Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-24 / 30. szám

SZATMÄR ÉSTIDSKB. miatt túlzsúfoltak. Innen az az elem, mely ott felesleges leszűrődnék s egy nagy vidék ifjúsága szivesen keresné fel ezt az iskolát, mely jobban megfelel életczéljának, mint a gymasium. A négy osztályú polgári iskolát betetőzhetné egy közép ipariskola vagy felsőbb kereskedelmi iskola, a melynek hiányát szintén érzi városunk polgársága. S városunk intelligentiáját emelné, egy nehány művelt tanár család beköltözése. Egy a czéljainak megfelelő középülettel gyarapodnék városunk. S anyagi haszon az lenne, hogy városunk szülötteit nem kel­lene idegen városba küldeni polgári vagy kereskedelmi iskolába s igy szép vagyon ma­radna itt. Mig nagy vidékünk gyermekei nem mennének távolabb reális tanulmányaikat elvégezni, hanem ide jönnének s pénzt hagyván itt mindenért, a mit itt élvezni fognak: lakásért, élelemért, ruházatért — fokoznák u polgárság bevételét. Sem az állam, sem a törvényhatóság nem fektetnek elég súlyt arra, hogy a pol­gárság bevétele gyarapodjék. Adóalany va­gyunk, kinek legtöbb joga, hogy szabad adót fizetni. A tervbe vett Vigadó építésénél, haszna lett volna a piacznaak: nem lettek volna concurrens boltok és lakások; haszna lett volna az építő iparosoknak: teljesített munkájukért; a téglagyárak egyikének: a tégláért; s talán a vállalkozónak, ki bérbe venné a Vigadót I ha beüt a vállalat. Szépült volna a piacz s büszkélkedhettünk volna egy nagy vivmánynyal, a mi végeredmé­nyében is csak korcs múl Egyet kifeled­tem : azok, kiknek összes privát és köz­tevékenységük abban merül ki, hogy ko­moly munkával nem terhelt idejüket hol töltsék el — vágyuk teljesült volna I Ez volt az érem egyik oldala. Lássuk a má­sikat I Polgárságunk akkora vagy még több közsági adót fizet mint államit s ezzel szem­bon egy jókora rész gyermekei kiszorulnak az óvodából, az iskolából s ezekre nem lehet alkalmazni a törvény szigorát, mert nincs elegendő tanintézetünk. A polgárság tulajdonát képező gyalogjárón kívül a köz utak a folytonos javítás daczára is ázsiaiak; száraz időben mérhetetlen por, esős időben feneketlen sári Egyik másik utczában eső után hétszámra még mindig tócsák vannak megfertőzvén a város levegőjét. Egészséges, jó ivóvizünk nincs. S a helyett, hogy ezen a mindennap, állandóan felmerülő szükség­letek kielégítéséről, a bajok orvoslásáról akarnánk gondoskodni: nekünk kocsma kell, elegáns, fényes, hogy legyen hol banquettezni, idegeneket fogadni akkor, mikor csaknem állandó vendégünk — a végrehajtó. Igen sok minden szomorú állapotot tudnék még felsorolni egyről — s másról, de nem akarom minden ütőkártyámat egy­szerre kijátszani s mert hiszem, hogy az állapotok sokban fognak változni. A szerelmesekről szokták mondani, hogy vakok. Hát kérem az ember nem csak egy szőka vagy barna fürtü leányba táborozó csónak-flottából, mint országos vásáron a gyolcsos zsidó ekhós társzekere. Évek óta felgyűlt ficzamok, rosszul gyó­gyult csonttörések, daganatok, akkorára megnövesztve, mintha kamatokat hajtottak volna tulajdonosaiknak, bei-, kül-, fül-, bőr-, fog- és szembántalmak, szóval: a betegségek egész kincstára halmozódott össze naponként a „Nuutilus“ körül. A környék legirigyeltebb emberei a sú­lyos betegek voltak. Valósággal ünnepel­ték az öreg datolyást, — Karaldidesz Ve- tánt, kit azért hoztak közköltségen a hatodik határból, hogy a kisebbik fejét — egy más­fél kilónyi zsirdaganatot — a hajó dok­tor eltávolítsa. Az emberek valósággal dus- kálkodtak az ingyen doktorban, ingyen gyógy- és kötszerekben. És e boldogsághoz nem is kellett egyéb, mint egy to—12 órai ut a nyitott csónakban, meg valami súlyos bántalom. T... n öböl és környékének ez örök időkre emlékezetes boldog időszaka azon­ban nem sokáig tartott. A havariák töké­letesen rendbe hozatván, úgy a beteg öreg asszonynál, valamint a hajó bordáin és kö­télzetén, az ötödik napon a „Nautilus“ fel­vonta horgonyát, kibontoita a vitorláit és T...n szomorú öbléből kivonult. Mindenesetre nagyobb mennyiségű áldás szállhatott utána az ott lakók részé­ről, mert hosszú időn keresztül derült kék ég alatt simán és zavartalanul folytathatta útját a tükörsima Csendes-tengeren­Én is megkaptam a jutalmát utólago­san. Tudniillik hetekkel később megérkez­tek a „Nautilus“-ra a fölöttes hatóságok rendeletéi és a válaszok a beküldött jelen­tésekre. Ezek között volt a t...ni esetre vonatkozó válasz is, melyekben többek között el volt mondva, hogy: „...a szol­gálat nevében köszönet és elismerés nyitvá- nittatik — a hajó-parancsnokának, hogy az adott súlyos viszonyok és körülmények kö­zött sem mulasztotta el az idegen földön élő alattvalóuak orvosi segélyt nyujt-tatni.“ lehet szerelmes; de az lehet egy rossz vagy jó eszmébe is I Ilyen a Vigadó, a Bazár, polgári iskola eszméje. A vigadó építésének szüksége nem éget, de még ha égetne is, fenn kell ezt hagyni a magán vállalkozásnak. Mégis talán egy tánczterem, szálló és korcsma építés nem oly erkölcsi kötelesség, mely egy város közönségét a terhek súlyosbításával a végkimerülésig kö­telezné akkor, midőn, még városunknak polgáraival szemben higiénikus és culturális megoldatlan feladatai vannak. A mi a bazárt illeti, erre is még érni kell, fejlődni kell városuuknak. Bazárokba nálunk csak kisebb exisrentiák mennének árulni. A kisebb firmákra pedig manap­ság — a mint számos példa mutatja — nehéz idők járnak; inkább azon kellene segíteni, hogy itt Németiben legalább a naponként előforduló háztartási czikkeket megkaphassuk. Ha egy tányér vagy egy karika czérna kell: ezért nekünk 1000— 1500 méter utat kell meg tennünk I Városunk közgyűlése előtt nem egé­szen ismeretlen a polgári vagy a reáliskola kérdése. Ha jól tudom a 70-es években' már szó volt róla s bizonyos nagyobb alap tisztán ilyen czélra ki is lön hasítva s ily czimen gyümölcsöztetve. Hogy eddig várt vele a város, nem akarván főgymnasiumai érdekeit koczkára tenni — az rendén volt. Most már nem kell azokat félteni. Sőt biz­tos forrásból tudom, hogy örülnének, ha az alsóbb osztályoknak a classikus művelt­ségre nem törekvő s arra alkalmas elemei tői megszabadulnának. Városunk a múlt­ban is, a jelenben is igen nagy áldozato­kat hozott a közművelődésnek oltárára. Jobban c z é I sz e rü b be n, s magá­hoz méltóbban nem használhatná fel parlagon heverő telkét, mint ha a korcsmaépités cseppet sem ideális tervét sutba dobva a meg­levő épületet alkalmasan átala­kítva az állammal karöltve pol­gári fiú iskolát, — mely később fel­sőbb kereskedelmivel, vagy közép ipariskolá­val bővíttetnék ki — létesíti Czikketn elején kesztyűt dobtam a kir. tanfelügyelőségnek s okom van hinni, hogy nem fog meghátrálni a mondottak elől s egyúttal kérem is, hogy e tárgyban szakszerű véleményt mondjon, — mint arra egyedül hivatottat — melynek alapján a szükséges lépéseket azonnal meg lehes­sen tenni I Még a reáliskola létesitéséhez csak azon megjegyzést fözöm, hogy intézetünk a szatmári takarékpénztár egye­sület ezen czélra három évtized óta gyűjt egy alapot, amiről hi­szem, hogy ha az ige testet ölt, késszséggel fogja igazgatósá­gunka mondott czélra kiszolgál­tatni. Ezen alap most körűibe 1ő 1 6700 K. Én, a ki Szamos folyónk üdítő hab­jait nem szivesen cserélném fel a Léthe vizével, hiszem, hogy halhatatlanságomat nem sikerült jelen sorokkal sem kivív­nom ; mégis igen jól esik, hogy hozzájá­rulhattam egy görönggyel a mámor kéjével kecsegtető Vigadó elföldeiéséhez s fel­támasztani megkíséreltem az egyszerű ne­mes R i p-et a polgári iskolát I Hiszem hogy feltámad I Szatmár, 1900. julius 21. Thurner Albert. Apróságok. Rettenetes nagy a forróság, az em­ber majd elolvad a hőségtől, mindenki egy kis esőért fohászkodik. — Nagyon jó idő ez — mondja Fink az uszodás — csak legalább hat hétig igy maradna. * — Utaztál már a hegyi vasúton ? — Még nem; megvárom, mig a trágyaszállitást befejezik. * Andréról, az északsarki utazóról be­szélnek egy társaságban, hogy váljon él-e még, vagy pedig csakugyan elveszett. — Már hiszen akármi történt vele — szól közbe egy öreg ur — annyi bizo­nyos, hogy jó helyen van. Mig ez a nagy meleg tart, magam is szeretnék a közelé­ben lenni. $ Jelenti a kiadó, hogy vezérczikket is, tárczát is küldtek be a lap részére. — Istenem! — mondom én nagy el­ismeréssel — beh ritka derék emberek, a kik még ilyen időben is dolgoznak. ifi Kérdi tőlem valaki, hogy kik Írják a legjobb czikkeket a lapomba. Mondom neki, hogy erre bajos dolog határozott választ adni. A kiadó nézete szerint azonban azok a legértékesebb közlemények a melyek alá a Krasznay, Antal, dr. Öreg, Ádám, Makay stb. nevek vannak Írva. Tegnap este megalakult a szalma öz­vegyek asztaltársasága s mindjárt egy 1- zoFtság küldetett ki, hogy az kát elkészítse. Minthogy ez a “unkála láthatólag hosszabb időt iog igénybe venn azonnal Írtam a feleségemnek, hogy tekin­tettel a nálunk lévő iszonyú hőségre, meg egy héttel bátran elhalaszthatja a haza­jövetelt. Demeter. híreink. — A Széchenyi társulat saját pénztára javára f. évi szeptember hó 2-án a Kossuth kerti kioszk összes helyiségeiben diszközgyüléssel egybekötött tánczmulatsá- got rendez. A diszközgyülés d. e. 11 óra­kor veszi kezdetét, a mulatság pedig d. u 5 órakor. A kert különböző pontjain sátrak lesznek fölállítva s ott a rendezőség által felkérendő hölgyek fogják a nagy közönsé­get kiszolgálni. Különösen a postacsarnokok lesznek állandó érdeklődés tárgyai, hol a közreműködő asszoiiyok és leányok csopor­tos képeit ábrázoló levelező-lapok lesznek kaphatók, melyek a Társulat bélyegzőjével ellátva czimzett részére azonnal kézbe­sített ni fognuk. Este 8 órakor hangverseny, fél 10 órakor tűzijáték, fél 11 órakor sors- játéki kisorsolás, 12 órakor vacsora. A fel­sorolt programm alatt szünetnélküli tancz. Éjjeli 3 órakor a legtöbb bevételt felmutató hölgy és leánynak nevét közhírre teszik, akik a .Széchenyi asszony“ s „Széchenyi leány“ cziminel lesznek kitüntetve. Belépő­díj személyenként 2 korona, családjegy 6 korona. A rendezőségnek különös óhaja, hogy a hölgyek magyargyártinányu kreton ruhában jelenjenek mega mulatságon, fekete lakkczipő, fekete harisnya, rövid‘ bb szoknya, magyar fehér moll ingváll, fehér mellkötő. A ezukrászdába felszolgáló hölgyek kis fej­kötőt, a csárdában hátrakötöt t fej kendőt, a sörcsurnokban elszászi másli, a többi csar­nokokba kreton kelméből készült ellenző sipkát megfelelő felirattal fognak viselni. A rendezőség a fölkért hölgyeket még arra is kérni fogja, hogy minden asszonyság s az általa fölkérendő két leány fényképeit f. hó 31-ig a Széchenyi Társulat igazgató­ságához I kir. tanfelügyelőséghez legyenek szívesek beszolgáltatni, hogy azok alapján a képes levelező-lapok elkészíthetők legyenek. Ennyiben közöltük az ünnepély műsorát vázlatosan, s mint a főbb vonásaiból kive­hető, rendkivül érdekes lesz. Az előkészüle­tek már minden irányban megindultak 8 hisszük, hogy a fáradhat)ah buzgó rende­zők működését fényes siker fogja koronázni. — Püspöki kinevezés. Meszlényi Gyula püspök, a fitunitóképezdéhez kineve­zett Peréuyi János igazgató helyére a Zár­dái tnnitónőképezdéhez tanárrá Kovács Gyula nugybányai káplánt nevezte ki. A jeles te­hetségű ifjú városunk szülötte, s római theológus volt. Gratulálunk! — A közkórházi bizottság leg­közelebb tartott ülésén dr. Gönczy Ignácz rendelő orvos súlyos betegségére tekintettel helyettes kirendelését látta szükségesnek, mi végből dr. Török István helybeli orvost hozta javaslatba, ajánlván a közgyűlésnek az ő kinevezését. Ugyancsak ez ülésen fel­vettetvén az eszme, hogy egy közkórház igazi feladatának csak úgy felelhet meg, ha abban egy állandóan bentlakó orvos van, bizottság az eszmét egyhangúlag helyesnek találván javasolja a városi közgyűlésnek, hogy a közkórháznál egy bentlakó orvosi állás szerveztessék, illetve a rendelő orvosra mondassák ki, hogy az jövőben állandóan bentlakói köteles s e czélból egy megfelelő orvosi lakás építtessék Csak helyeselni tudjuk az eszmét, a melyre nézve már lapunk többször rámututott, mert egy köz­kórház sikeres működése egy állandóan bentlakó orvos nélkül el sem képzelhető. — Népünnepély a Kossuth-kert­ben. Szeptember hó folyamán nagy népün­nepély fog turtatni a Kossuth-kertben a Kiss Gedeon emlék szobor alap javára. Az ünnepély rendezését Kovács Leo nyug. honvédezredes vállalta magára, kinek ez ün­nepély létesítése régi kedveuez eszméje. A nagy bizottság legközelebb össze lesz liiva, hogy az ünnepély módozatait megbeszéljék. Annyi már is bizonyos, mint az első jelek­ből kivehető, hogy az ünnepély igen fényes­nek és mozgalmasnak Ígérkezik. A uaoy népünnepély d. u. veszi kezdetét, lesznek felvonulások, versenyek, látványosságok, este p'dig nagy hangverseny, a melyre a hely­beli férfi dalegyesület s a III. kerületi hon­véd zenekar lesz felkérve. A hangversenyt tancz követi a kioszk helyiségében. Belépő dija a verseny területére 20 fillér lesz. A hangversenyre s az azt. követő tánczmulat- ságru külön belépő dijjak adatnak ki. ­— Lendvay ünnep N.-Bányán. Nagy ünnepély színhelye lesz szeptember ho első napjaiban N.-Bánya városa. A tár­sadalom áldozatkészségből emelt szép kivi­telű Lendvay szobrot, melyet Hauer (Verő) László akadémikus szobrász mintázott, fos?- ják nagy üunepségek között leleplezni. Fő­városi írók és művészekből alakult társaság anapokban szemlélte meg a szoborművet fiatal művész szép alkotásáról elismerő|8a nyilatkoztak. A szobor alap javára a főj j kezdeményezése folytán színházunkban t tott díszelőadás jövedelme, szép összec^j gyarapitotta u szobor alapot. A nagy-bj^ . ünnep rendezésének élén Törökfalvi T> Zsigmond áll, ki eddig is buzgón muukáf kodott a szobor létesítésén. Az ünnepé) szeptember 9 én tartatik s ez ünnepély^ városunk is képviseltetni fogja magát. ggj — Anna bál. A szokásos Ann napi bált a kies bikszádi fürdőben ez || ben, 1 szokottnál előbb, e hó 21-én tartót! ták meg. A vidék egész előkelősége jelenJ meg ez alkaloi nból, hogy feledve a minden, napi apró-cseprő bajokat és fáradalmakat amúgy magyarosan kimulassa magát. A bál bevezetéséül a Kömley szinészpá; adta elő az „Egér“ czimil vígjátékot; azután pedi„ a szépszámban egy begy ült fiatalság, 3 j| első négyest mintegy.40 pár tánczolta, __ Fátyol Józsi hires zenekara mellett tánczia perdült s mulatott kedvvel, lankadatlunul egész a reggeli órákig, u mi természetes is mikor annyi volt a szép és jó tánezos leány* Nem lehot elmulasztanunk, hogy ez alka- lomból is meg ne dicsérjük a fürdőigaz»a- tóságát, a mely mindent megtett, hogy minnél kellemesebbé tegye a vendégek ott­létét. De külön dicséretet érdemel Fátyol Józsi is, ez az Istentől kiváló zenei tehet­séggel megáldott czigány-primás, a ki játé­kával teljes művészi élvezetet szerzett a hozzáértő, lelkes hallgatóságnak. Egyszóval meg volt e mulatságon minden kollék a mely azt kellemessé 8 az ottlevők előtt feledhetetlenné tette. (Z.) — Házszentelési ünnepély. Az iparos ifjak köre házszentelési ünnepélyét aug. 5-én fogja megtartani. Az ünnepély vulóban igen fényesnek Ígérkezik s a kör vezetői, viilamiut a fölkért hölgyek nagyban buzgólkoduak az ünnepély sikere érdekében. Az ünnepély a ,d. u. 6 órakor kezdődő rend­kívüli diszközgyüléssel veszi kezdetét, me­lyen a kör történetét olvassák föl. Közgyű­lés után n közönség a Hymnust énekli, Deák Kálmán jeles poétánk saját szerzeményű ódáját szavalja, az iparos énekegyesület éne­kel vesz részt, lesz azonkívül szavalat és fel­olvasás. A műsort a közönség által énekelt „Szózat“ rekeszti be. Műsor végeztével a felteritett asztalok mellett társas vacsora lesz a fölkért hölgyek által a vendégeknek kiszol­gálva. Az ünnepély a kör impozánsul díszített s fényesen világított udvarán s kerthelyiségé­ben fog végbemenni. A meghívót, mely már legközelebb ki lesz bocsátva, jövő számunk­ban közöljük. — Katonai szemle. Bittner Vilmos altábornagy a múlt hét folyamán a váro­sunkban állomásozó s jelenleg Nagy-Bányán zászlóalj gyakorlatot végző cs. s kir.-közös hadsereg zászlóaja fölött szemlét" tartotta a legénység magatartása és kiképeztefése fölött megelégedését fejezte ki. — Kinevezés. A kir. pénzügymi­niszter Jakab Károly székely-keresztúri adóhivatali ellenőrt u szinyér-váraljai adó­hivatalhoz pénztárnokká nevezte ki. — Egyházi kinevezés. Meszlényi Gyula megyés püspök Fedorcsák Péter ny. plébánost Jánkra plébánosnak nevezte ki. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Félegyházy Pál okleveles mérnö­köt, városunk fiát a pozsonyi folyam és kultúrmérnöki hivatalhoz segédmérnökké nevezte ki. — Tanító választás. A községi iskolaszék közelebb tartott gyűléséit a le­mondás által megüresedett ismétlő iskolai tanítói állásra egyhangúlag Méder Mihály r. k. népiskolai tanító választatott meg. — Kitüntetett iparos. A kereske­delmi miniszter iparosok részére több négy­száz koronás pályázatot hirdetett a czélból, hogy a párisi világkiállítást oly szegény- sorsú magyár ipurosok is látogathassák, kik szakképzettségük és eddigi sikeres működé­sűk alapján erre érdemet szereztek. A mi­niszternek e nemes tette nem dicsérhető eléggé s valóban elismerés illeti, hogy ha­zánk iparosait ily kitüntetésben részesítette. A hirdetett hatvun pályázat egyikét váro­sunk iparosai közül, Wéber János műbádogos nyerte el. Wéber egyike azon iparosainknak, kik törekvő buzgalommal s nemes ambitio- val küzdenek a hazai ipar felvirágoztatásán, igy méltán reá szolgált a miniszteri elis­merésre. — A kerékpár-egyesület vezető­sége már rég fáradozik azon, hogy az egy­let tagjai részére kényelmes kerékpár pályát létesítsen. Kívánságok most már teljesedni fog, amennyiben a város tulajdo­nát képező régi téglaszin helyiségben az uj teher pályaudvar melletti helyiséget meg­vásárolták. A berendezéshez szükség«3 összeg a kibocsájtott részvényekben találja fedezetét. A versenypálya n jövő hó folya­mán lesz megnyitva. Az ünnepélyes meg­nyitás megnyitó verseuynyel lesz egybe­kötve, melynek minél ünnepélyesebb mába való megtartásán az egylet ingj31 buzgón fáradoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom