Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-06 / 6. szám

ŐZATMlR ÉS VIDÉKE.

fogyasztási piacza pedig úgyszólván csak a vásár, hol gyakran csalódás éri. Miként szerzi meg az ipartestület a szövetkezetek létesítése által e hármas elengedhetlen eszközét a kisiparos boldogulásának, nem az én feladatom körébe esik. Arra azonban reá kell mutatnom, hogy ha iparosaink arra várnak, tétlenül, mig a politikai viszonyok fejlődése folytán önálló vámterületet képez Magyarország, addig a kézműves ipar feltámaszthatatlanul tönkre megy. Ma még nem késő önöknek sem uraim a boldogulás útját megtalálni az ipartestületben, — ma még csak időt, de szívós kitartással helyre hozható időt veszítettek. Ne higyjenek a szálló igének, hogy mindenki a saját háza küszöbén állíthatja fel az önálló vámterület sorompóját azáltal, ha a magyar ipar termékeit vásárolja. Menynyire szívesen vásárolná a fogyasztó közönség a hazai czikkeker, nagyon jól tudom s elhihetjük, mert nem lehet okunk senkinek a hazafiságában kételkednünk. A fogyasztó közönség zöme is azonban a nehéz kereseti viszonyok súlya alatt roska- doz, mely az olcsó árut keresteti vele, ha idegen gyári termék is. Innét van az, hogy az iparosok legnagyobb panasza a gyárak ellen irányul. De hát mit tesz a gyár? Nagy tőkével és olcsón termel. A szövetkezet sem egyéb, mint a kisiparosok magukban veve csekély, csak fillérekre rugó tőkéinek nagy tőkévé való összegyűjtése s e nagyobb tőkének a kisiparosok javára olcsó nyers anyag nyújtás, olcsó termelés által való felhasználása. Változztassuk meg tehát a szálló igét: „Az önálló vámterület sorompóit a kisiparosok nem a fogyasztó háza küszöbén, hanem az ipartestület által létesített szövetkezetben állíthatják fel."

Ismeretes Önök előtt Uraim, iparügyi kormányunknak az ipartörvény módosítására vonatkozó elhatározása, melynek * egyik kiemelkedő és sarkalatos pontját képezi az ipartestületi intézmény fejlesztése és kibővítése. A kereskedelmi és iparkamarák már fel is lettek híva idevonatkozó véleményes jelentésük felterjesztésére.

A „Szatmárvidéki Vásárló Szövetkezet összeirata.“

Lakásjegyzék. A februáriusi lakbér negyed alkalmából szolgálatot véltünk tenni tagjainknak azzal, bogy összeirattuk a Szatmárt kiadó éves lakásokat, bútorozott szobákat és eladó házakat, s a Szatmárhegyen kiadó nyári lakásokat.

Négyféle ilyen kimutatásunk van, u. m.

1. ) A tavaszon épülő villamos vasút mentén fekvő lakásokról;

2. ) a villamos vasútra torkolló utczákban fekvő lakásokról;

3. ) egyéb utczákbun levő lakásokról;

4. ) a Szatmárhegyen kiadó nyári lakásokról.

£ négy kimutatás együtt a szövetkezet tagjainak 10 fillérért, idegeneknek

gal szemben, hogyha nappal nehezen megy is a dolga, de este nyugodtan hajthatja fejét álomra, nem kell félnie tőle, hogy éjjel kirabolják. És ez is valami.

A boldogság független a vagyontól. Sok filozófus törte már a fejét azon, hogyan lehetne e földön a teljes boldogságot megteremteni, de bizony a titkát kitalálni eddig még senkinek sem sikerült. Nekem magamnak is van egy theoriám. Ha ugyanis minden ember arra törekedne, hogy embertársának csak örömet szerezzen, akkor a boldogság állandó tanyát lelhetne közöttünk. Hanem ehhez az kellene, hogy az emberi létekből az irigység kipusztuljon, mert mig az ott van, addig az ember nem képes arra, hogy másnak örömet szerezzen, sőt ellenkezőleg azon fog törekedni, hogyha másnak öröme van, hát azt is elrontsa. Tényleg az irigység az oka, hogy annyi szerencsétlenség van a világon, s minden bajt, a mi önhibáján kívül éri az embert, bizonyos, hogy valamelyik felebarátunk irigysége idézte elő. Az első ember pár is e miatt vesztette el a paradicsomot; az ördög megirigyelte a boldogságukat s addig mesterkedett, mig Éva asszony az almába harapott. Ha az irigység nincsen, ma is ott lehetnénk, és tessenek elhinni, sokkal jobb dolgunk volna, mint mostan van.

Először is nem volna pénz, miután mindenhez ingyen juthatnánk, mig most éjjel nappal azon kell törni a fejünket, hogy a föld alól is kiteremtsük, mert jön a februári évnegyed s az állami adó mellett még a 98 perczent pótadót is fizetni kell. Nem lévén pénz, nem volnának takarékpénztárak, következőleg váltólejáratok sem, s minő boldogság volna ez éppen most, mikor a kamatlábat a szegény váltóadósok bajára folytonosan magasabbra emelik. Nem lévén váltó, az ember nyugodtan találkozhatnék legjobb barátjaival s nem kellene félni attól, hogy kezesnek hívják, a minek rendszerint nem éppen az a legszomorubb következménye, hogy a barátság füstbe

egy koronáért a szövetkezet irodájában, KoBsuih-Lajos-utcza 14. ez. n. rendelkezésre áll. — Ha netán valamelyik kiadó lakás a kimutatásból kimarudt volna, vagy u jegyzék elkészülte után lett kiadó, szívesen beveszi a szövetkezet szóbeli vagy Írásbeli egyszerű bejelentésre.

Apróságok.

Az iparos ifjak mulatságán épen a programmot olvastam, mikor azt kérdezi valaki tőlem, hogy mi az a mono-dialog.

— Rosszul van irva — mondom neki — dia-monolog akar az lenni.

— No persze — szól rá az illető .— azért kérdem, mert igy nincs semmi értelme.

*

Bögre ur épen akkor nyitott be állandóan pénzzavarban lévő ismerőséhez, mikor az nagy buzgósággal a szelvényeket vágta lefelé a részvényekről.

— Hozott isten, foglalj helyet, mig ezt a kis dolgot elvégzem, — fogadja a házigazda.

— Csak vágd fiam — szól rá a vendég — mert ki tudja, meddig vághatod.

*

A műkedvelői előadásokról beszélgetve ón is elmondtam, hogy belőlem kitűnő műkedvelő lett volna, ha egy bajom nincsen, hogy t. i. nem tudok a kezeimmel mit csinálni.

— Ép úgy voltam én is a pénteki műkedvelői előadáson — szólt közbe a társaság egyik tagja — egészen jól ment volna, ha a kezeim nincsenek.

*

Találkoztam a lövészegylet egyik vezértagjával s nagy részvéttel hozom fel neki, hogy a miniszter is ellenük határozott.

— Pedig hogy biztatott! — mondja nagy elkeseredéssel — beszélhet nekem ezután a jog, törvény és igazságról, látom én, hogy csak onnan fuj a szél

most is, a honnan eddig fújt.

*

— Remélem Bakót ti is megnézitek

— Bakó Laczit ? Hiszen barátom, a feleségem egyenesen megölne, ha jegyről nem gondoskodnék.

— No hallod, épen úgy van én nálam is!

Demeter, í

HÍREINK.

— Kitüntetés. Müller Károly már- tnaros-szigeti főesperes az „Országos Fehérkereszt egylet“ ugocsai fiókjánál kifejtett buzgó munkálkodása elismeréséül Stefánia özv. trónörökösnő aláírásával ellátott díszoklevéllel lett kitüntetve, melyet az ünne- jeltnek az ugocsai főispán személyesén nyújtott át.

megy, hanem inkább az, hogy fizetni kell. Teljes egyenlőség volna az emberek között s nem fordulhatna elő olyan eset, hogy az ember levelét nem bontják fel csak azért, mert a czimzett nevét „y“ helyett csak egyszerű „i“ betűvel irta. Örök béke uralkodnék a földön, s nagyon természetes, hogy az angolok és a burok sem verekednének, az öreg Krüger karonfogva sétáLna Viktóriával és szépeket mondanának egymásnak. Az az nem jól mondom, hogy az öreg Krüger, mert hiszen a paradicsomban nem volna öreg senki, ott fiatalok volnánk mindnyájan, s ha egyébért nem, tisztán ezért lehet sajnálni, hogy elvesztettük.

Milyen pompás dolog volna is az, ha az ember mindig fiatal maradhatna, vagy ha meg is öregszik, módját lehetne ejteni, hogy ismét megfiatalodjék. Pedig a milyen rohamosan halad a tudomány, maholnap odajutunk, hogy ennek a szerére is ráakadnak. Egy amerikai évekkel ezelőtt már csinált egy olyan gépet, a melyikről azt állította, hogyha belemegy valaki öregen, fiatalon jön ki belőle. Hanem a baj az volt, hogy nem akadt vállalkozó, a ki megpróbálja. A gép most is meg van, a feltalálója már öreg ember, biztatják is, hogy legyen ő az első, a ki megfiatalodik, de úgy látszik neki sincs bizalma, mert azzal tér ki a biztatás elől, hogy ő nem akar még egyszer fiatal lenni. Egy másik amerikai pedig egy szérumot talált fel, a melylyel az öreg ember szintén ifjúvá tehető, de ennek az a baja van, hogy olyan borzasztó drága, miszerint csak milliomosok használhatják, miután pedig nem akadt milliomos, a ki vett volna belőle, hát e miatt még ez a szer sincs kipróbálva.

A külömbözŐ szérumok -között, a mikről mostanában hallani lehet, legnagyobb feltűnést keltett egy párisi orvosnak a részegség elleni széruma, mely állítólag oly biztos hatású, hogy egyszeri használat elég arra, miszerint a legnagyobb korhely örökre lemondjon az italról. Ha ez valónak fog

— Hangverseny a szinhásban Az ev. ref. felsőbb leányiskola által febr. 2-án rendezett hangverseny igen szépen sikerült s valódi műélvezetet nyújtott a nézőteret szinültig megtöltő fényes közönségnek. A műsor szép i igen változatos volt, melyet a honvéd zenekar nyitott meg Nyári karmester vezetése alatt. Úgy a Wodiáner Olga | Kovács Leo által művészi technikával előadott nugy ábránd,- mint Érczkövy kiváló baritonistánk imigán- énke egyaránt tetszettek. A Múndy Bertalanná I Mándy Bertalan gordonkajátéka hasonló tetszésben részesült. „A Jolánta“ vígjátékban uj műkedvelők mutatkoztak be. Paládi Erzsiké s Kishalmi Irén ke egy csapásra meghódították | közönséget otthonos játékukkal, előbbi az ifjú feleséget, utóbbi a szobalány szerepét sok bájjal és kellemmel alakították. Partnereik Koós György s Mudris Antal szintén megállották helyöket. Mihálovics Miklósné Petőfi a Hortobágyon ez. melodrámát s avalta szintén sikerültén, bár szívesebben vettük abban a szerepkörben, melyet a kuklipre- dikácziók ez. pompás vígjátékban mutatott be, itt érvényesült művészi képessége legsikerültebben. A vígjátékban Stancz Jánosné személyében kiváló műkedvelőt födöztünk föl, igazán kár, hogy körünkből távozik, sok szép előadásnak lehetett volna sikerre vezetője. Kishalmy Irénke e darabban is megállotta helyét. A férfi szereplők -Glück Ferencz, Valter Béla s Oláh Miklós derekasan megfeleltak szerepeiknek. A vígjátékot Majláth Ferencznének Antal Józseffel énekelt kettőse előzte meg, Majláthné meglepő szépen adta elő Mendelson egyik szép dalát, sikerében Antal is osztozkodott. A közönség megelégedve távozott a színházból. Nagy részök átvonult a kaszinó termeibe, hol tánczmulateág fejezte be a szépen sikerült hangversenyt.

— Vendégszereplés. Bakó László a „Nemzeti színház“ elsőrendű művésze, városunk fia, ma este kezdi meg három estére terjedő vendégszereplését. Először „Iskariotii“-ban Váradi Antal drámájában iép föl, szerdán Schiller „Haramiák“ czimü színművében kettős szerepet játszik, csütörtökön „Xl-ik Lajos“-ban szerepel. Bakó vendégszereplését mindig szívesen vesszük s érdeklődéssel tekintünk jelen vendégszereplése elé is, inennyit haladt azóta, mióta utoljára láttuk színházunkban játszani.

— Feledi Boriska színtársulatunk kiváló tehetségű s közszeretetben álló soub- rettje a nyári saisonrn a városligeti szín- j körbe Feld Zsigmond társulatához szerződött. Téli állomása valószínűleg Pozsony vagy Miskolcz lesz, melyre nézve most folynak a tárgyalások.

— Dalestély. A tegnap tartott dal- estély egyike volt a legsikerültebb farsangi mulatságoknak. Alig emlékszünk még, hogy valaha lett volna oly sikerült dalestély, mint a milyen a tegnap este tartatott a a társaskör helyiségében. A műsorozat minden egyes pontja kiváló tetszést aratott, a programm kiemelkedő pontja volt mégis a

bizonyulni, megszűnik jövőre mindenféle viszály, a mi mostanság gyakran előfordul a családi tűzhelynél, kivált a hol a családfő szeret minél többször a pohár fenekére tekinteni. Ma heves szóváltások szokták követni az asszony részéről a férj uram ki- és berugásait, a ki erre ünnepélyes ígéreteket tesz, hogy soha többé nem cselekszi, de a mely ígéret rendszerint elszokott felejtődni. Ha szérum lesz, az asszon}', mikor férj uram kapatosán kerüi haza, nem szól egy szót sem, hanem egyszerűen előveszi a szérumot s a boldogok álmát alvó kirugónak a bőre alá fecskendezi az előirt adagot s minden rendbe jön. Férjein uram másnap arra ébred fel, hogy ő a legnagyobb fokú szesziszonyban szenved s ily módon a legbékésebb házasélet biztosítva lesz.

Meg kell adni, hogy egy ilyen szérum nagy áldás volna, de nem bízom benne azért, mert ha kitalálják is, alig hiszem, hogy az államok ennek használatát megengedjék. A horhely emberek ugyanis fon-,, tos szerepet játszanak az állami háztartás-, ban, s bárha a közvélemény lesújtó kritikával illeti is őket, az állam úgy tekinti, mint bizonyos irányban hasznos polgárokat, a kik az állam bevételeit szaporítják. A szeszes italok fogyasztása 52 millió forint, illetve most már 104 millió korona bevételt biztosit az államnak, ha tehát a szérum használatba jönne, ez a bevétel forogna veszedelemben, ilyet pedig az állam meg nem engedhet. Hogy pedig az állam dédelgeti a korhelyeket, elég rámutatni arra, hogy a bűncselekményeknél a részegséget enyhítő körülménynek tekinti, más szóval, a józanéletü embert sokkal szigoruabban bünteti, mint azt, a ki ugyanazon bűncselekményt részegen követte el, sőt ha az illető kitudja mutatni, hogy tökrészeg volt, teljesen fel is menti a büntetés alól.

Állami szempontból a korhelylyel egy rangba jön a dohányzó ember, miután abból is, hogy a polgárok túlnyomó része pipázik, szivarozik és czigarettázik, loo

Feledi Boriska s Guti Sarolta áltul előadott kettős, mely nagy gyönyörűséget szerzett u közönségnek. A Lucia sextett pedig oly nagy tetszésben részesült, a milyenre mév a dalegylet mulatságainak látogatói alig emlékeznek. A dalárda három számmal szerepelt, a melyek mindegyike nagy élvezetet nyújtott. A Mondik Endre által előadott kedves magándal szintén zajos tetszésben részesült. A közönség oly nagy számban volt jelen, hogy a kaszinó termei szűknek bizonyultak a nagy közönség befogadására. A sikerült programmot tánc-/, és társas szó- rakozás követte, mely belenyúlt n reggeli órákba. A négyeseket mint egy 80 pár tán- czoltu. A táncz Oláh Feri remek zenéje mellett a bujoali órákig tartott.

— Felolvasó ünnepély. A katk. kaszinónak vasárnap este a Czcczil-egylet helyiségben tartott felolvasó estéje az előzőkhöz hasonlóan szépen sikerült s a változatos programm nagy közönséget vonzott. A programm sorrendjében változás állott be, amennyiben az elsőnek jelzett zongora, szám helyett Hamon Róbert fölolvnsása've- zette be az ünnepséget, ki az iskolák ke. [étkezéséről 8 azoknak az egyház és társa- dalomra való nagy befolyását élénk színekkel festette s általában a nagy gonddal megirt szép felolvusas élénk tetszésben részesült. Az Ékkel Lajos s Mondik Endre által Méder Mihály zongora kísérete mel- lett előadott kettős nem kevéebbé a közönségnek, majd a közönség zajos kívánságára Mencjelsohn „Őszi dalá“-nak elének- lésével szereztek valódi műélvezetet. Az énekszám után következett Kende Rőzsika szereplése, kinek művészi zongorajátékát édes élvezet volt hallgatni, volt is olyun újrázás, hogy az ismétlés elől szintén nem térhetett ki. A programm utolsó pontját Ferenczy János „Virradóra“ czimü felolvasása képezte, Mint újítást megemlítjük, hogy az ünnepély alkalmából belépti dij szedetett a létesítendő üvegterem-alap javára. A 40 fill, s egy koronás családi belépőt czélszerünek tartjuk. A felolvasó ünnepélyt a kath. kaszinóban társas szórakozás követte, mely kedélyesség tekintetében méltán sorakozott az előbbi kedves mulatságokhoz.

— Egyházi kinevezés. Meszlényi Gyula püspök a nagy-bányai plébánia ideiglenes vezetésével Szőke Béla ottani káplánt bízta meg.

— Adományok. A nőegyleti árvaház szegény gyermekei részére ujubbnn a következők adakoztak, és pedig ócska felsőket : Tombori Virgilné, Fogarasi Sándor- né, dr. Fejes Istvánná és Borbola Laura urhölgyek. A nemes adakozóknak ez utón mond köszönetét az drvaház felügyelő bizottsága. ,

— Emlékeztető. A Széchenyi Társulat holnap szerdán d. u. 4 órakor tartja febr. havi rendes választmányi ülését a városház kis tanácstermében. Tárgy: múlt évi számadás, jelen évi költségvetés megállapítása, a febr. 28-án tartandó közgyűlés előkészítése, folyó ügyek.

millió korona bevétele, van a kincstárnak. Látnivaló ezekből, hogyha Magyarországnak minden italtszerető és pipás embere egy napon felienné magában, hogy egy esztendeig nem fog áldozni szenvedélyének, az államháztartást a legnagyobb veszedelem fenyegetné, ha pedig arra fogadkoznék, hogy állandóan igy fog- cselekedni és azt meg is tartaná, a valóságos tönkremenés volna a következménye. A miből napnál világosabban megállapítható, hogy a korhely és pipás emberek egy felette hasznos és szükséges osztályt képeznek az államban, sőt azt mondhatni, hogy annak a legerősebb oszlopai, mert ha Ők nem volnának, a másféle embereknek legalább is kétszer annyi adót kellene fizetni, mint a menynyit most fizetnek.

Ezen dicséretféle kijelentések azonban csakis állami pénzügyi szempontból vannak mondva, de hogy ' az asszonyoknak egészen más a véleményük a borhely és pipás emberekről, az természetes. Nem fejtegetem, hogy mi -aző véleményük, mert hiszen azt körülbelül mindenki tudja, de hogy az asszonyoknak is igazuk van, az több, mint bizonyos. Én különben annak az elvnek vagyok hirdetője, hogy az asz- szonyoknak mindig igazuk van s különösen igazuk van, ha azt mondják, hogy a férfi első sorban ne az állami háztartás, hanem a saját háztartásáról gondoskodjék, s ha épen az állami bevételt is szaporítani akarja, cselekedje ezt akkor, mikor az italt is, a szivart is más fizeti, pl. képviselőválasztáskor.

Felolvasásomat az angol-bur háborúval kezdtem, s ime a politikához jutottam. Ideje tehát, hogy befejezzem, mert a politika veszedelmes. A vigadó termeiben ma csak a jókedv politikájának van helye, annak a politikának, a melyiknek jelszava, — hogy sose halunk megll