfiakat és nőket egyaránt. Ott fogják elhe lyezni a huszárokat és a tüzéreket Az utóbbi időben egyre hangosabban szól a panasz, hogy Németi csak mostoha testvére Szatmárnak, s íme egyszerre két olyan intézményhez jut, a mely valósággal vetekedik egy föny-.reménynyel. Hogy a férfiak már is meg vannak elégedve ezzel az eredmény nyel és rendkívül hizeleg nekik, mint a melyet maguknak köszönhetnek, az természetes és köny- nyen érthető. De mi ez a megelégedés ahhoz az elragadtatáshoz képest, melybe majd a nők esnek, mikor Németi utczáiri a fess huszárok és tüzérek meg fognak jefenni. Mert hiszen kétségtelen, hogy a gyalog katona is valami, s ha más nincsen, az elsőség feltétlenül az övé,, de a huszár és tüzér mellett szóba sern jöhet. Volt idő, mikor magam is úgy gondolkoztam, hogy a világ legelső katonája a baka; természetesen ez akkor volt, mikor még katonai tehetségeimet én is a gyalogságnál érvényesítettem, hanem e gondolkozásom gyökeresen megváltozott, mihelyest a lovassághoz kerültem. Mint lova- sitott népfelkelkelő más szemmel láttam a világot s ma már én is azon a párton vagyok, a melyik a világ legelső kannájának a huszárt tartja. A huszárt, akiről a költő is igy dalol: Menyecske, ha feléd huszár nyújtja száját Csókold meg a világ első katonáját 1 Hogy ez fordulópontot fog jelenteni Németi életében, az bizonyos. Az asszonyok kevesebbet foglalkoznak majd a közügyekkel, s a férfiaknak elég dolgot fog adni, ügyelni az asszonyokra, s ha Németi el lesz foglalva odahaza, Szat már annál nyugodtabb in áldozhat úri passzióinak. Most van tehát az ideje, hogy siessen Németi, ha azt akarja, hogy sérelmei or- vosoltassanak. mert ha a fentjelzett korszak bekövetkezik, márad minden a régi állapotban. Azok a sérelmek pedig nem olyan kicsinyek, a melyeket úgy hagyni lehetne. Égy jó barátom, ki Németiben tekintélylyel bir és az ottani mozgalmakban élénk részt szokott venni, felkérésemre a következőkben állította össze Németi kívánságát: 1., A város neve .Szatmárnémeti helyett Szatmár és Németi legyen. Ezáltal eléretik az, hogy mindig tudva lesz, hogy beszéd közben melyikről van szó, s nem áll elő az eset, hogy egyiknek szégyenkezni keil a másik helyett. 2. Közös polgármester lehet ezután is, de jövőre gondoskodni kell róla, hogy a polgármesternek Németiben is legyen lakása, a hol az évnek egy részét töltse, a mikor csakis németiekkel érintkezzék, s ha ebédet ad — ami okvetlenül elváratik — oda csak németieket hívjon. 3. Országos kérdésekben Németi külön válik Szatmártól és igy külön választó kerületet képez. Miután e tekintetben soha sincsenek egy véleményen, a legkívánatosabb helyzet fog előállani; Szatmár is, Németi is kedve szerint választhat magának képviselőt, s nem lesz közöttük e miatt semmi veszekedés. 4. A villamos vasút Németibe is kiépítendő. nem mintha a forgalom megkívánná, csak a paritás kedvéért. Azt a jövedelmet, amit Szatmáron élvez, Németiben is eléri, s a mint üresen jár az egyik helyen, ugyanazt megteheti a másikon is. A személyzetnek minden esetre kellemes lesz a változatosság a mostani egyhangú élet mellett. 5. Miután a közterhekben Németi is osztozik, joggal követeli, hogy az élvezetekben is része legyen, a végből kimondandó, hogy a katonai zenekar hetenként' egy órát Németiben is jálszék, s ne kelljen 100 évig várniok, mint a mai alkalommal, hogy egyszer kedvükre meghallhassák. Ugyancsak ebből a szempontból kívánják egy nyári * szinház építését, de I épen olyan joggal, mint a szatmáriaknak I van, hogy ne kelljen bele jániok. 6. Az önálló vámterület hivei lévén, külön vásárt óhajtanak. Szerdán legyen Szatmáron, mint eddig, s csütörtökön Németiben. Ebbe a piaczi háziurak és kereskedők is belenyugodhatnak. Külön bankot nem kívánnak, maradhat mind a 6 Szatmáron, miután azok igy is nagyon közel vannak Németihez. Ha ezek a kívánalmak teljesedésbe mennek megszűnik a panasz Németi részéről s szent lesz a béke Szat marral. Hanem ez csakugyan nem jó volna, mert a németi ember elvesztené minden kedvét, ha Szatmárra nem haragudhatnék. Maradjon tehát minden a régiben. lyezni a huszárokat és a tüzéreket } Németi el lesz foglalva odahaza, Szat építendő, nem mintha a forgalom meg- _______________________ ■ Mo rvái János könyvnyomdáját május 1-éa Eötvös-u. 2. sz-ból 6. számú saját házába helyezte át
