Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-20 / 47. szám

SZATMÁR £S TTPSKK­i ha oda találsz tévedni, alighanem szétszednek. Hibás az aranyifjuság; ha accep- tálja őket a fehér asztal ütegei mellett, acceptálnia kell a corsón, a társada­lomban is. Ha hizeleg hiúságának, hogy neki szabad a színpadra fel- discuráini, még a pianissimok alatt is, el kell ismernie azok vindicationalis jogát, hogy ezt a társadalomban is megtegyék. Igen ám, de ott, hol nem kell körül nézni, hogy nem látják-e meg. Tiszteletteljes elismerés azon ke­veseknek, kik szakítva e téves traditiók- kal, úttörő munkát végeznek, s szere-, tetteljes családi körükbe fogajdák a mű­vészet bajnokait és bajnoknőit, de sajnos ez kevés az elérendő czél érdekében. . Közönségünk legintelligensebb ré­szének, mint egy családnak kell be- ezézett tagjává fogadni a társulat min­den tagját, s ily módon fokozni azok ambiczióját, biztosítani Őket hivatásuk magasztos voltának elismeréséről, s ez utón való példaadással hivatásuk tu­datára ébreszteni azon keveseket, kik a czimet és jogot „Thália papnői“ téves alapon fogják fel. így nemesíti e két tényező egy­mást : a társulat a társadalmat, a tár­sadalom a társulatot. Ha a társulat családtagjává lesz közönségünknek, mi természetesebb, mint hogy a család követi tagját, siet Őt buzdítani, bátorítani saját élvezete érdekében, s... tömve lesz a színház. A kritika neveljen közönséget, a közönség legye meg társadalmi köte­lezettségét a színészekkel szemben, s észrevétlenül vonzódni fog oda, hol saját szellemi táplálékának kielégítése mellett obulusainak lerakásával előbbre mozdítja hazánk nemzetiségi ügyét. Csak igy van reményünk arra, hogy ambicsiózus áldozatkész igazga­tónkat, brillians ensemblejével a többi évadokra magunknak megtarthassuk. Majd aztán, ha elmegy a rossz hírünk, s ennek megfelelő társulatot nem kapunk, zúgni fog a panasz a Pér-utczától a Dianáig. K. A. Jubiláns dalárok üdvözlése. A legközelebb tartott dulestélynek egyik legkiemelkedőbb pontja volt a jubi­láns dal test véreknek Juskovits Ferencz dal- egyleti alelnök által történt üdvözlése. A költői lendületű szép beszéd, melyet az ün­nepeitekhez intézett, következőleg hangzik : Mélyen tisztelt Közönség/ Ünnepet ülvén 4 hónnpppal ezelőtt, leznjlottuk im fényes napjaink, a magyar dúl dicsőségének szentelt napok, a Tiszuvi- déki Dalos-Szövetség közreműködése mel­lett s n világ hírneves zeneköltőjének — gróf Zichy Gézának — örökre lekötelező művészi vezetése alatt, — s ma ismét nagy- rabecsült közönségünk előtt állva, első sor ban a hála érzelmei nyilnak meg ajkunkon u 25 éven át tupasztalt pártolásért, jóindu­latért I bennünk erőt, kitartást hitet és re­ményt keltett támogatásért! Dalegylotünk történetének Írója gyenge tollal bár, de a szív húrjain ccietelte Szal­mái* város magas műveltségű társadalmának minden alkalommal irántunk tanúsított bi­zalmát és ragaszkodását, ma a mugyur ke­bel őszinteségéből mondunk köszönetét an­nak a közönségnek, mely lefolyt ünnepsé­geink sikerét és fényét oly páratlan módon előmozdítani és emelni szives vula. Büszke öntudat tölti el ezért lelkünket, s ilyen kö­zönségért lelkesedni a n dúl hutáiméval tettre készen állni, nemcsak jól eső öröm, de szent kötelességünk is lesz majd a jö­vőben. f Es az uj negyeds/ázud küszöbén hoz­zátok fordulok kedves Dultostvéreirn, hogy mint. egy családnak gyermekei örüljünk azokkal, kiket ez alkalommal legméltóbban illet a szeretet és baráti érzelem melege.— 25 év nem sok egy egyesület életében, számbavehető egy ember korában, de tiszte­letet ébresztő az egyénnek a tisztán ideális C/.élokért létező és küzdő társaságban ki­fejtett önzetlen működéséért. Ilyen társaság — tisztelt közönség — n mi dulegyesülotünk, egy nagy család szülőkkel, testvérekkel és rokonokkal, mely­ben a let mindennapi küzdelme, uz öröm és bánat ép úgy osztályrészünk, mint akárhány családé. Mi tárt karokkal öleljük keblünkre az újszülöttet, atyafiságos indulattal támo­gatjuk uz ifjút, tiszteljük a férfikort, ör­vendezünk egymás haladásának, s akkor va­gyunk boldogok, ha a megelégedés fénye biztató reménysugárt vet reánk I Minthogy zord kedélyek dalra soha­sem lelkesednek, ünnepet ülünk ma, a dal, barátság és szeretet legtisztább ünnepét, — melyen a legbensőbb érzelemmel üdvözöljük Békéssy Géza és Lipeczky Elek testvérein­ket! Ti voltatok azok, kik egyesületünket bölcsőjében ringattátok, kik a fejlődő gyer­meket éber gonddal neveltótok, uz ifjút lel­kes örömmel támogattátok, s a férfiú viru- 1 ásónak útját törhetetlen hűséggel és oda­adással egyengettétek. A dal Geniusu ápolta bennetek e magasztos érzelmet, in ilynek lángjainál mi is sütkérezünk, melynek fénye utódainkra fog kihatni, kik tőletek honszo- relmet, a dal nagy hatalmát s a lelkesedéssel párosult buzgalmat fogják tanulni, s dicső példátokat követni. E kicsiny emlék, szeretetünk záloga, legyen hála a 25 évi fáradhatatlan törekvé­sért és kifejtett áldozatért, melyet a dal oltárára hoztatok. A Gondviselés kegyelme áldjon meg Titeket érte, virágoztassa fel egyletünket n jövő negyedszázadon is ke­resztül, s adjon nektek boldogságban eltöl­tendő hosszú életet, hogy példátokat követve lelkes közönségünk támogatású mellett virul­jon ez egyesület időtlen-időkig! Éljetek soká! Színház. A mull heti előadásokat általában a sikerültek közé sorozhatjuk s a közönség is szép számmal látogatta. Úgy látszik megtört már a közönség hideg közönye s az érdeklődés is egyre fokozódik. Krono logikus sorrendet betartva, első sorban a „Delila“ előadásról számolunk be. Feuillat drámája rég került színre színházunkban, e hatásos szép darab hatását sohasem té­veszti el s vannak oly szerepek benne, melyek nagyon alkalmasak arra, hogy művésznőink tehetségüket, alakitó képes­ségéket minden oldalról bemutathassák. Az est sikerén Holéczy, Markovics, a férfiak közül Molnár, Hetényi, Szppessi osztoztak, kik valamennyien szerepkörü­ket dicsérettel töltötték be. Holéczynek, Markovicsnak, Szepessinek igen szépen megjátszott jelenetei voltak, s a közönség nagyfokú érdeklődését méltán kötötték le. Csütörtökön volt Pékár vigjátéká- nak, „Dodó főhadnagyinak bemutatója. Érdeklődéssel tekintettünk ez előadás elé, hogy a szines tollú író, a fiatal iró nem­zedék egyik legtehetségesebb tagja, minő darabbal lép a nagy közönség elé. A darab azonban a közönség várakozását ki nem elégítette, a főhős Dodó főhadnagy, ki folyton azon igyekszik, hogy a mások baját elintézze, különösen egy iró barát­jának szerelmi ügyének sikeres megoldá­sán fáradozik. A darab mozgalmas kere­tét egy kikapós asszony, egy szerelmes bohó kis leány, s fürdöző nép adja meg. Annyi bizonyos, hogy vannak a darab­nak unalmas részei, de viszont vannak benne gyönyörűen megrajzolt résiek, igy a szerelmes kis leány, s a fiatal iró kö­zötti párbeszéd. A ciimszerepet Hetényi alakította, dicséretre méltó buzgalommal és törekvéssel. Ezt a feladatot is, mint mindmegannyit, melyet tőle előadva lát­tunk, ügyesen oldotta meg, s az élveze­tes előadásból nagyrészt követelhet ma­gának. Holéczy a kikapós, kaczér asszonyt rém kül alakította, az est igazi sikerét azonban Pálfi Mariska aratta, ily kedve­sen játszani, mint e darab Sárika szere­pében, még nem láttuk. Csengő szép orgánuma, melylyel Pálfi Mariska ren­delkezik, a művésznőnek az igazi szép sikert mindig biztositni fogja.Gratulálunk ez estén elért szép sikeréhez. A szereplők közül még Kalmár nevét jegyezhetjük föl, ki a darab sikerének előmozdításáén nagyban buzgólkodott. Az „Asszony regiment“ úgy látszik kasszadarabja lett a színigazgatónak, a pénteki előadáson is, igen szép közönség gyűlt egybe. A szép, festői öltözék, Sza- lóc/.y, Hetényi és a director alakítása ha­tását ez estén sem tévesztette el. Szómba Ion a „Kornevilfi harangok“-at, Planquette bájos zenéjü operettjét adták nem nagy közönség előtt, melynek oka volt az ez estén tartott dalestély, mely a színház közönségét is elvonta. Kár volt ez estén e szép operettet színrehozni s többek óhaját tolmácsolom, midőn az igazgatót fölkérem a darab megismétlésére. Az elő­adás igen szépen sikerült, Réthy.nek s Szalóczynak énekszámai igen tetszettek de az est többi szereplői is elismerést érdemelnek. -- Vasárnap újra két előadás volt. Délután Egei várinak „Petőfi“ ez*, énekes színműve került szinre, este pedig Géczinek hatásos jelenetekben bővelkedő I megrázó népszínműve adato't. Az elő­adás sikerült volt. A főszerepek Szalkainé, Jászai Mariska, Szálkái, Hetényi, Kalmár és Szepessi előadásában sikerrel érvénye­sültek. A második fölvonás végjelenete, midőn a két halálos ellenség tőr-egymás életére, hatását most sem téveszti el, nem külömben Szalkayné s Kemény szépen előadott dalaikkal sok tapsot arattak. A csángó öltözékek is meglepően hűek vol­tak, a rendezés ügyes, melyek a darab külső érdekes képét nagyban elő­mozdították. Szálkái s Hetényi jóizü ko­mikumával, előbbi Csura harangozó, a másik Marczi szerepében nagy derültséget kel­tettek. — A jövő hétre igen érdekes Prog­ramm van egybe állitva, holnap este Troubadour“ opera került szinre, mely egyszersmind Csöreghnek,- a szín- társulat tenoristájának lesz bemutatkozása. Szombaton pedig a „N e w - Y o r k szépe“ van kitűzve, minkét előadás iránt már igen nagy az érdeklődés a közönség kö­rében, e jelzett darabok megtekintését melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Apróságok. A két városatyai helyre sok a pá­lyázó. A korteskedés megindult mindakét kerületben. Két munkatársunk lépett a sorompóba, az egyik az első, a másik a második kerületben. — Te Kálmán — mondja Löjzi — az mégis furcsa volna, ha a tanár meg­buknék és a diák keresztül menne. * Kezdő jelölteknek kiválóan ajánlom figyelmébe, hogy kisebb méretű párt- vacsorák igen jó hatással szoktak lenni a nézetek tisztázására, s különösen az idei jó minőségű bortermés nagyban fokoz­hatja a lelkesedést. * — Hát te ki mellé fogsz állani? — Nehéz kérdéc, magam sem tu­dom, mit csináljak. A bírót sem szeret­ném megharagitani, a tanárral is szeret­nék jól lenni, a szép asszonynyal meg épenséggel fen akarom tartani a barát­ságot. Nem adnám egy százasért, ha most az első kerületben szavazhatnék. * Bögre úrtól véleményt kértek a választásra vonatkozólag. — Nem ér semmit — mondja ő — mig a jelöllek épen úgy, mint a képvi­selő választásnál szokás, program mbeszé- det nem tari attak. így nem tgérnek sem­mit, nem köti őket semmi, s ha szavazni kell a Vigadóra, hát megszav izzák. * Én csak annyit mondok, hogy a mi­kor a pötadó ioo perczent körül jár, mindm polgár alaposan fontolja meg a dolgot, mielőtt szavazatát beadja, mert ez a kérdés az ő bőrére megyen, s ha itt elhibázta, jóvátenni soha többé nem lehet. Demeter. HÍREINK. — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla várinegyénk főispánja f. hó 14.-én a fehérgyurmnti, 15.-én a máté-szalkni s 17.-én uz erdődi főszolgabírói hivatalt vizsgálta meg s a tapasztalt rend felett elismerését fejezte ki. — A kereszténység jubileuma. Meszlényi Gyula megyés püspök közelebb püspöki körlevelében elrendelte, hogy a ma­gyar kereszténység megalapításának kilencz- százados fenailását | hatósága alatt álló iskolák I hó 25-én ünnepeljék meg. A r. k. főgymnusium e hó 15.-én ünnepelte a jelentőségteljes ünnepet, változatos s élénk programul keretében Meszlényi Gvulu me­gyés püspök szintén jelenvolt az ünnepélyen, ncmkülömbcn nagyszámú fényes közönség. A műsor karénekkel vitte kezdetét, s azután Kende György szavalta el „A magyar nemzetért“ ez. költeményt. A „Boldog- asszony anyánk“ ez, egyházi ének után dr. Fechtel János főgymn. tanár ünnepi szónok­lata következett, mely fénypontja volt az iiumpségneh. Gyönyörű szép beszédében u kereszténységnek u magyar nemzetre gyako­rolt hatását s a magyarságnak küzdelmeit vázolta, melyet a kereszténység érdekében kifejtett. Karének elzengése után, a hit, re­mény szeretet ez. tri logot szavalták igen ügyesen Láng Gyula, Pojlák János és Szűcs János VIII. o. tanulók. A pápai hymn us eléneklése, s Nagy Vincze által elő­adott lelkes szavalat utón az ünnepély a „Szózat“ eléneklésével véget ért. A r. k. fiú népiskolában nnv. hó 24.-én megtartandó ünnepély műsora | következő: 1. Hymusz. Ének harmonium kísérettel, 2. |örvendez­zünk“, szavalja Plank Antal III. oszt. 1 3. Ah holvngy magyarok, ének harmonium kísérettel. 4. Alkalmi beszéd, tartja Tóth- falussy Dániel hitoktató. 5. Boldogasszony Anyánk, ének harmonium kísérettel. 6. „XIII. Leo“, S'avalja Juhász Kálmán IV. oszt. t. 7. Pápai hytnnusz, harmonium kísé­rettel. 8. Szent Istvánról, elmondja MátW János VI. oszt.. t. 9. Szózat, befejező ének Az ünnepély kezdete regg. 9 óra. Ezt me előző szentmise egynegyed 9 órakor a kesegyliázban. Szalmám, 1900 novemb ' hó 20.-án. A róni. Icntb. fiu-népiskola tanitá testületé. — Erzsébet királyné emléke Boldog emlékű Erzsébet királynénk n<jv ünnepén gyászmise tartatott tegnap <p 9 órakor a székes egyházban. Az nepélyes gyászmipét Meszlényi Gyula megyés püspök tartotta fényes segédlete). A. teinpfoin- ban ékesen feldíszített katafalk volt fg| állítva, virágokkal elborítva. A városban miiködŐ összes hivatalok, nem külömben H honvéd és közös tisztikar fényes számmal voltak képviselve, jelen volt a továbbá «*1 ünnepélyes gyászmisén | tanintézetek tanár, nőik s tanáraik vezetése alatt. — Erzsébet gyászünnepély. Er­zsébet királynénk névnapján az összes tan­intézetek I nap emlékéhez méltó kegyelettel ünnepeltek. Gyászünnepélyek tartattak az összes intézetekben. — A r. 1c. főgimná- zium ifjúsága az ünnepi sz. mise után az intézet tornacsarnokában gyűlt egybe hogy Fölkel Béla főgymn. tanár ünnepi be­szedet meghallgassuk. A költői szárnynlásu szép beszéd a megjelent tanári karban ég ifjúságban mély hatást keltett, különösen a szép beszédnek ama része keltett nagy. tetszést, midőn az ünnepi szónok párhuza­mot 70nt Árpádházi sz. Erzsébet és meo'- dic.-őült királynénk élete-között, fejtegetvén mindkettőnek áldásos működését. — A ke­reskedelmi iskolában Osváth Ele­mér főgymn. tanár tartott | kereslc. iskolai növendékekhez gyönyörű beszédet s azon­kívül volt még szavalat is, melyet egy ke- resk. isk. növendék adott elő. - A r. k. iskola tanítótestülete meggyilkolt ki­rálynénk névnapján gyászünnepet, rendezett. A kegyeletes szép ünnepet a „Hymnus“ el- éneklcsu vezette be, mely után Máté J. VI. o. tanuló Pósa Lajosnak „Meghalt a ki­rályné“ gyászkölteményét szavalta. Mondik Endre tanító lebilincselő gyászbeszédet tar­tott, melyben a megboldogult, királyué sziv- jóságáról a magyarok iránti ezcretetérfíl emlékezett meg. Erzébet királynéra vonat­kozó költeményeket szavaltak még: Jasko- vics István III. o. t. és Milialovics Miklós IV. o. tanuló. A kegyeletes ün- ne_p a szózat eléneklésével ért véget. — A szatmári g. k. iskolában f. hó 19-én meg volt tartva a gyász ünnepély Erzsébet királynéért. Reggel 8 órakor volt az ünnepélyes gyász sz. mise a templom­ban,'s kilencz órakor tartatott meg a/ ün­nepség a gör. k.ith. iskolában a közönség érdeklődése m llett. Az ünnepséget Papp Lajos ifkoluszéki elnök nyitotta meg szép gyermekek felfogásához mért beszédben ec-'cteltc meghnldogult királynénk elévül­het len érdemeit. Ezután a gyermek pereg a Hyinnust énekelte s azután igen szép sza­valatokat adtak elő | gyermekek.1 S végül a „Szózat“ eléneklésével és az elnök lel­kesítő zárszavaival véget ért az ünnepély. — A tanítóképző intézet ifjú­sága szokott kegyelettel ünnep-lte meg édes hazánk Véd ^angyalának, felejthetetlen emlékű királyné-asszonyának nevenapját. Az énekkar Schnöller „Hullassatok könyet“ Czimü gyászénekét adta elő. Az ünnepi bepzéd t Báthory Endre tanár tartotta, ki magas röptű szónoklatában élénk színekkel ecsetelte Nagyasszonyunk vonzó egyénisé­gét és.a magyar nemzet iránt táplált jóindu­latát. Beszéde végén' lelkére köté n tanító­jelölteknek, hogy mint a mult cs jelen összekötő kapcsai csepegtessék .be majdan növendékeik szivébe -is kegyes pártfogónk iránt táplált, hálaérzelmet és kegyeletet. Gaal Lujos ügyesen adta. elő Iván Andor „Erzsébet ünnepén“ e.zlmii kőkeményét. Fischer Pál orgonajátéka nagyban emelte az ünm-p^ly szomorú borongó* hangulat ár. „Nagy­asszonyunk“ czimeiv Filius Aurél egv tar­talmas felolvasást, tartott. Pósa „A gödöllői erdő siralma“ czimü költemé­nyét nagy h itássul szavalta el Duchnovszki Károly. Áz énekkar Méder Mihály gyász- dalát adta elő. A szépen sikerült ünnepélyt Perényi János igazgutó lelkes záróbeszéde rekesztette be. — A szatmári-jótékony nőegy­let árvaháza javára 1900. évi november M 24-én, szoml>aton esti 8 órakor, a Polgári Társaskör Termeiben tánc/.mulatsággal egy­bekötött hangversenyt, rendez. Műsor: || Nagy ábránd. Somnambula dalműből, Thul- bergtől. Zongorán 4 kézre játszák : Matolay Gáborné urhölgy és Kovács Leo ezredes. Felolvasás. Tartja: Dr. Fechtel János til" nár. 3. a) Scbub>-rt-Wilbeliny : Ave Maris- b) Hubay: Csárda jelenetek. Hegedűn elő­adja Havas Miklós ur. zongorán kisen Benkő Miksa ur. 4. Monolog. Előadja. Lengyel El/.u kisasszony. 5. Hármas. Ének­lik: Dr. Vnjay Imre, Ékkel Lajos, Hodossy Lajos urak. Belépti dij személyenként | ko­rona, családjegv 4 korona. — Uj albiró A király Leittier Em' veszprémi törv. aljegyzőt 1 szinérváralj-M járásbírósághoz albiróvá nevezte ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom