Szatmár és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-03 / 1. szám

pgfK ^Tizenhatodik évfolyam. 0 l-ső szám. kirí*- Anti AO Szatmár, 1899. január 3. «I / szítmar JT •Ä<4.:3i(|Cys ]Mkif V ISII V> 1K, till \ i TÁRSADALMI. ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. EgAu érre Fii évre AZ ELŐFIZETÉS ARA: . 3 frt. I Negyedévre • • .1 „ 50 kr. I Egyes szám ára. Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 2 frt. SZERKESZTŐ ES KIADÓHIVATAL, hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: Morvái János könyvnyomdája Eötvős-utcza 2-ik sz. alatt. A SZERKESZTŐ LAKÁSA: Eötvös-ntcza lí-ik szám. HIRDETÉSEK e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 8 kr. Hirdetés és nyilttér kincstári bélyegilletéke minden beiktatásnál 30 kr. Ex-lex. Ez a két szó annyit jelent, mint törvényen kívül, a mi viszonyaink kö­zött pedig, hogy újévtől kezdve. Ma­gyarország a törvényen kívül való kor­mányzás állapotába jutott, más szóval e naptól kezdve a kormány nem ren­delkezik a kormányzás pénzügyi esz­közeivel, vagyis az állami kiadásokat nem teljesítheti és a bevételeket nem fogadhatja el, miután a költségvetés 1899-re megszavazva nincsen s a kor­mány annak végrehajtására felhatalma­zást nem kapott, sőt nem kapta meg a felhatalmazást (indemnityt) arra sem, hogy költségvetés hiányában az előző évi költségvetés alapján góndoskodhas- sék a bevételekről és a kiadásokról. Nincs joga tehát a kormánynak, mig ez állapot tart> a polgároktól adót követelni, de nincs joga arra sem, hogy az önként jelentkezőktől a fizetést elfo­gadja, valamint hogy a törvényt sérti meg az is, a ki önként fizetést teljesít. De ebből azért nem következik az, hogy a be nem szedhető adók elmaradnak, ha az országgyűlés megfogja sza­vazni a költségvetést, a mi végre is be fog következni és nagyon kívánatos is, hogy mihamarább bekövetkezzék, az ex-lex időre eső mindenféle állami tar­tozást be kell majd fizetni. Nincs joga a kormánynak, mig ez állapot fart, ujonczozni, mert bár az ujonczjutalék törvény szerint 10 évről TARCZ'A. Gyász beszéd. Keresztes Sándor sirjánál tartotta: Csomay Imre. Itt állunk, egy nyitott sir mellett, a a túlvilág kapujának küszöbe előtt, fájó szívvel, megdöbbenve, lesujtottan s igaz könnyekkel szemeinkben, hogy végső bú­csút vegyünk attól, kinek lelke már elszállt az ég feléj kinek romlandó részeit át ad­juk a sírnak, az örök nyugalomnak 1 Test és lélek, mig el nem váltak, — együtt alkoták az élő embert, — azt a férfit, akitől mi most búcsút veszünk. Ez az ember, ez a férfi, kiváló és derék volt. Férfias szépség erővel egyesülvén, erély- Jyel zománczolva tüntette föl, tette ked­velné azt az alakot, mely most össze öm­lött, hogy porrá legyen. Az enyészet angyala összetörte, villám gyanánt sújtott le reá. Leikével útra keltek nemes tulaj­donai —- a halhatatlan részek I E porlandó testben nemesen érző szív dobogott, .telve bátorsággal, erélylyel, önérzettel. Keblében ott lakott az élénk igazságérzet, mely gyakran kitört ajakán s a mely 1 mellett férfiasán — meg — és helyt állott, a meggyőződés bátorságával. A most, már összseroncsolt agyában ott székelt ,a kiművelt, szakszerűen kiképezett ész, a jeles elmetehetség, telve törvény és életismerettel. O, a jól képzett magas