Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-01-22 / 4. szám

. • Xizennyolczadik évfolyam. 4-ik szám. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. a*= AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: -----­Eg ész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél évre .... 3 > | Egyes szám ára . 16 » Községek, kCzaégl jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők; = Marsai János könyvnyomdája Eötvfs-utcza 2-ik sz. alatt = !EXZESF0N-SZAM ; 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám.-------HIRDETÉSEK== 0 e la p kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mollett fölvételnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. A mentők. Körülbelül két évtizede annak, hogy a bécsi Ringszinház irtózatos ka­tasztrófája megadta az alkalmat és esz­mét egy lelkes embernek az első mentő-egyesület megalapítására. Lobogó élő fáklyák velőtrázó si­kolyai közepette szülemlett meg báró Mundy agyában a terv, egy oly intéz­mény megalakítására. mely vészben, viharban, az évszak és nap bármely pillanatában, habozás nélkül kész élet­veszélyben forgó embertásai mentésére sietni, részben önfeláldozó vakmerősé­gével, részben szakértelmével Szellemi s anyagi tőkéje mély kutforrását ki­menté ez áldásthozó intézmény virág­zóvá tétele s ma már alig van metro­polisa a continensnek, hol a mentő­egyesület robogó kocsijai szomorú bár, de hivatásos, életet ne öntenének az utcza zajába JÓI eső -tudat, s kissé hozzájárul önérzetünk emeléséhez azon körülmény, hogy a mi fővárosi mentő­egyesületünk minden’ tekintetben a tö­kély abszolút fokán áll, s ügy a con- tinens, mint a „tengeren túl“ hozzánk jár tanulni berendezkedni, szervezni. Vidéki városaink rohamos ipari s kereskedelmi fejlődése tette égetővé a vidéki mentés szervezését. Szabadka, Pozsony, Kassa, Temesvár, Arad stb. mind szervezték mentésük ügyét, s városunk utóbbi pár év alatt tett me- seszerü fejlődése feltétlen szükségessé tette az Önkéntes mentő-egyesület fel­állítását. Úgy társadalmi, mint saját hiva­tása terén- minden szépért, jóért, s ne­mesért lelkesülő Vajai doktorunknak kezeiben ■ öSzpontosulnak a szálak, me­lyeknek összeszövése megteremti e nemes feladatú intézményünket. Körül­tekintő sokoldalúsága s a központban tett tanulmányai kellő garanczia arra, hogy ez egyesület mintaszerüsége ré­vén jótékony intézményeink álén fog állani. Mit is fognak hát ezek csinálni? Nem tartom éppen időszerűtlennek e kérdésre valamit felelni, egyrészt, hogy a publicum tájékozva legyen, másrészt, hogy egyesek, vagy talán körök anti- pathiáját eloszlatni megkíséreljem. Hivatva lesz az egyesület minden oly esetben, hel utczán, tereken, nyil­vános helyeken, gyártelepeken baleset, szerencsétlenség történik, a legelső te- lephonicus jelzésre ott teremve meg­adni az első segélyt a szerencsétlenül jártnak. De csak az első segélyt! A to­vábbi gyógykezelésre nemcsak hogy jogosítva nincs, de alapelveivel is el­lenkezik: Dr. Vajai gondos kiképzése alatt egy oly mentőtábor keletkezik, melyj- nek minegyik tagja bárhol, bármily körülmények között is mindig meg­állja a helyét, s há a fővárosi méntők statisztikáját megtekintjük, látni fogjuk, hogy mily óriási, százalék az, mely a mentés révén életben marad, avagy az Örök