Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-11-14 / 46. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ES SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Égéix évre . 3 írt. I Negyedévre ... 75 kr. Fél évre . . I „ 60 kr. | Eg yes szám ára. . 8 „ Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 2 írt. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hova a lap szellemi részéré vom tkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: Morvái János könyvnyomdája Kötv'ds-utcza 2-ik sz. alatt. A SZERKESZTŐ LAKÁSA: Eötvös-utczn'19-ik szám. HIRDETÉSEK e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 8 kr. Hirdetés és nyil'-.tér kincstári bélyegilletéke minden beiktatásnál 30 kr. Kérelem. Miután templomunkat a hatóság bezáratta és annak használatát betiltotta, a szatmári németii részi gör. szert. kath. hitközség azon kényszer- helyzetbe jutott, hogy kénytelen volt a templomépitéshez fogni, bárha a szükséges összeg rendelkezésére nem is állott. A hitközség a felvállalt adóval a templomépület költségeit biztosította, de a belső felszerelésre nézve még semmi fedezetünk nincsen. A hatóságtól nyert engedély alap? ján a belső felszerelés biztosítására városunk társadalmának jótékonyságához folyamodunk és részint gyűjtő- iveken, részint házankénti kéregetéssel adományokat fogunk kérni ez év végéig. Tudjuk mi, hogy a társadalom jótékonysága szerfelett igénybe van véve, de miután a város közönségének jó szivében még egyetlen méltánylást érdemlő. intézmény sem csalódó l’^a&isszük mi is, hogy egy- szerény viszonyok között élő hitközség azon óhaja, hogy mielőbb templomhoz jusson, hogy Isten házát felszerelhesse, a város közönségénél méltánylásra fog találni, legkivált azért, mert a jelzett czélra maga e hitközség is valóban erejét fölülmúló áldozatot ajánlott fel. Teljes tisztelettel kérem azért a város nemes közönségét, fogadja szívesen a gyűjtés végett hitközségünk nevében jelentkezőket és a számos nemes czél mellett, melyeket jótékonyságával ápol, fenntart és fejleszt, részesítse egyházunkat is kegyes adományaiban. A gyüjtőiveken begyülendő adományokat hirlapilag fogjuk nyugtat- ványozni. Az összes gyűjtésről az elszámolást annak megjelölésével, mire lett az tételenkint fordítva, nyilvánosan közzétesszük annak idején. A kért adományból a gyűjtök osztalékot nem fognak kapni és az kizárólag templomunk belső felszerelésére lesz fordítva. Biztosítom a város társadalmát, hitközségünk mindent meg fog tenni arra, hogy magát a város jóakaratára méltóvá tegye és rajta leszünk, hogy úgy illeszkedjünk be a város kulturális intézményei közzé, hogy e kiválóan magyar és hatalmasan fejlődő város társadalmának egységessé tételéhez ne csak hozzá járuljunk, de azt lehetőleg előre vinni is képesek legyünk. Szatmár, 1899. nov. 14. ^ Jtíelles MntiL j < szatmárvármegyei főesperes, sz.