Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-13 / 7. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Tiszti bál. Folyó hó 10-én I „Vigadó“ ösz- szes termeiben jótékony czélu fényes bált rendezett a helyben állomásozó tiszti kar. Ez a bál igazán eseménye az ez idei farsangnak, mert regen vettünk teszt olyan tánczestélyen, mely a szószoros értel­mében báli jelleggel birt volna. Ezen estén gazdag, sokat érő női elegáusabbnál elegán­sabb toilettek, fényes katonai egyenruhák kápráztatták | figyelő szemeket, a civil frakkok pedig e finom elite jelleg külső ki­fejezése képpeu igen hármonikusan simultak az ensemblehez. A termek, különösen táncz- tercm Ízlésesen és pazarul volt diszit7e a falak fényű girlandba foglalt | fegyver decoratióba öltözködtek s a ragyogó villám- fény vakító módon tükröződött vissza a nagy tükrökrökbeu. A külső termek egész fényű sátorokká voltuk varázsolvu, a fala­kon katonai főtisztek képei függtek, a folyá­sok fűtve voltuk s a mi még eddig keresz­tül vive nem volt, u felső helyiségekben a dohányzás szigorúan tilos volt, ennek ered­ménye volt az az üde, tiszta levegő mely mindenütt uralkodott. Az alsó localitások étkezőknek voltak berendezve a dohányzó közönség számára. A tour tánczokat, négyese­ket a katonai zenekar, a csárdásokat Oláh Feri játszotta. A közönség igen szép szám­ban jelent meg, a városból és vidékről egy­aránt, a négyeseket 100 pár tanczolta s mindvégig reggeli 6—7 óráig a legkitűnőbb, legszélesebb kedv uralkodott. Az ezrednek vidéki zászlóaljai tiszteikben képviselve vol­tuk. Úgy haljuk hogy bár a kiadások a dolog természeténél fogva jelentékeny összegre (800—900 forint) rúgtak u tervezett jóté- konvczél kasszájába mégis 2 — 300 forint lesz elhelyezhető. A bál meglepően szép sikere első sorban Ludmann Gyula m. kir. honvéd ezredes nagy érdeme, ki az eszmének meg- penditője keresztül vivője volt. — Az ezre­des uj, ki társadalmunk közbecsillésben és a mi fő, közszeretetben részesülő, kiemelkedő, kitűnő alnkju, kit e városban megtartani, a inig csak lehet, forró óhajtásunk, kinek nevéhez városuuk életében oly sok neveze­tes mozznnat fűződik, most is megmutatta, hogy van finom érzéke, erős akarata, elhatá­rozása társadalmunk mozgatására, életkedvé­nek erős fokozására, és keresve keresi a módot, az alkalmat urra, hogy a polgárság és kutouaság között annyira szükséges barátságos, szívélyes érintkezést fenntartsa, fejleszsze sőt állandóvá tegye, mindezekért nagy elismeréssel kell adóznunk derék, szivé­ben lelkében ifjú ezredesünknek, városunk odaadó jó barátjának. A bal védnöknői képpen Ludmann Gyuláné, Gulba Lajosné, Kende Zsigmondné, Nagy Béláné, Tschofen Györgyné urhölgyek szerepeltek. Yécsey bárónő nem jelent meg. A védnöknők ré­szére trónusszerü buldachimos emelvény volt készítve, melyen helyet is foglaltak előttük a hatalmas virágcsokrok. Ki volt a bál­királyné nem tudjuk, mert a hölgyek szebb­nél szebbek voltak és fényesebbnél, fényesebb toiletben pompáztak. — Szóvál minden szép, fényes, kedves és kedélyes volt. A megjelent hölgyek névsora a kö­vetkező: Kende Zsigmondné, Nagy Béláné, Ludman Gyuláné (ezredesné,)Galba Lajosné, Tschopfen Györgyné (őrnagyné.) Tunschmidt Edéné (századosáé,) Dezső Kálmánná, Szü­li ányi Ödönné, Dr. Vajay Károlyné, Dr. Kölcsey Ferenczné, Galgóczy Jenőué, Dr. Ryll Ferenczné, Kölcsey Jánosné, Varjú Sándorné (századosáé,) Dr. Bajnóczy Gézáné, Böszörményi Zsigmondné, Gurdos Károlyné, Kovásznay Zsigmondné (százndosné,) Papp Jánosné, Papp Dezsőué, Papp Lajosné, Roykó Alfrédnó (főhadnngyné,) Csaba Ador­jánná, Ifj. Böszörményi Sándorné, Szom- bathy Ödönné, Domokos Lajosné, Schvent Józsefné (őrnagyné,) Lengyel Endréné, Tóth Móriczné, Kishalmi M. Lajosné, Idbb. Far­kas Antalné, Schulla Edéné, Nagy Endréné, Dr. Scherly Gusztávné, Barkóczi Ferenczné (századosné,) Yégh Gyuláné, Berenczei Ko­vács Gézáné, Domahidi Sándorné, Korbai Károlyné, Augusztiny Jánosné, Vajay Im- réné, Dienes Lajosné, Nagy Lajos (száza­dosáé,) Küszner Albertné, Stoll Gáborné, Boros Hona asszony. Leányok: Ludmann Ilonka, Streicher Berta, Szuhányi Margit, Lengyel Melanie, Bajnóczy Valerie, Szent- ivány Krisztina, Böszörményi Esztike kis­asszony, Böszörményi Bella, Maróthy Mar­git, Domokos Ella, Lengyel Elza, Tótn Margit, Kishalmi M. Irén, Farkas Ida, Farkas Ilonka, Nagy Ilonku, Augusztini Kornél, Dienes Erzsiké, Markus Hona, Vo- dianer Olga, Stoll Edithe. Karzaton le­vők: özv. Gödé Györgyné és Erzsiké, özv. Keizer Jánosné és Irénke, Johunovic.s Mar­git, Korbuly N. urhölgy, Rooz Sámuelné, Vajda Mihályné, Halász Mórné, Korányi Juliska, Bella és Anna, Bakó Lajosné, Stancz Jánosné, ínancs Margit, Páskuj Ve- ronka, Páskuly Teréz, Radó Bertalanná, özv. Török Istvánná, Dr. Halász Jenőné, Kon­dor Margit, Lengyel Imréné, Helmeczi Jó­zsefné, Ifj. Dr. Farkas Antalné, Gőnyey Kata, Gőnyey Hona, özv. Balogh Istvánná, Kanizsay Zsigmondné, Daróczy Endréné, Éva Róza, Lechner Anna, Lechner Irma, Dr. Erdélyi Károlyné, özv. Papp Dezsőné, Korányi Jánosné, Klein Ignáczné, Literáty Eleimé Dr. Erdélyi Mikeáné. A „Szatmárvidéki Vásárló Szövetkezet közleményei.“ Lakásjegyzék. A Szatmári s u Szatmárhegyen kiadó lakásokról, és pedig: 1. a tavaszon épülő villamos vifsut mentén fekvőkről; 2. A villamos vasútra torkolló utczák- ban levőkről; 3. az egyébb utczákban levőkről, s 4. a Szatmárhegyen lévőkről a Szat- már-erdődi h. é. vasút irodájában (Kossuth L. u. 14.) összefoglaló jegyzékek állanak rendelkezésre, a melyekben kiki megtalál­hatja fáradságos utánjárás nélkül a neki megfelelő lakást. Színház. Az elmúlt héten Bakó László, a nemzeti színház tagja vendégszerepeit színházunkban s kedden este „Iskarióth“- ban lépett fel. A legnagyobb érdeklődést második vendégjátékával keltette, mely alkalom­mal Schiller „Haramiák“ ez. 5 felvonásos szomorujátéka adatott. S a művészhek Tanítás- és nevelésügy. Tanító- és nevelőintézetek dolgában bizony még a kezdet kezdetén vagyunk, mindössze a szomszédomban van egy szé­pen fejlődő kisdedóvó, de az oktatás többi fokozataira nincsenek iskoláink s igy gyer­mekeink idegen utczákba kénytelenek járni, hogy tudományszomjukat kielégítsék. Diá­kok és prepák különben elég nagy szám­mal vannak, tanár csalt épy számmal, az is majdnem r o s z s hogy nem az, csak egy betű menti meg tőle. — A tanügy te­rén némi hanyatlást is kénytelenek vagyunk konstatálni, a mi abban nyilvánul, hogy a Varga-féle leányszeminárium (6 szép leány) 2 utczával odább költözött, vigasztalásunkra szolgál azonban, hogy utczánkbah lakik a város legdaliásabbprepája. Követendő példaképpen megemlíthetem még az itt di­vatozó kellemes nevelési segédeszközöket s ez a mogyoró és a nádméz, az al­kalmazásuk azonban nem közvetetten, ha­nem közvetett, t. i. először a fájával is­mertetjük meg gyermekeinket, a minek felemlitése bizonyára nem egy olvasóm­ban fájó emlékeket idéz fel. — A neve­lés egyenlétes vezetésére szolgál még a vonalzó is. Közlekedésügy. Közlekedésünkről lesújtó kritikát kell mondanunk s nagy hangon, hogy Erdélybe is