műveltségű , ügy véd föl volt szerelve kel­lően, a keresett igazság felkutatására, a megtámadott igazság védelmére szükséges fegyverzettel. A szép külsejű, mondhatni százados életet ígérő férfi, a nemeseh érző szív, a becsülettel, önérzettel, igazságszeretet­tel gazdagon éltöltött kebel, szép tehetsé­get, nagy műveltséget, szakképzettséget 10 évre meg van szabva, mégis min­den évben külön kell megajánlani az arra az évre eső ujonczjutalékot. De amennyiben az ujonczozás csak már- cziusban szokott kezdődni, itten az ex- lex állapot ma még nem aktulális. Annyi bizonyos^ hogy a magyar alkotmányon csorba esett, s minden honpolgár egy szívvel és lélekkel óhajtja, hogy-ez a csorba miharább el legyen távolitva. Nincs jogunk az események és a bekövetkezett állapot bírálatába bocsát­kozni, de el nem hallgathatjuk, hogy lelkünket mély keserűség és aggódás fogja el, s nem lehet nyugodt addig e hazában senki, mig a kívánt fordulat be nem következik. Aggódni és feljajdulni nekünk is jogunk van, s ha valaha most igazán elmondhatjuk a költővel.: Kosz időket élünk, rósz csillagok járnak, Isten mentse nagy csapástól mi magyar [hazánkat! A A. mull év történ0!? > Az uj év kezdetén hasznos dolog rövid visszapillantást vetni az elmúlt évre s -felidézni emlékünkben még egyszer nevezetesebb eseményeit. A múlttal való foglalkozás különben is kötelessége an­nak, a ki a jövőre hatni akar. Az 1898. városunk életére fontos eseménynyel, a tisztujitással kezdődött, mely a január 10-iki közgyűlésen ejtetett meg. Megmaradt a régi tisztikar, s vál­tartalmazó agy nincs többé, — már nem él, nem működik; — az enyészet angya­lának keze össze rombolá.. Le szállott mellé váratlanul s az adta őt hirtelen a halálnak — örök nyugalomra ítélve — a nélkül, hogy a' betegségnek kórágyára idézte ? az elmúlás idejének óráját vele (sejtetni is engedte' volna. * És megnémult az ajak — örökre, mely az igazságot hirdette, védte, tolmá­csolta s mely a nemes törekvéseknek, a szabadvéleménynek olyan ' bátor szóki-, mondója volt. Ezen városnak minden lakosát le- sujtá, megdöbbentő a vá.*^l,anul történt halál hir. — De mi az ügyvédi kar tagjai vagyunk — a család után — a legnagyobb mértékben vesztesek: mert mi az elhunyt Kereszté» , Sándorban karunk egyik díszét, ékességét, igen tevékeny és ügybuzgó tagját vesztettük el. Mindnyájan úgy is­mertük, őt, mint kifogástalan ügyvédet, a ki mindig az igazságot kereste, ki undor­ral fordult el az igazságtalanságtól, a ki illetéktélen haszon után soha sem töreke­dett, senkit meg nem károsított, ki nem volt szédelgő, — ki lelkiismeretes pontos­sággal teljesité hivatása kötelességeit, — ki nagy szeretettel, szorgalommal búvár­kodott törvénykönyveinkben s úgy a bírósági, mint a közgyűlési teremben számtalanszor adta bizonyságát szakkép­zettségének, törvény ismereteinek s jogi tanultságának. Intő, példaadó volt köztünk a correct köz- és magán életbeli viselkedés tekinteteiben. Bizalmunk, rokonszenvünk,. elismerésünk ezért fordult feléje mig élt — s m^rt szerettük, becsültük és méltá­nyoltuk őt, — ezért most olyan fájó, olyan érzékeny a mi veszteségünk ő utánna. Nem csak megdöbbentő halálesete folytán, — de mert mig élt, nemes tulaj­donai s valódi érdemei miatt becsültük szerettük őt s baráti, érzelmeinket bírta — tc-Zás csakis az év folyamán állott be, mennyiben két hely halálozás, egy pedig lemondás folytán megüresedett. Kis Ge- d on főkapitány és Joó Ignácz közgyám elhaláloztak, Oravecz János gazdasági tanácsos pedig állásáról lemondott. He­lyükbe lépett főkapitánynak dr. Korbay Károly, gazdasági tanácsosnak Pethő György s közgyámnak Raáb Sándor városi I. aljegyző, kinek helyére Vári Antal II. eljegyzőt, s az így megüresedett II. aljegyzői állásra Szőllősy Lijos vég­zett jogászt választotta be a küzgyülés. A tisztikar ma teljes, minden hely jó erőkkel van betöltve s igy a város ügyeinek helyes vezetését biztosítottnak mondhatjuk. , Az elmúlt év fontos eseményei vol­tak: a Vigadó, a népkert, hegyi vasút, fehérgyarmati vasút, avasi erdővétel, villamtelep eladási ügye, tagosítás, a melyek úgy a s íjtóban, mint a közgyűlési teremben élénk viszhangot keltettek és beható tárgyalásban részesültek. A Vigadó építését 200 ezer frt költséggel a közgyűlés megszavazta, s a részletes térvek most vannak készítés alatt, A népkert rendezése 4o ezer frt költséggel szintén határozatba ment, s a I vállalkozó már hozzá is fogott, hogy az elfogadott terv szerint a három különböző erületből (Lövelde, Pap János féle telek es yivvjasutir-fcen^ egy városunk éiiszére szolgáló gyönyörű sétatért alkosson. A fehérgyarmati vasút a múlt év­ben adatott át a forgalomnak, s a hegyi vasút szintén a múlt évben nyert kor­mányi jóváhagyást. Mindkét vasút létre­hozásánál kiváló érdemeket szereztek Chorin Ferencz képviselő, Hérmán Mi­hály polgármester és Pap Géza főjegyző, a vasúti bizottság elnöke, kiknek buzgó utánjárása nélkül talán még most is a s mert most a mi szeretetünk s rokon-' szenvünk nemes és kedves alakját veszít­jük el benne, . — ezért kesereg Utánna a mi szivünk s könyeznek a mi szemeink. Ne csudálkozzatok, ne Ítéljetek, — ha minket itt, a sírja szélén, sirni — könye- ket hullatni láttok I Kedves barátunk, szeretett kartársunk, :tt a túlvilág ajtajánál, sírod szélén búcsút veszünk tőled. Földi részed mindjárt, az anya földé lészen; lelked s nemes tulaj­donaid a mennyországé. De hitünk szerint az elvált lélek és test egyesülnek. — Te nem lehetsz s nem is leszesz az enyészet angyala sújtó «életének — az örök halál­nak martaléka; mert hited, igazságszere- t;ted, lelked és kebled nemes tulajdonai, hitvesi hűséged, családod, fajod, n&nzeted, hazád iránti szereteted, — jó tetteid, szeretteid imája, a mi kérésünk, a mi tanúbizonyságunk melletted — a minden tudó Isten előtt, mindnyájunk s a te leg­főbb birád előtt javadra — megváltoztat­ják az enyészet angyalának sújtó Ítéletét s téged az a legfőbb biró az igazak sorába, az ő jobb keze felől állít s megadja ne­ked az örök idvességet az örök életet ott fent az egekben. Ez a hitünk enyhíti az utánnad ér­zett veszteségünket s ezért nyugszunk meg az Isten rendeletében. Halálod át­menet az örök életre 1 Ez a hitünk nyug­tat meg minket! Elszállt lélek! Isten ' veled 1 — a túl világon is — Isten veled! Porlandó test, mely a sírba helyez - tetel, — nyugodjál békességben, mig el jő az, ki uj életre kelt. Kedves barátunk, itt az életben ked­velt, szeretett és becsült kartársunk ■— a ki az elmúlásban — csak megelőztél bennünket — Isten veled 1 — Isten veled 11 kezdet nehézségei előtt állanánk. A fehérgyarmati vasútnál ki kell még emelnünk Kende Zsigmond földbirtokost, a ki pénzt és fáradtságot nem kiméivé lankadatlan buzgalommal dolgozott az eszme felvetésétől annak czélhoz jutásáig, s a ki iránt örök hálára kötelezettnek érezheti magát az a vidék, mely e vas­útnak áldásaiban részesül. A villamvilágitási telep megtartása vagy eladása nagy hullámokot vert fel a közvéleményben, s a kedélyek csak ak­kor csendesültek le, mikor a közgyűlés végre kimondta, hogy nem adja el, ha­nem megtartja saját kezelésében. Ki­mondta egyben, hogy a telepet kibővíti, s az rövid idő múlva ezen bővítés foly­tán oly állapotba jut, hogy 8 ezer lángot elláthat, sőt a város területén tervezett villamos vasutat is elláthatja a szükséges árammal. A villamos vasút azonban a mostani évnek lesz egyik nevezetes kérdése. Az erdővétel is a múlt évben nyert megoldást, s ha csakvgryan meg fogja Jiő**'5 a letarolt erdőterület ^ remélt s az Avasban vásárolt erd>ók szinté not fognak hajtani, ez a tétel fém vetni 1898-ra annyival inkább, me csolatban van a Kiszely féle 3o ezt, ... alapitványnyal is, mely 20 év m. ugyan, de attól kezdve állandó javá „„„I — £1 - ... Politikai téren fontosabb mozzanatok voltak: Chorin Ferencz képviselőnk mel­lőzése az igazságügyi bizottság megalakí­tásánál, a mely alkalomból a helybeli szavadelvü párt bizalmat szavazott neki s erről az országos szabadelvű pártot iá értesítette; továbbá kilépése a szabadelvű pártból és beszámolója, a mikor kilépé­sét a választók előtt indokolta, s a mikor a választók pártkülömbség nélkül bizal* Hivatal átadás. A helybeli m. kir. folyammérnöki hi­vatalt a múlt ér utolsó napján adta át at országos vizépitészeti kerületi felügyelővé kinevezett Némethy János kir. műszaki ta­nácsos a hivatal uj főnökének Nyárády László kir. mérnöknek. Ez alkalomból a hivatal összes személyzete tisztelgett a volt főnöknél. Érzelmeik tolmácsolója Nyá­rády László meghatottan búcsúzott a hiva­tal élén 18 éven át működött főnöktől s egyben örömmel üdvözölte benne a kerü­leti felügyelőt, ki ezután a hivatal és a ma­gas Minisztérium közötti összekötő kapcsot fogja képezni. Az uj főnöknél is tisztelgett a hivatal tisztikara, melynek nevében Kövessy Győző kir. mérnök üdvözölte az uj főnököt. Az ünnepeltek válaszai után a hiva­talos átadás megtörtént. Ugyanaznap este barátságos vacso­rára gyűlt össze a „mérnök család'*, — - melynek családias élete a mi társadalmunk­ban egyedül áll, — Nyárády László ven­dégszerető házánál. A »családi" öröm a legkedvesebb hafigulatban tartotta együtt a collégákat s feleségeiket a hajnali órákig s igy az összetartó kis köztársaságot együtt találta az uj év. Vacsora alatt a mérnök­család poétája Tóth Sándor kir. mérnök az alábbi verses alkalmi felköszöntőt mondta az ünnepeitekre, melynek elmondásakor édes- bus érzelmek hatása alatt igaz köny- nyek tolultak az egymást megértő jó bará7 tok szemébe. A felköszöntő igy szölótt: „Isten véled“ — „Isten hozott“ (1898. decztmber 31-ére.) Édes bus érzelem tartja szivem fogva, Mikor itt felállók Lantomon szomorú, majd vidám , hangokra Egyaránt találok. Bus nótát dalolok, de aztán majd vígat: Hisz úgy is a magyar mindig sírva vigad

Next

/
Oldalképek
Tartalom