-németii gk. lelkész. Városi közgyűlés. A tegnapi délutáni közgyűlésen szép számban jelentek meg a városatyák. Nem mondjuk, hogy a választás miatt történt, mert utóbbi időben mégis lehet meglehetős fokú érdeklődést tapasztalni úgy a közgyűlésen, mint a bizottságokban. A főispán szívből üdvözölte a szép számban megjelent bizottsági tagokat s megnyitván az ülést megtette az intézkedést a jegyzőkönyv hitelesítésére vonatkozólag. Az első tárgy a polgármester jelentése volt, melyből megtudtuk hogy a villamos mérnök végre eltávozott; hogy az indóház átadatott a közönségnek és ottan villamos világítás van e hó 8-tól kezdve, a mely pompásnak bizonyult; hogy a polgármesteri jelentések tengeri kígyója a csatornázás és vízvezeték az adatgyűjtés stádiumába jutott, hogy a vá- ro-i szálloda és Vigadó műszaki felülbírálás végett a kereskedelmi minisztériumban van; hogy a hegyi és bikszádi vasút közeledik a megvalósulás felé; hogy az iparosok hélyzetének javítása végett dr. Chorin Ferencz sikerrel biztató üdvös mozgalmat kezdeményezett stb. stb. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vette polgár- mesternek ’ a Mátrai Lajos bizottsági tag által a városi óvodánál uralkodó tarthatatlan állapotok megszüntetése tárgyában tett interpelláczióra adott feleletét, melyben Ígéri, hogy az ügyet az óvodai választmánynyal egyetériőleg az eddiginél gyorsabb tempóban fogja a megoldás felé vezetni. Hódoló tisztelettel vette tudomásul Ő felsége köszönő leiratát az arczképleleple- zés alkalmából hozzá intézett üdvözlő táviratra. A választások is simán folytak le. tföZ-i 1. oszt. számtiszti "állásra egyhangúlag Fürst Győző és Nagy József II. oszt. szám- tiszt, az egy II. oszt. állásra 36 szavazattal Lüerwald János, végre a villamos igazgatói állásra egy évi próbaidő mellett Fröhlich Róbert okleveles mérnök választattak meg. Teljesítette az ev. ref. gymnasiumi tanárok kérelmét és a f. évre terhűkre előirt pótadót törölte s kimondta, hogy többé elő sem írja. Tudomásul vette az avasi bérezi erdőségek átvételéről szóló bizottsági jelentést, továbbá a szatmárhegyi gyógyszer- tárra vonatkozólag tett intézkedést s ez utóbbiról a belügyminisztert értesíteni rendelte. Tudomásul vette, hogy Wallon Ede a borellenőrző bizottsági tagságról lemondott s helyére egyhangúlag dr. Lehoczky Jánost választotta meg. Úgyszintén a szinügyi bizottság jelentését, hogy a színházat a jövő évre pályázat mellőzésével Szalkay Lajos székesfehérvári színigazgatónak adta ki, végre a polgármester jelentését, hogy az elmúlt hóban a városi és árvapénztárt véletlenül megvizsgálta és rendben tulálla. Jóváhagyólag tudomásul vette a tanács intézkedését, mely szerint a Neuschloss ezégnek a még fizetetlen és esedékes vételárra nézve halasztást adott oly formán hogy x5 napi elöleges értesítés mellett azt bármikor tartozik befizetni, s hogy azután 6% kamatot fizet mig nála lesz, bár hangok emelkedtek a tekintetben, hogy a tanács túllépte hatáskörét, miután a halasztás adása kizárólag a közgyűlés jogkörébe tartozik, s indítvány is tétetett, hogy a kérelem ne teljesittessék. Megszavazott | közgyűlés a bikszádi vasút építésére pótlólag 10 ezer frtot s azt az erdő vételárból rendelte előlegezni. Elutasította Czeiger Mórt, a hegyi korcsma bérlőjét aziránti kérelmével, hogy részére a bérösszegből a város engedjen. Megállapította az erdöőrök természetbeni , járan dó^Ac-átj s ezzel egyenlővé tette niétmenyeÍKet, a CUOIg v wV*A mennyinél külömbözők voltak. A gazdák biztositó szövetkezetének felhívására kimondta, hogy tekintettel a város szorult anyagi viszonyaira üzletrészt nem jegyez, de erkölcsi támogatásban igenis részesíti, s ha a szövetkezet megalakul és megkezdi működését, menyiben ez a városra kedvezőbbnek fog mutatkozni, biztosításait is nála eszközli. A Neuschloss ezég azon kérelmét hogy az I. és III. vágási területen lerakott fáknak kiszállítására még egy évi haladék adassék csak úgy teljesíti, ha az ezáltal okozandó kárért 4oo frtot fizet, különben köteles lesz uz I. vágási területTARCZA. ■ mllwOOfri Transzváli levelek. — Saját külön kiküldött haroztéri tudósítónktól. — II. T. Szerkesztő Úri Tegnap vonultunk be Ladysmithbe. Két napi heves ostrom után a város megadta magát. Az angoloknak szabad elvonulás biztosíttatott s Withe angol tábornok lehorgasztott fővel vezette el embereit. Szegény angolok szepegve indultak ki a városból s csak mikor már jó messze voltak, mertek hátranézni- Nincs szomorúbb látvány, mint egy vert hadsereg, az ember szive megesik rajta, még ha angol is. Látni a vezért, a ki telekürtölte fényes győzelmeivel a világot, a mint átadja kardját a gyűlölt ellenségnek és szégyenkezve megy odább arról a helyről, a hol hirt és dicsőséget álmodott magának. Nekem jutott a szomorú feladat a kapitulált ellenséggel a fegyvert lerakatni. Mikor Withe tábornok kardját átadta, igy .szólott: „Nem akartam túlélni a szégyent s csakis az tartott vissza az öngyilkosságtól, mert értesültem róla, hogy kardomat On előtt fogom letenni. Uram 1 büszke vagyok arra, hogy angolnak születtem, de e büszkeségem sem képes megakadályozni abban, hogy Ön előtt kalapot emeljek. Ha Ön nincs, a burok országa már nem létezik, szerencsés-nemzet, a melyiknek a sors ilyen hadvezért ajándékozott.“ Vezérkarom álmélkodva hallgatta e magasztaló szavakat s előbb élénk suttogás támadt közöttük, majd egetverő éljenzés harsogott fel s mire szétnéztem, már a levegőben voltam, embereim felkaptak és őrült vágtatással hordoztak körül a második hadtest sorai előtt, melynek alig egy hete hogy parancsnoka vagyok. Ez a lelkesedés nagyon jól esett nekem, mert tudni kell, hogy kineveztetésem roppant visszatetszést szült a burok között, de mikor hallották az ellenséges hadvezér elismerő beszédjét, a hangulat egyszerre megváltozott s ma olyan népszerű vagyok, mintha egész életemet itt töltöltem volna és magam is 13 próbás búr volnék. Ladysmith eleste óriási lelkesedést keltett a burok között. Krüger elnök személyesen sietett a hadsereget felkeresni, hogy a búr hangosoknak megelégedését szóval is kifejezze. Kezet szorított a tábornokokkal és azután meghitt bennünket estére magához. — Jó vacsora lesz, itt a feleségem, ő csinálja, és azután egy. hordó mafekingit is' hoztam magammal. Majd hozzám fordult és a fülembe súgta, hogy Zulejkát is elhozta, de estig nem láthatom, mert segít a feleségének a vacsorát készíteni. Mondhatom, hogy Krüger néni pompásan ért a főzéshez. Olyan szószos pecsenyék kerültek az asztalra, hogy az ember az ujját szopta utána, rá pedig úgy ízlett a mafekingi, hogy én nem emlékszem hasonló esetre, bár életemben sok kemény csatán mentem keresztül, a mikor a bor nekem ilyen jól esett volna. A burok nem ismerik a pohárköszöntőket, különben is kevés beszédű emberek. Ha ivás következik az elnök felemeli poharát, mire a jelenlévők egyszerre hangos brrrl kiáltásra fakadnak és fenékig isszák a poharukat. Nagy álmélkodást keltett tehát, mikor a harmadik fogásnál felállotfam ég megmagyarázva nekiek az európai szokást, ékes beszédben magasztaltam az elnök érdemeit és éltettem őt a feleségével együtt. Olyan tomboló lelkesedés kisérte sikerült tósztomat, hogy Krüger néni és feleségem Zulejka ijedten rohantak be a konyhából, a?t hívén, talán az angol került elő és az támadott meg bennünket. Megértvén a helyzet mivoltát ismét visszatértek a konyhába, mert a búr asszony nem étkezik az asztalnál, ott evés idején csakis a férfinak van helye s csak mikor az étkezés véget ért, lehet az asszonynak is megjelenni. Krüger barátom nagy kedvet kapott a dikeziózásra s megpróbálta ő is, de nehezen ment, mert a sürü brrr 1 után alig akarta nyelve mozogni, mire ujjamat számba téve mutattam neki, hogy a nyelvét nyomja ki, mit is megcselekedvén bámulva tapasztalta, hogy beszélő képessége teljesen helyre állt. Látva ezt a tábornoki kar, valamenyi ujj egyszerre a szájba került s volt olyan nyelvnyomltodás, hogy a felszolgáló személyzet oda volt a csudálkoZástól. Ha eddig harczi erényeimért szerettek, ezzel az újítással épenséggel a kegyükbe estem, mert a búr férfiaknak az volt a legnagyobb bánatjuk, hogy a mikor asszonyaik ebéd és vacsora végeztével megjelentek, a nyelvük már nem akart mozogni s e miatt nem egy házi csata vívódott meg odahaza, a melyben rendszerint a férfiak húzták a rö- videbbet. Nagy volt tehát a lelkesedés, mikor a műtét sikere fényesnek bizonyult, s nagy volt a Krüger néni csodálkozása, mikor vacsora után bejött Zulejkával közibünk és azt tapasztalta, hogy bár küntléte alatt egymást érte a brrrl a nyelvek mégis hibátlanul mozognak. Hát még mikor megismertettem őket a csalhatatlan módszerrel, miként lehet a kaczénjámmer kínjaitól kellemes utón megszabadulni, akkor volt csak nagy a lelkesedés. Mikor kifejtettem előttük, hogy arra nézve legjobb gyógyszer a szalonnaevés, még pedig úgy, hogy az ember felkelés után először iszik három korty pálinkát, a mi arra való, hogy a gyomor figyelmeztetve legyen, miszerint most valami rendkívüli dolog fog következni, s ezután megeszik egy nagy darab szalonnát, a mi úgy kireparálja a gyomrot, mintha azelőtt este semmiféle borivás sem történt volna. — No holnap szalonnát eszünk 1 — kiáltott lelkesülten Krüger apó, s a tábornokok zajosan helyeselték az indítványt. Fogyott is a jóféle mafekingi s még a kakas alig kukorékolt hajnalra, mikor az elnök adjutánsa szomorúan jelentette, hogy a hordó egészen kiürült. Azért ittunk eleget s másnap kipróbáltuk a szalonnakurát, mely oly jól sikerült, hogy az elnök örömében újabb két hordó mafekingit hozatott a táborba. Ma délelőtt nagy sürgés-forgás volt az előkelő burok között, de hogy miért, nem tudtam kitalálni, mert velem szemben erősen titkolóztak. Az elnök összehívta Ladysmithbe az országgyűlést s Natálból a székvárosból erre a czélra elhozatta a pipákat is. Az ülés pont 12 órakor kezdődött s egy óra lehetett, mikor az elnök vezetése alatt az egész parlament kivonult és közeledett a lakásom felé. Soha ilyen érdekes menetet nem láttam. Elől az elnök egy hosszú szárú pipából füstölve s utána valamennyien pipázva, el nem tudtam gondolni, hogy mit akarnak. Kíváncsian vártam, merre fognak vonulni, mikor hozzám érve egyszerre csak azon veszem észre magamat, hogy megállnak s Krüger elnök ünnepélyes pózba vágva magát imigyen kezdi a beszédet: „Nagyérdemű férfiú, kedves barátja szivemnek! A búr nemzet mindig hálás elismeréssel jutalmazta a hazának tett nagy