nyomorékságtól megmenekült. Óvjon az Ég, de kis villamosunk révén előforduló elgázol ások esetén nem lesz már tanácstalanul álló nép­tömeg a szerencsétlenül járt körül, mert ott teremnek derék mentőink, kik az első segély megadása után a legelképzelhetöbb gyorsasággal helye­zik oly körülmények közé, hol szak­szerű orvosi kezelésnek adhatják át. Gyártelepeinken nap-nap mellett élet­veszélynek kitett munkássereg nyü­isög. Az első segély oly horderejű itt, mit majd csak akkor látnak meg azok, kik ezt talán kétségbevonnák, — ha erre alkalom nyílik. A vérző taggal, az átlőtt mellel, a szobacziczák maró­lúgtól felmart belsejével, az elgázolt ember törött lábával, sok, sok minden történhetik addig, mig orvosi kezelés­hez juthat, mi életét, de legalább is épségét veszélyezteti s mit megakadá­lyozni sokkal inkább van berendezve a .mentő, mint az orvos. A gyorsan s idejekorán elállitott vérzés, a fertőzést távoltartó első kötés, a kéznél levő ellenméreg biztos adagolása, a szen­vedőnek gyors nyugalomba tétele a legtöbb esetben oly körülmények, me­lyek megóvják a szerencsétlent a kompli- kácziók bekövetkezésétől, s biztosabbá teszik az orvos munkáját, de a beteg életét is. Központi mentő-állomásunkon ál­landó mentőőrség lesz szervezve, (a tűzoltó őrtanyán) hol minden szeren­csétlenség bejelenthető telefonon is, s honnan az első segély nyújtására azonnal kivonul az őrség. Oly szeren-, csétlenül jártak, kik járni tudnak, ma­gok bemebetnek s kérhetik az első­segélyt Ne tessék figyelmen kívül hagyni, hogy mily előny ez a betegre, s mily könnyebbség az orvosra, ha a leg­szükségesebbet elvégezve kapja pá- cziensét. Mint minden jótékonyság, úgy ez is áldozatkészségben rejti gyökereit. A mi a katona puska nélkül, az a mentő kocsi nélkül. Avagy elképzelhető-e a gyors . segélynyújtás, ha a mentőnek per pedes apostolorum kell „kivo­nulni“, tegyük fel a fűrésztelepre, — vagy nyugodt s a gyógykezelést biz­tatóvá tevő szállítása lehetséges-e az agysérültnek, egy pár tótnapszámos hálán mentőkocsi hiányában. E nélkül lenni nem lehet, de még csak elkez­deni is bajos a mentést. Első sorban gyáraink, telepeink, vasutaink, nagyiparosaink áldozatkész­ségéhez kell fordulnunk, mint a kik­nek alkalmazottai leginkább kivannak téve a balesetnek Betegsegélyző pénz­táraink s egyleteink csak a szerencsét­lenül jártak hálájában nyernék ugyan áldozatkészségeik jutalmát, de némileg előnyük is volna belőle. Tavaszi üdeség mámoritó illata lebegné körül azon obulusokat, melye­ket e szent czélra rendezendő mulat­ságon hajnalig öszetánczolnának hires szép asszonyaink s lányaink. így lehetne összehozni a tőkét, mibe egy mentőkocsi kerülne, s mely­nek beszerzése teljessé tenné e szer­vezetet. Őszinte elismerés részünkről, s jóságos hála a szerencsétlenektől ju­talmazza mindazokat, kik e nemes ügyet megalapítani s előbbre vinni segítenek, mert hiszen: „Mindnyájunkat érhet baleseti“ ||ggg| ______________________H A. Jo gász tánczestély. A szatmári törvényszék területén be­osztott kir. jegyzői kar és a szatmári ügy­védi kamaránál bejegyzett ügyvédjelöltek folyó hó 19-iki estélye a farsang legjob­ban sikerült mulatságai közé sorolható. Bizonyára a farsangi mulatságok koronája lesz. Már előre is általános és élénk érdek­lődés tárgyát képezte a jogvégzett fiatal­ság mulatsága, aminőt városunkban rég­óta nem rendeztek. Ennek az érdeklődés­nek tulajdonítható, hogy az egyszerű táncz- estélynek tervezett mulatságból fényes nagy bál lett. TARCZA. Köpenyemhez. Kopott vagy már, penzióba. Kellene/hogy tegyelek, Köpenyem, kérlek, benned Hadd töltsem még e telet, Szél, hideg, hó, eső ellen Három álló éve óvsz; Hosszabb lesz, hidd, élted ha e Háromhoz még egyet tódszl A legrégibb barát úgy is Csak te voltál egyedül; CzipŐ, nadrág, kalap, mellény, Hány elhagyott hütlénül l S lám, ha te mostan túladnál A baráti viszonyon, Szeméihordó kocsijára Kerülnél, az bizonyos. Meg nem esnék halálodon A legkapzsibb rongyszedő, Éltedért egy közösügyes Fillérkét sem adna ő; S én becsüllek, bár lenéz más, Pártodat fogom neked Azért aztán egyetlenem, Te se hagy el engemet. Verseimet benned irom (Jók is ezek, mint te vagy) Ariiig künn — mármint szobámban Tintatartóm is befagy; És ilyenkor azt hiszem, hogy Te adod a meleget, Pedig azt a parányit is Keblem adja teneked I Sió Ferencx. ptysitt A tornáczon. (Dialog egy varjúval.) Egyszer néma,..oh, nem néma, Mint ahogy Edgár Pó irta S nem is éjjel, hanem nappal Fényes délben, hozzá: télen, Kutya csikorgó időben ; Ahogy a tornáczot mérem, Hol snellsritben, hol drájsritben, Mert a lábom fázott szörnyen, — Éppen a toronytetőre Esett a tekintetem, Hol egy varjú a vitorlán — Miként én dinnyeéréskor — Papucs és harisnya nélkül Elmélkedett csendesen. — Varjú, mondék, bármim légyen, Jóllakva vagy-e, vagy éhen, Vagy-e abonálva kosztra Jövő nyárra a nagy réten; Vagy szalmaözvegy vagy éppen, Aki randevúra vársz a Torony kellő tetejében, — Szólj-e szívhez keservében: Lesz-e számomra még éden Legsötétebb Afrikának Legsötétebb rejtekében, Ahol engem egész télen . —- Bambusz-ágyon heverészve, ’b at® R.-ban Szerecsen jányok legyeznek... S ezt a Zeppelin balonján Valaha még fellelem? — Szólt a varjú: Sohasem! — — Varjú, mondék, bárki légy te, Strimfli nélkül ott a magas Torony kellő tetejébe I Ha egy vallás (a kárvallás) A hited, mint énnekem, Szólj: miután 30 éve Telt el éppen a múlt télen, Hogy ezt a tornáczot mérem,.,. —- Mi neked nincs, de nekem van: Tyúkszememre, mit az ezüst Metália helyett kaptam, — Lesz-e balzsam Gtleádban, Vagy valamék patikában S én valaha fellelem ?... — Szólt a varjú: Nehezen 1 —- — Jós, kiálték, bárki légy te... Czigánybanya varjú képbe, Ki belátva a jövőbe, Pipát sem cserélsz velem! Mond: ha most 901-ben Nyugdíjtörvény revizió Lesz ismét a parlamentben — Ahogy mondják: szőnyegen, Negyven évre szánt igámat, — Ha nem éppen harminczra is, De legalább 35-re Leszállít ják-e nekem ?...------.És amíg ezt még lerónám Négy hideg tél, négy meleg nyár Jó időben, rósz időben, Tyúkszemekkel, — balzsam nélkül, — Rám még mindé tornáczon vár?... Ha a halál jégkezével Itt markol be a szivembe: — Hátra vagy előre bukva — Koppan nagyot majd a fejem A hideg kövezeten ?... — Szólt a varjú: Ugv leszen 1 y. m. szabó üzlete Szatmár, Deák-tér, a városháza épületében. Készítek legjobb szabású polgári- és papi öltönyöket, reverendákat és katonai egyenruhákat. Mindennemű öltönyök saját műhelyemben készülnek. Műhelyemben csak gyakorlott fővárosi munkások vamiak alkalmazva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom