Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-16 / 3. szám
SZATMlR ÉS VIDÉKE. vármegyék magyar hitközségeivel egyiittérezvén magukat, csak adnak magukról életjelt, — de a nagyváradi és szamosujvári püspökségek hivei a nagyszámú román hitsdrsuak között majorizáltatva, nem tudnak érvényesülni, nem tudnak magyar voltuk tudatára és igy létjogosultságuk érzetére ébredni és minden életjel nélkül szemlélik, ha ugyan tudnák többi magyar hittestvéreik küzdelmét. Ha a megalakult helyi bizottság e lethargiát lassankint megszünteti és a szatmárvármegyei magyar hitközségekben felébreszti az együvé tartozás érzetét, nagy eredményt tud fölmutatni. Képes lesz-e e szép és jeletőség- teljes feladatra ? Igen, ha a társadalom és első sorban a társadalom vezető férfiai észreveszik e mozgalmat és észreveszik, hogy* itt nekiek is segíteni kell. Ha a nemzetiségek erénynek tartják a hozzájuk tartozó gk. hívek kegyeletes ragaszkodását az ö nemzeti lliturgikus nyelvükhöz és ennek tudatát folyton ébren tartják, azt terjesz-j tik, az az iránt közömbösöket ostorozzák, ki mondhatná bűnnek ugyanezt a magyar híveknél a magyar nyelvet illetőleg és nem szent kötelességet teljesit-e, az ki e tekintetben a magyar gk. hívek köztudatát felébreszti, életre kelti, tettre serkenti. Az egyháziak e vármegye területén három püspöki megye között eloszolván e feladatot kezdeményezhetik,! de meg nem oldhatják. E tekintetben úgy véljük, mint társadalmi intézménynek a Széchenyi-társulatnak kellene a vezetést átvenni és hatékonyan fejleszteni a közszellemet egyházi, iskolai és társadalmi téren az érdekelt papság közre vonásával. Lapunk üdvözli a szépen sikerült kezdeményezést, megjelöltük a módot, mely a tevékenységben sikert igér, igen fogunk örülni, ha rövid időn a bőséges eredményt regisztrálhatjuk. A „Szatmárvidéki Vásárló Szövetkezet“ közelményei. 1) Uj szállít ó. Kézmüáruk, selyem, ruhaszövet, mosókelme, vászon ás vászounemü, puplau és mindenfajta kendő szállitására szövetkezetünk Sternborg Testvérek Szatmári, Deitk-tár 19. Pu- polczy-palota czim alatti czéget szerződtette. Énnél a szállítónál éppúgy, mint az eddigieknél, a tagok szintén tagsági minőségük minden nyilvánítása nélkül vásárolhatnak; de kérjenek a vásárlásukról számlát, mutassák be uzt a szövetkezetnél, mely uz engedmény egy részét rögtön folyósítja. 2) Számlák bernit tu tás a. A hónap végének közeledtével fölkérjük tagjainkat, hogy január hónupra eső visszatérítések folyósítása végett a vásárlásaikról kapott számlákat szövetkezetünknél mutus- sák be. Panaszok a villamvilágitásra. Merészséggel és nagy eréllyel dolgozott eddig Szatmár városa azon, hogy a művelődés eredményeit felhasználja. Nem ismerte az ipart, nem szorult rá úgy, mint felvidéki társai és mégis az elsők között volt, kik a villamvilágitást berendezték. Mindennek meg van a jó oldala, de a rósz oldala is. V Újaidban égy kis tévedés jött ‘a felszínre és az alkalmazott árammérő órákra panasz terjedt el a fogyasztók között. Kitűnt, hogy az órák drágábban fizettetik meg a világítást, mint az átallány rendszer. De bizony nem az órák hibásak, bár kisebb nagyobb hiba elkerülhetlen a sok között, hanem az átallány dijjak voltak eddig alacsonyra szabva. Gondoljuk csak kissé meg a dolgo*t I A nap minden nap más időben nyugszik le. A lenyugvás ideje a naptarban megtalálható és igy bárki összeállíthatja. Az alkony vidékünkön körülbelől 40 per- czig tart. A sötétedés időpontjától, mikor a láng bekapcsoltatik, a kikapcsolásig, ami rendesen meghatározott időpontban történik a házi szokások szerint, minden nap más időtartam felel meg, nyáron kevesebb, mint télen. E'.en időtartamok összege az alkony tói esti 9 óráig — tegyük fel, hogy a lámpa e-li 9 óráig ég — az egész évben i 200 órát tetzen ki körül- belöl. A szabályok értelmében egy lógyer- tyás égő óránként 4, 25 gyertyás ó1/*, 10 gyertyás z1/^ és egy 5 gyertyás i1/i fillérbe kerül, ily módon a fent jelzett égési időtartam mellet évenként egy 16-os láng körülbelől 48 koronába, 25 ös 75, 10-es 30, 5-os 15 koronába kerülne. Az amperórát olcsóbban előállitani még a legkitűnőbb és legrendezettebb telepek sem képesek. Hogy felemlítsük,' Budapesten nem 8 fillérbe kerül, mint itt, hanem 10 fillérbe. Külömhen a fogyasztó közönség nagy része még több amperórát fogyaszt, mint az ily módon számított. Mert a használati feszültség nem az előirt 100 volt, hanem az általános kívánság szerint, hogy a lámpák jobban égjenek, tio volt. És tudvalevő, hogy ily arányban a gépek megterhelése, valamint a szénfogyaszlás is növekszik. A város büszke lehet merészségére, melyet tanúsított, mikor távolról hozatta a szakembereket, hogy meghonosítsák a technika fiatal találmányát. A merész azoin- ban nem hideg számitó, ki még a legapróbb lépéseken is eltöpreng! Úgy, amint az első lépéseket meg tudta tenni, úgy le is fogja az útba jövő akadályokat győzni. Hisz a polgárok összesége képezi a várost. Még valamit. Szatmár bajlódott villamlelepével, mint gyermekével. Minél több gondot ad a gyermek annál jobban szereti a szülő. Igaz ugyan, hogy néha elkeseredik, de ha ismét megjavul szülöttje, elfelejti a múltat és örül. Fröhlich Hóhért v. v. igazgató. Színház. Szókimondó asszonyság. I Sardou ezen hírneves darabját Novák Irén választotta jutalmául, melynek előadása minden tekintetben sikerült volt, a jutalmazott különösen ragyogtatta művészetét, ki egész este óvátio tárgya volt. Hogy a meglepetések sem maradtak el, azt talán mondanom is felesleges, a virágerdők egész özönét nyújtották föl, egy ötpecsétes levélke kíséretében. Ripp Van Winkle. Egyike azon operetteknek, melyet bármikor szívesen tekintünk meg s oly jó előadásban, mint az csütörtökön szinrekerült. Az előadásnak különös érdeket mégis a két kis vendég művésznő Fejes Mariska s Benkő Aliceka adott, a két kis aranyos csöppség meglepő, bátor játékával alig tudott a közönség gyönyörködő szeme betelni, hát még mikor Erczkövy bácsi ölében énekelni kezdtek, enni való volt mind a kettő. Kaptak is jutalmat, két kis babérkoszorút, narancsot s sok sok apró édességet, "úgy hogy alig győzték a színről fölszedegetni. Gratulálunk a boldog szülőknek, kik gyermekeikben ily sok gyönyörűséget leltek, mely a jövőben bizonyára csak fokozódni fog. Kuruc zfurfang a czime ama 100 aranynyal jutalmazott népszínműnek, mely pénteken került bemutatóra, melynek szerzője ifj. Bokor József a népszínház karmestere. A színdarabban előforduló dalok rendkívül érdekes ek és gyújtó hatásúak. A darab vontatott előadása s a töbszöri ismétlések .okozták azt, hogy az elődás fél 12 óráig tartott. Szombaton Szulamitot adták először zónában s 9-edszer a sziniidény alatt telt ház előtt, jó előadásban. Vasárnap kéc előadás volt, délután A „fösvény“ Moliere classikus vígjátékénak előadása s/.erzett a diákságnak nagy gyönyörűséget, este megismételték a „Kuruczfur- fangot“. Hétfőn pedig a Szulamitot. Valamennyi előadás nagy közönség előtt zajlott le. tartásomba s mint maga is árva, gondját viselné az én kis árváimnak is. Váltig mondogatták, hogy mit akarok én, az én negyvenöt évemmel, egy fiatal tizenhat esztendős lánynyal kezdeni, sugdosták, hogy Zsuzsa az urasság juhászát szereti, — nem hallgattam én akkor az okos beszédre, mert úgy van az uram, hogy. a kit az Isten meg akar verni, először elveszi az eszét. Megkértem a leányt. Először sirt, hallani sem akart a dologról, de aztán a nevelő szülei rábeszélték, hogy milyen módos asszony is lesz belőle, s ez a gondolat neki, a szegény árvának megtetszett, talán arra is gondolt, l.ony most bosszút állhat a falubeli lányokon, a kik mind irigyelni fogják az ő szerencséjét. Feleségül vettem. A mint a pap előtt bátran kimondta az igent s a mint belenéztem abba a gyönyörűséges szép, őszintének látszó szemeibe, azt hittem, hogy á szivéből jött igazságot mondotta, nem hittem, hogy az a fényes szempár hazudjon, hogy az az esküvés csak puszta beszéd legyen. Bíztam is benne vakon; igaz hogy mindjárt az első napokon fájdalmasan vettem észre, hogy nem igy teltek az első Uieségemmel házasságunk boldog napjai. Ha megöleltem elhúzódott, ha-megakartam csókolni, eltakarta az arczát, de én akkor mindezt a tizenhatéves leány félénkségének tudtam be, hej még akkor nem tudtam, hogy csalfa ennek az asszonynak a zúzája, hamis a beszéde, hamis a mosolygása. Annál jobban feltűnt, hogy nemsokára nagyon is megváltozott. Nyájas volt hozzám, sseretettel ölelt át, ha haza jöttem a munka után kifáradva, beczézgetett, szóval úgy viselte magát, hogy gyanakodni kezdtem.. A faluba is hallottam fél-füllel rebesgetni, hogy mily vén bolond is az öreg János, hogy elnézi a más kutyáját a portáján, de hát úgy kell neki mondogatták, miért olyan bolond, hogy fiatal lányra vetette a szemét. Be is látom én már most, hogy nem cselekedtem helyesen ; a fiatal a fiatalhoz illik, azok értik meg egymást legjobban s az ilyen vén ember, a milyen magam is voltam már akkor is, csak nyűg egy tűzről pattant fiatal menyecskének. Közben még a szegény két árvám is elhalt, ez is nagyon elkeserített, de minduntalan halottam a szomszédok gúnyos, kárörvendő kaczagását, a kik mind én rajtam mulattak, hogy hogyan csa! meg a feleségem szememláttára. Kértem, rimánkodtam, hogy hagyjon fel a juhászszal való ismeretséggel, fenyegettem, hogy megölöm, ha megtudom* hogy igazat beszél a pletyka. Ilyenkor aztán ő jóizütt kaczagott s elborított csókjaival, úgy hogy én igazán nem tudtam, váljon az irigy világ hazudik-e, vagy hazudik a feleségem. Meg akar mm bizonyosodni a dologról, ha nem igaz, akkor beszélhet felőlem akármit | világ, de ha igaz, — még a gondolatra is elfutott a méreg, — úgy éreztem, hogy megfogom ölni az asszonyt, a szeretőjét is. Elmentem hazulról s azt mondtam, hogy a szomszéd faluba megyeit s másnap fogok csak visszatérni. Nagyon régi fortélya ez már a féltékeny férjeknek, a mely mindég bevág. Este volt mikor el-; mentem, de csalt annyira távoztam el a házamtól, hogy azt jól szemügyre vehes- sem. Sokáig álltam lesbe, már éjfél is le-' hetett, a mikor észrevettem, hogy valaki megkopogtatja az ablakot s nemsokára kinyílik az ajtó | akkor az a valaki besurrant a házamba. Sötét volt, de megismertem a subájáról, hogy a juhász ment be. Nem futott el engem a méreg, nem rohantam a házba be, szépen megtöltöttem ezt a régi két csövű puskát s úgy mentem az ablakhoz, nem haraggal, hanem valami véghetetlen nagy fájdalommal, mint egy olyan em.be r, a ki a legkedvesebben csalódott, a kinak a becsülete forog szóban. Aztán benéztem az ablakon, éppen akkor csókolóz-talc,. Felemeltem a puskámat, uram láthatta,, míir régen vadászgatunk együtt, hogy én nem szoktam hiába kilőni; a fegyveremet, — két lövés, a két nemes vad h^lva maradt a szoba padlóján. Aztán futásnak eredtem, első gondom, volt álruhát váltani, hogy senki meg ne ismerjen. Ez sikerült is, igy kerültem erve a vidékre s élek itt már húsz esjzter ideje. Közel vagyok a síromhoz. Tekintetes uram., nem akartam egy ilyen nagy titkot elvinni a másvilágra, elmondtam az urfi- nak, legyen az én földi birám, az Istennel majd leszámolok odafent... Teljes éjszaka lett., mire az öreg bevág,erte a történetet. Én elbámultam a csillagok mi,liárdjajt s azon gondolkoztam, hogy mit is feleljek az öreg Jánosnak. M.ennyire is szerethetett ez az ember, a ki. a szerelem mialt gyilkossá is tudott J'inni s mennyit szenvedhetett, hogy '»gesz életén át viselnie kellett e nagy bűn Terhét. Mit mondhattam volna neki mást, — János, maga csak a jó Istennek ttartozik számadással. S az öreg ember lehajolt | kezemhez s miílőtt észrevettem volna, megcsókold I éreztem, hogy egy forró könycs.-pp, az igaz me;5könnyebülés könnye hull a kezei ore. i| $ Hűvös lett az éjjel s mi szótlanul ballagtunk haza felé, mindkettőnk lelkét valami borongós érzés fogta el s én elgondol tam. \ Mégis csak igaz, hogy nincs nagyobb, nincs hatalmasabb érzelem a szét elemnél, a mely mindent elnyel, hirt, nevest, dicsőséget, vagyont s a legdrágább kincset,: a becsületet is. Komáromi/ Zoltán. Apróságok. Örömmel hallottam én .is, hogy | mindenki által szeretett volt főgymnasiumi igazgató Aiben Mátyás, ki egy pár éve körünkből eltávozott, ismét visszatér hoz. zánk s állandóan közöttünk fog letelepedni. Tehát csakugyan igaz a mondás: Ki a Szamo9 vizét issza Vágyik annak szive vissza! « Ez is, uz is panaszkodik a villamos óra miatt s valóságos zendülés van | fogyasztók között. De tévedésben volna, a ki azt hinné, hogv mindenki azért haragszik, mert az óra megbizhatatlan. Legalább én a napokban ilyen kijelentést is hallottam: — Ördög’ bújjék ebbe az uj rendszerbe; mióta óra van, egy veszekedés az életein a fehérnéppel. Nem tudom rászoktatni őket, hogy a lámpát eloltsák, ha nem szükséges. Ha még sokáig igy lesz, leszereltetem az egészet. * A kalikóbálon is túl vagyunk. Közönség volt szép számmal, a kedv kitűnő;;'" Sipulusz felolvasása remek és a bevétel ij nagyszerű. Sőt hogy a siker teljes legyen, még uzt sem lehet mondani, hogy az izraeliták egytől-egyig hiányoztuk volna. Elismerés annak a derék asszonynak, a ki e bálon a békegalumb szerepére vállalkozott. # Sipulimszal megesett, hogy Szatmárra jövet az utón meghütötte magát, és orvosra volt szükségo. Szives házigazdája Uray Gcz.a, azonnal elhivatta dr. Gönczi Ignáczot. Milco r szemben állottak egymással azt mondja Sipulusz: — Bizony kedves doktor ur, egyikünk sem hitte volna, hogy én még pacziense leszek. — Hja! k érem — szólt rá Gönczi az ő komolyságával — ez a sors iróniája. A kis leányom nagyon boldogé volt, hogy első színpadi fellépte oly jól sikerült. Persze a sikert az ő szempontjából a kapott ezukor cs narancs jelképezte, a mi még azon e9te elfogyott. Tegnap nagy örömmel jön haza az iskolából s már mesz- sziről kiáltja: — Apuka, Erezkövi bácsi azt mondta, hogy Rippben újra fellépünk! * Ott voltam a kulisszák megett, mikor a két gyermek a kihívás után kezében a babérkoszorúval visszatért. Mindenki örvendett, a ki csak látta őket S nem irigyelte' tőlük a tapsot és a babérkoszorút senki sem. Ilyen is ritkán történik a színpadon. Demeter. HÍREINK. — A Kölcsey-kör f. hó 21-cn vu- sárnap d. e. tartja évi közgyűlését, melyet matiné követ. A matiné műsora: Bakcsy Gergely értekezik Kölcsey egy kiadatlan költeményéről. Majláth Ferenczné úrnő énekli A bűvös vadász Anna-ánáját, s Dr. Fodor Gyula felolvassa Szabados Ede Vendéglátás c eredeti balladáját. Úgy a közgyűlés mint uz azt követő műsor érdekesnek ígérkezik. — A Széchényi társulat e hó 10-én tartott választmányi gyűlésében, melyet Szuhányi Ödön elnök vezetett, több fontos tárgy nyert elintézést s első sorban a választmányi ülésnek 9 közgyűlésnek ideje tűzetett ki. Előbbinek idejéül febr. 7-ike, utóbbinak febr. 28-ika állapíttatott meg. A számvizsgáló bizottság tagjai Jákó Mihály, Teitelbaum Herman, Ferenczi János, lettek, mig u jövő évi költségvetés megállapításában Szuhányi Ödön elnök, Majos Károly. Dr. Fejes István, Dr. Hantz Jenő s Jasko- vics Ferencz választmányi tagok vesznek részt. Miután uz osti tanfolyamok szervezése sikerrel vitetett keresztül, u megye öt községében Dehgélegen, VámfáluTiuh, Dobrácsj Apátiban és Aranyos-Medgyesen megnyithatok voltuk. Az Apu községben létesített tanfolyam részére engedélyezett. segély ft* iekolui gondoojtság ál túl felhozott indo.kok tekintetbe vételével 100 koronáról 120 koronára emeltetett föl. Tudomásul vétetett továbbá u Poih Károly alapítvány 200 koronás 8 Keszlur Ferencz 480 koronás alapítványának az egylet pénztárába vuló befizetése is, Több apróbb s kevésbbé fontos tárgy elintézése után iilé» véget ért. — A polgármester állapota mint örömmel értesülünk — jobbra fordult s az orvosok is biznuk már teljes föl- épiileseben. Remélhető, hogy nem sokára, átveszi a városi ügyek vezetését, melyet eddig is oly buzgalommal s kitartással vezetett. A beteg városfőt naponként most is sokan látogatják. — Aiben Mátyás nyug. gymn. igazgntó, ki nyugalomba vonulása után Mármaros-Szigetre költözött, utóbb pedig Pécsett lakott, újra visszatért közzénk g állandó lakhelyül Szatmári választotta.