elhallassék. E közlekedés nemcsak félszeg illetőleg féloldalu, hanem a mellett még folytonossági hiányokban is szenved, úgy hogyha valaki a q-ik számtól a 8-ikig (és viszont) száraz lábbal akar eljutni, akkor ilyen utat kell leírnia: végig megy a Cso- konai-uteza délkeleti vonalánI a Zommer- féle vízesésnél kifordul az Árpád-utczára, a nagy czukorsüvegnél (amely elég kicsi) befordul a Rákóczy-utczába, azon végig megyen a törvényszéki palotáig, ott letér a Verbőczy-utczába, majd betér a Csolco- nay-utcza északnyugati sarkán s keleti irányban tartva 20 perez múlva elérkezik a tőszomszédjához. — Van ugyan egy köz­lekedési specialitásunk is, ami sokat em­legetett csatornánk is, a melyen nagy és sürü közlekedés folyik, hullámain (nagy eső és nagy mosás után) számtalan hajó úsz­kál — papírból, a melyeket 10 és 4 óra után eresztenek rá a nebulók. — Meg va­gyunk akadva evvel a mi csatornánkkal! Hiába kínáljuk oda a nemes magistratus- nak, nem kell neki. Végső elkeseredésünk­ben már rábíztuk az idő vasfogára, hogy az emészsze meg, de rémülve vettük észre, hogy mentül többet rág el belőle, annál nagyobb lesz a csatorna. Úgy, hogy most legsürgősebb teendőnk az, hogy az idő egy pár fogát Domokossal vagy Maxival kihú­zassuk, — hogy ne rághasson olyan nagyon. Zeneí-élet. A zene iránti fogékonyságot már a dajkák csepegtetik be az itteni gyermekekbe s mégsem lehet Állítani, hogy a zenei-élet nagyon fejlett volna. Zongora (hál’Istennek) nálunk alig van. Azért kénytelenek vagyunk e tekintetben is más utczára szorulni, Rákó- czy-utczára, a hol a tanfelügyelőség védő­szárnyai alatt szokott működni egy szá­mos tagból álló énekkar, a mely különösen mikor éhes, igen ékes tengeri dalokat szokott előadni, elég harmoniátlanul ésfül- hasgatóan. E konczerteknek nemcsak hangja, hanem illata is van, azért csa k befogott orral és füllel lehet élvezni. Jelenleg az ének­előadások szünetelnek, úgy látszik a tagok té­alkalma nyílt reá, hogy fejlődő s izmosodó tehetségét a legszebb ^ siker­rel érvényesítse, kettős szerepet j játszott s különösen Ferencz szerepét alakítva tá­rult elénk Bakó nagy művészete, az al­jas s romlottságában apagyilkoságtól sem tartózkodó ifjú jellemét megrázó vonásokban tárta elénk. Természetes do­log volt tehát, hogy a közönség karöltve az itjussággal lelkesen tapsolt, mely min­den felvonás után fokozottabb mértékben ismétlődött. A társulat ez estén szereplő tagjai is eléggé jól feleltek meg fel­adatuknak. Csütörtökön harmadik fellépteül XI. Lajost választotta, mely szerep eljátszásá­hoz rendkívül sok tanulmány és meg­figyelés szükséges. Hasonlóan a „kisér tetek“-hez. A pathologikus szerep sok tanulmányt igényel s a művész játékán meglátszott, hogy azt alaposan tanulmá­nyozta. A trónját féltő beteges, ideges természetű s a minden eszközök felhasz­nálásával élni vágyó királyt nagy gond­dal alakította, kár, hogy a közönség, mely előző estén oly szép érdeklődést tanúsított, ez estén félig sem töltötte meg a színházat. Bakó utolsó fellépteül pénteken Rovetta drámája „A becstelenek“ és Bracco 1 felvonásos színmüve „Don Pietro Caruso“ adatott elő. A vendég ki ez es­tén két különböző szerepében mutatta be magát, a „Becstelenek“ második felvoná­sában oly megdöbbentő reálizmussal tárta elénk a neje becstelensége miatti kétség- beesését, hogy a hatás alul egész este nem tudtunk szabadulni. A másik da­rabban is művészi alakítást mutatott be s megérdemelte a zajos tapsokat, melyek művészi pályáján továbbra is buzdításul szolgálhatnak. A hét többi estéjén Szulamit, Sárga Csikó s a Londoni koldusok kerültek színre, a legtöbb közönséget ismét a Szulamith vonzotta, mely 12-ik előadás­ben telt ház előtt adatott. Apróságok. — Miért vágsz olyan szomorú arezot? — kérdi valaki Pumpífi úrtól. — Hogy ne vágnék — mondja ő — mikor épen most olvasom, hogy meghalt az egyik Rotschild Parisban. — De hiszen az nem volt sem apád, sem nagyapád, hát miért sajnálod. — Epen azért, mert egyik sem volt. * — Pinczér, egy bjífsztököt I — Hogy méitóztatik parancsolni, egész angolosan ? — Igen, jól megpotyolva. * Egy társaságban szóba jött, hogy az Ezres báljára élő újság is lesz. — Hát az mi ? — kérdi egy öreg ur. Megmagyarázzák neki, hogy az újságot egyes nők fogják élő szóval előadni. — No már értem — szól rá nagy komolysággal, — hanem akkor ki ne hagyják az én Lilla húgomat, mert ez egy igazi élő újság, egész nap nem csinál egyebet, mint a pletykát hordja. Demeter. lire melegebb régiókba, pl. kéményekbe köl­töztek. Kívánatos, hogy az énekkar tavasz- szal vissza ... ne térjen. Építkezés. Építkezési szempontból egy ritka kü­lönlegességgel dicsekedhetünk: egy olyan házzal, a mely mézeskalácsból, tortából és fagylaltból van építve. Az építőjének azon kívül, hogy említett készítményeit szilárd testekké, téglákká tudja varázsolni, még az a művészete is meg van, hogy ugyan csak azokat cseppfoyóssá is átváltoztathatja a maga használatára; sőt a cseppfolyós át­szellemül légnemű alakba is, a mi bi­zonyos ködszerü állapotban nyilvánul. A ház származásának jellegét abban őrizte meg, hogy két ezukorbaba lakik benne, egy nagy, meg egy kicsi. A ház alatt egy egészen modern szerkezetű jégverem is van, a mely február végéig is megtartja a jeget, ha — fagy. Volnának még más szempontok is, a melyekből utczánk századvégi állapotát fel­tüntetni lehetne, de legyen már ennyi elég. Csak azt említem még meg, hogy az ösz- szes lapok közül legkedveltebbek nálunk a Szatmár és Vidéke továbbá az Ezres és Vidéke. Az előbbi előfizetőinek száma, mióta a szerkesztő a tiszteletpéldánytulaj- donosok közölt olyan kemény razziát tar­tott tetemesen megnövekedett. S midőn most avval a tudattal teszem le a tollat, hogy a vig krónikás feladatá­nak tőlem telhetőleg megfelelni igyekeztem, Ígérem a Szerkesztő Barátom Uramnak, hogy a jövő századvégi krónikát is meg­írom, ha a jó Isten addig éltet. líro. IS. HÍREINK. — Személyi hir. Meszlényi Gyula püspök a íő- és székvárosban tartott nao-y tanácskozásról a szombat esti gyorsvonat­tal körünkbe visszaérkezett. — Gróf Hugonnay Béla főispán jelenleg városunk­ban időzik, elnökölt a hétfő d. u. tartott közgyűlésen s este székhelyére utazott. — Meghívó. A Szatmár-vármegye'j Széchényi Társulat évi rendes közgyűlését Szatmárion, a városház tanácstermében 1 é, febr. 28-án U. e. 11 órakor tartja, nielyrj I társulat igen tisztelt tagjait van szeren- csérn meghívni. Szuhányi Ödön igazgató. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó. 2. Igazgatói jelentés a társulat múlt évi működéséről. 3, Emlékbeszéd Jundrisics János és Tabajdy Lajos elhunyt aligazgatók felett. Tartja Bodnár Gáspár kép. tanar, Választmányi tag. 4. Választmány jelentése a múlt évi pénztári számadás megvizsgálásáról. 1 | jelen évi költségvetés megállapítása s I 8e. trély kérvények benyújtása iránti intéztedé, sek. 6. Nemzeti kaszinó alapítványának ki- adása. 7. Az üresedésben levő elnöki és al- elnöki állások betöltése. 8, Esetleges indít, ványok tárgyalása, melyek a gyűlést meg. előző úgy az elnökséghez Írásban benynj. tandók. — Dr. Steinberger Ferencz, a helybeli férfi- a nöképzők igazgatója, nagy. varadi kanonok a napokban rendelkezésére bocsa jtá az igazgatói állást a megyés Püspöknek lemondó levelében. Természetes, hogy úgy egyházi mint világi körökben élénk érdeklődés és megbeszélés tárgyát képezi, vájjon ki lesz az utód ? Mint hír­lik, a Steinberger által betöltött egy állás két felé lesz választva, t. i. a zárdái kép­zőknek s a férfi-képzőnek külön-külöa igazgatójuk lesz. A combinatiók az utódra nézve minden irányban megindultak, majd­nem minden érdeklődőnek külön jelöltje van. Az illetékes körök hallgatag viselete még csak sejtetni sem engedi a jövő em­berét. Hirlik, hogy Bodnár Gáspár s Dr. Józsa József ungvári sagédlelkész komoly jelöltek. Hiszszük, hogy a főpásztor böl- csesége s ember ismerete megtalálja a fon­tos állásra méltó egyént. — Lemondások. A Széchenyi tár­sulat tisztikarában lényeges változás állott be, a mennyiben a társulatnak elnöke br. Vécsey József, ki annak ügyeit páratlan ügybuzgalommal s szeretettel vezette, állá­sáról lemondott. Követték őt a lemondás­ban dr. Steinberger Ferencz s Sarmaságh Géza, kik az egytet beléletében szintén nagy szerepet játszottak. Hogy ki lesz az uj elnök, azt a íebr. 28-án tartandó köz­gyűlés fogja eldönteni. — Előléptetés. Pap Kálmán p. ü. titkár magasabb fizetési fokozatba lett elő­léptetve. — Algondnok választás. A németi ev. ref. egyház vasárnap tartott közgyűlé­sén a Szukái László lemondásával megüre­sedett algondnoki állásra egyhangú lelke- eedéssel Félegyházi Ferencz tekintélyes vá­rosi polgárt s v. képviselőt választotta meg. — Előléptetés. A m. kir. pénz­ügyminiszter Ruprecht Sándor helybeli kir. adóhivatali tisztet magasabb fizetési fokozatba léptette elő. — Anyakönyvi kinevezés. A bel­ügyminiszter vármegyénkben u kovási anya­könyvi kerületbe Papp István segédjegyzőt, a török falusiba Szabó Ernő segédjegyzőt, a szaniszlóiba Soltész József jegyzői Írno­kot, az alsó homoródiba. Katócz László s. jegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké ne­vezte ki. — Tábla a honvéd tiszti étkező­ben. A honvéd tisztikar f. hó 11-én fényes ebédet adott a tiszti étkezőben, melyre a város és vidéke előkelőségei hölgyek és urak nagy számban voltak hivatalosak. A házigazdái tisztet Ludmann Gyula ezredes, a háziasszonyi tisztet pedig az ezredesné viselte. Tósztot mondottak : Gálba Lajos t. sz. elnök a házigazdára, majd Kölcsey An­talra, Ludmann ezredes a védnöknőkre, dr. Fechtel Jánes tanár a jelenlévő hölgyekre, Böszörményi Sándor a tisztikarra, Szuhányi OdÖn az egyetértésre. Szállottak még: \o~ záry László, Kölcsey Antal, Dr. Vajay Ká­roly, stb., 9tb. A társaság a legkelemC9ébb hangulatban az esti órákig együtt maradt sőt a fiatalság a katona zene mellett táncra is perdült. — Jutalomjáték. Tábori Emil szín­társulatunk közkedvelt komikasa csütörtö­kön veszi jutal'jmjátékát, mely alkalommal Offenbach kedves s dallamos zenéjü operettje a „GeroKteini herczegnő“ kerül színre. Tá­borinak sok élvezetes estét köszönhotünk I szerepét mindig kifogástalanul alakította. Nagyon megérdemli a közönség pártfogását s most midőn alkalom nyílik reá, hogy anyagi pártfogásban is részesüljön, hisszük, hogy jutalmi estéjén, az anyagi siker sem fog elmaradni. — Ujonczozás fog tartatni, közelebb, vármegyénkben, | szatmári járásban április 4, 5, 6, és 7 napjain, melynek polg. elnöke ifj. Böszörményi Sándor vm. bizottsági tag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom