Szatmár és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1919-01-20 / 3. szám
Harminchatodih évfolyam. — 3. szám. Szatmár-Németi, 1919. január 20. Előfizetési ára: egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona — fillér. Egyes szám ára* 20 fillér. — Főszerkesztő lakása: Eötvös-u. 24/ Felelős szerkesztő lakása: Petőfi-u. 1. Szerkesztőségi kérdésekben ide kell fordulni. — hétfői flljság Politikai lap. Hirdetések garmond sora 50 fillér. A legkisebb hirdetés ára 2 korona. — Hirdetési dijak előre fizetendők. Megbízásokat pénz nélkül nem fogadunk el. — Kiadóhivatal: Eőtvös-utca 8. Könyvnyomda. — Előfizetési dij, hirdetés, pénz ide küldendő. — Főszerkesztő: Dr. Fejes István. — Felelős szerkesztő és. kiadó - Dr. Markovits Aladár. HÉTFŐI JEGYZETEK. álkultúra. Szavaltak megint a Kórházi bizottság-urak. Unjuk már nagyon a sok üres beszédjüket, ami mind arra megyen ki, hogy válamiképen csak úgy, csak azon az egy .módon ne határozzanak, ahogy'a dolog természete és az egyedül szakértő: Lükö doktor megköveteli. És ők szavalnak kultúráról! A polgári iskola nélkül a két év alatt, amiről szó van, — ez a nagy tudomány, amit. Szatmár eddig fel tud mutatni, semmibe'foszlik, — mondják ők. Bár vinné az ördög ezt a mostani egész tudományát a városnak, — mondjuk mi. Mi vap itt kultúra? Egy könyvtár, egy muzeum, irodalmi egyesület van itten? Még a Társadalom*, tudományi Társaság helyi c&oportja is halott, mert megfojtotta a külső közöny és a belső tagok hallatlan iszonya a kulturális munkától. És ezt a nincsteíenségét a lelkeknek akarja a polgári iskola pótolni, de hamar mondja, két év múlva késő lesz. —■ Ne tessék megijedni kérem, ez az üressége u, sziveknek nem fog itt el- múlni két év alatt. Megvárja szépen illedelmesen a polgári tanár urakat és gyakorolhatják ambíciójukat majd még eleget. Addig legalább hadd lássunk egészséges gyerekeket á világra jönni, ne lássunk fekélyes,' fertőző embereket magunk között, ne adjunk lehetőséget annak hogy hátgerinc-sorvadásos, béna, vak, hülye gyermekeket nemezzenek romlott vérü emberek. -— Az egészséges gyermekek majd pótolhatják a tanár urak munkáját. Csak most ne nagyképüsködjenek, hagyják azt a nem létező kultúrát a pokolba, ellenben hozzák vissza onnan a város veszendő egészségét. árát. Bizonyosan már a közgyűlési teremben is verebek csiripelték, hogy olcsó a marha és a disznó. Hát erre nem rendeletet adtak ki,, hogy a hús tehát olcsóbb legyen, hanem a város maga az ő sok balkezeivel próbavágásokat csináltak. De csak marhákon, mert hiszen, hogy a disznó olcsó, arról akta is van: a Jeremiás József-féle 24 darabról. A marhákat ergó megvették. Ki mikor, milyen eszközök által, halálos titok, a lényeg az, hogy nem értett hozzá az illető, mert drágán vette és nem látta, hogy az egyik tehén ellös. Persze, hogy ráfizettek, de ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy máskor szakértőt és állatorvost is küldenek ki, hanem azt, hogy milyen derék, önzetlen népség az a mészáros fajta, — hogy ráfizet a mesterségére! És mivel pediglen a disznót mégsem kellett próbálni' hogy olcsóbb-é — azzal a marhával együtt tényleg, é körülményék dacára sem emelték az árát. Csak még azt óhajtjuk tudni, hogy vájjon kiknek jutott az olcsó marhából és disznókból? Kik voltak a szétosztásnál „jelenlevők“ ? * \ .* vv .'«i r m JL JL O HAAllRiirUwAi „Barátainktól ments meg Uram minket,“ fohászkodunk, hogy a vá* rosi próbamarhák sikerdlís eredménytelenségéről egy rövid, de. velőtlen közleményt tettek közé mindnyájunk okulására. Először is megtudtuk, hogy megint 1« akarták szállíttatni a .hú? Hová lett , st polgárság ereje? A magyar politikának a kiegyezés óta lefolyt történetéből ami aktivitás mutatkozik, — egy szóban foglalható össze: butítottak.'És pedig úgy a parasztot, mint a városi „polgárt egyaránt siettek minél rövidebb látású emberré nevelni. Az is igaz, hogy az újabb kornak egy tömegmozgalma sem járt akkora eredménnyel, mint ez. A butítás eszközei primitívek voltak. Az iskolákat nem állították fel és a megélhetés gondjaival árasztották el az országot. így aztán görnyedt háttal, gyöpös fejjel járó emberek nem is sok vizet zavarhattak. A háború felnyitotta a szemeket, a forradalom elkergette a régi rendszert. A tunyasághoz szokott polgárság most azt hiszi, valami nagyot és véglegeset alkotott. Most már nincsen tovább tennivalója^ Még mindig benne van a régi tempó, várja, hogy uj kiskirályok üljenek a nyakára, akik sar- .kantyuzzák - tovább. Nem bir ráeszmélni, hogy ezentúl a saját lábán és a saját esze után, kell mennie. Hogy ez most már nem lehet másként, minthogy önmaga legyen az elhatározó és cselekvő személy. Azok, akik a fejlődés folyamán eddig elhozták a polgárságot, meg kell, hogy lássák a polgárság felvilágosításának nagy feladatát is. Amikor az ország területe és ezzel lakosságának száma óránként csökken, minden egyes ember egészen kifejthető szellemi és gazdasági munkaerejére szükség van. És pedig úgy, hogy ezt akár az elkeseredés heVüléséig is minden pillanatban, a legteljesebb mértékben igénybe lehessen venni. A polgárság vezetői fogjanak a munkához. Nem elég egy nagy pártot összehozni. Ezen belül állandó fölvilágosító, tanító kurzusokat kell tartani a polgárság politikai helyzetéről, a várható alakulásokról, gazdasági, iparig kereskedelmi" üöbbtermelésrőU a gyakorlati feltételek megvalósításáról. Szervezni kell a drágaságot ellenőrző bizottságokat, hogy, amit nem bírtunk négy éven at a régi rendszer mellett, kis^reljük meg: talán forradalmi utón megölhetjük az uzsorát. Ha a polgárság szervezését és felvilágosító tanítását most meg nem kezdik, le kell mondani örökre arról, hogy a Magyarországon most él követett vérlázitó igazságtalanságok valaha is kellő világításban kerüljenek a külföld itélőszéke elé. Minden polgárnak öntudattal, tudással, és e tudásból merített erő» . lélekkel országos politikát kell folytatnia. Minden uj gondolat, amit ez a munka az emberekben termel, az uj Magyarországnak kincsestárát fogja gazdagítani és, ha mmd együtt leszünk a teljesített kötelességek utján: erkölcsi és szellemi fegyvereinkkel mindent vissza fogunk síerezni, amit védtelen- ségünkben elveszítettünk. Már ég a ház fölöttünk. Munkára. dologra polgárok, különben még az üszkök sem maradnak á mienk! Lapunk egyes száma 20 fillér.
