Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-18 / 51. szám

SZATMÁR házi rovatát egy érdekelt egyén vezeti. Ezek után olvasó-közönségünk elnézését kérjük, hogy ily kitérést tettünk. Pétiteken az „Asszonyok a kaszár­nyában“ ment másodszor. Azokat a trivi­alitásokat, melyek a különben mulatságos bohózatot éktelenitik, — a második előadá­son bizony már el lehetett volna hagyni. Szombaton a „Nebántsvirág“ ke­rült színre, sajnos, üres ház előtt. Sajnos, mert úgy az előadók, mint a zenekar ki­teltek magokért s' a közönségnek igazán élvezetes estéje volt. S z a 1 ó c z y „Denis“-e, mely szerep különben a művésznő tempe­ramentumának is egészen megfelel, teljesen sikerült alukitás. Különösen „Jani és Juczi“ dalával valósággal elbájolta a közönséget. Hetényi is jó volt, de most is meglátszott rajta, hogy folytonos fellépte mellett kép­telen tőle telhetőleg teljesen kidolgozni sze­repét. Meg kell említenünk Virághot, ki a részeges őrmester alakját kaczagtató ere­detiséggel ábrázolta. O mint komikus, ha a túlzásoktól óvakodik szép jövőt igér.Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy az apácza-nö- vendékek némelyike a szent ének ájtatos- ságának nem egészen megfelelően kissé élénken tekintgetett a nézőtérre. Vasárnap d. u. a „Falu rosz- szá“-t láttuk. Az előadásról annyit említ­hetünk meg, hogy a közönség osztatlanul gyönyörködött Réthy (Finom Rózsi) sziv- hezszóló dalaiban. A 3-ik felvonás változá­sában Göndör és Boriska poetikus jelene­téhez a karzatról fél óra hosszat tartó gye- reksirás szolgáltatta a zenét. Méltán kér­dezhetjük, mire való a rendőrség a szín­házban? Este egy itt még nem adott nép­színmű a „Búzavirág“ került színre. Bár elmaradt volnál A conventionalis, vi­zenyős népszínművek között is utolsó he­lyen áll, s csak azért nézte a közönség tü­relemmel, mert operette primadonnánkat Szalóczyt most láttuk először örömmel népszínműben. Otthonossága, természetes játéka semmi kívánni valót nem hagynak fenn. E kiválósága nem kevesebb babéit fog neki hozni. Hetényi borbélyának sokat kaczagott a közönség. A többi szereplő is megfelelt a rossz darabbal szemben nehéz feladatának. Spectator, Magyarázza egy társaságban va­laki, hogy a tornászat mily egészséges s mennyire fejleszti az izmokat. _ Alig egy hónapja, hogy tornászok — szól lelkesülten — s már is oly köny nyüséggel huzom ki a dugót a bikszádi vízből, hogy gyönyörűség. — Mamuka, ma este lesz a Krémer bácsi jutalomjátéka, ugy-e elmegyünk? — Okvetlenül ott leszünk. Szép da­rabot adnak, aztán ő a mi állandó színé­szünk, megérdemli, hogy egy jó estéje legyen. £ A karácsonyról folyik a beszéd, hogy kinek milyen ajándékot hoz a Jézuska. — Óh bár most is olyat hozna |— mondja valaki — mint tavaly kaptam. — No én nem szeretném — dörmög közbe Bögre ur — ha nekem is azt hozná. Tavaly karácsonykor kaptam egy olyan csúzt, hogy három hónapig nyomtam ,az ágyat utána. Bontják a régi tornyos házat. A börtönépületeket már szét is szedték. Az egyik börtön falán a következő verset találták: Bus könyeink árja Szabadulást várja, Fájdalmaink nagyok Magam is rab vagyok, Csupa szomorkodó Sehol egy vigadó. — Tessék — mondja rá a munka­vezető - már ez is azon kesergett, hogy nincs — Vigadói Tegnap meg épen csoda történt a bontásnál. Mikor az első kalapácsütést tették az öreg toronyra, ilyen szókra fakadt: • — Hála az egeknek, hogy lebonta­nak. Mi lett volna velem, ha még sokáig kellett volna nézni, hogy a villamos kocsik üresen járnak. Nézze más, nekem már elég volt. Demeter'. HÍREINK. Apróságok. Pumpfi ur beállít egy ismerőséhez s arra kéri, hogy Írjon alá neki egy 50 ko­ronás váltót, az első lejáratkor ki fogja fizetni. — Barátom — szól az illető — én váltót soha alá nem írtam, tehát most sem irok. — De kérem, nincs mitől félnie, ön lesz rajta a legutolsó. — Tudom, tudom, de mikor fizetni kell, az utolsók lesznek elsőkké, s éppen azt nem akarom. * nak elhelyezve, nagyrészt gyorsírásával írva, — nagy tudományosságáról tesznek tanúságot. A legújabban Olaszországban tartott nagy gyorsiró-congresszus alkalmával kül­dött képviselőinket szinte pronunciált poli­tikai színben akarták tekinteni s az olaszok nagy magyar-barátságunknak adtak ki­fejezést. Az uralkodó-család több tagja, közte néhai Rudolf trónörökös is, értették a stenographiát. Államunk törvényei szabályozzák a gyorsirászat ügyét. A regény és szinirodalom is gazda­gon meriti tárgyait a gyorsírás köréből. Újabban a költészet is. 96-iki ezredéves kiállításunk juryje gyorsíróinknak, a cult ural is haladás nevé­ben köszönetét mondott. Jelentőségteljes volt az ekkor tartott gyorsiró-congressus is. Több száz magyar gyorsíró tanár van; Budapesten hatalmas gyorsíró egyesü­let. S a közoktatásügy egyik előjegyzett üdvös eszméje — a gyorsirászatnak a kö­zép iskolákban rendes tantárgyul behoza­tala, — melynek csupán a tanító erők cse­kély volta áll útjában. — De hogy el ne felejtsem: — .... Az élet velünk szemben nagy igényekkel lép föl s az egyén fáradalmai, küzdelmei, érzelmei ritkán találják meg méltó jutalmukat. A mellőzés és gyűlölet nagyon keserű oldala az életnek. — Ma a legutolsó álláshoz is magas képzettséget kívánnak; a közélet fenső, úgynevezett műveltebb rétegei gondosan zárkóznak el s sok lépcsőt kell felmennünk, mig a művé­szetek és magasabb tudományokban való jártasságunk próbáját letéve, ajtót nyitnak előttünk. Menynyivel előnyösebb tehát mind ama még legcsekélyebb segédeszkö zökkel is fölszerelve lenni, a melyek föl- használásával a távoli s nehéz czélhoz könnyebben elérhetünk I... A gyorsírásnak tehát, bár nem nagy igényű, — az életben nagy szerepe van. — írásbeli fogalmazványainkat, jegyzetein­ket, írásainkat sokszorta rövidebb idő alatt — Lapunk jelen számáho» egy negyed iv melléklet van csatolva. — Adomány. Meszlényi Gyula megyés püspök karácsonyi ajándékul 200 koronát küldött a plébániai hivatalhoz . a város szegényei között leendő szétosztás végett. — Kanonoki kinevezés. Ö felsége a király u székes-káptalanban fokozatos előléptetés folytán megüresedett mester- kanonoki állásra Pemp Antal czimzetes kanonok s felsőbányái plébánost nevezte ki. — Miniszteri elismerés. A vall ás­ás közoktatásügyi miniszter Kosztra Ignácz csomaközi plébánosnak a n.-károlyi eaperesi és keve-ebb helyen végezhetjük el, mint a rendes Írással. A költő, kinek „érzeményeit és gondolatait elröppenni hagynia“ ném szabad; a biró, ügyvéd, ki ügyeiben igáján jegyzeteire van utalva; a regényíró,a hiva­talnok, az újságíró, sőt a katona is, — szóval mindazok, kik a legcsekélyebb mér­tékben „írással“ foglalkoznak, örömmel kell hogy vegyék a gyorsírást. Én mint gyorsíró, elfogulatlanul, a leg­jobb akarattal, tapasztalatból szólva, minden művelt s jógondolkozásu egyén különös figyelmébe ajánlom a gyorsírás szép és hasznos művészetét. Mert a gyorsírás nem­csak egyszerű eszköz, mint a kard a vá­gásra, a puska a lövésre, s nem tekinthet­jük egyszerűen szükséget kielégítő segéd- tudománynak ; de a mig előnyösen hasz- nát vesszük czéljaink keresztülvitelében: szórakozásaink közepette is, mindenkor a legnagyobb élvezettel tölthetjük véle per- czeinket; ugyanis elismert tény, hogy a gyors­írás az elmét,' annak finom, érzékeit,-Ítélő képességét, de a léleknek nemesebb érzéseit s a művészi Ízlést is nem csekély mérték­ben képzi s csiszolja. Immár nyolez éve vagyok a Gabelsberger-Markovits gyorsírói rendszer hive s arról a legnagyobb meleg­séggel úgy nyilatkozhatott^ mint a ki-tisz­tán lát —se pár sorban is őszintén és önzetlenül ad szerény ismertetést a gyors­írásról, — illetve nem akar egyebet, mint­hogy e szép és nemes művészet minél szélesebb körben nyerjen pártfogást és el­terjedést ! A műveltség a legszebb, ha komqlyan, minden tényében a szellem, a szív és ke­bel érzelmeinek szentebb elvei szerint nyilatkozik meg,— ha lelkesül minden magasabb s eszményibb czélért, becsületes és közhasznú törekvéseket pártol s a nemesebb lelkekkel egybeforrni igyekszik; — az ilyeneknek ajánlom szivés és jóakaratu figyelmébe a Gabelsberger-Marko- vits gyorsírászati rendszert; egy jkevés szorgalommal és türelemmel megtanulva, kitűnő szellemi és anyagi hasznát fogják venni — s nem fogják teljesen czéltalan beszédnek tartani jelen soraimat!! ÉS VIDÉKE tanítói körnek pályató telek jutalmazására tett 200 koronás alapítványért elismerő köszönetét nyilvánította. — Kinevezés. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja Mándy Ödönt a vár­megyei árvnszéki irattárltoknak nevezte ki. — Vendégszereplés. L. F á y Szeréna úrnő a budapesti „Nemzeti szilt ház“ kiváló művésznője fog 20, 21. és 22 én vendégszerepelni fog színházunkban. Csü­törtökön: „Deborah“, Pénteken: „Angeló“ s Szombaton „Valéni nász“ ez. darabokban lép föl. Ez előadásokra jegyek előre vált­hatók rendes helyáruk mellett a színházi pénztárnál. A vendégszereplés iránt mint az előjelekből látható, igen nagy az érdeklődés. — Eljegyzés. Simon Aurél misztót- falusi gyógyszerész eljegyezte Felső-bányá­ról özv. Lévay Ferenczné sz. Pótot* Ilona úrnőt, Pótot* Dániel helybeli ov. ref. lel­kész leányát. — Esküvő. Richter Péter 111. kir. honvédzenekari őrmester kedden tartotta esküvőjét Dávidovics Róza kisasszonynyal, Dávidovics Dávid leányával. — Kovács Gusztáv ügyvédi Írnok szombaton nőül vette Szilády Juliánná kisasszonyt, özv. Szilády Józsefné helybeli lakos leányát. — Beiktatás. Ben kő József ungvári plébánosnak ünnepélyes beiktatása Karácsony első napján fog megtörténni, a melyet Ham- pel József ez. kanonok végez. — Jóim Jó­zsefet az uj-lelső-domonyai lelkészt pedig ünnep másodnnpján iktatja be Benkő Jó­zsef ungvári plébános. — Katonai szemle. Páva Vajua Albert ezredes, az 5. gyalogezred parancs­noka e hó 12 én városunkba érkezett, hogy az ujonezok fölött szemlét tartson. Két napot töltött körünkben s az ügyes kikép­zés fölött elismerését nyilvánította u tiszti­karnak. — Lenz Győző ezredes, a helybeli honvéd gyalogezred parancsnoka a múlt hét folyamán Treissig István százados kí­séretében M.-Szigeten időzött 1 a gazdasági kezelés fölött szemlét tartóit. — Tanító választás. A n,-károlyi róm. kath. elemi fiúiskolánál Plank Ferencz nyugdíjaztatása folytán megüresedett (uni­téi állásra Csernus József mikolui községi tanitó választatott meg. — Ügyészségi megbízott. Az igaz.-ágiigymiui8zter Joannes Viktor halmii lakos ügyvédjelöltet a helybeli kir. ügyész­ség kerületébe ügyészségi megbízottul rendelte ki. — Kérelem a tisztelt közönség­hez. A vöröskereszt egylet igazgatósága által fölkéretvén, hogy a szatmári fiók­egyletet, mely már több év óta nem szedi be u tagsági dijukat és egyáltalában nem működik, — újra szervezzem és unnak len­dületet adjak, tekintve azon nemes czélt, a melyet ezen egylet maga elé tűzött: köteles­ségemnek tartottam nemcsak állásomból ki­folyólag, hanem mint lelkes hive ezeu humánus intézménynek az ügyet kezembe venni. Törekvésemet azonban c-ak is az esetben koronázhatja siker, ha u minden nemes és szépért lelkesülő tisztelt közönség támogatását birom. Fölkérem azért a tisztelt közönséget, hogy a Tankóczi Gyula tanács jegyző urnái levő uláirási ivén a fiók egylet tagjául beiratkozni kegyes­kedjék. 1. Alapitó tag lehet, aki egyszer- smindenkorru 40 koronát fizet be. 2. Rendes tag lehet aki kötelezi magát 3 évre, hogy évenkint legalább 2 koronát fizet az egylet pénztárában. 3. Rendes tug lehet az is, aki egyszersmindenkorra 20 koronát fizet az egylet pénztárába. 4. Rendkívüli tag az lehet, aki évenkint 2 koronát fizet anélkül, hogy erre hosszabb időn át kötelezettséget vállalna el. A fiók egylet tagjaihoz pedig azon kéréssel fordulok, hogy u lejárt tag­sági dijakat Tankáczi Gyula tanács jegyző urnái lehetőleg mielőbb ki­fizetni szíveskedjenek, hogy | közgyűlés egybehivása iránt legközelebb intézkedhes­sek. Tisztelettel Gróf Hugouai Béla s. k.-főis-pán. — Karácsonyfa ünnepség. A nő­egyleti árvuliázban | karácsonyfa ünnepség f. hó 23-án, vasárnap délután 3 órakor lesz. Kérem a választmányi tagokat s az irgal­mas szivii nagyközönséget, szíveskedjenek megjelenésükkel is fokozni árváink örömét. Hermán Mihályné u n. e. elnöke. — Nőegyleti jelmez-bál. Mint már jeleztük a jótékony nőegylet 1901. január hó 12-én szombaton a farsang első tánczvigalmául „je 1 m.e z t á n c | c s 111 y t“ rendez, melyre az előkészületeket immár- az egylet kebelében lázasan folytatják. A megbeszélni valók czéljából H 1 r m á 11 M i- h a 1 y I é elnöklete alatt hölgyek és urak­ból álló népes értekezlet volt, melyen ha­tározatba ment, hogy a jelmuzestély és az estély bevezetéséül festői felvonulás leszen. A jelenvolt ik lelkesen karolták fel az esz­mét és a jelek szerint az egyletnek nagy sikerre lehet kilátása már csak azért is, mert ilynemű jelmez-estély nálunk igen ré­gen volt 8 unnak ügyes felelevenítése vonzó és kitűnő eredménynyel kecsegtető gondolat. Remélhető, hogy. | vidék || melyre erősen számitanak, fényesen lesz képviselve. — Köszönet. A nőegyleti árvaház karácsony fájára, az árvák ajándékainak beszerzésére br. Vécsey Józsefné ]o koronát, Hér mán Mihály né elnök |p koronát küldtek át az árvaházi felügyel bizottsághoz, dr. Tanódy Mártonná pedig 10 pár harisnyát ajándékozott || árva gyermekeknek uz ünnepség alkalmá­ból. A nemes szivű áldozatkészséget jutái, mnzzn meg a jó Isten. Az egyleti elnökség kéri ez utón is az érdeklődő jó lelkű j|§ zönséget, hogy ha e szegény árvuházra g0n. dolva, feleslegükből számukra Valami ctfl kélységet juttatni kegyeskednek, adományai- kát Jákó Sáudorné alelnöknőhöz küldeni méltóztassanak. — A szegény gyermekek tel. ruházására alakult egyesület szombat esti hangversenye fényesen sikerült. A mfi soron elsőként Réthy Lina szerepelt, IJogenottákból énekelt zajos tapsok és ovác.iók között. Egy pár szép magyar dalt ráadásul kellett énekelnie. Azután Benkő Miksa, a tőle már niogszokott. művészi játékkal adta elő zongorasolóját és ő is siirü tapsot aratott. Dr. Fodor Gyula szellemes felolvasása állandó derültségben tartotta a közönséget. Dr. Herman Lipótné szavalta el ezután mély érzéssel kellemes hangjával Kis Józsefnek „Kincses Lázár leánya“ ez. drámai költeményét, mely után a közönség zajostapsának hatása alatt Dr. Herman Lipótuuk egy humoros apróságát is előadta. A program utolsó száma a hangverseny point de resistance-a Havas Miklós hegedüjátéka volt. Bazzininak „Koboldok tánczá“-t udtu elő, oly meglepő technikai képességgel oly művésziesen, hogy azt gon­dolta I közönség, hogy nem is dilletáns, hanem egy nagy hegedű művész mesteri játékát élvezi. A közöuség lelkesedését | is meghálálta és Hubaynuk iCsárda je­lenetek“ czimü darabját udia még elő az előbbihez hasonló művészettel. A gyönyörű hangverseny után a nagyszámú fiatalság Oláh Feri hegedűje mellett megkezdte a tánezot, a melyet vidám jókedvvel a reg­geli órákban hagytak csak abban. A sikerült mulatság nnyugilag is meghozta a sikert. Az est bevétele 970 kor. melyből a kiadásokat levonva, körülbelül 700 kor. maradt u jótékony ezélra, — Az önkéntes tűzoltó egyesü­let fényesen sikerült vacsorát rendezett va­sárnap este uz iparos otthonban. A vacsorát az önkéntesi szolgálati kedv foko­zására, a nagy számú uj tagok ismerkedé­sére, azok egymás iránti bizulmának meg­szerzésére I város jóindulatából rendelke­zésre bocsátott összegből a főparancsnok rendezte. Az egyesület meghivott választ­mánya nagy számban volt képviselve. Je­len voltak Jákó Mihály elnök, Hermán Mihály, Pap Géza, Dr. Vajiy Károly, Dr. Korbay Károly, Pethő György, Dr. Fechtel János, Jékei Károly, Deák Kálmán, Littecí’-y Endre, Lévny József, stb. Az 50—00 tagból álló 1-géuység teljes szám­ban jelen volt. I—• Az Ízlésesen összeállí­tott vacsora után Jákó Mihály az egyesü­let elnöke kezdtc_ meg a 'pohárköszöntők hosszú sorozatát, lendületes szavukkal emlé­kezett meg u tűzoltó egyesület múltjáról | megemlékezett az áldozatkész városról, mely­nek élén ma olyan polgármester áll, ki h humánus egyesület-iránt érzett jó indulatá­val, úgy fejlesz.!tette ma már a tűzoltói in­tézményt, mely a város vagyon és közbiz­tonságnak megfelelő. Elnök a jelenlevő nagy társaság lelkes éljenzése között a polgár­mesterért emelt poharat. Tankóczi Gyula főparancsnok visszatekintve az egyesület 25 éves hosszú, szép múltjára, arra, bogy az egyesületet a lelkesedés teiemtette és tartotta fent 25 éven át, ez idősze- rinti lelkes választmányért, annak ügy­buzgó I a tűzoltók előtt is nagy szereiéi­ben álló elnökéért Jákó Mihályért emelt poharat. Általános figyelem mellett polgár- mester emelt szót, kinek ezelőtt 25 évvel jelentékeny része volt" az egyesület kitásábun s azóta jelentékeny része van uz egyesület hivatása betöltésének előmozdítá­sában, az önkéntes tűzoltó egyesület tagjait éltette s buzditottu. Dr. Vajiy Károly, ; Jékei Károly volt főparancsnokért, Jékei Károly és Mertz István | főparancsnokért, ^ Litteczky Étidre Jákó Mihályért, főpiirancs- j nők Kádas József alparancsnokért, Brno® Stein őrparancsnok Mónus Lajosért emelt«* j poharat, Deák Kálmán pedig az egyesületi zászló szentelésére irt lelkes- költeményétI szavalta él. Csomay Imre vál. tag 1 ®"| parancsnokhoz intézett levélben mentettel elmaradását I levelében — mely egész ter*-J jedelmében felolvastatott lelkes | nyÖrü szavakban buzdítja, a polgárok s kot* vetve a nemzeti vagyon megmentésének ott* zetlen szolgálatára vállalkozó bajtarsukwM — A kedélyes s a választmány meleg rnk«1« szenve mellett lefolyt társas estélynek JB késő éjfél utáni órák vetettek véget s t’l oszlott a nagy társaság ama biztos rém nJ* ben, hogy a vezetők önzetlen s lelkes közre* működése mellett n tűzoltó egyesület e*e* egy ezebb jövő ege dereng.

Next

/
Oldalképek
Tartalom